Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-08 / 282. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 8. www.ujszo.com # A Fórum Intézet kétéves projektje a jelenség gyökereit vizsgálja, s ajánlásokat fogalmaz meg a kártékony hatások kiszűrésére Cselekvési program a nemzeti populizmus ellen A nemzeti populizmus egyes jegyei a mai ellenzékben is kimutathatók A nemzeti populizmust és hatásait vizsgálja a Fórum Kisebbségkutató Intézet kétéves projektje, melynek eredményeképp a szakemberek ajánlásokat fogalmaznak meg a civil szféra és a döntéshozók számára arra nézvést, hogyan lehet kivédeni a populizmus egyre erősödő kártékony befolyását. A tervezet nyitórendezvénye a november végén lezajlott konferencia volt, ahol ismert szlovákiai társadalomtudósok beszéltek arról, mi valójában a populizmus, és mit lehet kezdeni vele. CZAJL1K KATALIN Petőcz Kálmán, a Fórum Kisebbségkutató Intézet nemzetközi ügyekért felelős igazgatója, a projekt felelőse elmondta, abból indultak ki, hogy ha a szlovák-magyar viszonyt szeretnénk vizsgálni, elsősorban az országon belüli szlovák-magyar viszonyra, tehát a vegyesen lakott területekre kell összpontosítani. „Ezzel összhangban például a választási eredmények vizsgálatánál azt próbáljuk kimutatni, müyen a szlovákok és a magyarok magatartása. A hagyományos választási elemzések járási vagy kerületi lebontással dolgoznak, ami rendkívül torzítóan hat, mert nem mutatkoznak meg azok a nüánszok, amelyek egy mélyebb szociológiai vizsgálat alapjául szolgálhatnak” - mondta Petőcz. Az eddigi eredmények szerinte nagyon érdekes összefüggésekre' mutatnak rá. Rácáfolnak például arra az általánosan használt érvre, hogy a nemzeti populista pártoknak kisebb a támogatottsága Dél-Szlovákiában. „Ezzel szemben az adataink azt bizonyítják, hogy ha eltekintünk a magyar nemzetiségű választóktól, a nacionalista pártok támogatottsága a déli régiókban gyakorlatilag azonos az országos átlaggal. Sőt, vannak olyan vegyes lakosságú területek, ahol jóval magasabb” - közölte Petőcz. Ez főleg bizonyos etnikai határ körüli térségekre vagy Nyitra és Érsekújvár környékére vonatkozik. A projekt részeként választási mélyelemzés készül, amely települési bontásban veszi górcső alá a választói magatartást. Ezután elemzik az esetleges hatásokat - a történelmi hagyományokat, a helyi politikát, a gazdasági-szociális tényezőket, azt vizsgálva, mi lehet az emberek motivációja, amikor nemzeti-populista pártokra szavaznak. „Ebből következtetéseket is meg tudunk fogalmazni a tekintetben, mit lehet tenni a feszültségek oldása érdekében.” A konferencia egyik kulcskérdése az volt, mi valójában a populizmus. Vannak politológusok, akik önálló politikai ideológiának tartják, mások inkább politizálási stílusnak. Peter Učeň, a Konzervatív Intézet munkatársa rávüágított arra, hogy a nyugati demokráciákban a populizmus inkább a radikális szélsőjobb pártokhoz köthető, míg Közép- és Kelet-Európábán erős az ilyen pártok szociális, baloldali retorikája. Az populizmus általános ismérvei azonban azonosak. Ezek közé tartozik a nép akaratára való gyakori hivatkozás; a messzianizmus, tehát az, ha egy személy vagy párt „megváltóként’ lép fel, áld megoldja az emberek összes problémáját; gyakori elem az elitelle- nesség, a politikai elitek korrum- páltságának hangsúlyozása és az ezzel való szembehelyezkedés; a megfélemlítés, külső és belső ellenségek keresése, összeesküvés-elméletek szövése; s az üyen pártok érvelésében gyakran tapasztalható a fogalmak összemosása, leegyszerűsítése, valamint hamis következtetések levonása. A tervezet készítői a jelenlegi hazai politikai pártok közül hármat sorolnak a nemzeti-populista kategóriába: az SNS-t, a HZDS-t és a Smert. „Fontos azonban megjegyezni, hogy a Mečiar-féle HZDS már csak halvány árnyéka a 90-es évekbeli önmagának, s hagyományos szerepét egyre inkább a Smer veszi át. Éz a hipotézisünk, amit azonban kutatásokkal kell alátámasztani. A nemzeti populizmus egyes jegyei egyébként a mai ellenzék pártjainál is kimutathatók” - magyarázza Petőcz. Ezt erősítette