Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-28 / 296. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28. Régió 5 Pro Űrbe - Nagy Ernőt, a Bartók Béla Alapiskola nyugalmazott igazgatóját tüntette ki Nagymegyer városa Négy évtizednyi munka jutalma Nagy Ernő több mint 15 évig igazgatta az iskolát (KovácsZoltánfelvétele) Nagymegyer. Nagy Ernő, a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola idén nyáron nyugalomba vonult igazga­tója kapta a város 2007. évi Pro Urbe-díját. Az önkor­mányzat négy éve alapítot­ta az elismerést, amelynek odaítéléséről hagyomá­nyosan decemberben dön­tenek a képviselők. LAKATOS KRISZTINA Nagy Ernő több mint 15 évig állt a helybeli alapiskola élén. Az ünnepi díjátadáson munkásságát Kucsera ílona, a városi hivatal elöljárója méltatta - megemlítve egyebek között személyes érin­tettségét is, hiszen Nagy Ernő az osztályfőnöke volt, igaz, nem Nagymegyeren, hanem pedagó­gusi pályája korábbi szakaszában, a közeli Csilizradvány központi iskolájának tanáraként. „Munká­ját mesteri módon végezte. Osztá­lyunkat olyan közösséggé formál­ta, ahol csak szorgalommal, a ké­pességek fejlesztésével, becsüle­tességei lehetett tekintélyt sze­rezni. Mindig tudással gazdagított bennünket, emberséges magatar­tásra nevelt és a szülőföld szerete- tét oltotta belénk” - elevenítette fel emlékeit a hivatalvezető asszony. A Pro Urbe-díj odaítélése kapcsán elsősorban azt emelte ki, hogy Nagy Ernő folyamatosan szorgalmazta és támogatta a te­hetséges tanulók kibontakozását és a hátrányos helyzetű diákok felkarolását. Igazgatósága alatt a Bartók Béla Alapiskola épülete megújult, új szaktantermekkel és sportpályával gyarapodott. Kö­vetkezetes munkáját bizonyítja, hogy a kerületi szintű megméret­tetések összegzése alapján az is­kola évről évre az első-második helyet foglalta el a ranglistán. Nagy Ernő emellett egyik fontos szervezője a város kulturális éle­tének, aktív tagja a Csemadoknak. Szakmai tudását, szervezőkészsé­gét a Katedra Társaság alapító tag­jaként, az Állami Pedagógiai Inté­zet munkatársaként, valamint a kerületi iskolaügyi szakosztály bi­zottsági tagjaként ma is kamatoz­tatja. „Pedagógiai munkássága és erkölcsi magatartása példaként szolgálhat a mai és a jövő tanító nemzedéknek” - tette hozzá Ku­csera Ilona. Nagy Ernő 1945-ben született Nyitragerencséren. Mint meséli, ma is úgy érzi, két hazája van: a Zoboralja és a Csallóköz. Nagy szeretettel emlékezik édesanyjá­ra, aki a harmincas évek végén a pozsonyi Orsolyáknál nevelkedett, s az ott megszerzett műveltséget gyermekeinek is továbbadta. Az ötvenes években, amikor ma­gyarországi operettművészek már át-átjártak vendégszerepelni Po­zsonyba, édesanyja felvette az ünneplő viseletét, fiával együtt vonatra szállt, csak hogy megnéz­hessenek egy-egy előadást. Nagy Ernő azt meséli, gyermekkorától kezdve tanító akart lenni - talán azért, mert minden pedagógusát nagyon szerette. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet, szlovák­magyar szakon. Húszévesen már tanított. Csilizradványra helyez­ték, 17 éven keresztül tanított a faluban. A nyolcvanas évek elején a Dunaszerdahelyi járási iskola­ügyi szakosztályhoz került. Ma úgy emlékszik erre az időszakra, hogy hasznos tapasztalatokat szerzett az irányítás terén. Akkori munkáját lelkiismeretesen végez­te, de nem töltötte el őt örömmel. 1985-ben megkeresték a Nagy­megyeri Városi Nemzeti Bizottság képviselői, és felajánlották a helyű magyar alapiskola igazgatói szé­két. 1991-ig állt az iskola élén, majd 1998-ban, immár a kiírt pá­lyázat győzteseként, újra elfog­lalhatta az igazgatói széket. A két igazgatói megbízatás között az is­kolában tanított, emellett egy ide­ig járási tanfelügyelőként is tevé­kenykedett. „Az igazgatói megbízásom 2009-ig szólt, de idén elértem a nyugdíjas kort, és úgy döntöttem, leköszönök. Számba vettem, mi marad majd el az életemből, mi lesz, ha rám szakad a tétlenség. Annyit kértem, hogy napi egy-két órát még taníthassak, és ezt a le­hetőséget meg is kaptam. Emel­lett pedig végzem az egyéb fel­adataimat a különböző szerveze­tekben, társulásokban - mondta Nagy Ernő. - Nem akarok olyan nagy szavakat használni, mint „hivatás” vagy „küldetés”, de az elmúlt negyvenkét évben soha nem mondtam azt, hogy munká­ba megyek. Minden