Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-12 / 285. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. Szülőföldünk 25 Óriási turisztikai attrakció lehetne ez a kezdeményezés, ami iránt már az erdélyiek is érdeklődnek Csalamádé és „marhaút” A csorvásiak a hagyományőrzésben is élenjárók. A Diószegen néhány éve meghonosodott kaszálóversenyek ötlete is a testvértelepülésről származik, ami idegenforgalmi attrakciónak is bediene. (Szőcs Hajnalka felvétele) Pályázati lehetőségekről a Via Romanumban Bicikliét építését tervezik ÚJ SZÓ-HÍR Diószeg. Akár európai uniós alapokból támogatott gazdasági vagy idegenforgalmi beruházásokkal kapcsolatosan is mutathat jó példát egy testvérváros. GAÁL LÁSZLÓ Mint például a magyarországi Csorvás a galántai járásban lévő Diószegnek. Konkrét példával a diószegi illetőségű Zsillé Béla szolgált, aki a Csemadok galántai területi elnökeként egy olyan nemzetközi tanácskozásnak volt a házigazdája, amelyen a uniós Leader program nyújtotta lehetőségeket boncolgatták. Ezúttal diószegi illetve csorvási tapasztalatokat osztott meg lapunkkal: „Csorváson sok uborkát, káposztát termesztenek, és csodálatos csalamádét készítenek. Az egyik vállalkozónak, aki felvállalta a csalamádékészítést, és az őstermelőktől átveszi a terményeket, minden üzletben van egy pultja, ahol a csorvási termékeket népszerűsítik és árusítják. A vállalkozó a Leader programból kapott támogatást a berendezése és géppark fejlesztésére. Le- védték a csorvási terméket, és az üzletekben a pultok elhelyezését is a Leader programon keresztül tudja fizetni. Ez jó a vállalkozónak, jó a a kereskedőknek és jó a helyieknek, sőt az önkormányzatnak is, mert az iparűzési adó bevétele is helyben marad.” Egy másik, készülőben lévő projekt egy olyan idegenforgalmi terv, amelyben osztrák-magyar-ro- mán együttműködésről lenne szó. Az osztrák fél egy internetes portálon keresztül találta meg a csorvásiakat, és vette fel velük a kapcsolatot. „Arról van szó, hogy volt valaha egy úgynevezett marhaút, amelyen a marhákat hajtották Erdélyből Bécsbe - magyarázza az elképzelés lényegét Zsillé -, és ennek az útnak fontos részei voltak a pihenőhelyek és vendéglők. Most elhatározták, hogy ezt az utat egy európai uniós program keretében újraélesztik. Csorvás közelében is volt egy ilyen vendéglő, most azt szeretnék újraépíteni, és abban a vendéglőben csak marhahúsból készült ételeket fognak felszolgálni. Óriási turisztikai attrakció lehetne ez, ami iránt már az erdélyiek is érdeklődnek.” Persze az idegenforgalmi szolgáltatás nemcsak az elszállásolásra korlátozódna. A „marhaút” által érintett minden régióban különféle attrakciókat lehetne bekapcsolni a népművészettől a konyhaművészeten keresztül a természeti adottságokig vagy építészeti műemlékekig. Tornóc. Egy bicikliút létrehozása lesz az első olyan konkrét terve a Via Romanum Kistérségnek, amellyel európai uniós támogatásért szeretne pályázni. Ez azon a találkozón dőlt el, ahol a Via Romanum névre keresztelt kistérség helyi akciócsoportjainak tagjai vitatták meg a teendőket a projekt elkészítésében segítő szakemberekkel. A Vágsellyei járás 6 községét, Felsőkirályit (Horná Kráľová), Mocsonokot (Močenok), Köpösdöt (Hájske), Vághosszúfalut (Dlhá nad Váhom), Tornócot (Trnovec nad Váhom) és Sókszelőcét (Selice) magába foglaló kistérség arról kapta nevét, hogy a római birodalom virágzása idején hadi és kereskedelmi út vezetett keresztül ezen a területen. Most ezek a községek azért fogtak össze, hogy az Európai Unió Leader programjában közösen pályázhassanak támogatásért vidékfejlesztési tervek megvalósítására. Az egyes községekben megalakult ún. helyi akciócsoportok tagjai a törnöd találkozón két projektkészítő szakemberrel, Andrea Paná- kovával, a pozsonyi VVMZ Kft. munkatársával, és