Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-13 / 286. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Emelik a lelkészek bérét Pozsony. Béremelésre számíthatnak januártól a regisztrált egy­házak dolgozói. A kormány jóváhagyta tegnap a lelkészek alapfize­tésének 4%-os npvelését - ez jövőre 27 millió koronába fog kerülni az államnak. A kezdő káplánok és diakónusok januártól 8 505, a legfőbb egyházi méltóságok 18 472 koronás fizetést fognak kapni. Szlovákiában jelenleg 18 egyház van hivatalosan bejegyezve, ezek közül nem mindegyik tart igényt állami támogatásra. (SITA) Golán-Koszovó transzmisszió Pozsony. Júniusban kivonja békefenntartó egységeit Szlovákia a Golán-fennsíkon küldetést teljesítő UNDOF misszióból, erősíti viszont az UNTSO megfigyelő missziót Izrael, Szíria és Libanon határán. Szlovákia 1998 óta vesz részt mindkét misszióban, jelen­leg 95 katona teljesít küldetést az UNDOF-ban, kettő pedig az UNTSO-ban. František Kašický védelmi miniszter a tegnapi kor­mányülés után újra hangsúlyozta, Szlovákia csak Cipruson, Afga­nisztánban és Koszovóban hagyja meg békefenntartó egységeit, ezeket viszont szeretné kibővíteni. (SITA) Bocsánatkérést akarnak Dzurindától Pozsony. Míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azért kö­vetel bocsánatkérést Robert Ficótól, mert a kormányfő azzal vezette feljövő évi elképzeléseit, hogy „ördögi terve” van, a szakszervezetek Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnök szavain háborodtak fel. Dzurinda az éjszakai parlamenti ülés összehívására azzal reagált, hogy éjjel csak a tolvajok dolgoznak. A Szakszervezetek Konföderációjának vezetése határozatot fogadott el, mely szerint Dzurinda megsértett minden éj­szakai műszakban dolgozó embert, ezért kérjen bocsánatot, (ű) Leváltják Nagy Ildikót az igazgatói posztról? Csak a magyar szerkesztők nem kaptak prémiumot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Rádió min­den alkalmazottja megkapta már ezen a héten a karácsonyi prémiu­mot, kivéve a magyar adás szer­kesztőit. A prémium ádagosan 5 ezer korona volt. A diszkrimináció­nak tűnő eljárásra rákérdeztek a vezérigazgatónál a Rádiótanács tagjai is. Miloslava Zemková vezér- igazgató szerint nem történt vissza­élés. „A Szlovák Rádió negyedév végén adhat jutalmat, a negyedév december végén jár le” - mondta Zemková. Elismerte ugyanakkor, hogy alkalmazottaik többsége már a novemberi fizetésével megkapta előlegben ennek egy részét. „Hol­nap találkozom a szerkesztőség tagjaival, és ha megígérik, hogy ha­táridőre teljesítik a megszabott fel­adatot, akkor ők is megkapják az év végi jutalmat” - mondta lapunknak tegnap az igazgató. Ez a feladat egy nemzetiségi ma­gazin előkészítése a Regina rádió­val közösen, az egy órás műsort a Regina rádió sugározza majd janu­ártól. A nemzetiségeket bemutató műsor a többségi társadalom szá­mára készül majd. „Ez szlovák mű­sor lesz, melyben bemutathatják kulturális életüket, ismert szemé­lyiségeket, természetesen lehetnek magyar vagy más nyelvű bevágá­sok is” - magyarázta Zemková. Nagy Ildikó, a Pátria igazgatója szerint azonban a jutalom vissza­tartásával bosszulta meg a vezér- igazgató, hogy a szerkesztőség minden tagja tiltakozott az ellen, hogy a Pátria műsorát csak műhol­don és interneten sugározzák. Kérdés: maradhat-e Nagy Ildikó a Pátria élén? Ľuboš