reggel az is­kolába mentem. Boldog ember vagyok, mert a mai napig élvezem a tanítást. A mai napig jó vissza­jelzéseket kapok, akár évtizedek­kel ezelőtti tanítványaimtól is. Mindig hálás, jó emberek vettek körül, akik megbecsültek.” Lőwy János polgármester agóniának nevezte a városi strandfürdő eddigi történetét Nem lesz népszavazás Ipolyságon A városi képviselők úgy döntöttek a Goldrex projektjén keresztül van esély a városi strandfürdő „felélesztésére" (Jana Némethová felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. A városi képviselők ez évi utolsó soros testületi ülésü­kön ismét megerősítették azt az augusztusi határozatukat, mellyel lehetővé tették, hogy a Sóderos néven ismert városi strandot és pihenőközpontot 1 koronáért megvásárolja a kistompai (Tupá) székhelyű Goldrex Kft. A cég 150-200 millió koronából, nagy­mértékben EU-s forrásokból Aqu- parkot kíván kialakítani a Homok városrészben, az Ipoly folyó köze­lében található területen. Szeptemberben lakossági tilta­kozás indult a döntés ellen, a pol­gárok petícióban követelték a ha­tározat visszavonását, népszava­zás kiírását az ügyben, és azt, hogy EU-s forrásokat pályázzanak meg a fejlesztésre. Az önkor­mányzat által felállított négytagú bizottság a 18 íven leadott 349 aláírásból 300-at talált hitelesnek, ez a szavazásra jogosultak 4,5 százaléka, tehát nem a többségi véleményt tükrözi. A gyűlésen nemcsak az eladást ellenzők je­lentek meg, hanem a befektetést pártolók is. A mintegy 20 ipolysá- gi polgár között talán még többen is voltak az utóbbiak. A támoga­tók is gyűjöttek aláírásokat, az ő petíciójukat több mint 500-an lát­ták el kézjegyükkel. Sasváry Nándor, a tiltakozók petíciós bizottságának elnöke le­szögezte, nem akarják, hogy az egyetlen városi sport- és szabad­idős tevékenységre alkalmas terü­let feláldozásával létesüljön Aquapark, hogy a város elvegye a polgároktól, ami az övék. Mint el­hangzott, a terület értéke 20-30 millió korona, fenntartása évi 350 ezer koronába kerül, ez pedig a város egyéves költségvetésének 0,3 százaléka. Négy kihasználat­lan telket is megemlített Sasváry, melyek szerinte jobban megfelel­nének a célnak. Többen abszurd­nak nevezték, hogy egykori ben­zinkúton, még nem rekultivált szeméttelepen, víztől távol eső te­rületen képzeli Sasváry az Aqua- parkot. Sasváry szerint az elké­szült tervek pontatlanok, nem számolnak például azzal, hogy védett szalamandrák élnek a terü­leten, és az árvízvédelmi gátról is mintha elfeledkeztek volna. Lőwy János polgármester agó­niának nevezte a strandfürdő eddigi, 15-18 éves történetét, szerinte örülni kellene, hogy van egy befektető, mely megoldaná a problémát. Több százezer koro­nát költöttek már a területre, de ennek nem volt látszata. A befek­tető céget a volt kistompai pol­gármester, Robert Majoros, és két médiaszemélyiség Dániel Krajcer és Robert Beňo képvisel­te. Krajcer az 1 koronás vételárat mítosznak nevezte, hiszen egy­részt az EU-s forrásokhoz ötven­százalékos önrészre van szükség, másrészt a megkerülhetetlen be­fektetések, mint a vezetékek, a csövek áthelyezése, a különböző tervek, szakértői vélemények el­készítése legalább tízmilliós ki­adást jelentenek. A cég már jövő nyáron megnyitná a strandot, ha pedig a befektetés nem valósulna meg, a város 1 koronáért vissza­kapja a területet, de már az idő­közben elvégzett fejlesztésekkel. Az ipolyságiak és a környéken élők féláron válthatnak majd je­gyet az Aquaparkba. Krajcer azt is elmondta, a terület tulajdonjo­gainak rendezése még nem feje­ződött be, tehát ez is problémá­kat jelenthet a befektetőknek. A terveket ért kritikákat nem kí­vánta kommentálni, mint mond­ta, sem ő, sem Sasváry Nándor nem szakember. Sma Pál képvi­selő szerint a városatyák már az előző szavazásnál átgondolták az érveket és ellenérveket, minden aggályukra megnyugtató választ és biztosítékokat kaptak az ér­deklődő cégtől, tehát felelősen döntöttek. Tizenhárom gyereket nevelnek, a legkisebb kétéves Ajándék a nagycsaládos Nagy családnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer-lzsap. A Rákóczi Szövetség ajándékát is megkapta karácsonyra az izsapi Nagy csa­lád, a meglepetést Halzl József, a szövetség elnöke adta át. Nagy Gyulának és Gabriellának 13 gyermeke van, a legidősebb egye­temre