Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-28 / 296. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28. Régió 5 Pro Űrbe - Nagy Ernőt, a Bartók Béla Alapiskola nyugalmazott igazgatóját tüntette ki Nagymegyer városa Négy évtizednyi munka jutalma Nagy Ernő több mint 15 évig igazgatta az iskolát (KovácsZoltánfelvétele) Nagymegyer. Nagy Ernő, a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola idén nyáron nyugalomba vonult igazgatója kapta a város 2007. évi Pro Urbe-díját. Az önkormányzat négy éve alapította az elismerést, amelynek odaítéléséről hagyományosan decemberben döntenek a képviselők. LAKATOS KRISZTINA Nagy Ernő több mint 15 évig állt a helybeli alapiskola élén. Az ünnepi díjátadáson munkásságát Kucsera ílona, a városi hivatal elöljárója méltatta - megemlítve egyebek között személyes érintettségét is, hiszen Nagy Ernő az osztályfőnöke volt, igaz, nem Nagymegyeren, hanem pedagógusi pályája korábbi szakaszában, a közeli Csilizradvány központi iskolájának tanáraként. „Munkáját mesteri módon végezte. Osztályunkat olyan közösséggé formálta, ahol csak szorgalommal, a képességek fejlesztésével, becsületességei lehetett tekintélyt szerezni. Mindig tudással gazdagított bennünket, emberséges magatartásra nevelt és a szülőföld szerete- tét oltotta belénk” - elevenítette fel emlékeit a hivatalvezető asszony. A Pro Urbe-díj odaítélése kapcsán elsősorban azt emelte ki, hogy Nagy Ernő folyamatosan szorgalmazta és támogatta a tehetséges tanulók kibontakozását és a hátrányos helyzetű diákok felkarolását. Igazgatósága alatt a Bartók Béla Alapiskola épülete megújult, új szaktantermekkel és sportpályával gyarapodott. Következetes munkáját bizonyítja, hogy a kerületi szintű megmérettetések összegzése alapján az iskola évről évre az első-második helyet foglalta el a ranglistán. Nagy Ernő emellett egyik fontos szervezője a város kulturális életének, aktív tagja a Csemadoknak. Szakmai tudását, szervezőkészségét a Katedra Társaság alapító tagjaként, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaként, valamint a kerületi iskolaügyi szakosztály bizottsági tagjaként ma is kamatoztatja. „Pedagógiai munkássága és erkölcsi magatartása példaként szolgálhat a mai és a jövő tanító nemzedéknek” - tette hozzá Kucsera Ilona. Nagy Ernő 1945-ben született Nyitragerencséren. Mint meséli, ma is úgy érzi, két hazája van: a Zoboralja és a Csallóköz. Nagy szeretettel emlékezik édesanyjára, aki a harmincas évek végén a pozsonyi Orsolyáknál nevelkedett, s az ott megszerzett műveltséget gyermekeinek is továbbadta. Az ötvenes években, amikor magyarországi operettművészek már át-átjártak vendégszerepelni Pozsonyba, édesanyja felvette az ünneplő viseletét, fiával együtt vonatra szállt, csak hogy megnézhessenek egy-egy előadást. Nagy Ernő azt meséli, gyermekkorától kezdve tanító akart lenni - talán azért, mert minden pedagógusát nagyon szerette. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet, szlovákmagyar szakon. Húszévesen már tanított. Csilizradványra helyezték, 17 éven keresztül tanított a faluban. A nyolcvanas évek elején a Dunaszerdahelyi járási iskolaügyi szakosztályhoz került. Ma úgy emlékszik erre az időszakra, hogy hasznos tapasztalatokat szerzett az irányítás terén. Akkori munkáját lelkiismeretesen végezte, de nem töltötte el őt örömmel. 1985-ben megkeresték a Nagymegyeri Városi Nemzeti Bizottság képviselői, és felajánlották a helyű magyar alapiskola igazgatói székét. 1991-ig állt az iskola élén, majd 1998-ban, immár a kiírt pályázat győzteseként, újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A két igazgatói megbízatás között az iskolában tanított, emellett egy ideig járási tanfelügyelőként is tevékenykedett. „Az igazgatói megbízásom 2009-ig szólt, de idén elértem a nyugdíjas kort, és úgy döntöttem, leköszönök. Számba vettem, mi marad majd el az életemből, mi lesz, ha rám szakad a tétlenség. Annyit kértem, hogy napi egy-két órát még taníthassak, és ezt a lehetőséget meg is kaptam. Emellett pedig végzem az egyéb feladataimat a különböző szervezetekben, társulásokban - mondta Nagy Ernő. - Nem akarok olyan nagy szavakat használni, mint „hivatás” vagy „küldetés”, de az elmúlt negyvenkét évben soha nem