Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-11 / 284. szám, kedd

www.ujszo.com UJSZO 2007. DECEMBER 11. Külföld 9 Egységes állásponthoz közeledik az EU, már csak Ciprus köti az ebet a karóhoz - az elismerés ENSZ-határozat nélkül is megtörténik Jövőre lehet csak független Koszovó Koszovó központjában, Pristinában tegnap több ezer ember tüntetett a függetlenség mellett, sürgetve az uni­ót, hozzon gyors döntést a tartomány jövőjével kapcsolatban (Reuters-felvétel) Brüsszel. Diplomáciai forrá­sok kiszivárogtatták, egysé­ges állásponthoz közeledik az EU Koszovó függetlensé­gének elismerése ügyében, és már csak egyetlen tagál­lam utasítja el mereven a független Koszovó elismeré­sét. ÖSSZEFOGLALÓ Ez derült ki azokból a nyilatko­zatokból, amelyeket az EU-tagor- szágok külügyminisztereinek brüsszeli találkozójára érkező ille­tékesek adtak. Várhatóan szerdáig tart a tegnap kezdődött külügymi­niszteri értekezlet, Koszovó mel­lett a másik legfontosabb napiren­di pont a hét végén esedékes csúcs- találkozó előkészítése. Mivel a főleg albánok lakta szerbiai tartomány jövőjéről foly­tatott tárgyalások kudarcot vallot­tak, szinte már bizonyos, hogy a státusról az ENSZ BT határozata nélkül születik majd döntés. Ko­szovó függetlenségének kinyilvá­nítását a nemzetközi színtéren leg­többen már kész tényként kezelik, csupán a körülményei kérdésesek. Jóllehet az EU-nak mint szerve­zetnek nem kell elismernie Koszo­vói, a helyzet világossá tétele és az esetleges indulatok megfékezése érdekében az unióban azt tartják kívánatosnak, hogy a tagországok (amelyeknek külön-külön viszont hivatalosan is állást kell foglalniuk a függetlenség kinyilvánítása után) helyezkedjenek egyazon ál­láspontra az elismeréssel kapcso­latban. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője úgy fogalmazott: hisz abban, hogy az unió tagországai eleget fognak tenni felelősségüknek, és gyümöl­csözőek lesznek a közös álláspont­tól még eltérő nézetet képviselők meggyőzésére tett erőfeszítések. Carl Bildt svéd külügyminiszter azt mondta, egyetlen tagállam ki­vételével az EU valamennyi orszá­ga el tudja már fogadni, hogy az albánok lakta tartomány függet­lenségét ENSZ-határozat hiányá­ban is elismerjék. A brüsszeli ülés előtt Spanyolországnak, Görögor­szágnak, Ciprusnak, Romániának és Szlovákiának voltak még fenn­tartásai, a többi tagállam hajlott arra, hogy támogassa a függetien- ség elismerését. Az EU törekvése ugyanakkor az, hogy ne egyoldalúan kinyilvání­tott függetlenségről legyen szó, hanem olyan folyamatról, amely nemzetközi egyeztetés keretében zajlik le, és biztosítékokat tartal­maz arra, hogy a nemzetközi kö­zösség elvárásai teljesülnek a bel­ső demokrácia és a térségi stabili­tás fenntartására. Utóbbi legin­kább azzal garantálható, ha albán részről kötelezettséget vállalnak ara, hogy a nemzetközi közösség támogatta ENSZ-tervben foglalta­kat teljesítik. Azokat a korábbi kiszivárogta­tásokat, hogy a fentebb említett öt ország közül leginkább Ciprus ál­láspontja tűnik megingathatat­lannak, délután a nicosiai kor­mány szóvivője is megerősítette. Vaszilisz Palmasz kijelentette: Ciprus nem hajlandó elismerni az egyoldalú függetlenség semmi­lyen formáját, még akkor sem, ha ezzel az egész EU-val szembehe­lyezkedik. A szigetország ugyanis attól fél, hogy a függetlenség egy­oldalú kinyilvánítását precedens­nek tekinthetik például az északi részén létesített török közösséggel kapcsolatban. Megfigyelők szerint arra lehet számítani, az EU ezért hivatalos ál­láspontjában bizonyosan kidom­borítja majd, hogy a koszovói füg­getlenség semmiképpen sem te­kinthető precedensnek. A NATO- tagállamok külügyminisztereinek múlt pénteki ülése után a diplo­máciai vezetők azt is igyekeztek vi­lágossá tenni, olyan megoldást szeretnének, amely ellenőrzötté teszi a folyamatot, és amely lehe­tővé teszi, hogy a kikiáltás ne le­gyen egyoldalúnak tekinthető. A koszovói kormány illetékesei azt hangsúlyozták, már nem az a kérdés, hogy kikiáltják-e függet­lenségüket, hanem az, hogy mi­kor. Szkender Hiszeni kormány- szóvivő azt mondta, biztosan sor kerül rá még a jövő év májusa előtt. Jean Asselbom luxemburgi külügyminiszter arról beszélt, nyomást kell gyakorolni Pristiná- ra annak érdekében, hogy a füg­getlenség kikiáltása ne történjen meg február 3-a előtt. Ezen a na­pon lesz ugyanis a szerb elnökvá­lasztások második fordulója. (MTI, SITA, ČTK, ú) Kerüli a konfliktusokat, tapasztalt apparatcsiknak, a titkos intrikák mesterének tartják Putyint Medvegyev követheti az elnöki székben Horvátország jó úton Újabb pofon Ankarának Brüsszel. Csekélynek ítélték az EU külügyminiszterei tegnap Tö­rökország idei haladását az EU- csatlakozáshoz vezető reformok útján. Brüsszeli közleményükben ugyanakkor leszögezték, hogy Horvátországgal a csatlakozási tárgyalások a megfelelő ütemben haladnak. Kiszivárgott hírek szerint Tö­rökország esetében Franciaország győzködésére nem került bele a közleménybe a tagjelölt és a csat­lakozás szó, ugyanakkor a minisz­terek üdvözölték, hogy a jövő hé­ten folytatódnak a tárgyalások Ankarával. Az EU a fogyasztóvéde­lemmel és a közlekedéssel kapcso­latos fejezetet nyitja meg Ankará­val, de továbbra sincs szó annak a nyolc témának az elindításáról, amelyeket Brüsszel azért jegelt, mert Törökország nem hajlandó EU-tagként kezelni Ciprust. Az unióban megnövekedett a Török­országgal kapcsolatos megosztott­ság, mióta Nicolas Sarkozy francia elnök egyértelművé tette, hogy Párizs nem támogatja Ankara tel­jes jogú EU-tagságát. Több tagor­szágban megcsappant a török be­lépés kilátása miatt az uniós integ­ráció támogatása is. (MTI) Stockholmi ünnepség Nobel-díjak átadása Stockholm. Ünnepélyesen át­adta az idei Nobel-díjakat tegnap Stockholmban XVI. Károly Gusz­táv svéd király. A tíz kitüntetett közül ketten - az irodalmi Nobel- díjas brit Doris Lessing és az ame­rikai Leonid Hurwicz, a közgaz­dasági Nobel-díjasok egyike - idős koruk és egészségi állapotuk mi­att nem tudtak elutazni az átadási ünnepségre, (m) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az Egységes Oroszor­szág és további három párt közö­sen Dmitrij Medvegyev első mi­niszterelnök-helyettest javasolta államfőnek. A pártok vezetőivel tegnap Moszkvában tartott talál­kozóján Vlagyimir Putyin elnök is támogatásáról biztosította a jelö­lést. Az Egységes Oroszország mel­lett a közös jelölt mögött sorakozik fel a szintén Putyint támogató Igazságos Oroszország és a dumán kívül maradt Agrárpárt és a Polgári Erő. Putyin azt mondta, a négy párt javaslata „esélyt ad az elmúlt nyolc évben sikeres irányvonal folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez”. Dmitrij Medvegyev mindössze 42 éves. 1965. szeptember 14-én született az akkori Leningrádban, értelmiségi családban, és az ottani egyetem jogi karán végzett 1987-ben. Miközben 1990-től a ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A teljes francia sajtó - a kormányközeli Le Figarót kivéve - és számos politikus elítélte, hogy 34 év után először, ötnapos hivata­los látogatásra Párizsba érkezett tegnap Moammer Kadhafi líbiai vezető. Francois Hollandé, az el­lenzéki Szocialista Párt főtitkára szerint Nicolas Sarkozy államfő „egy terrorista cselekményekben kompromittálódott diktátort” fo­gad. A látogatást még a kormány­tag Rama Yada emberi jogi állam­titkár is bírálta. A Le Parisiennek kifejtette: „Franciaország nem holmi lábtörlő, amelyen egy veze­tő - terrorista vagy sem - letöröl­heti a lábáról a bűntettei nyomán Medvegyev (balra) és Putyin leningrádi városi tanácson dolgo­zott, 1990-től 1999-ig az egyete­men is tanított. A tanácsnál ismer­kedett meg Putyinnal, amikor az a nemzetközi osztályt vezette. Ami­kor Putyin ellen különféle vádakat hoztak fel, a fiatal jogász Med­vegyev védte, sikerrel. 1999. de­rátapadt vért. Franciaországnak nem kellene a halál csókját fogadnia”. Yada külön bírálta, hogy Kadhafi párizsi vizitjét éppen tegnap, az emberi jogok nemzet­közi napján kezdte meg. Líbia bejelentette, a látogatás során több mint 3 milliárd euró értékben kíván Airbus repülőgé­peket, atomreaktort és katonai felszereléseket vásárolni Francia- országtól. Ezt csak a Le Figaro di­csérte: Tripoli kulcsszerepét elis­merni nem szégyen, ahogy rea­lizmussal védeni a nemzeti érde­ket sem az. „Franciaország nem prostituálja magát egy operettdik­tátor előtt, hanem egy jól körvo­nalazható politikát folytat: báto­rítja a jó útra tért országokat, ami­(SITA/AP-felvétel) cemberében az Oroszországi Fö­deráció kormánya apparátusának helyettes vezetője, 2000. nyarától első helyettes, 2003. októberében az elnöki adminisztráció vezetője lett. 2005-ben, Fradkov kormá­nyának hivatalba lépésével nevez­ték ki első miniszterelnök-helyet­Kadhafi ezredes Michele Alliot Marie belügyminiszter asszonnyal (SITA/AP) tesnek. Medvegyev liberálisnak számít, nem tartozik a szilovikok - a fegyveres testületek és titkos- szolgálatok képviselői - közé. Pu­tyin régi, megbízható útitársa, mint majd mindenki Oroszország vezetésében, de soha nem volt kö­ze a KGB-hez vagy annak utód- szervezeteihez. Nem tagja egyetlen jelentősebb politikai klánnak sem, eddig min­dig csak konkrét ügyekben kötött szövetségeket. A Gazprom gázipa­ri óriáskonszem igazgató taná­csának tagja, és ő irányítja a négy legfontosabb úgynevezett nemzeti terv végrehajtását. A konfliktuso­kat kerülő, megfontolt, gondolko­dó embernek, tapasztalt apparat­csiknak, a titkos intrikák mesteré­nek és egyben nem túlzottan am­biciózus politikusnak tartják. Is­mertsége több mint 95 százalékos, csaknem ugyanannyit szerepel a televízióban és a lapokban, mint Putyin. (MTI, ú) lyen Líbia is.” A Libération szerint viszont „a börtönben megkínzott bolgár ápolónők börtönőrét ju­talmazzák , Franciaországban”. Bemard Kouchner külügyminisz­ter szerint Franciaország a nyitás diplomáciáját gyakorolja. A látogatás érdekessége, hogy Kadhafi Párizsba is magával vitte nevezetes, fűthető sátrát, amelyet az Elysée-palota szomszédságá­ban lévő Marigny Szálló kertjében állítottak fel. Sarkozy elnök tegnap este kö­zel 10 milliárd euró értékű francia-líbiai szerződésről tett be­jelentést. Az egyik megállapodás tengervíz sótalanításához szük­séges atomreaktor felépítéséről szól. (MTI, ú) A sajtó és az ellenzék hevesen bírálja Nicolas Sarkozyt a líbiai diktátor rosszul időzített látogatása miatt Kadhafi öt napig Párizsban sátorozik RÖVIDEN Befuccsolt az Agyhalott Washington. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynök­ség (CIA) iráni atomtudósok Nyugatra szökését elősegítő programot indított még 2005-ben - közölte interne­tes oldalán a Los Angeles Ti­mes napilap. A kaliforniai új­ság név nélkül idézte a tit­kosszolgálatnak a program korábbi és jelenlegi felelőse­it, akik elmondták, a Fehér Ház utasítására két évvel ez­előtt indított, Agyhalott nevű művelet célja az iráni atom­program hátráltatása, szabo- tálása volt. A kezdeményezés kevés sikerrel járt, csupán hat iránit sikerült szökésre bírni, és ők sem szolgáltattak értékes információkat a te- heráni nukleáris tervekről. A program által megszervezett adatok ugyanakkor alapul szolgáltak a nemrégiben nyilvánosságra hozott ame­rikai hírszerzői jelentésnek, amely szerint Irán nemzet­közi diplomáciai nyomásra 2003 őszén felhagyott atom­fegyver-fejlesztési program­jával. (MTI) Megbízás Verhofstadnak Brüsszel. II. Albert belga király Guy Verhofstadt libe­rális ügyvezető miniszterel­nököt bízta meg tegnap az­zal, hogy alakítson átmeneti kormányt. A június 10-i par­lamenti választások győzte­se, a flamand keresztényde­mokrata Yves Leterme ugyanis a flamand-vallon el­lentétek miatt közel fél éven át sikertelenül próbálkozott egy jobbközép koalíció összeállításával. (MTI) Tőkés László a besúgókról Bukarest. Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hoz­ta nyilvánosságra Tőkés László református püspök. A Krónika és a Szabadság című napilapok szerint Bányai Fe­renc rettegi, désaknai, majd újszentesi lelkész 1983- 1989 között jelentett az egy­házfőről. Emellett a kolozs­vári, de jelenleg Budapesten élő Bartha Tibor ortopéd fő­orvos is jelentéseket írt a kommunista hatalmat ki­szolgáló Securitaténak. A Tőkés-dossziékból előkerült szekus jelentések szerint Bartha Tibor - a püspök test­vérének, Tőkés Eszternek egykori férje - rendszeresen besúgta apósát, Tőkés István püspökhelyettest, feleségét, valamint sógorát, Tőkés Lászlót is. (MTI) Gordon Brown Bászrában Bászra. Előre be nem je­lentett látogatásra Dél-Irak- ba érkezett Gordon Brown brit kormányfő. Nagy-Bri- tannia két hét múlva adja át az al-Bászra tartomány felet­ti ellenőrzést az iraki erők­nek. Brown erről előzőleg te­lefonon tárgyalt Núri al-Má- liki iraki miniszterelnökkel, aki az időpontot javasolta. A brit csapatok a jövőben a he­lyi erők kiképzésében vesz­nek majd részt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents