Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-20 / 292. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálják a gázművek eladását Pozsony. A kormány tegnapi döntése alapján Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszternek január 7-ig be kell nyújtania a kormány, azt követően pedig a parlament elé a Szlovák Gázművek (SPP) magánosításáról szóló elemzését. Az elemzés kidolgozását a kormánykoalíció parlamenti képviselői javasolták, akik szerint az SPP magánosításával kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság. A kormánypártoknak például nem tetszik, hogy a vételár kifizetésénél Szlovákia egymilliárd koronát vesztett az átváltási árfolyamon, (ú) Nem kell a liberálisoknak a HZDS Brüsszel. Az Európai Demokraták politikai tanácsa tegnap a francia képviselők javaslatára törölte programjáról a HZDS európai parlamenti liberális és európai demokrata frakciójába (ALDE) való tagfelvételét. A tagfelvétel elutasításának hátterében valószínűleg az Európa Parlament 2009-es, választások utáni céljai is közrejátszanak. Az ALDE-t szeretnék hozzácsatolni az Európai Szocialisták Pártjához (PES). Ez viszont azt eredményezné, hogy a HZDS egy közép-balaloldali tömörülés tagjává válna. (SITA) Hét év az AGW főnökének? Pozsony. Tegnap ismertették a Speciális Bírósággal az AGW vállalat ügyvezetője, Matúš G. és a speciális ügyész vádalkuját. Az ügyiratok áttanulmányozása után határozzák meg a tárgyalás időpontját, ahol eldöntik elfogadják-e a vádalkut. A speciális ügyész Matúš G.-vel hét év börtönbüntetésben és két millió koronás pénzbírságban állapodott meg. A férfi több mint 26 500 ügyfelet károsított meg, mintegy 2,5 milliárd koronás kárt okozva. (SITA) Rács mögött Volodimir Y. cinkosai Pozsony. A négyszeres gyükossággal gyanúsított Volodimir Y. bűntársai, akiket kábítószer előállításával és terjesztésével vádolnak, december 31-ig vizsgálati fogságban maradnak. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis nem rövidítette le az előzetes letartóztatásukat. A főtárgyalásuk január 23-án kezdődik. (SITA) A kormány terve szerint 2010-ig a sztráda- és gyorsforgalmi úthálózat mintegy 240 kilométerrel bővül Sztrádabővítés halálos iramban (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. 2010-ig Szlovákia sztráda- és gyorsforgalmi hálózata 238 kilométerrel bővül, ebből 162 km esik az autópályákra - derül ki abból a dokumentumból, amelyet tegnap fogadott el a kormány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tervek szerint 2010-igNagy- szombatot Besztercebányával összefüggő gyorsforgalmi út köti össze. Az elkövetkező három évben a Nemzeti Autópálya-építő Társaság (NDS) 75 milliárd koronát fordít a gyorsított ütemű sztrádaprogram megvalósítására, azonban a fő csapásirányt az állami és magánerős kombinációjú ún. PPP-projektumok adják, vagyis a finanszírozás java a magántőkére hárul (ezt aztán a mindenkori kormányok 25-30 éven át törlesztik). A Fico-kabinet programjában abszolút prioritást élvez a Po- zsony-Kassa autópálya megvalósítása 2010 végéig, igaz, néhány rövid, de kritikus szakasz csak 2010 után épül meg. Az elfogadott dokumentumból kiderül, a koncepció sikeressége éppen a PPP- projektumok sikerén áll vagy bukik. Szlovákia az elmúlt napokban már két nemzetközi tendert is kiírt, az egyik a Dl-es Pozsony-Kas- sa vonalra (75 km-es hosszúságban), a másik pedig az Rl-es, Nyitra és Besztercebánya között megvalósuló 53 km-es gyorsforgalmi útra. A beérkező ajánlatokat 2008 első felében értékelik ki - a Száz sztrádát, ezeret... magánerős útépítés tervezett együttes hossza egyébként több mint 150 kilométer lesz. A koncepció az építkezések gyorsítását is magában foglalja, ami Dél-Szlová- kia úthálózatának bővítésére is jótékony hatást gyakorol - konkrétan Pohár, Losonc és Rimaszombat járásokat már 2010-ben elérheti a gyorsforgalmi út. Az R7-es, az úgynevezett déli, Dunaszerdahely- Érsekújvár-Léva-Losonc gyorsforgalmi út egyáltalán nem szerepel a kormány tervei közt, 2010-ig az építése sem kezdődik meg. Ha a kormány tegnap elfogadott koncepciója teljes egészében megvalósul, akkor 2010-ben Szlovákiában 511 kilométer össz- hosszúságú autópálya áll majd a közlekedők rendelkezésére, ami a teljes tervezett hálózat több mint egyharmada. Ami pedig a gyors- forgalmi utakat illeti, ezek hosz- szúsága 2010-ben 212 km lesz, ami a teljes rendszer mintegy egyötöde. Napjainkban meglehetősen gyér a sztrádahálózat: 1000 négyzetküométernyi területre csupán 6,4 km autópálya jut, amivel Szlovákia az Európai Unión belül a 19. helyen szerénykedik, miközben a 15-ök „öreg” uniójában az áüag 17 km. (t, č, só) Felgyorsul a vasút korszerűsítése Pozsony. 2013-ig 105 milliárd koronát fordítanak a Szlovák Vasutak korszerűsítésére - áll abban a programtervezetben, amelyet tegnap szintén jóváhagyott a kormány. A közlekedési tárca által kidolgozott koncepció három pénzforrással számol: állami költségvetés, az Európai Unió strukturális alapjai, továbbá a vasutak saját pénzeszközei. Napjainkban Szlováldában a 3512 km összhosszúságú normál nyomtávú vasúti pályából 1536 km van villamosítva, (ú) A lakosság fele szerint nem fog megváltozni életük Zökkenőmentes átállás Havonta legalább egyszer igazolni kell, hogy munkát keres a segélyből élő Módosítanák a szociális törvényt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ma éjjel az Európai Unió újabb kilenc tagállama, köztük Szlovákia és Magyarország is csatlakozik a határok nélküli belső közlekedést biztosító schen- geni övezethez: az eddigi tapasztalatok érdekes módon azt mutatják, hogy az áttérés többnyire zökkenőmentes, viszont később adódnak kisebb-nagyobb gondok a teljes szabadság biztosításában. Szlovákia lakosainak közel fele (46%) úgy gondolja, hogy az ország schengeni övezethez való csatlakozásával jelentősebben nem változik meg életük - derül ki a KMG ügynökség által készített felmérésből. A válaszokból nyilvánvaló, hogy a határok megszüntetése a legkevésbé az alapfokú végzettségű polgárokat érdekli, az egyetemi végzettségű válaszadók pedig nagyrészt attól tartanak, hogy a határmentes övezet szabad teret biztosít a bűnözésnek, nehezebb lesz a bűnözők előkerítése. A felmérés szerint a lakosság átlagosan 30 százalékának meggyőződése, hogy a schengeni övezetben könnyebben lehet majd külföldre utazni; nagy előnynek tartják azt is, hogy a határokon nem kell majd megállni az útlevelek ellenőrzése miatt. A határmentes övezethez való csatlakozást a Pozsonyi kerület lakosai közül tartják a legtöbben előnyösnek, a legtöbb szkeptikus válaszadó viszont a Zsolnai, a Besztercebányai és a Kassai kerületben volt. A külső határok ellenőrzésének szigorát az együttműködés lelkét adó számítógépes rendszer működtetésével növelték: ez a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt ösz- szeköttetést, csaknem teljes körű információ- és adatcserét. A számítógépes rendszer jelentőségét és leterheltségét mutatja, hogy csak az első másfél évben - amikor a schengeni övezet még csak öt országból állt - az töbh mint 3,8 millió adategyeztetést bonyolított, s közülük mintegy 30 Egy felvétel a múltból (SITA/AP-felvétel) ezer esetben szűrt ki nem kívánatos belépni vágyókat. A mostani övezetbővítés máris hozott néhány meglepetést. Ilyen például a szlovén-horvát határon az ellenőrzés szigorítása: a sors iróniája, hogy az egykori jugoszláv „testvérek” közti szabad átjárást előbb a kölcsönös függetlenség, majd a szlovén uniós tagság, végül Schengen miatt egyre szigorúbb ellenőrzés váltja fel, ráadásul az áthaladás egyre többe is kerül. Jóllehet az eddigi tapasztalatok nem igazolják, a határszigorítás miatt rendre felvetődik az is, hogy újabb vasfüggöny épül Európában. Most éppen Ukrajnából érkeztek ilyen kommentárok, ugyanakkor az effajta aggodalmak a múltban sem bizonyultak igaznak. Az uniós együttműködés hívei ennek éppen ellenkezőjét hangoztatják: a mostani Schengen- bővítés a múlt vasfüggönyének utolsó nyomait tünteti el, vele végleg véget ér a kontinens megosztottsága. (dem, mti) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Májustól a szociális hivatalok határozhatják meg, milyen gyakran kell igazolniuk a munkanélkülieknek, hogy valóban keresnek munkát. A kormány tegnap elfogadta a foglalkoztatási törvény módosítási javaslatát, mely januárban kerülhet a parlament elé. A javaslat szerint havonta legalább egyszer igazolni kell, hogy aktívan keres munkát a szociális segélyből élő. Jelenleg az egy évnél hosszabb ideje munkanélküli hetente egyszer, a többiek kéthetente egyszer kötelesek jelentkezni a szociális hivatalban. A hivatal programjaiban résztvevő személyek, például a közmunkákban résztvevők, már ma is csak havonta egyszer látogatják a hivatalt. A törvény meghatározza a szociális vállalat fogalmát is, mely állami támogatást kaphat a munkahelyek megtartásához, illetve új munkahelyek létrehozásához. Az a cég számíthat üyen besorolásra, melyben az alkalmazottak 30 százaléka hátrányos helyzetű munkanélküli volt, és vállalja, hogy évente legalább a nyereségének 30 százalékát új munkahelyek létrehozására fordítja. A szociális minisztérium számításai szerint az ilyen cégek egy alkalmazottra évente átlagosan közel 50 ezer koronás állami támogatásra számíthatnak. Újra bevezetik a munkahely miatt költözést vállalóknak járó támogatást, melynek összege 40 ezer korona lesz, legfeljebb kétévente egyszer jár, és feltétele, hogy a régi és az új lakhely között legalább 30 km legyen a távolság. A szociális hivatal a valós költségeket téríti, melybe bele lehet számítani az első havi bérletet és rezsiköltséget is. Az előző kormány már egyszer próbálkozott ilyen támogatással nagyobb mobilitásra ösztönözni a munkanélkülieket, de akkor nem járt sikerrel, egy év alatt mindösz- sze tucatnyian kérvényezték a támogatást. (1-p-j) Több milliót osztottak szét karácsonyi jutalmakra az egyes minisztériumok Bőkezűen osztogatnak a tárcák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Karácsony előtt az egyes minisztériumokon bőkezűen osztogatták az év végi jutalmakat. Az általunk megszólított minisztériumok többsége nem tett közzé részletes adatokat a karácsonyi jutalmakról, többségük egy-egy mondattal válaszolt kérdésünkre - csupán tömören leszögezték, az átlagos fizetésnek hány százalékát képezték a jutalmak. Felmérésünk szerint viszont a tárcák több millió koronát osztottak szét karácsonyi jutalmakra. A legrészletesebb adatokat a földművelésügyi minisztérium jutatta el lapunknak. Ebből kiderült, hogy a szakminiszter nem kapott jutalmat a második félévért, az államtitkárok 150 ezer koronát vághattak zsebre karácsony előtt, az egyes osztályvezetők pedig 62 ezertől 127 ezer koronáig teijedő jutalmat kaptak - tájékoztatta lapunkat Katarína Belická, a minisztérium szóvivője. A tárca az állategészségügyi hivatal igazgatójának például a második félévben elvégzett munkájáért 122 400 koronát fizetett ki. Viera Trpišová, az oktatásügyi minisztérium szóvivője lapunknak elmondta, a tárca vezető képviselőinek a havi bérek 56 százalékát fizették ki év végi jutalmakra. Az igazságügyi tárca képviselői Michal Jurči szóvivő szerint a havi bérek 50-100 százalékát kapták meg - részletesebb adatokat nem tett közzé. Peter Višváder, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője szerint a tárca alkalmazottai átlagosan 12 ezer koronás jutalomhoz juthattak hozzá. Azt viszont lapzártánkig nem sikerült megtudnunk, hogy mennyit kaptak az államtitkárok, a miniszter és az osztályvezetők. „A kulturális minisztérium alkalmazottai különböző jutalmakat kaptak, ezek nem lépték túl az egy havi bér összegét” - árulta el Jozef Bednár, a kulturális minisztérium szóvivője. Különösen bőkezű volt a szociálisügyi minisztérium - az alkalmazottak jutalmaira 2007 második félévében összesen 5,4 millió koronát fordítottak. Ez Barbora Petrová szóvivő szerint egy alkalmazott esetében átlagosan 19 565 koronát jelent. Miroslav Šmál, a pénzügyminiszter szóvivője az Új Szónak elmondta: a tárca jutalmakra körülbelül kétmillió koronát fizetett ki. „A kifizetett összeg érdemben nem különbözött azoktól a jutalmaktól, melyeket a minisztérium az előző években fizetett ki alkalmazottainak. Aprólékosabb adatokat, hogy például ki kapta a legtöbbet és ki a legkevesebbet, viszont nem állítottunk össze” - mondta lapunknak Šmál. A kormány tegnapi ülésén egyébként az állami intézmények elnökeinek az év végi fizetéseiről is döntött. Robert Fico miniszter- elnök érdemben nem kívánta kommentálni a kiosztott jutalmakat. Annyit viszont elmondott, szerinte lényegesen kisebb összegekről van szó, mint amennyit az előző kormány osztott szét a hivatalvezetőknek. Köztük van például Jaroslav Rezník, az állami hírügynökség igazgatója, aki hat havi fizetésének 13 százalékát kapja meg. Branislav Máčaj, a Távközlési Hivatal elnöke például hat hónapi bérének 21 százalékához jut hozzá, (dem, s) Bírság a Markízának Kommentál a rádió Pozsony. Összesen 4,3 mülió korona értékű büntetés rótt ki legutóbbi ülésén a frekvenciatanács. A legtöbbet, 3,1 milliót a Markíza televízió fizet be a kasz- szába a Reflex című műsor augusztus 24-i adásában történt jogsértés miatt. A karácsony előtti ülés fő témája négy országos sugárzású rádióadó hírműsorának összehasonlító vizsgálata volt, melyre szeptember 15-e és október 15-e között került sor. „A négy adó közül leggyakrabban valószínűleg az Expres és a Viva sértette meg a törvényt. Az előbbivel szemben 11, a Vivával szemben 6 esetben indítottunk közigazgatási eljárást” - nyilatkozta lapunknak Agócs Valéria, a tanács elnöke. Arról, hogy ebből hány esetben sértették meg a törvényt, mélyebb elemzések után dönt a frekvenciatanács. A leggyakoribb hiba, mellyel a tanács szerint nem feleltek meg a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás kritériumának, a kommentatív elemek és saját vélemények prezentálása volt hírműsoraik során, (msz) Agócs Valéria, a frekvenciatanács elnöke (Somogyi Tibor felvétele)
