Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-03 / 277. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 3. www.ujszo.com HUSZONEGY ORSZÁG VÁLLALATAINAK BEMUTATÓJA Terítéken az élelmiszeripar Napjainkban immár szálóige, hogy „az leszel, amit eszel”... A vizsgálatok sokasága bizonyítja, hogy a „bevitel” döntően meghatározza egészségünket. S arra a kérdésre, hogy mit együnk, hogyan éljünk, hogy egészségesek legyünk, nem csupán az egészséges életmóddal foglalkozó különféle kiadványok, hanem az élelmiszereket bemutató kiállítások is meggyőzően válaszolnak. Legutóbb a HUNGEXPO budapesti vásárközpontjában a november 20-22. között IFE Foodapest néven megrendezett nemzetközi élelmiszer, ital és vendéglátó-ipari szakkiállításon szerezhettünk hasznos ismereteket, ahol 21 ország 220 kiállítója mutatta be termékeit. A kiállítás látogatói körében a számos új élelmiszeripari termék mellett a kísérőrendezvények közül különösen a Látvány Színpad iránt mutatkozott nagy érdeklődés, ahol mesterszakácsok készítettek és kóstoltattak egészségőrző finomabbnál finomabb falatokat. Készül a finom étel Sok új, az egészséges táplálkozást szolgáló terméket láttunk egyebek között a már ismert magyarországi, szlovákiai, csehországi, ausztriai, olaszországi, görögországi és lengyelországi mellett a távolabbi országok (Kenya, Ciprus, Korea, Malajzia, Azerbajdzsán, Sri Lanka) kiállítóinak a standján is. Az Agrármarketing Centrum a szakkiállítás zárónapján rendezte meg a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet elnyert termékek díjátadóját. Azok a termékek részesültek elismerésben, amelyeknek alapanyaga, összetevője és gyártási folyamata nemcsak eléri a hatályos élelmiszerszabályozás kritériumait, hanem egy vagy több jellemzőben meg is haladja azokat. 63 termék nyerte el a Kiváló Magyar Élelmiszer címet. A Pápai Hús Zrt. sült prágai sonkája az idei Magyar Termék Nagydíját nyerte el, a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet és díjat pedig a Kanadai Bacon és a szeletelt marhahúsos párizsi termékéért kapta. A nagy múltú, több mint 90 éves pápai cég vezetőinek tájékoztatása szerint termékeikben - előtérbe helyezve a korszerű táplálkozástudomány követelményeit - jelen van a húsfeldolgozás évszázados tapasztalata, a régi ízek harmóniája és a korszerű gyártási technológia követelménye. A HUNGEXPO az új formájú és tartalmú, nagy sikerrel zárult IFE- Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállítást ezentúl minden évben megrendezi. (-a) Sokan az árat nézik a minőség helyett, pedig ég és föld lehet a különbség az egyes termékek között A csokimikulás és a szaloncukor divatja Az ünnepek közeledtével fellendül a boltok édességforgalma is, különösen a szaloncukrok és a figurás csokoládék kelendők ilyenkor. A kínálat széles, ám a legtöbb vásárló inkább az árat helyezi előnybe a minőség hátrányára, pedig az igazi csokoládé és a csokoládé bevonatú termékek között ég és föld lehet a különbség. Mikulás és karácsony tájékán egy családból sem hiányozhat a csokimikulás és a szaloncukor. Ebben az időszakban mintegy ötezer tonnányi figurás édességet vásárolunk. Annak ellenére, hogy az utóbbi években mindkét termékcsalád esetében nőtt a minőségi csokoládé iránti kereslet, a legtöbb vásárló számára mégis a kedvező ár a döntő tényező, így az olcsóbb, tejbevonóból készült termékek a legkeresettebbek. Ezek a kakaós masszából gyártott figurák természetesen megfelelnek minden élelmiszeripari követelménynek, azonban élvezeti értékük alacsonyabb, mint a csokoládéból készülteknek, mivel a kakaóvaj helyett olcsóbb növényi