Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-04 / 278. szám, kedd
.-^i\tvkKORKÉP ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 4. www.ujszo.com Az átállási időszakban is be kell tartani az előírásokat Az ökogazdálkodás esélyei UJ SZO-TAJEKOZTATO Immár az unió által is jóváhagyott 2007-2013 közötti időszakra szóló Vidékfejlesztési tervben a környezetkímélő termelési eljárások között az ökológiai gazdálkodás támogatása is ott szerepel a közösségi forrásokból finanszírozható tételek között. A témáról nemrégiben szervezett szakmai szemináriumon és tájékoztatón az ezzel kapcsolatos időszerű információkról cseréltek eszmét az érdeklődő illetve a környezetkímélő rendszerben tevékenykedő szakemberek. Ismeretes, hogy környezetkímélő ökológiai gazdálkodás elveit alkalmazó termelőknek első lépésként át kell alakítaniuk gazdaságukat. Az átállási idő, az ún. konverzió hossza a kultúrától függően két vagy három év. Célja, hogy az ökológiai termelésre kijelölt területek az esetlegesen felhalmozódott káros anyagoktól megszabaduljanak, a talajélet egyensúlya helyreálljon, a gazdálkodó pedig megismerkedjen a környezetkímélő ökológiai gazdálkodás eszközeivel és lehetőségeivel. Hangsúlyozni kell, hogy a gazdálkodónak már az átállási időszakban be kell tartama az idevonatkozó ösz- szes előírást, szabályt és alapelvet. A tápanyaggazdálkodásban az ökológiai, illetve az extenzív állattartásból származó trágya és komposzt mellett az ásványi trágyázó szerek, baktériumtrágyák, mikroelemek és biodinamikus preparátumok használhatók. Ugyanakkor pontosan ügyelni kell arra, hogy a trágyával kiadott nitrogén mennyisége évente ne haladja meg a 170 kg/ha értéket. A növényvédelemben a megelőzés a legfontosabb. Ennek alapvető eszközei a céltudatos vetésváltás, az ellenálló növények és fajták termesztése, az okszerű talajművelés és a hasznos élőlények élőhelyeinek megkímélése. A védekezésben főleg a mechanikai, fizikai, biológiai módszerekre helyezik a hangsúlyt, ugyanakkor a hatályos EUjogszabályok és a hazai előírások alapján engedélyezett készítmények is felhasználhatók, elsősorban azok, amelyek természetes eredetűek, felhalmozódásra nem hajlamosak és nem kerülnek be a növényi nedvkeringésbe. Az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek minőségét minősítő tanúsítvány - védjegy (certifikátum) igazolja, amelyet folyamatos és rendszeres ellenőrzés eredményei alapján ítélnek oda egy-egy terméknek. Nálunk ezt az ellenőrző tevékenységet évente legalább egy alkalommal minden biotermelőnél el kell végezni, s ennek eredménye alapján magának a termelőnek kell kérvényeznie a védjegy kiadását. A biotermékek hazai forgalmazása egyelőre meglehetősen gyerekcipőben jár, a termékek zömét inkább külföldön értékesítik. Annak ellenére, hogy már nálunk is az ökológiai elvekkel összhangban több mint százezer hektáron folyik a termesztés, a biotermékek iránti kereslet jóval alatta marad a fejlett nyugati országokban tapasztalt érdeklődésnek és az ottani felvevőpiacnak. A szakemberek véleménye szerint a biotermékek nagyobb mérAz ökogazdálkodásra való átállási idő, az ún. konverzió hossza a kultúrától függően két vagy három év. tékű elteijedését nálunk a feldolgozóipari kapacitások alacsony szintje is befolyásolja. Szlovákiában jelenleg mintegy ötven, biotermékeket feldolgozó nyilvántartott üzem van, közülük azonban csupán alig húszban állítanak elő ténylegesen biotermékeket. A szaktárca ületékese szerint a feldolgozóipar fejlesztése révén a hazai ökológia termékek előtt új lehetőségek nyílhatnak, (sz) A káros anyagok megkötésére is alkalmas Vulkáni eredetű zeolit ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A zeolit vulkáni eredetű hamuból összeállt kristályos szerkezetű anyag, amely bio-elemeket és -nyomelemeket tartalmaz. Értékét az adja, hogy képes gázokat, ionokat felvenni, leadni, tehát közvetítője lehet a növényi gyökérzet és az állati bélrendszer, illetve ezek környezete közötti anyagcserének. Ezt a zeolitok melletti ásványi katalizátorok segítik elő. Az anyag kristályszerkezetéből adódóan hatalmas belső felület folytán ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá vizek, szennyvizek, oldatok tisztítására, szűrésére. Az ásványi haszonanyagot bányászati módszerekkel termelik ki, majd a felhasználási területek igényei szerint őrlik és osztályozzák. A mezőgazdaságban tápszer adalékként használják, a bevitt elemek révén a hiánybetegségek kialakulását akadályozzák meg. A hi- ánypódáson kívül alkalmazásukkal növelhető a gazdasági állatok termelése, ellenálló képessége és bizonyos mértékig a végtermék minősége is. Nagy, aktív felületének köszönhetően az emésztés során keletkező káros anyagok megkötésére és a bélcsatomából történő eltávolítására szintén alkalmas a zeolit. Ezáltal a bélflóra állapota optimalizálható és stabilizálható, ezzel a kórokozó (patogén) baktériumok száma csökkenthető. A bendőben zajló fermentációs folyamatok kedvező lefolyásának egyik feltétele a megfelelő kémhatás biztosítása. Ennek beállításához is alkalmazható a zeolit. A megfelelően őrölt klinoptiolit készítmény zeolit- tartalma megköti a vízben vagy más folyadékban levő radioaktív és/vagy nehézfém-ionokat, meggátolva így azok toxikus hatását. A zeolitok túlnyomórészt Na-Ca alumoszilikátok. Jellemző tulajdonságuk, hogy tágas, üreges rácsvázukhoz molekuláris víz csatiakozik. A víz legnagyobb része úgynevezett zeolitos víz, mely a rácsépítmény üregeiben és csatornáiban adszorpciósan kötötten helyezkedik el. Vízhevítéssel fokozatosan eltávolítható úgy, hogy közben a rácsépítmény nem omlik össze. A víztelen zeolit vizes környezetben az elvesztett vízmennyiséget újra képes fölvenni, és nem csak vizet, hanem más folyadékot is, különösen illékony anyagokat, pl. alkoholokat is meg tud kötni. A zeolitot nemhiába tartják az egyik legsokoldalúbb tápkiegészítőnek. Egyik legfőbb tulajdonsága ugyanis, hogy magába szívja a háziállatok szervezetében felgyülemlett mérgező anyagokat. Méregtelenítő funkciója miatt nélkülözhetetlen a növendék állatok számara. A tojó tyúkok tápjába azért (is) keverik, hogy így pótolják a tojástermeléshez nélkülözhetetlen kalciumot. Kalciumra egyébként minden növendékállatnak szüksége van. A zeolit, ha nem is helyettesíti teljesen, de nagy részben pótolja a ta- karmánymeszet is. (sz) Megalakult a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szervezete - januárban Nyitrára tervezik a közgyűlést A fiatal gazdák érdekképviseletéért (Illusztrációs felvétel) Az uniós agrártámogatási rendszer a fiatal gazdák támogatását külön tételben megszabott feltételek alapján szabályozza. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ez egyrészt az önállóan gazdálkodó életkorától (40 évtől fiatalabb) illetve az életkori feltételeknek megfelelő gazdálkodónak a termelővállalat vagyonrészében való részesedésétől is függ. A közösségi támogatások hatékonyabb kihasználása és az említett célcsoportba tartozó gazdálkodók érdekképviselete érdekében immár nálunk is alakulóban van a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szervezete (ASYF - az angol elnevezés rövidítése). Amint azt Pém Bálinttól, a szervezet elnökétől megtudtuk, a szervezetet már bejegyezték, s jelenleg a szervezet bemutatása zajlik regionális gazdatalálkozók formájában. A dunaszerdahelyi és komáromi előkészítő és tájékoztató megbeszélések után a nyitrai és a kassai térségben is tartanak majd ismertető találkozókat az érdeklődő számára, majd az előzetes tervek szerint 2008. januárjában Nyitrára szervezik a szervezet országos közgyűlését. A Szlovákiai Fiatal Gazdák Szervezetének (ASYF) célja elsősorban a fiatal gazdák és a vidék fiatalságának közös érdekképviselete és szervezése. Ennek keretében találkozókat szerveznek az információk átadása és a tapasztalatszerzés céljából. Céljaik között szerepel a vidékfejlesztéssel és mezőgazdasági témákkal foglalkozó előadások, szakmai rendezvények szervezése, a tagok számára hozzáférhető belső adatbázis kialakítása, a vidékfejlesztési célokhoz hazai és külföldi pénzügyi források felkutatása, egyúttal a nemzetközi együttműködés keretében jól működő kapcsolatok kiépítése az Európai Unióban és Szlovákiában működő társszervezetekkel. Ugyanilyen fontosnak tartják, hogy a szervezet képviselőit bevonják az ágazati szakmai döntések előkészítésébe, hosszú távú stratégiai kérdések kidolgozásába. Részt kívánnak venni az egész ágazat és a fiatal gazdálkodók sikeres működéséhez szükséges feltételek kidolgozásában, szorgalmazni fogják javaslataik beépítését a vidékfejlesztési és mezőgazdasági programokba, a támogatási rendszerekbe. Céljuk, hogy a vidék fiatalokat megtartó ereje növekedjen, a fiatalok elvándorlása megálljon, a vidéki élet a modern igényekhez alkalmazkodva a természetes környezet védelmével összhangban vonzóvá és élhetővé váljon a mai fiatalok és jövő generációk számára is. A szervezet pontos és részletes információkat kíván nyújtani tagjainak az időszerű és szükséges tennivalókról, továbbképzések szervezésével segíteni kívánja a szakmai fejlődésüket. A Szlovákiai Fiatal Gazdák szervezeti felépítésében a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, amelynek munkájában minden tag részt vehet. Az irányítást 5 tagú elnökség végzi, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg 3 évre. Az előzetes tervek szerint az egyes régiók 1-1 taggal képviselnék magukat az Elnökségben. Az ASYF finanszírozásának alapját - főleg a megalakítás időszakában - a tagdíj adja. Ez 3000 korona évente, majd később 100 Euró. A tagdíjak mellet pályázati támogatásokkal is számolnak. Az európai tapasztalatok szerint ezek teszik ki a nagyobb részét egy szervezet költségvetésének. A szervezet szlovákiai szárnybontogatását a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa (CEJA) is figyelemmel kíséri. Giacomo Ballari a CEJA elnöke az ősz elején tett szlovákiai látogatásakor találkozott a szervezet megalakításának irányítójával Pém Bálinttal és munkatársaival. A CEJA nyitott arra, hogy az ASYF néhány éven belül a tagjává váljon. Ehhez azonban kiegyensúlyozott szakmai munkát kell végezni, és egy hatékonyan, és országos szinten egységesen működő szervezetet kell felépíteni, (sz) Fajtaváltás, a szőlőültetvények áttelepítése, az ültetvényen alkalmazott művelési módok tökéletesítése 510 millió euró a szőlőültetvények átalakítására EU-1NFORMÁC1Ó A Bizottság 510 miihó eurós indikatív költségvetést hagyott jóvá a bortermelő tagállamok számára a 2007/2008-as gazdasági évre vonatkozóan, a szőlőültetvények szerkezetének átalakítása és az ültetvények átállítása céljára. A rendszer a termelésnek a piaci kereslethez való igazítására irányul, és a következő intézkedéseket foglalja magában: fajtaváltás, a szőlő- ültetvények áttelepítése, valamint az ültetvényen alkalmazott művelési módok tökéletesítése. Nem tartozik a rendszer hatálya alá a természetes élettartamuk végéhez ért szőlőültetvények rendes megújítása. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a következőket fűzte a bizottsági határozathoz: „Ahhoz, hogy megbirkózhassunk az Újvilág bortermelői által támasztott kihívásokkal, kiemelt figyelmet kell fordítanunk boraink minőségének javítására. A szerkezetátalakítási program 1999 óta hasznos szerepet tölt be e tekintetben. Ám egyértelmű, hogy nem érhetjük be ennyivel. Ezért van szükség a borpiac közös szervezésének mélyreható reformjára. Remélem, hogy az EU mezőgazdasági minisztereinek decemberi ülésén sikerül (Illusztrációs felvétel) A területre és a pénzügyi támogatásra vonatkozó, a 2007/2008-as gazdasági év tekintetében megállapított indikatív adatok tagállamonként Tagállam Terület (ha) Pénzügyi támogatás (EUR) Bulgária 2 403 18 044 087 Cseh Köztársaság 647 10 897 834 Németország 1 545 13 295 911 Görögország 886 8 715 834 Spanyolország 20 233 162 136 325 Franciaország 14 384 110 676 302 Olaszország 12 279 101 107 716 Ciprus 156 2 219 214 Luxemburg 7 56 800 Magyarország 1 472 11 779 162 Málta 9 103 987 Ausztria 1 170 6 678 313 Portugália 4 004 34 729 863 Románia 3 008 25 068 762 Szlovénia 139 2 699 939 Szlovákia 473 1 789 952 ÖSSZESEN 62 816 510 000 000 megállapodásra jutnunk a reformot illetően.” A borpiac közös szervezéséről szóló 1999. évi tanácsi rendelet értelmében a tagállamok számára évente támogatás nyújtható meghatározott nagyságú szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához. A Bizottság a támogatásokat az egyes tagállamoknak az EU szőlővel beültetett területeiből való részesedése alapján, valamint az egyedi helyzeteket és szükségleteket is figyelembe véve megállapított objektív kritériumok alapján ítéli oda. A Bizottság elfogadta az egyes tagállamok számára meghatározott hektárszám alapján előirányzott indikatív pénzügyi támogatásoknak a 2007/2008-as gazdasági évre történő megállapításáról szóló határozatot. A rendelkezésre álló költségvetés 510 millió euró (a tagállamok közti felosztás részleteit lásd a táblázatban). A szerkezetátalakításhoz és az átállításhoz nyújtott pénzügyi támogatás 1999-es bevezetése óta 3 milliárd eurót osztottak szét a bortermelő tagállamok között, (eu-press)