mondtam azt, hogy munkába megyek. Minden reggel az iskolába mentem. Boldog ember vagyok, mert a mai napig élvezem a tanítást. A mai napig jó visszajelzéseket kapok, akár évtizedekkel ezelőtti tanítványaimtól is. Mindig hálás, jó emberek vettek körül, akik megbecsültek.” Lőwy János polgármester agóniának nevezte a városi strandfürdő eddigi történetét Nem lesz népszavazás Ipolyságon A városi képviselők úgy döntöttek a Goldrex projektjén keresztül van esély a városi strandfürdő „felélesztésére" (Jana Némethová felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. A városi képviselők ez évi utolsó soros testületi ülésükön ismét megerősítették azt az augusztusi határozatukat, mellyel lehetővé tették, hogy a Sóderos néven ismert városi strandot és pihenőközpontot 1 koronáért megvásárolja a kistompai (Tupá) székhelyű Goldrex Kft. A cég 150-200 millió koronából, nagymértékben EU-s forrásokból Aqu- parkot kíván kialakítani a Homok városrészben, az Ipoly folyó közelében található területen. Szeptemberben lakossági tiltakozás indult a döntés ellen, a polgárok petícióban követelték a határozat visszavonását, népszavazás kiírását az ügyben, és azt, hogy EU-s forrásokat pályázzanak meg a fejlesztésre. Az önkormányzat által felállított négytagú bizottság a 18 íven leadott 349 aláírásból 300-at talált hitelesnek, ez a szavazásra jogosultak 4,5 százaléka, tehát nem a többségi véleményt tükrözi. A gyűlésen nemcsak az eladást ellenzők jelentek meg, hanem a befektetést pártolók is. A mintegy 20 ipolysá- gi polgár között talán még többen is voltak az utóbbiak. A támogatók is gyűjöttek aláírásokat, az ő petíciójukat több mint 500-an látták el kézjegyükkel. Sasváry Nándor, a tiltakozók petíciós bizottságának elnöke leszögezte, nem akarják, hogy az egyetlen városi sport- és szabadidős tevékenységre alkalmas terület feláldozásával létesüljön Aquapark, hogy a város elvegye a polgároktól, ami az övék. Mint elhangzott, a terület értéke 20-30 millió korona, fenntartása évi 350 ezer koronába kerül, ez pedig a város egyéves költségvetésének 0,3 százaléka. Négy kihasználatlan telket is megemlített Sasváry, melyek szerinte jobban megfelelnének a célnak. Többen abszurdnak nevezték, hogy egykori benzinkúton, még nem rekultivált szeméttelepen, víztől távol eső területen képzeli Sasváry az Aqua- parkot. Sasváry szerint az elkészült tervek pontatlanok, nem számolnak például azzal, hogy védett szalamandrák élnek a területen, és az árvízvédelmi gátról is mintha elfeledkeztek volna. Lőwy János polgármester agóniának nevezte a strandfürdő eddigi, 15-18 éves történetét, szerinte örülni kellene, hogy van egy befektető, mely megoldaná a problémát. Több százezer koronát költöttek már a területre, de ennek nem volt látszata. A befektető céget a volt kistompai polgármester, Robert Majoros, és két médiaszemélyiség Dániel Krajcer és Robert Beňo képviselte. Krajcer az 1 koronás vételárat mítosznak nevezte, hiszen egyrészt az EU-s forrásokhoz ötvenszázalékos önrészre van szükség, másrészt a megkerülhetetlen befektetések, mint a vezetékek, a csövek áthelyezése, a különböző tervek, szakértői vélemények elkészítése legalább tízmilliós kiadást jelentenek. A cég már jövő nyáron megnyitná a strandot, ha pedig a befektetés nem valósulna meg, a város 1 koronáért visszakapja a területet, de már az időközben elvégzett fejlesztésekkel. Az ipolyságiak és a környéken élők féláron válthatnak majd jegyet az Aquaparkba. Krajcer azt is elmondta, a terület tulajdonjogainak rendezése még nem fejeződött be, tehát ez is problémákat jelenthet a befektetőknek. A terveket ért kritikákat nem kívánta kommentálni, mint mondta, sem ő, sem Sasváry Nándor nem szakember. Sma Pál képviselő szerint a városatyák már az előző szavazásnál átgondolták az érveket és ellenérveket, minden aggályukra megnyugtató választ és biztosítékokat kaptak az érdeklődő cégtől, tehát felelősen döntöttek. Tizenhárom gyereket nevelnek, a legkisebb kétéves Ajándék a nagycsaládos Nagy családnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer-lzsap. A Rákóczi Szövetség ajándékát is megkapta karácsonyra az izsapi Nagy család, a meglepetést Halzl József, a szövetség elnöke adta át. Nagy Gyulának és Gabriellának 13 