jár, a legkisebb mindössze kétéves. Halzl József elmesélte, riportot olvasott a szerény körül­mények között élő nagycsaládról, ekkor határozta el, hogy a szerve­zet hozzájárul az ünnepek örö­méhez. Az elnök szerint a magyar­ság megmaradása szempontjából a két legfontosabb kérdés, hogy hány gyereket vállalnak a csalá­dok, és hogy a gyerekek magyar óvodákba, iskolákba jámak-e - Nagyék mindkét tekintetben pél­dát mutatnak. A Rákóczi Szövetség regionális alapjaként működő Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás az el­múlt hetekben felvette a kapcsola­tot a szülőkkel, és kiderítették, mi­re is vágynak a gyerekek. A család elmondta, tévéjük van, de nincse­nek meg a műszaki feltételeik, hogy a magyar csatornákat fogják - így az ajándék egy korszerű műholdvevő antenna lett a hozzá tartozó berendezésekkel. Egyebek között, hiszen az izsapi óvodában tartott kis karácsonyi vendégsé­gen a nagymegyeri önkormány­zat, a helyi alapiskola és a helyi óvoda, valamint a Csemadok vá­rosi alapszervezete is csomagokat helyezett a fa alá a gyerekek - Edina (21), Gyula (20), Zsolt (19), Attila (15), Katalin (13), Mariann (11), Péter (10), István (9), Vivien (7), György (6), Viktó­ria (4), Gabriella (3) és Mária Ro­zália (2) - örömére, (as) A gyerekek vágya az volt, hogy nézhessék a magyar tévécsatornák műsorát (Lakatos Krisztina felvétele) Jóváhagyták Párkány 2008-as költségvetését Felújítás a Bartók utcában ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Örülhetnek a Bartók utcaiak, a képviselő-testület jövő évi költségvetést tárgyaló ülésén jóváhagyta, hogy 2008-ban felújít­sák a Bartók utcát. Mintegy hétmil­lió korona ráfordítással, június 30-ig kell rendbe hozni a lakossági petícióban is kifogásolt szakaszt. A városatyák egyúttal jóváhagyták Párkányjövő évi költségvetését is. Párkány költségvetése 2008-ban 186,179 miihó koronás bevétellel és 116, 699 miihó ko­ronás kiadással számol. Az ön- kormányzat döntése értelmében az újszülöttek után járó városi támogatás kétezer korona lesz. A Bartók utcát június 30-ig kell fel­újítani, erre mintegy hétmillió ko­rona áh rendelkezésre. Jövőre te­hát a beruházási tervben a Bartók utca felújítása és a Duna-parti sé­tány kialakítása élvez előnyt. A Szent István utca és a Tűzoltó utca közti, a városközpontban lévő új körforgalom kialakítására 700 ezer koronát, egy buszmegálló felújítására 500 ezret, a Piac utca rekonstrukciójára pedig 1,3 miih­ót ad az önkormányzat - de mind­ezeket csak akkor valósítják meg, ha az Állami Útkarbantartó Válla­lat nem kezdi el tavaszra a Nánai út rekonstrukcióját, itt ugyanis ki­szélesítik az utat, és kerékpárút is készül. A Duna-parti védőgát felújítása kapcsán a város saját költségén hosszabbítja majd meg a jelenlegi korzót egy parti sétánnyal, ám egyelőre jóval szerényebb mére­tekben, mint tervezték, tehát par­kosítani fognak, a Mária Valéria híd lámpáihoz hasonló világítótesteket valamint új padokat, szemétkosa­rakat helyeznek el. A kilátást aka­dályozó nyárfákat pedig kivágják. Minderre 3,2 milliót szánnak a jövő évi költségvetésből. A Vadas fürdő jövő évi beruházá­saira külön alapot hoznak létre, 4 millió koronával. Ezt a négymilliót kiemelt projektekre adják, s abból a 10 millió koronából különítik majd el, amit a Vadas jövőre a városnak befizet. A képviselők azt is megsza­vazták, hogyjanuár elsejétől a Köz­ponti Statisztikai Hivatal előírásai, valamint a közalkalmazotti tör­vény rendelkezései szerint az éves infláció mértékével arányosan, te­hát az eddigi juttatáshoz képest négy százalékkal emelkedik majd a tiszteletdíjuk. Egyúttal jóváhagy­ták a polgármester és az alpolgár­mester, valamint a városi főellenőr év végi jutalmát is. A törvény 100 százalékos jutal­mat is megenged, a városi hivatal 50 százalékos jutalmat indítványo­zott, aképviselőkettől alacsonyabb összegeket fogadtak el. A jutalma­kat a féléves fizetés alapján számol­ják ki. Eszerint a polgármester 110 ezer koronát kapott, az alpolgár­mester 70 ezret, a városi főellenőr pedig33 200 koronát. A képviselő-testület egyelőre nem javasolja, hogy az Enerbyt Kft. a hőcserélők és a vezetékek korszerűsítésére 30 milliós köl­csönt vegyen fel, s a hő ára sem ha­ladhatja meg a kilojouleonkénti 709 koronát, (buch)

Next

/
Thumbnails
Contents