Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-27 / 295. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 27. www.ujszo.com Az ünnepek hangulata a pénzpiacokra is kihatott Év végi lejtőn a korona ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt hét elején a külföldi bankok továbbra is tömegesen váltak meg régiónk fizető- eszközeitől, a nagyobb kínálat miatt így az összes környező ország valutájának az árfolyama zuhant. A szlovák korona az elmúlt hét első kereskedési napját 33,42 korona/euró szinten kezdte, és még aznap 14 fillért esett az árfolyama. Kedden a jegybank az alapkamat szinten tartásáról döntött, ez így továbbra is 4,25 százalékos. Ez azonban az árfolyamra nem volt nagyobb hatással, fizetőeszközünk így tovább, 33,67 korona/euró szintre esett, szerdán pedig már elérte a 33,70 korona/eurót. A változást a csütörtök hozta meg, amikor a reggeli 33,78 korona/eurós nyitóárról a nap folyamán egészen 33,58 korona/euró szintre erősödött, amit elsősorban a környező piacok motiváltak. A péntek már a közelgő ünnepek jegyében telt, az árfolyam így nagyjából 33,62 korona/euró körül mozgott. Egy dollárért ugyanekkor 23,39, egy cseh koronáért pedig 1,272 szlovák koronát kértek. A nemzetközi kereskedelemben erősödött az euró a dollárral szemben, árfolyama 1,436-ról 1,440 fölé emelkedett. Az euró erősödési pályája meglehetősen behatárolt, mivel a nyereségek év végi felvétele határozza meg a főbb piaci vonulatokat. A pénzügyi elemzők a két ünnep közötti időszakban a korona árfolyamának a stagnálására számítanak, (mi, s) Idén az infláció ütemét megelőzi a bérnövekedés Miért drágul az élelmiszer? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Alig négy esztendeje még évi 10%-kal drágultak az élelmiszerek. Az azóta eltelt időszakban viszont gyakorlatilag stagnáltak az árak, ezért az utóbbi néhány hónapban tapasztalt drágulás kellemetlen reakciókat váltott ki a lakosság körében. Azonban tudatosítani kell, hogy az élelmiszerek nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is egyre többe kerülnek. Ennek oka egyszerű. Egyre jobban élünk, egyre többet fogyasztunk, mégpedig globális szinten, s ezzel az ütemmel nem képesek lépést tartani a termelők - állítja Radko Kuruc, a Szlovák Nemzeti Bank munkatársa. Másrészt a lakhatási kiadások, a víz, a villany és a földgáz díja havonta kétszer akkora tételt emészt fel, mint az élelmiszerekre fordított összeg. Ugyanakkor az imént felsorolt tételek novemberben nem változtak, ezért összességében ala- csonyszintenmaradtaz infláció. Bár a többe kerülő élelmiszer bosszantó, ám ne feledjük: az átlagbérek idén még gyorsabban nőttek, az év végén minden jel szerint túllépték a 20 ezer koronát. (ú,nbs) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jövőre még drágább benzin London. Jövőre hordónként 77,62 dolláros, új rekord átlagárat jósolnak az amerikai könnyűolaj referenciafajtának az elemzők, ezúttal a nemzetközi nagybankok és értékforgalmazók megkérdezett szakértői - derül ki a Reuters felméréséből. Novemberben a jövő évi jóslat még csak 74,43 dolláros átlagárat valószínűsített. Az északi-tengeri könnyűolaj 2008-as ádagárára a mostani előrejelzések szerint hordónként 76,49 dollár, a novemberben valószínűsített 72,88 dollár helyett. A kőolaj ára minden bizonnyal tovább emelkedik a világgazdasági növekedés lassulása ellenére, de éppen azért a drágulás üteme bizonyára nem haladja meg az idei tempót. (MTI) Majna-Frankfurt. Csak Iz- landon és Szerbiában van a magyarnál magasabb kamat szerte Európában. Románia december elején emelte a magyarral egyező 7,5 százalékos szintre saját rátáját. Az európai országok közül 13-ban az euró a törvényes fizetőeszköz, a kamatszintet az Európai Központi Bank határozza meg, ez jelenleg 4%-os. A visegrádi négyek mindegyike kedvezőbb makrogazdasági mutatókkal bír, mint Magyarország. így nem meglepő, hogy a szlovák kamat 4,25, a lengyel 5 százalékos, de az igazi rekord a cseheké: a már emelt, de még most is csak 3,25 százalékos kamat még mindig alacsonyabb, mint az eurozó- náé. (m, s) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam Valuta EMU-euró 33,602 Lengyel zloty 9,265 Angol font 46,425 Magyar forint (100) 13,227 Cseh korona 1,270 Svéd korona 3,557 Bolqár leva 17,178 Román lei 9,602 Japán ien (100) 20,570 Svájci frank 20,226 Kanadai dollár 23,404 USA-dollár 23,366 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,62-34,62 22,55-24,21 1,24-1,30 12,61-13,91 OTP Bank 32,75-34,50 22,76-23,98 1,24-1,30 0,00-0,00 Postabank 32,70-34,50 22,72-24,02 1,24-1,30 12,23-14,23 Szí. Takarékpénztár 32,74-34,42 22,72-23,91 1,23-1,30 12,65-13,84 Tatra banka 32,75-34,49 22,76-23,98 1,24-1,30 12,73-13,77 Dexia Banka 32,73-34,48 22,76-23,97 1,24-1,30 12,88-13,57 Általános Hitelbank 32,75-34,49 22,76-23,98 1,23-1,31 12,66-13,85 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A jövő év egyik legnagyobb pénzügyi kihívása az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése lesz Az idei csúcs után szolid lejtő jön Német textilipari beruházás Vrbovén. Bár az iparág nem tartozik Szlovákia húzóágazatai közé, a külföldi tőke ezt sem kerülte el. (ČTK-felvétel) Pozsony. Az idei év megmutatta, hogy a szlovák gazdaság szilárd alapokon nyugszik, még egy erősen populista kormánykoalíció sem képes a megfelelő pályáról letéríteni. 2007-ben az ország gazdasága valóban dübörgött, jobban, mint azt tavaly ilyenkor a legtöbben gondolták. HORBULÁK ZSOLT Az idei nemzeti össztermék növekedése éves szinten várhatóan eléri a 8,8%-ot, ami nem csak az Európai Unión belül, de világméretekben is kimagasló eredménynek számít. Az infláció 2,8% körül lesz, ami szintén rekord Szlovákia történetében, akárcsak a 2,7%-os államháztartási hiány. Ez utóbbi két mutató az eurózónához való csatlakozás miatt fontos, mert az első nem lehet magasabb, mint 2,8%, a második pedig 3%. Ami a pénzromlás ütemét illeti, a határszint évente változik. A legmagasabb értéket ugyanis úgy számítják ki, hogy az nem lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb infláció az eurózóna három országában, plusz 1,5%. Egyébként a csatlakozás szempontjából ez a legnehezebb feltétel, mert korábban Észtország esetében 0,1 százalékos túllépést sem fogadtak el Frankfurtban, az Európai Központi Bank székhelyén. Az utolsó kritériumot, az állami eladósodás 60%-os limitjét Szlovákia szintén könnyen veheti a maga mindössze 30,2%-val. Ez a mutató egyébként tavaly az eurózónában 55,1% volt. A reformok gyümölcsei Idén már a lakosság széles rétegei is megérezték a korábban végrehajtott r.eformok eredményeit. A nyilvántartott munkanélküliek száma úgyszintén pozitív csúcsot döntött, mindössze 7,76%-os az arány, ami 235 723 állástalan embert jelent. Leginkább a legnagyobb kormánypárt részéről hallani olyanokat, hogy ez nagy részben a külföldre távozó munkaerő miatt van így. Ez igaz, de ennek már a szülőföld is megérzi a hasznát, a kint megkeresett és hazautalt jövedelem értéke immár elérte az egymilliárd eurót. Az egyik legfontosabb értékmérő, amely az államháztartás, a vállalatok és a lakosság gazdasági helyzetét egyaránt befolyásolja, a korona árfolyama. Nos, idén itt is parádés eredményeket láttunk. A masszív árfolyam-erősödés okán tavasszal el kellett tolni a szlovák fizetőeszköz középárfolyamát, hogy tovább is teret engedjenek az erősödésnek. Mindez azt jelenti, hogy mikor eljön az átváltás ideje, több eurót kapunk a koronáért, relatíve gazdagabban lépünk be a pénzügyi unióba. Itt is hangsúlyozni kell, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha a gazdasági növekedéshez nem járul termelékenységnövekedés is, azaz a korábbi strukturális reformok eredményei itt is megmutatkoznak. Annak ellenére, hogy egy reformellenes kormány van hatalmon, amely több lépést tett a visszarendeződés irányába, és amely egyelőre népszerűségéből sem veszít, a gazdaság teljesítményén ez nem látszik. A politika terén sajátságos helyzet alakult ki. A lakosság jelentős része nem a gazdasági fellendülést megteremtő pártokat kedveli, hanem a jó gazdasági helyzet miatt a hatalmon lévő garnitúrát támogatja, még ha annak semmilyen szerepe sem volt az eredmények megalapozása terén, szerepe éppenséggelvisszahúzó. 2008 már az euró jegyében A jövő év minden bizonnyal szerényebb lesz, mint az idei. Nem azért, mert valamüyen negatív fejlemény várható, hanem mert 2007 ldemelkedő eredményeit már aligha lehet megismételni. A jövő év talán legnagyobb kihívása az európai közös fizető- eszköz bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése lesz. Az ősz folyamán lehetett hallani olyan hangokat, hogy erre 2009. január 1-jén talán mégsem kerül sor, jelenleg azonban újra erősödött a bizalom. A végső döntést májusban hozzák, az átváltási kurzust pedig júniusban határozzák meg. Az árfolyam előreláthatólag 32,50-33,00 korona között lehet. Ami problémát okozhat, az az infláció. Ennek globális okai vannak, elsősorban az élelmiszerek és az energiaárak, de a bérek túlzott növekedése is. Bár az elemzők jövőre az említettek miatt kissé magasabb fogyasztói árnövekedést várnak, talán még beférhetünk 3% alá. Ami pozitívan hat a csökkenésre, az a korona további erősödése. A vágtató gazdasági növekedés ugyanakkor bizonyára kicsit csillapul, az elemzők 7,2 és 8% közötti értékekkel számolnak. További reálbér-növekedés is várható 4,3-4,8%-os mértékben. Mit tartogat még Fico? A belső bizonytalansági tényezők között fontos helyet foglal el a politika. Bármikor kialakulhat egy válság, aminek nem lehet előre megjósolni a kimenetelét, és amely akár előrehozott választásokkal is végződhet. Azt sem lehet megjósolni, mi van még a Smer tarsolyában, mit akar éppen a reformokból lefaragni. A külső bizonytalansági tényezők közé tartozik a szénhidrogének ára. Az olajár talán már elérte a csúcsot, a további emelkedés senki számára sem lenne jó, mert visszavetné a globális növekedést, amely már most is csökkenést mutat. A földgáztermelők országok az OPEC-hez hasonló kartell kialakításán próbálkoznak. Eddig a földgáz ára mindig a kőolaj árát követte bizonyos késéssel, egy összehangolt árképzés valószínűleg a földgáz árát is felhajtaná. A dollár értékének nem várt zuhanása okozhat még gondokat, mert megdrágítja az Európai Unió kivitelét, és nyersanyagok árának további növekedését okozhatja. A gyors gazdasági növekedés még nem hozza magával automatikusan a jóval magasabb életszínvonalat Mikor éri el Szlovákia gazdasága az uniós átlagot? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár napjainkban Szlovákia az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságával dicsekedhet, a 27 tagú unió átlagos gazdasági szintjét még sokáig nem érjük utol. Természetesen fokozatosan lefaragunk a hátrányunkból, hiszen idén gazdaságunk növekedési üteme 8,8% lesz, míg az uniós átlag csupán 2,7%-os - ennek révén az unióhoz viszonyított, vásárlóerő-paritáson mért átlagunk a tavalyi 63,9 százalékról idén 67,6%-ra nő, jövőre pedig az újra 8%-ot ostromló lendület gyümölcseként már 70,2 százalékos szinten leszünk. „Fel- tételezésem szerint az Európai Unió átlagos színvonalát 15 év múltán, azaz 2022 tájékán érhetjük el, de csak abban az esetben, ha a vizsgált időszakban növekedési ütemünk folyamatosan 5% feletti lesz, az unió átlaga pedig 2 százalék környékén marad” - nyilatkozta Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza. Napjainkban úgy tűnik, a volt szocialista országok nélküli, 15 tagú unió tavalyi gazdasági nívóját 2016-ban étjük el. Egyébként minden jel szerint idén befogtuk a stagnáló Magyarországot. Országunk lendülete legalább 2009-ig kitart, ám a későbbiekben az újabb reformok elmaradása okán lelassulhatunk. Az más kérdés, hogy a gyors gazdasági növekmény még nem hozza magával automatikusan a magasabb életszínvonalat. Vagyis hiába mozgunk napjainkban az uniós átlag kétharmadának magasságában, a szlovák átlagbér mélyen az EU-mérce fele alatt tanyázik. A GfK kutatóintézet felmérése szerint a vásárlóerőt figyelembe véve az évente elkölthető összeg nagysága alapján Európa 40 tagú mezőnyében Szlovákia csupán a 27. helyen kullog, tavalyhoz képest Lettország és Litvánia is megelőzött. Európa élén Svájc, Liechtenstein és Luxemburg áll, ahol a polgárok évi átlagban 27 ezer euró elköltése felett dönthetnek, az uniós átlag 12 000 euró, míg nálunk ez az összeg csupán közelít az 5000 euróhoz. Hozzánk képest a magyarok éves átlaga 600 euróval, a cseheké 800 euróval, a szlovéneké 4000 euróval, az osztrákoké pedig egyenesen 14 ezer euróval magasabb. Európa sereghajtói a moldávok és az albánok, ahol évi 685 euró az egy főre jutó átlagosan elkölthető összeg nagysága. (Hn, akt., shz) Közeledünk az uniós átlaghoz 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A 27 tagú unió átlagát 100-nak vettük. Az adatok az egy főre jutó bruttó hazai össztermék relatív nagyságát tükrözik, a 2007-es és 2008-as mutató prognózison alapul. (Forrás: Hl\l) 2004 2005 2006 2007 2008 Európai uniós kamatverseny