gyermeke van, a legidősebb egyetemre jár, a legkisebb mindössze kétéves. Halzl József elmesélte, riportot olvasott a szerény körülmények között élő nagycsaládról, ekkor határozta el, hogy a szervezet hozzájárul az ünnepek öröméhez. Az elnök szerint a magyarság megmaradása szempontjából a két legfontosabb kérdés, hogy hány gyereket vállalnak a családok, és hogy a gyerekek magyar óvodákba, iskolákba jámak-e - Nagyék mindkét tekintetben példát mutatnak. A Rákóczi Szövetség regionális alapjaként működő Nagymegyer és Vidéke Polgári Társulás az elmúlt hetekben felvette a kapcsolatot a szülőkkel, és kiderítették, mire is vágynak a gyerekek. A család elmondta, tévéjük van, de nincsenek meg a műszaki feltételeik, hogy a magyar csatornákat fogják - így az ajándék egy korszerű műholdvevő antenna lett a hozzá tartozó berendezésekkel. Egyebek között, hiszen az izsapi óvodában tartott kis karácsonyi vendégségen a nagymegyeri önkormányzat, a helyi alapiskola és a helyi óvoda, valamint a Csemadok városi alapszervezete is csomagokat helyezett a fa alá a gyerekek - Edina (21), Gyula (20), Zsolt (19), Attila (15), Katalin (13), Mariann (11), Péter (10), István (9), Vivien (7), György (6), Viktória (4), Gabriella (3) és Mária Rozália (2) - örömére, (as) A gyerekek vágya az volt, hogy nézhessék a magyar tévécsatornák műsorát (Lakatos Krisztina felvétele) Jóváhagyták Párkány 2008-as költségvetését Felújítás a Bartók utcában ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Örülhetnek a Bartók utcaiak, a képviselő-testület jövő évi költségvetést tárgyaló ülésén jóváhagyta, hogy 2008-ban felújítsák a Bartók utcát. Mintegy hétmillió korona ráfordítással, június 30-ig kell rendbe hozni a lakossági petícióban is kifogásolt szakaszt. A városatyák egyúttal jóváhagyták Párkányjövő évi költségvetését is. Párkány költségvetése 2008-ban 186,179 miihó koronás bevétellel és 116, 699 miihó koronás kiadással számol. Az ön- kormányzat döntése értelmében az újszülöttek után járó városi támogatás kétezer korona lesz. A Bartók utcát június 30-ig kell felújítani, erre mintegy hétmillió korona áh rendelkezésre. Jövőre tehát a beruházási tervben a Bartók utca felújítása és a Duna-parti sétány kialakítása élvez előnyt. A Szent István utca és a Tűzoltó utca közti, a városközpontban lévő új körforgalom kialakítására 700 ezer koronát, egy buszmegálló felújítására 500 ezret, a Piac utca rekonstrukciójára pedig 1,3 miihót ad az önkormányzat - de mindezeket csak akkor valósítják meg, ha az Állami Útkarbantartó Vállalat nem kezdi el tavaszra a Nánai út rekonstrukcióját, itt ugyanis kiszélesítik az utat, és kerékpárút is készül. A Duna-parti védőgát felújítása kapcsán a város saját költségén hosszabbítja majd meg a jelenlegi korzót egy parti sétánnyal, ám egyelőre jóval szerényebb méretekben, mint tervezték, tehát parkosítani fognak, a Mária Valéria híd lámpáihoz hasonló világítótesteket valamint új padokat, szemétkosarakat helyeznek el. A kilátást akadályozó nyárfákat pedig kivágják. Minderre 3,2 milliót szánnak a jövő évi költségvetésből. A Vadas fürdő jövő évi beruházásaira külön alapot hoznak létre, 4 millió koronával. Ezt a négymilliót kiemelt projektekre adják, s abból a 10 millió koronából különítik majd el, amit a Vadas jövőre a városnak befizet. A képviselők azt is megszavazták, hogyjanuár elsejétől a Központi Statisztikai Hivatal előírásai, valamint a közalkalmazotti törvény rendelkezései szerint az éves infláció mértékével arányosan, tehát az eddigi juttatáshoz képest négy százalékkal emelkedik majd a tiszteletdíjuk. Egyúttal jóváhagyták a polgármester és az alpolgármester, valamint a városi főellenőr év végi jutalmát is. A törvény 100 százalékos jutalmat is megenged, a városi hivatal 50 százalékos jutalmat indítványozott, aképviselőkettől alacsonyabb összegeket fogadtak el. A jutalmakat a féléves fizetés alapján számolják ki. Eszerint a polgármester 110 ezer koronát kapott, az alpolgármester 70 ezret, a városi főellenőr pedig33 200 koronát. A képviselő-testület egyelőre nem javasolja, hogy az Enerbyt Kft. a hőcserélők és a vezetékek korszerűsítésére 30 milliós kölcsönt vegyen fel, s a hő ára sem haladhatja meg a kilojouleonkénti 709 koronát, (buch)