zsírok találhatók bennük, és kakaótartalmuk is alacsonyabb. Lássuk tehát, mire figyeljünk oda, ha el akarjuk kerülni, hogy az ajándékba adott csokoládé-szerű édesség a szemetesben kössön ki, és helyette biztosan jó minőségű csokoládét ajándékozhassunk. Összetevők és tápanyag-megjelölés Az összetevők adják a legbiztosabb támpontot a termék minőségére nézve. A valódi csokoládé legalább 35%-ban tartalmaz kakaó szárazanyagot, amiből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag. A kakaós bevonok ehhez képest alacsonyabb kakaótartal- múak, és kakaóvaj is kevesebb (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) van bennük, amit növényi olajjal pótolnak. A 2000 kilokalóriás iránymutató energia-beviteli értéket egy átlagos fizikai aktivitású, átlagos testtömegű, egészséges felnőtt nő igényei alapján állapították meg. Dúsítok A csokoládék és a szaloncukrok készítéséhez gyakran használnak különböző dúsító anyagokat, egyrészt a tápanyag-tartalom növelése, másrészt pedig ízesítés céljából. A termék minősége akkor igazán jó, ha a dúsító vagy ízesítő adalék nemcsak 1-2%-ban, hanem nagyobb mennyiségben, 15-20%-ban található a termékben. Egészséges - ha tudatosan fogyasztjuk Bárhol vásároljuk is meg a Mikulásra vagy karácsonyra szánt édességeket, kiemelten fontos az, hogy kiegyensúlyozott táplálkozásunk érdekében a csokoládét ne az étkezések helyett, hanem azt követően desszertként fogyasszuk. Régóta közismertek a csokoládé pozitív élettani hatásai, és ma már bizonyított tény az is, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok Bl-, B2-, B6 vitaminokban, amelyek erősítik az immunrei\dszert. É-vitamin- és ásványianyag- (magnézium, kálium, kalcium és réz) tartalmuk hatékony antioxidáns, a bennük található réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. Frissítő hatású theo- bromin-tartalmuknak köszönhetően pedig hangulatjavító hatásúak. (hazipatika.hu) Az ókori görögök gyíkmájat kevertek péppé és ezzel kenték be arcukat Állatok a kozmetikumokban A szépészeti termékek előállításához évszázadok, sőt évezredek óta használnak különböző állati származékokat, mint amilyen a mósusz, a lanolin vagy az ámbra. FIGYELMEZTETŐ Lássunk néhány példát arra, hogy mi mindent kentek magukra ősanyáink - na meg ősapáink a szépülés reményében. A bíbortetű nemcsak a kelmék színezésére szolgált, de a kezdede- ges „rúzsok” is ettől az állatkától kapták színüket. Még az 1800-as években is vajat vagy zsírt használtak a rúzskészítéshez, egészen a XX. század elejéig, amikor gépiesí- tették a rúzsgyártást. Az ókori görögök gyíkmájat kevertek péppé olívaolajban, borral hígították és ezzel kenték be arcukat. A fogporokat a rómaiak porrá tört csontból vagy tengeri állatok vázából készítették. A disznózsír magába szívja a virágszirmok illatát így kiválóan alkalmas az illékony virágillatok befogására - ezt a tulajdonságát használták, fel az úgynevezett enfleurage eljárásnál. A disznózsírt a parfümkészítésen kívül szappanfőzéshez, haj- és arckrémek alapanyagaként egyaránt használták. Nem kell messzire visszamenni az időben, hogy igazi hátborzongató kozmetikai alapanyagra bukkanjunk: 15-20 éve dívott a botjú magzatának placentájából (méhlepényéből) nyert bőrfiatalító hormon-kivonat. Ma már szerencsére nem használják. Egyes állatfajok mirigyváladékának illatát eleink erotikusán vonzónak találták, így aztán elkezdték illatszereikbe keverni. Akárcsak a hím hód nemi mirigyéből nyert castoreumot, az édeskés illatú mósuszt vagy pézsmát is a férfiillatszerek összetevőjeként kezdték alkalmazni. Ma egyre több olyan női illat tűnik fel a parfümboltok polcain, melyek alkotóeleme a Ti- betben és a Himalájában honos szarvas fajta mirigyváladéka. Ez a védett állatfaj mára kihalófélben van, minthogy kíméletlenül vadászták. A mósusz ára vetekszik az aranyéval, mivel egy állat évente mindössze 150 grammnyit állít elő belőle. Az állatok védelmében napjainkban szintetikus úton állítják elő, mert úgy tűnik, egyre inkább a csábító női parfümök egyik alapillatává válik. A meleg, fás illatú ámbráért az ámbrás ceteknek kellett lakolni. A nemes és drága anyagért úrnak induló bálnavadászok alaposan megtizedelték a hatalmas tengeri emlősök állományát. A szürke ámbrát az ámbráscet gyomrából kinyert kavics alakú viaszos képződményből készítik. Néhány kilogramm alapanyagból egy-két dekagramm ámbra készíthető. A csípős illatú cibet egy etiópiai vadmacska, a cibetmacska mirigyváladéka, a kasztoreumot pedig a hódok egyik fajtájából nyerik. A lanolin a birkafaggyú egyik összetevője, krémek testápolók kedvelt bőrtápláló alapanyaga. Mára szerencsére minden magára valamit adó kozmetikai márka biztosítja vásárlóit, hogy állatkísérleteket valamint állati származékokat termékei előállításához nem használ. Az állati származékokat szintetikus úton előállított anyagokkal helyettesítik, a kozmetikumokat pedig a laborteszteket követően nagyszámú, önként jelentkező emberi tesztalanyon próbálják ki. (F.-K. M.) Segít a fogak, az íny, a véredények épségének megőrzésében, meggyorsítja a sebgyógyulást, a vas és a réz felszívódását, részt vesz a kötőszövet felépítésében A C-vitamin természetes, ehető forrásai nem túl nagy, a bevitt mennyiség mintegy 75%-a hasznosul. A környezeti hatások, a stressz, lázas, esetleg műtét utáni állapotok, a fizikai munka, a dohányzás és a fogamzásgátlók szedése emeli a szükségletet. Mi a feladata? Antioxidáns, a sejteket védi a szabad gyökök ártalmas hatásától. Egyik legfontosabb szerepe a fertőzésekkel szembeni ellenállás növelése. Megőrzi a fogak, az íny, a véredények épségét, segíti a sebgyógyulást, a vas és réz felszívódását, ezen kívül közreműködik a kötőszövet felépítésében. Miben található C-vitamin? AJÁNLÓ Szervezetünket alaposan fel kell készíteni a megfázásos, vírusos betegségek ellen. A C-vitamin olyan alapvitamin, amely műiden háztartásban meg kell, hogy legyen. Felejtse el a náthát, és a papírzsebkendőt, inkább törekedjen a megelőzésre! Mikor van szükségünk C-vitaminra? C-vitamin hiányában az immun- rendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Ha úgy érezzük, hogy fáradékonyabbak vagyunk, vagy nehezebben tudunk felkelni, akkor valószínűleg vitaminhiányban is szenvedünk. A C- vitamin felszívódási vesztesége r - J Általában a zöld növények, petrezselyem, brokkoli, zöldpaprika, csipkebogyó, feketeribiszke, kelbimbó, káposztafélék, karalábé, karfiol, zöldpaprika, papaya, egres, citrom, narancs, kivi. Á növényeken kívül jelentős C-vitamin tartalma van még a májnak is. Télen a savanyú káposzta tehet jó szolgálatot. Mennyi az ajánlott napi mennyiség? A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. Sajnos, a mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vita- mint. A napi ajánlott mennyiség minimum 100-500 mg. Ezt a mennyiséget tartalmazza pl. 1 db nyers zöldpaprika, vagy három marék fekete ribizli. Túladagolható-e? Vízben oldódó vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek „megadózisú” C-vitammt, mondván, ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapszik, hogy a tartósan napi 1000 mg feletti C-vitamin-bevitel káros lehet. 4 I 4 i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4