meg Michal Vašečka szociológus is, aki szerint a nemzeti populizmus Szlovákiában nem csak szélsőséges páttokban jelenik meg. Ennek oka a szlovák nemzetiség öndefiníciója, amely ellentétben a környező nemzetekkel, még mindig primordiális, ősi, tehát a dekonstrukció folyamata még csak el sem kezdődött nála. Még mindig tart például a nemzet, a nemzeti történelem mitologizá- ciója, amely a nemzetépítés utolsó szakasza. Vašečka szerint Szlovákia az egyeden ország a V4-ek közül, amely a népszuverenitást etnikai, nem pedig polgári alapon határozza meg. Ehhez társul a szlovák nemzeti identitás patologikus magyarellenessége. Vašečka ezért úgy véli, a nemzeti populizmust csak úgy lehet „legyőzni”, ha végbemegy a szlovák nemzetiség redefiníciója. „E tekintetben nem kell teljesen pesszimistának lennünk, mert a nemzet mint olyan társadalmi konstrukció, tehát újradefiniálható” - hangsúlyozta Vašečka. A szociológus szerint az egyik lehetőség felújítani a történelmi Magyarországbeli (uhorská) prenacionális identitást, ami egyben hatékony ellenszere lenne a szlovák, de a magyar nacionalizmusnak is, de fontos erősítem a nemzetitől eltérő, regionális, európai stb. identitásformákat is. Štefan Šutaj történész szerint problematikus, hogy a 20. században a nemzeti elv kizárólagosságot élvezett az identitásformák meghatározásában, amit a szlovákok visszamenőlegesen is „érvényesítenek”. Eduard Chmelár politológus úgy véli, a szlovák-magyar közös történelemben számos pozitív példa található, ezekről azonban keveset beszélnek mindkét oldalon. A 18. századig lényegében problémamentes időszakról beszélhetünk a két nemzet együttélését tekintve, ez a korszak azonban a nemzeti újjászületéssel szinte ki lett törölve a történetírásból. Számos olyan egyéniség van a szlovák és a magyar történelemben, akik a toleranciát, a békés együttélést képviselték - ilyenek például Bél Mátyás, Ján Palárik, Juraj Rybaj, Széchenyi Ferenc vagy Ondrej Plachý -, az ő munkásságukról kellene többet beszélni, s erre alapozni a jövőbeni együttélés modelljét. A tervezet része a választási mélyelemzésen kívül, a szlovákiai közszereplők nemzeti populista média-megnyilvánulásainak és a politikai elit reakcióinak elemzése. Ennek alapján készül majd egy szociológiai felmérés, melynek segítségével a projekt résztvevői a jelenség gyökereire próbálnak rávüágí- tani. A cél egy cselekvési program összeállítása a nacionalista populizmus kártékony hatásainak kiszűrésére a polgári társadalom, a média, az állami és közoktatási intézmények és a véleményformálók számára. (Somogyi Tibor felvételei) Számos olyan egyéniség van a szlovák és a magyar történelemben, aki a toleranciát, a békés együttélést képviseli Tippverseny A húsz forduló legeredményesebb versenyzőjének (Szüva István, Sáró) könyvcsomagja: A (cseh)szlovákiai magyar irodalom oktatása (tanulmányok; Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006); Barnás Ferenc: Bagatell (Kal- ligram, 2000); Bödők Zsigmond: Látványos égi jelenségek 2007-2008 (Nap Kiadó, 2006); Bödők Zsigmond: Magyarok égi képeskönyve (Nap Kiadó, 2006); Csanaky Eleonóra-Haraszti Mária: Vers- és prózamondók kézikönyve (AB-ART, 2006); Fűzi László: Lakatlan Sziget I—III., Kal- ligram, 2000); Juhász Katalin: Makacs foltok (Plectrum, 2006); Kövesdi Károly: Verses ábécé (Méry Ratio, 2000); Prokopp Mária: Középkori freskók Gömörben (Méry Ratio, 2002); Tolnai Kálmán: Falusi disznóvágás (Magyaros ízek sertéshúsból; Kalligram, 2003); Vámbéry Antológia 2006 (Lilium Aurum, 2006). Az irodalmi tippverseny további 13+1 nyertesének könyvcsomagja: Hodossy Gyula: A szerető önfegyelem (versek és kisprózák; Lilium Aurum), Lövétei Lázár László: Két szék között (versek; Kalligram), Jiíí Šotola: Tizennyolc Jeruzsálem (regény; Zádor Margit fordítása; Kalligram), Varga Imre: Trella vilém (Álmoskönyvecske; Lilium Aurum) - a Lilium Aurum és a Kalligram Kiadó ajándéka. Extra tippek Irodalmi tippversenyünk múlt heti különkiadásának helyes tippsora: le, 2b, 3c, 4a, 5b, 6b, 7a, 8b, 9c, 10c, 11a, 12b, 13a, 13+la Nyertesek: 2007. december 15.