Machaj, a rá­dió programigazgatója a napokban nem erősítette meg, de nem is cá­folta az igazgatócserét. „Nincs problémám az igazgatóval, ha tel­jesíti a rábízott feladatokat, akkor maradhat. A személyi döntésekről azonban nem árulhatok el többet, mert azokra vonatkoznak az adat­védelmi szabályok - mondta teg­nap Zemková. Feltehetően ez a kér­dés is tisztázódik a magyar adás mai szerkesztőségi ülésén, (lpj) Lassan dolgozik az Alkotmánybíróság Egy év sem volt elég a választási panaszokra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Még mindig nem ho­zott döntést az alkotmánybírósá­gon a 2006. december 2-i önkor­mányzati választások után be­adott keresetek több mint felének ügyében. A választási panaszokat az ered­ményének kihirdetését követő tíz napon belül kellett továbbítani a kassai taláros testülethez. 2006. december 13-ig több mint 100 pa­nasszal fordultak a bírósághoz, ezek közül csak 42 esetben hozott döntést az alkotmánybíróság. Ivetta Macejková, a testület elnöke korábban kijelentette, igyekezni fognak 2007 végéig döntést hozni az összes vitás esetben. Több mint egy éve voltak a választások, de in­formációink szerint közel 40 tele­pülés ügyével a mai napig nem foglalkozott a testület. Több tucat beadvány esetében a következő he­tekben várható a döntés kihirdeté­se. „Az alkotmánybíróság szenátu­sai ülésezni fognak a következő hé­ten is, tehát újabb döntések vár­hatók” - nyilatkozta lapunknak Ľubica Mackovičová, az alkot­mánybíróság elnökének irodaigaz­gatója. Nem tudta viszont meg­mondani, hány ügy hever még a testület előtt, s a következő napok­ban mely beadványokat fogják tár­gyalni. Mint ismeretes, múlt év végén több dél-szlovákiai város és község esetében is keresetek érkeztek az alkotmánybírósághoz. Panaszt emelt a vesztes komáromi polgár­mester-jelölt, Anton Marek, aki csupán 23 szavazattal lett második. Panaszt tett az Ógyallán induló Bastemák László, és a Dunaszer- dahelyen induló Antall Ágota, aki 76 szavazattal vesztett, (msz) Az országot elkerülik a turisták, a vendéglátó-ipari dolgozók pedig külföldre mennek Panaszkodnak a szállodások Pozsony. Egyre kevesebb tu­rista érkezik Szlovákiába, főleg a Magas-Tátrába, az ausztriai hegyvidéki üdülő- központokkal összehason­lítva lényegesen kevesebb éjszakát töltenek ott - je­lentette be tegnap Jozef Bendžala, a Szlovákiai Szál­lodák és Éttermek Szövet­ségének (ZHR) alelnöke. ÚJ SZÓ-HÍR Az előző években a Tátrába fő­leg orosz turisták jártak, de idén már kevesebben foglaltak szobá­kat. Bendžala szerint karácsony­kor és szilveszterkor a tátrai szál­lodák egyharmada üresen marad. „Az orosz turisták száma elsősor­ban azért csökkent, mert Szlová­kia moszkvai és szentpétervári nagykövetsége a kevés alkalma­zott miatt egyre kevesebb vízu­mot tud kiállítani. Idén például csak december 14-ig fogadják a vízumkérvényeket, a szlovák kül­képviseleteken ráadásul csak heti három órát dolgoznak” - magya­rázta Bendžala. A szövetséghez tartozó szállodák menedzserei szerinte egységesen állítják, hogy az ukránok sokkal gyorsabban megkapják a szlovák vízumot, vi­szont Szlovákiába csak elenyésző mennyiségű ukrán turista érke­zik. A tátrai szállodák főszezonja a turistaforgalom szempontjából csak januárban veszi kezdetét, amikor számos cseh és lengyel tu­rista érkezik. A szövetség adatai szerint az országban 48 ezer szál­lodai ágy van. Hanyatlik a vendéglátóipar Zuzana Šedivá, a szövetség el­nöke ugyanakkor leszögezte, a szlovák idegenforgalom további je­lentős problémája az, hogy egyre kevesebb ember akar dolgozni a vendéglátóiparban, többségük a jobb megélhetés miatt inkább kül­földre megy dolgozni. „Kevés sza­kács és takarító marad nálunk. Adataink szerint közel 17 ezer szlovák állampolgár dolgozik a vendéglátóiparban külföldön. Fő­leg Ausztriában, Svájcban, Olasz­országban és Franciaországban” - pontosított Šedivá. A szlovák ven­déglátóiparban az átlagbér 15 ezer korona. Az idegenforgalomra az or­szágban öt egyetem és 30 közép­iskola szakosodott, amit Ben­džala elegendőnek tart, viszont gondot jelent, hogy a végzős diá­kok külföldre mennek. „Rendkí­vül sok képzetlen személyt kell alkalmazunk, akik csak minimál­bért kapnak” - tette hozzá. Meg­győződése, a helyzet lényegesen változna, ha az ország Ukrajná­val szemben is megnyitná mun­kaerőpiacát. Nem népszerűsítik Szlovákiát Bendžala úgy véli, elsősorban az államnak kéne több pénzt for­dítania az idegenforgalomra. „A turisták célállomása ugyanis nem a szállodai szoba. Elsősorban a ki­kapcsolódási lehetőségek, sporto­lás, túrázás, télen pedig a síelés miatt érkeznek a Tátrába. De egy 1,5 kilométeres lesiklópályát két napon belül nagyon gyorsan meg lehet unni, nálunk pedig hosszab­bak nincsenek.” Míg a Tátrában egy turista átlagosan 2,5 napot tölt, addig az ausztriai síköz­pontokban legkevesebb 5-6 na­pot. „Ráadásul sokkal jobb szol­gáltatásokat kapnak, a lesiklópá- lyák nem ritkán 40-50 kilométe­resek. Az igényes turisták egysze­rűen nem maradnak nálunk, meg­unják a Tátrát” - tette hozzá Bendžala. Bízik benne, a Magas- Tátra új védelmi zónáinak kialakí­tása hozzájárul az üdülőközpon­tok kiépítéséhez és felújításához, s lehetőség lesz arra is, hogy a jelen­leginél több sípályát takarjanak be műhóval. Šedivá szerint ráadásul az az összeg, amit az állam a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökségen (SACR) keresztül turistacsaloga­tásra költ, ablakon kidobott pénz. „A reklámkampányok nagyon gyakran semmitmondóak, ráadá­sul többségüket csak Szlovákiá­ban sugározzák, ennek pedig nincs nagy értelme” - mondta. Szerinte Szlovákia saját népsze­rűsítésének terén jelentősen el­marad a környező országoktól. A jövő éves állami költségvetés az idegenforgalomra összesen 952 millió koronával számol, amit a már meglévő idegenforgal­mi létesítmények felújítására, vagy újak kiépítésére fordítanak. A SACR jövőre 87 millió koroná­val gazdálkodhat, (dem) Hat német, négy francia, két lengyel, két szlovák, egy belga és egy spanyol régióban van a legtöbb állástalan Nálunk van az unió 9. legszegényebb régiója ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Kelet-Szlovákia euró­pai uniós viszonylatban is a leg­magasabb munkanélküliséggel küzdő régiók közé tartozik - derül ki az Eurostat jelentéséből. Az EU 266 régiójából Kelet-Szlovákia a 9. helyen áll a 19,1 százalékos munkanélküliséggel. Az EU-ban a regionális munkanélküliség ará­nya a 2006-os adatok szerint szé­les skálán mozog 2,6 százaléktól 28,5 százalékig. Az előbbi, tehát a legalacsonyabb munkanélküliségi arány Északkelet-Skóciában, illet­ve az olasz Bolzano tartományban van. (A legmagasabb a tengeren­túli francia területen, Francia Gu­ayanán.) Prága a 2,8 százalékos munkanélküliségi aránnyal a ne­gyedik legjobb helyen szerepel. Az Európai Unióban tavaly 8,2 száza­lékos volt a munkanélküliségi arány, ez 2005-höz képest 0,8 szá­zalékos csökkenés. Az EU 266 ré­giója közül harmincban volt 4,1 százalék alatt (ez az átlagos mun­kanélküliségi arány fele), szlová­kiai régió ezek között nem szere­pel, s a visegrádi országok közül csak Prága van e küszöb alatt, a többi nagy-britanniai, holland, olasz, osztrák és dán régió. A leg­magasabb munkanélküliséggel küzdő régiók közé viszont két szlovák is besorakozott. A 16,4 százalékos küszöböt (az átlagos arány kétszerese) eléri Közép­Szlovákia, 19,1 százalékos az arány Kelet-Szlovákiában. Össze­sen 16 régióban ilyen magas a munkanélküliség - hat német, négy francia, két lengyel, két szlo­vák, egy belga és egy spanyol ré­gióban. Érdekesség, hogy a legna­gyobb munkanélküliséggel küz­dők közé tartozik Berlin (18,7), Lipcse (17,9) és Brüsszel is (17,6). A visegrádi négyek közül tavaly Lengyelországban volt a legmaga­sabb a munkanélküliségi arány, 13,9 százalék, Szlovákiában 13,4 százalék, e két országában volt a legrosszabb az arány az unióban. (Rosszabb, mint a vizsgált idő­szakban még nem EU-tag Románi­ában és Bulgáriában.) (sán) Munkanélküliségi arány egyes uniós régiókban Ország legalacsonyabb legmagasabb átlag Szlovákia Pozsony 4,6% Kelet-Szlovákia 19,1% 13,4% Magyarország Nyugat-Dunántúl 5,7% Észak-Magyarország 10,6% 7,5% Csehország Prága 2,8% Északnyugat-Csehország 12,8% 7,1% Ha a bíróság szigorúbban ítéli meg az ügyet, nyolc év szabadságvesztést is kiszabhatott volna Feltételes büntetés az újnáci fiataloknak ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Egy 2006-os neonáci találkozó résztvevői felett hirdetett ítéletet tegnap a Beszter­cebányai Járási Bíróság, de a fel­lebbezés miatt az még nem jog­erős. Szélsőséges eszmék népsze­rűsítésének vádjával háromtól hat hónapig terjedő feltételes szabad­ságvesztést szabott ki öt fiatalem­berre, akiket tavaly szeptember­ben vettek őrizetbe a közép-szlová­kiai Turecká településen tartott új­náci rendezvényen. Az elitéltek között van a rendez­vényt szervező Andrej I. és Martin M., aki az akcióról videofilmét ké­szített. Több mint 30 bőrfejű gyűlt össze a rendezvényen, s bár a rend­őrség tudott akciójukról, csak egy lakossági bejelentés alapján lépett fel ellenük. Számos bizonyítékot si­került lefoglalni, s végül 26 sze­mély ellen indítottak eljárást jog- tipró, szélsőséges mozgalmak nép­szerűsítése miatt. Négy esetben az ügyész beszüntette az eljárást, nyolcán vádalkut kötöttek, a többi­eket pedig szintén háromtól hat hó­napig terjedő feltételes szabadság- vesztésre ítélték. A tegnap hozott ítélet ellen az ügyész fellebbezett, mivel a két szervező számára felté­tel nélküli szabadságvesztés kisza­bását kéri. A vádlottak ügyvédje azt mondta, egyelőre elégedett, mert a bíróság csupán a szélsőséges esz­mékkel való szimpatizálás miatt ítélte el védenceit, s nem az eszmék terjesztése miatt. Ellenkező eset­ben négytől nyolc évig terjedő sza­badságvesztésre is ítélhették volna a fő szervezőket, (s) Egy átlagos turista csupán két és fél napot tölt Szlovákiában (Ján Krošlák felvétele) Arcukat takargató neonácik a vádlottak padján. Úgy tűnik, megúsz- szák feltételes büntetéssel. (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents