Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-22 / 294. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 22. Karácsonyi presszó 31 EZT JÓL KIFŐZTÜK Aradszky László énekes: Ki vagyok tiltva a konyhából- Most fogok aztán meglepetést okozni a kedves olvasóknak a re­ceptemmel, ugyanis, kimondottan karácsonyi receptem nincs. Ez an­nak köszönhető, hogy a feleségem jóvoltából lényegében ki vagyok tiltva a konyhából. Éva asszony mondása ezzel kapcsolatban „szál­lóigévé vált” a családunkban: „La­cikám, te igazándiból akkor segí­tesz, ha nem segítesz”. Ehhez tar­tom magam. Azért volt időszak, amikor a ne­jem a tévében javában sminkelt vagy fodrászkodott, muszájból a konyhában kicsit kellett jeleske­dem. A feladatom aránylag egysze­rű volt. A melegítésben kellett „al­kotnom”. Fiunknak nekem kellett a feleségem előző este megfőzött ebédjét megmelegítenem. Egy másik nagyon fontos kony­hai szolgálatomat majdnem elfelej­tettem, a mosogatásba csak úgy „hobbi” szinten gyakran besegítet­tem. Mert mint annak idején anyu­kám, úgy a feleségem sem tudta el­viselni, (csak én) a mosadan edé­nyeket a konyhában. Talán két év­vel ezelőtt pedig - akár hiszik, akár nem -, tudják, mit kaptam a névna­pomra? Mosogatógépet! Azért ez­zel is van ám elég bajom. Beletenni a mosogatnivalót, aztán pedig kivenni..., egy férfinak nem egy­szerű ez sem. A másik fontos dolog azaz, hogy én szinte állandóan fo­gyózom. Tudom, nem látszik raj­tam, de legalább elmondhatom magamról. Azért nem maradtam teljesen szürke emberke a konyha területén. Sokat járok még a mai napig is fellépni különböző vidéki városokba. Talán 20 évvel ezelőtt Soltvadkerten egy nagyon szép ét­teremnél megálltunk a műsor után és bementünk vacsorázni. A tulaj­donos szeretettel fogadott, és a kedvemért készített valami pom­pás ételt, de hogy mit és mi a neve, a mai napig nem hajlandó elárulni. Az édapra is felkerült, „Aradszky Laci kedvence” néven. Amikor arra járok, természetesen mindig meg­állunk és azt eszem. A tulajdonos, Szakái László vendége vagyok ilyenkor. Volt már olyan, hogy ő ép­pen nem volt az étteremben, és el­határoztam, „kicselezem” és meg­tudom, mit is eszek lassan 20 éve nála Soltvadkerten. Bementem a konyhába és a szakácsot megkér­tem, árulja el az étel titkát. Most fi­gyeljenek, a segítőkész szakács a gáztűzhely irányába a falra muta­tott, ahol egy jól olvasható tábla ló­gott a falon a következő szöveggel: „állásoddal játszol, ha elárulod Aradszkynak az Aradszky kedven­ce recepjét”! ■ j Bács Ferenc színművész: Gyermekkori kedvenceim Bács Ferencet felesége minden karácsonykor meglepi valami hagyomá­nyos étellel (Albert József felvételei és képarchívum)- A karácsony mindig az egyik legnagyobb ünnep volt a csalá­dunkban. Születésemtől fogva mindig a szeretetet, az összetarto­zást éreztem meg benne, amelyet a legnehezebb körülményeink sem tudtak eltitkolni. Soha nem az anyagi értékek döntötték el a szeretetet, hanem a hónapokkal azelőtti kitalálások, hogy vajon ki minek örülne a legjobban. Az örömszerzés volt a legfontosabb. Az étkezéseink az ünnep alkalmá­val sem voltak különlegességek, mert arra nem volt lehetőség, de édesanyám kiválóan tudta elké­szíteni a legegyszerűbb fogásokat is, mert ez is a szeretetből fakadt. Sokszor leültem a konyhában, amikor főzött, és kérdezősköd­tem, hogy mi hogyan készül, mi­ből mennyi kell egy ételbe. Emlék­szem, - mindig azt válaszolta - „ezt soha nem mérem, mert ta­pasztalat kell hozzá, tudom, hogy hogyan szeretitek”. Es mégis tudott meglepetéseket okozni. Emlékszem, akkoriban ez a csúsztatott palacsinta egy érde­kességnek számított, és mivel ne­kem nem volt tapasztalatom az el­készítésében és meg akartam ta­nulni, lediktáltattam vele. Talán most sokan meglepődnek a kedves olvasók közül, hogy pala­csinta hogyan kerülhet karácsony­kor az ünnepi asztalra, de erre azt mondom, „ahány ház, annyi szo­kás”. A feleségem figyel a részle­tekre, mivel tudja azt, hogy mik voltak a gyermekkori kedvenc éte­leim és féltve őrzőm édesanyám alaposan elsárgult múltidéző sza­kácskönyveit, receptjeit, azokból karácsonykor mindig meglep vala­mivel. Ez a palacsinta a tavalyi meglepetése volt. Jó kedvet és jó étvágyat kívánok hozzá! Csúsztatott palacsinta Hozzávalók: 4 db tojás, 4 dkg vaj, 12 dkg liszt, 3,5 dl tej, vanília, 4 evő­kanál cukor, pia só, 5 dkg vaj. Elkészítése: A vajat megpuhítjuk, a tojássár­gáját, cukrot jól elkever­jük, beleadjuk a lisztet, és lassan hozzákeve­rünk kevés tejet. Ha si­mára kevertük, lassan hozzáadjuk az egész te­jet, vaníliát, cukrot, pici sót, és a tojásfehérjéből felvert habot. Az egészből könnyű habmassza lesz. A palacsintasütőt felforrósítjuk, 2 evőkanál olvasztott vajat teszünk bele, mikor forró, annyi palacsinta­tésztát merítünk, hogy kb. fél cm vastag tészta, legyen. Lassú tűzön, óvatosan rázogatva sütjük, újabb kevés zsiradék hozzáadásával. Kés­sel felemelgetjük, és ha mindenütt egyenletesen piros, tésztás tálra csúsztatjuk, majd vaníliás cukorral meghintjük. Csak az egyik felét kell sütni, és a nem, sütött felével mindig felfelé csúsztatjuk a tálra. Ha valamennyi kisült, az utolsót sült felével felfelé borítjuk a tetejére. Ezt is meghintjük vaníliás cukorral, pár percre meleg sütőbe tesszük. Payer Öcsi énekes: Édesanyám halpürélevese- Az édesanyám „bűne”, hogy karácsonykor a halpüréleves - a „szakmánál” maradva - a sláger nálunk az ünnepi asztalon. Emlék­szem, gyerekkoromban nem ra­jongtam a halételekért. Viszont amikor édesanyám főzött, olyan il­latok árasztották el a konyhát és annak közvetlen környékét, hogy az illatfelhők legyőztek és belekós­toltam a halpürélevesbe. Olyannyi­ra, hogy utána még húsvétkor is azt főzte a kedvemért. Szerencsés helyzetben vagyok, mert a környe­zetemben lévő asszonyok mindig elkényeztettek gasztronómiai tu­dományukkal, és ezért én ellentét­ben sok más férfival nem tudok főzni. „Legkisebb” feleségem (3.) olyan szinten műveli a konyhamű­vészetet, hogy lassan már senkinek a főztjét nem eszem meg, csak az övét. (aj) Karácsonyi halleves Hozzávalók: hal, ecet, 2 sárgarépa, petrezselyem, fél fej vöröshagyma, Payer Öcsi: „Szerencsés helyzetben vagyok, mert a környezetemben lévő 5-6 szem bors, 1 babérlevél, pirospaprika, liszt, zsír, 2 tojássárgája, 2 asszonyok mindig elkényeztettek gasztronómiai tudományukkal" del tejföl. Elkészítése: Tegyük 1 liter ecetes vízbe, a gondosan megtisztított halnak a fejét, ikráját, 25-30 dkg (kisebb) halat, 2 közepes sárgaré­pát, petrezselymet metéltre vágva, a fél fej vöröshagymát, 5-6 szem fekete borst, 1 babérlevelet, és mindezt lassú tűzön főzzük puhára. Pirospaprikával rántást készítünk, hideg vízzel feleresztjük és felfor­raljuk. Forralást követően, az egészet szitán áttöijük és 2 tojássárgá­jával, illetve 2 ded tejfellel elkeverve tálaljuk. Javaslat a halat nem szeretőknek: amikor az elmondott receptem alapján valaki kipróbálja és elkészíti ezt a finomságot, a halat nem szeretőt ültesse a konyha küszöbére, és várja meg a terjengő illatok hatását. Csak vigyázzon, hogy ezután jusson majd mindenkinek a ka­rácsonyi halpürélevesből! Aradszky állandóan fogyókúrázik

Next

/
Thumbnails
Contents