Vlasta Körnerová szaktanácsadóval vitathatták meg, mire és milyen formában van esélyük pályázni. Nem ez volt az első ilyen találkozásuk, az előző megbeszélések alapján elkészült egy javaslat, mely szerint a Leader programból a kistérség 70 millió koronás támogatásra pályázhatna. Az összeg nagyobb részét idegenforgalmi fejlesztésre, ezen belül az egész kistérséget befogó ke- rékpárút-hálózat létesítésére fordítanák. Erre később egyéb beruházások, vendéglátás, szálláslehetőség, vízparti üdülés, kulturális és sportrendezvények stb. kapcsolódhatnának. Ezen kívül a közszolgáltatási infrastruktúra, a kulturális infrastruktúra, a községi zöldövezet minőségi javítása is részét képezi majd a Leader- pályázatoknak. A tornóci találkozón elhangzottakból a szakemberek projektjavaslatot dolgoznak ki, a projektek továbbírása már a kistérség dolga lesz. Ebben esetleg a Vágsellye és Vidéke Regionális Fejlesztési Ügynökség segítségét is igénybe vehetik. A következő kistérségi találkozón már olyan alapszabályt is el kell fogadni, amellyel a Via Romanumot polgári társulásként lehet majd bejegyeztetni, és meg kell választani annak irányító szerveit, (aá) A galántai Kodály Zoltán Alapiskola határon tüli együttműködési lehetőségei Nyitott az út a Cimbora klubok hálózatába ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Galánta. Cimbora címen került sor nemrég egy olyan nemzetközi szakmai tanácskozásra, amelyen elsősorban a mátyusföl- di és csallóközi könyvtárosok és népművelők vehették át magyar- országi kollégáik tapasztalatait. A kistérségi kulturális tervezésről, a Cimbora klubok hálózatáról és az uniós támogatások kultúrafejlesztésben való felhasználásáról szóló találkozón konkrét együttműködési kezdeményezések is születtek. Egy ilyenről Ďurkovič Nórától, a galántai Kodály Zoltán Alapiskola igazgató- helyettesétől, az iskola énekkarának vezetőjétől tudtunk meg részleteket. Molnárné Perus Zsuzsa művelődésszervező, a Balatonalmádi Cimbora Klub elnöke, a Cimbora klubhálózat „nagykövete” egyebek mellett arról tartott előadást, hogyan lehet kulturális rendezvényekre uniós támogatásokat szerezni, és hogyan lehet ebbe határon túli résztvevőket is bevonni. „Ő szólított meg, hogy ha mi is belépnénk a Cimbora klubok sorába, bennünket is meghívhatnának különböző rendezvényekre - tájékoztatott Ďurkovič Nóra. - Kérte, küldjük el neki, milyen kultúrcsoportjaink vannak, ők számon tartanak bennünket, és ha olyan rendezvényeket szerveznek, ahol mi is szerepelhetnénk, megszólítanak.” A Cimbora klubok tevékenységébe különböző területeken lehet bekapcsolódni: képzőművészet, zene, tánc, irodalom, dráma, újságírás, fotózás. Bizonyára könnyen találnak majd közös rendezvényt, hiszen a Kodály alapiskolának van két énekkara, két ci- teracsoportja, néptánccsoportja, valamint az iskola mellett működik a Gyermekvilág Polgári Társulás. Az együttműködés fontos eleme, hogy ha a Cimbora klub sikeresen pályázna az európai uniós programokon keresztül, az így kapott támogatásból a galántai szereplők utazási költségét, esetleg egyéb kiadásait is fedezni tudnák. Ha csak néhány ehhez hasonló együttműködés megvalósul, már nem csak üres szócséplés volt a Csemadok Galántai Területi Választmánya által az SZK Kulturális Minisztériumának anyagi támogatásával megrendezett szakmai tanácskozás. Ďurkovič Nóra igazgatóhelyettes és karnagy a Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkarával egy galántai regionális rendezvényen (Szőcs Hajnalka felvétele) Hiányszakmákat népszerűsítettek a 2. Pályaválasztási Börzén, tizennyolc iskola vett részt a rendezvényen Munkaerőhiány a Dunaszerdahelyi járásban B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Másodszor rendezett pályválasztási börzét a művelődési központban a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal. Mivel a járásban a munkanélküliségi arány elérte az ún. egészséges minimumot, az 5-6 százalékot, a régióban egyre inkább a munkaerőhiány okoz problémát. A börze épp a hiányszakmák bemutatására és népszerűsítésére szolgált. Tizennyolc közép- és szakiskola vett részt az akción, valamint több mint ezer alapiskolás diák, pedagógus és szülő. Két gimnázium nem képviseltette magát a rendezvényen, ez azonban a szervezők céljának szempontjából nem is volt lényeges. Tóth Patrícia, a dunaszerdahelyi munkaügyi hivatal igazgatója ugyanis elmondta, azon iskolák részvétele volt fontos, melyek hiányszakokat oktatnak. Több ágazat (mezőgazdaság, építőipar, szolgáltatások) ugyanis már most szakemberhiánnyal küzd, és az alapiskolások között kevés az érdeklődő. A végzősök általában gimnáziumokat, pénzügyi szakokat választanak. Régiónkban fokozatosan a munkaerőhiány lép a munkanélküliség problémájának helyébe. A 4200 regisztrált munkanélküli közül 3138 állítható munkába, de többségük nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. A térségben egyelőre nincs számottevő külföldi munka- vállaló, de ez a tendecia kezd változni. A szervezők reményei szerint sikerült felhívni az alapiskolások figyelmét a járásbeli szakiskolákra, a diákok ugyanis érdekes bemutatókkal, fiatalos hangulatú standokkal várták az érdeklődőket. A börze kétségkívüli legnagyobb meglepetése, hogy egy szeptemberben nyíló magángimnázium is népszerűsítette magát. A Vámbéry Ármin gimnázium és a Sportgimnázium mellett ez lesz a harmadik a városban. Statisztikai mutatók A munkanélküliek aránya a Dunaszerdahelyi járásban 5,68 százalék, számuk 4200. A munkába állítható regisztráltak száma 3138. A Munka-, Szociális és Családügyi hivatal új programmal is küzd a munkaerőhiány ellen: ezentúl nem csak munkanélkülieknek, hanem pályamódosítást tervező foglalkoztatottaknak is elérhetők az ingyenes átképzések. További információkkal a munkaügyi hivatal dolgozói szolgálnak, (jóm) Mesterfodrásznak készülnek (Undesser Tímea felvétele) Szemétszállításra ír ki versenypályázatot a város Négy év alatt duplájára nőtt a hulladék mennyisége ÚJ SZÓ-HÍR Vágsellye. A Vág parti városban az utóbbi négy évben megkétszereződött a kommunális hulladék mennyisége. „2002-ben 6432.5 tonna szemét gyűlt össze, a múlt évben ez a mennyiség 12 220 tonnára nőtt” - tájékoztatott Jozef Mečiar alpolgármester. Hogy mi ennek az oka, azt pontosan nem tudni, a város mindenesetre a jövő évtől változtatásokat tervez bevezetni a hulladék- gazdálkodásban. A lakosoktól beszedett szemétdíjon kívül a városi költségvetésből még mintegy 3.5 millió koronát kell a hulladékszállításra fordítani. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, a jövő évtől növekedni fog az ún. szemétdíj. Az éves díjszabás egy lakosra az eddigi évi 617 koronáról 648 koronára nő a családi házak esetében, a tömbházakban 545-ről 621 koronára. Megoldás lehet a szelektív szemétgyűjtés. A szelektált hulladék ugyanis olyan bevételt jelent, amellyel jelentősen lehet csökkenteni a szemét- szállítási költségeket. Mivel a családi házakban sokkal többet szelektálnak, itt személyenként közel 100 koronával csökkentek a kiadások, míg a tömbházakban ez a növekedés alig 10 korona. A szelektív szemétgyűjtés egyelőre csak a város egy részében működik, ezt a jövőben az egész város területére szeretnék kiterjeszteni. Az önkormányzat a jövő év elején versenypályázatot ír ki a városi hulladékszállítás kivitelezésére. A döntést a képviselők azzal indokolták, hogy évek óta ugyanaz a társaság végzi a szemétszállítást, ezért nincs összehasonlítási alapjuk, akadna-e cég, aki olcsóbban végezné ezt a munkát. (1) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése is csökkenthetné a kiadásokat (Szőcs Hajnalka felvétele)
