Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-13 / 286. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 13. Külföld 9 Ma a reformszerződést írják alá, amely jogi kötelező erőt kölcsönöz a chartában foglaltaknak - Varsó és London kivételt kapott Aláírták az európai alapjogi chartát Megzavarták a tegnapi ünnepi aktust az Európai Parlament euro- szkeptikus képviselői. Az követelték, hogy mindenütt tartsanak népsza­vazást a holnap aláírandó uniós reformszerződésről. (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnö­ke, Jósé Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke, valamint Jósé Manuel Barroso bizott­sági elnök tegnap az Európai Parlament strasbourgi épü­letében ünnepélyesen aláírta az Alapvető Jogok Chartáját. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel hivatalosan is kihirdették azt a dokumentumot, amelyre az Európai Unió működési kereteit újrafogalmazó reformszerződés, az elmúlt hónapokban kidolgozott és ma az állam-, illetve kormány­fők által aláírandó Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye hivatko­zik. Ünnepi beszédében Pottering azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak elsősorban értékek kö­zösségeként kell megjelennie. Ki­emelte az Európai Parlament azon kötelezettségét, hogy minden szükséges esetben fellépjen az emberi méltóság és az alapvető jo­Kaszparov nem indulhat Moszkva. Valószínűleg nem tud indulni az elnökválasztá­son Garri Kaszparov volt sakk­világbajnok, ellenzéki politi­kus, az Egyesült Állampolgári Front vezetője, mivel nem tu­dott termet bérelni, aholajelö- léséhez szükséges kezdemé­nyező csoport összegyűl­hetne. Ezt Kaszparov mondta tegnap. „Elnökválasztási kam­pányom minden valószínűség szerint véget ér, még mielőtt megkezdődött volna, mert egész Moszkvában nincs te­rem, ahol összegyűlhetne a kezdeményező csoport.” A legalább 500 fős csoportnak ma - a törvényben megszabott határidő szerint - kellett volna összeülnie a Mir moziban, amely kedden indoklás nélkül felmondta a szerződést. Mi­előtt rátaláltak volna e mozira, számos elutasításban volt ré­szük, mindenütt zárt ajtókra találtak tegnap is. A múlt pén­teken Mihaü Kaszjanov volt miniszterelnök járt majdnem úgy, mintKaszparovék. (MTI) gok tiszteletben tartása mellett. Sócrates arról beszélt, hogy az alapjogi charta kihirdetésének a napja történelmi jelentőségű dá­tum lesz, ő pedig büszke arra, hogy erre a portugál EU-elnökség alatt kerülhetett sor. Barroso szerint a charta aláírása nem végállomás, hanem új lehetőségek kezdete: most egyesíteni kell az erőfeszíté­seket az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, és ehhez nagy segítséget jelent az alapjogok chartája. Sócrates szavait többször zavar­ták meg bekiabálok. Brit és lengyel képviselők népszavazást követelő transzparenseket emeltek a ma­gasba. A transzparenseket a te­remőrök igyekeztek begyűjteni, kevés sikerrel. Az alapjogi charta az európai polgárok és az EU-országbeli lako­sok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait sorolja fel, és az unió közös értékeként határozza meg ezeket a jogokat. Az, hogy a reformszerződés kifejezetten utal a chartára, jogi kötelező erőt köl­csönöz a chartában foglaltaknak - akkortól, amikor maga a Lisszabo­ni Szerződés hatályba lép, amihez ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Ismét Julija Timosenkót, a 2004-es ukrajnai narancsos for­radalom egyik vezéregyéniségét javasolta a parlamentnek a kor­mányfői posztra tegnap Viktor Juscsenko ukrán államfő. Előző nap a kijevi törvényhozás két for­dulóban sem hagyta jóvá az első je­lölést. A másodszori államfői elő­terjesztés azt követően történt, hogy Arszenyij Jacenyuk házelnök kedden este hivatalosan tájékoz­tatta az elnököt: a narancsszínű koalíció, vagyis a Juscsenko mö­gött álló Mi Ukrajnánk-Nemzeti önvédelem mozgalom és a politi­kus asszony nevét viselő pártszö­vetség ismét Timosenkót javasolja a miniszterelnöki tisztségre. Timosenko kedden 225 szava­zatot kapott a 450 tagú parla­mentben, vagyis eggyel keveseb­bet a szükségesnél. A Nyugat-barát narancsszínű koalíciónak együtte­sen 227 képviselői helye van a szeptember végén megválasztott parlamentben, és ez elvileg elég lett volna ahhoz, hogy Timosenko a mai aláírás után még az is kell, hogy minden egyes tagország rati­fikálja. A charta előírásait érvényesíte­niük kell az EU intézményeinek és testületéinek, valamint a tagálla­bizalmat kapjon a törvényhozás­tól. A szavazatszámláló elektroni­kus rendszer kimutatása szerint az első fordulóban a Juscsenko vezet­te párt képviselői közül ketten nem adták le szavazatukat. A házelnök szerint a két honatyát valami aka­dályozta a szavazásban, és félórás szünetet rendelt el. A megismételt forduló sem hozott kedvező ered­ményt Timosenko számára. A Nyugat-barát erők gyanúja szerint nem a voksolókban volt a hiba, ha­nem a szavazatszámláló gépet állí­tották át, és durva csalás történt. Követelték, hogy a parlament biz­tonsági szolgálata vizsgálja ki az ügyet. A biztonsági szolgálat teg­nap azt közölte, hogy nem talált semmüyen külső beavatkozást a szavazatszámláló rendszerben. Tegnap ismét összeült az ukrán parlament, de lapzártáig nem le­hetett tudni, napirendre veszi-e a szavazást. Timosenko a narancsos forra­dalom nyomán 2004-ben lett kormányfő, de összeveszett Jus- csenkóval, aki egy évvel később leváltotta őt. (MTI, ú) moknak is, amikor az unió jogát alkalmazzák. Amint a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, az alapjo­gi charta betartatásán az Európai Bíróság hivatott őrködni. A Lisszaboni Szerződéshez o­MT1-HÍR Washington. Az amerikai vé­delmi minisztérium a jövő évtől várhatóan 100 ezer polgári al­kalmazottat küld kényszersza­badságra, ugyanis az iraki és af­ganisztáni háború miatt kiürült a Pentagon kasszája. A minisztérium még ezen a hé­ten tájékoztatja a szárazföldi had­erő és a haditengerészet vezetését arról, hogy január közepéig hány alkalmazottnak kell megküldeni a szabadságolási értesítést - írta névtelenséget kérő forrásokra hi­vatkozva a The Washington Post. A civil alkalmazottak fizetés nél­küli szabadságra küldése a Fehér Ház és a kongresszus közötti költ­ségvetési vita eredménye. Gordon England, a védelmi miniszter he­lyettese a Carl Levinhez, a szená­tus fegyveres erők bizottsága de­mokrata párti elnökéhez intézett múlt heti levelében ecsetelte: a szabadságolások miatt komoly gondokat fog okozni az alaptevé­kenységek, közöttük a kiképzési feladatok ellátása. Hozzátette: a lyan jegyzőkönyvet csatoltak, amely különleges rendelkezések­ről szól az alapjogi chartát illetően Nagy-Britannia és Lengyelország vonatkozásában. E két ország ki­vonta magát az alól, hogy a charta által elismert jogok védelmében a nemzeti bíróságokhoz, illetve az Európai Bírósághoz lehessen for­dulni. November 29-i határozatá­ban az Európai Parlament felszólí­totta Londont és Varsót, hogy en­nek ellenére tegyen meg minden erőfeszítést a charta korlátozások­tól mentes érvényesíthetősége ér­dekében. Donald Tusk, az új lengyel kor­mányfő a minap jelezte: miután Lengyelország megerősítette a Lisszaboni Szerződést, vissza lehet majd térni a charta ügyére, felül lehet vizsgálni az előző varsói kormány kategorikusan elzárkózó álláspontját. A charta hat csoportba osztja az alapjogokat. Ezek: az emberi mél­tósághoz fűződő jogok, a szabad­ságjogok, az egyenlőséghez fűző­dő jogok, a szolidaritásból fakadó jogok, a polgári jogok, valamint az igazságszolgáltatással kapcsola­tosjogok. (MTI, ú) polgári alkalmazottak segítsége fontos az iraki és afganisztáni műveletek sikeréhez. George Bush elnök november közepén arra szólította fel a de­mokrata többségű törvényhozást: még a karácsonyi szünet előtt és feltételek nélkül szavazza meg a háborús finanszírozás újabb 50 milliárd dolláros csomagját. A demokrata vezetők viszont közöl­ték: a kongresszus mindaddig nem ad több pénzt a katonai műveletek folytatására, amíg Bush nem dönt az iraki csapatki­vonásról. A kongresszusnak nincs más eszköze az elnök háborús po­litikájának befolyásolására, mint a finanszírozás megvonása. Az eddigi próbálkozások nem vezet­tek eredményre, a pénzek vissza­tartásával még nem tudták politi­kájának módosítására bírni az el­nököt. A demokraták arra számí­tanak, hogy a pénzmegvonás előbb-utóbb megteszi hatását, hi­szen a Pentagonnak saját működési költségvetését kell megcsapolnia a harci műveletek folytatásához. A narancsosok szerint durva csalás történt Másodszor is Timosenkót jelölték kormányfőnek Százezer alkalmazott megy kényszerszabadságra A két háború koldusbotra juttatta a Pentagont Könnyítések ukrajnai és szerbiai magyaroknak Díjmentes nemzeti vízum MTl-HÍR Budapest. Díjmentes nemzeti vízummal léphetnek be Magyar- ország területére az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok a de­cember 21-ei schengeni csatlako­zás után is. Ezt Gémesi Ferenc, a minisz­terelnöki hivatal szakállamtitkára közölte. A harmadik, európai or­szágba is belépést biztosító, úgy­nevezett schengeni vízumért azonban 35 eurót kell fizetni, ugyanis a nemzeti vízum csak Magyarország területére érvé­nyes. A nem EU-tag Horvátország esetében nem lesz december 21-e után változás: fennmarad a jelen­legi vízummentesség. Érdemi vál­tozás tehát csak Ukrajnát és a Szerbiát illetően lesz, eddig min­den állampolgáruk díjmentes ví­zummal mehetett Magyarország­ra. Gémesi ugyanakkor kitért ar­ra, hogy széles társadalmi kör kaphat díjmentességet. Az EU mindkét állammal vízum-megál­lapodást és toloncegyezményt is kötött; előbbiben meghatározták azoknak a körét, akik díjmentes vízumot kaphatnak. Ebbe a körbe tartoznak például a gyerekek, a nyugdíjasok, a vál­lalkozók, az újságírók, valamint a testvérvárosi, családi, egyházi, is­kolai vagy kulturális céllal az unió térségébe beutazók. A tolonc- egyezmény értelmében azokat, akik engedély nélkül, illetve az engedélyezett időn túl maradnak az EU tagállamaiban, Szerbia és Ukrajna fogadni köteles, ha on­nan léptek be az unió területére. Könnyítést jelent még a Kárpátal­ján élő magyarok számára a magyar-ukrán kishatárforgalom- ról szóló egyezmény is. Dragomir Milosevics 33 évet kapott - nem rokona a néhai szerb diktátornak Elítélték Szarajevó egyik mészárosát ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Harminchárom év bör­tönre ítélte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket meg­torló Nemzetközi Törvényszék Dragomir Milosevics egykori boszniai szerb tábornokot Szara­jevó véres ostromáért. A 65 éves Müosevics a tegnap kihirdetett ítélet szerint emberiesség elleni bűntetteket követett el, és meg­sértette a hadi jogot és szokásokat a bosnyák főváros 1994-95-ös ki­vetésekor. A tábornok az említett időszakban a boszniai szerb had­sereg szarajevó-romanijai hadtes­tének a parancsnoka volt, az os­tromot e hadtest végezte. Szara­jevó 44 hónapig tartó ostromának egy korábbi vezetőjét, Stanislav Galicot tavaly életfogytiglanra ítélte a törvényszék, ugyanezt kérte a vád Müosevicsre is. A vád Dragomir Milosevics (SITA/AP) és a bírák meglátása szerint egy túlerőben lévő hadsereg gránát- vetői és orvlövészei kérlelhetetle­nül zúdítottak tüzet egy városra, ahol még a mindennapi tenniva­lók elvégzése is életveszélyes fel­adattá vált, állandó megfélemlí­tésnek téve ki a polgári lakossá­got. A szerb erők Milosevic pa- rancsnoklása alatt szükségtelen és aránytalan erejű légitámadá­sokkal is fokozták a helyiek félel­mét. A jóváhagyott vádpontok kö­zött gyilkosság és polgári szemé­lyek elleni támadás is szerepelt. Szarajevó szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált: a világ a tele­víziók képernyőjén keresztül kö­vette nyomon, hogy a szerb erők a Szarajevót övező magas hegyekről miként zúdítottak gránát- és pus- katüzet a városra. Civil szerveze­tek becslése szerint az ostrom összesen 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyer­mek volt. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. vi­lágháború után. (MTI, ú) RÖVIDEN Életbe lépett a moratórium Moszkva. Életbe lépett tegnap az európai hagyomá­nyos fegyverek és haderők korlátozásáról szóló (CFE) szerződésre meghirdetett orosz moratórium. Ezzel együtt nem érvényesül a CFE-vel kapcsolatos többi nemzetközi szerződés, köz­tük a Budapesti Megállapo­dás sem. Oroszország, ame­lyet így már nem kötnek a CFE és a hozzá kapcsolódó szerződések előírásai, a Kau­kázus északi részén elhelye­zett két hegyi dandárt - mondta el egy magas rangú katonai forrás. Moszkva megszüntette az információ­szolgáltatást is. A NATO teg­nap ismét sajnálkozását fe­jezte ki az orosz lépés miatt. (MTI) Merénylet Libanonban Bejrut. Legkevesebb négy ember meghalt egy robbanás­ban tegnap a libanoni főváros egyik keresztények lakta kerü­letében, az elnöki palota köze­lében. A terrortámadásnak számos sérültje is van. Az egyik áldozat Francois al- Hadzs dandártábornok, had­műveleti parancsnok. Ő egyi­ke volt azoknak a jelölteknek, akik esélyesek arra, hogy át­vegyék a libanoni hadsereg főparancsnoki tisztségét Mi­chel Szüléimén tábornoktól, ha megválasztják államfőnek. A merénylet egy olyan idő­szakban történt, amikor Liba­non az 1975-től 1990-ig tartó polgárháború óta legsúlyo­sabb válságába süllyedt. No­vember 23-a - akkor járt le Emile Lahud mandátuma-óta nincs államfő. (MTI) Basescunak sikerült Bukarest. Alaptörvénybe ütközőnek minősítette a ro­mán alkotmánybíróság a bu­karesti kormány által javasolt és a parlament által koráb­ban elfogadott választási tör­vényt. Ez az egyéni választó- kerületes szavazási rendszer bevezetéséről rendelkezik. Traian Basescu államfő emelt kifogást a jogszabály ellen, amely nem az általa óhajtott tiszta egyéni választókerüle- tes rendszer bevezetését írja elő, hanem az arányosság el­vét tiszteletben tartva a sza­vazatok országos visszaosz­tását is biztosítja. (MTI) Szankcionálják Mianmart Washington. George Bush amerikai elnök újabb szank­ciókkal fenyegette meg a mi- anmari rendszert, ha nem te­szi lehetővé a demokratikus átmenetet és nem engedi sza­badon a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji ellenzéki vezetőt. Az amerikai képvise­lőház pedig egyhangúlag a mianmari junta elleni szank­ciókról döntött. A büntetőin­tézkedések a mianmari drá­gakő- és gázipari exportra vo­natkoznak; s előírják egyes katonai és politikai vezetők számláinak befagyasztását, tiltva a velük és családjukkal való kereskedést. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents