Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-08 / 282. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 8. www.ujszo.com Színek és vonalak Kicsi azoknak a szlovákiai magyaroknak a száma, akik nem tanultak olyan könyvből, amelyet Jaksics Ferenc illusztrált vagy nyomda alá rendezett. Az idén születésének hetvenedik évfordulóját ünneplő képzőművész ugyanis közel harminc évig vezette a Pedagógiai Tankönyvkiadó grafikai osztályát, s 1989-től szabadfoglalkozású művészként is számos kötetet illusztrál, elsősorban a gyermekek és az ifjúság számára. Jaksics Ferenc Érsekújváron született 1937-ben, egy ismert helyi könyvkereskedő családjában. Középiskolai tanulmányai után 1964-ben Želibský és Chovan professzorok vezetése mellett védte meg diplomáját a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. A Pedagógiai Tankönyvkiadó grafikai osztályának művészeti vezetőjeként több száz könyvet illusztrált és készített elő, emellett monotí- piával és fametszettel is foglalkozott. A későbbi években aktívan fest, realisztikus és expresszív festészetének központi témája a jelenkor emberének lelki világa, amelyben a szerető, a szenvedő, a nem megértett és magányos embert ábrázolja. Az alábbiakban annak a két művészeti értékelésnek a szövegrészeit közöljük, amelyek elhangzottak a 2007. november 15-től december 15-éig tartó jubüeumi kiállítás megnyitóján, a Pozsonyi Magyar Galériában, (kg) mélyes poézisét. Ez az alkotói törekvés # az adott teljes grafikai anyagon belül következetes, és kompakt grafikai arcot kölcsönöz a műnek. Az illusztrátor Jaksics szlovák és magyar nyelven megjelenő tankönyvek, meséskönyvek, kalandregények, ismeretformáló kiadványok számára más és más grafikai kulcsot vesz elő. A körvonalakkal létrehozott rajzok esetében raszterpontokkal és sűrű, egymás fedésében elhelyezkedő vonalakkal alakítja ki, vagy éppen szűkíti a teret. A színes rajzokkal, kolorált toll- rajzokkal illusztrált mesejeleneteket és fantasztikus történeteket Jaksics Ferenc alkotásai már-már valósággá emelik a gyermeki fantáziában, vagyis az adott történetet, jelenetet vizuális rangra emeli. A nem élő természetet megszemélyesíti, az állatokat az emberi létbe helyezi, annak jó és rossz megjelenési formáiban. Színereje és formai fantáziája gyermekll- lusztrációi révén olyan meggyőződéssel irányulnak a gyermeki képzelőerőre, hogy okkal gondolhatjuk, ez a művész kora ifjúsága eszmélésének jegye, mely azokra a gyönyörű mesetörténetekre vezethető vissza, melyek szülei könyvkereskedésének különleges légkörében szövődtek. MARTA ŠIMO-SVRČEKOVÁ (A szerző művészettörténész) Az illusztrátor és festőművész Jaksics Ferenc A festő Annak a Jaksics Ferencnek a festményeit szemlélgetem, akit a köztudat rendszerint az illusztrációk közegében jelentet meg. Persze mi, művésztársai tudjuk igazán, emellett milyen jelentős festői termése is. A küencvenes évek eleje Jaksics életében is jelentős változást hozott. Levetette a kiadói béklyót, a szabad, folyamatosan alkotó és kiállító képzőművész szerepét vállalta. Ekkortól kamatoztatja igazán azt a felhalmozott tudást, amelyet mind az illusztrátori, mind a szabad alkotói tevékenységében - olajképek, fametszetek - gyűjtött. Egymás után születnek olajpasztelljei, illusztrációi. Egy képzőművészeti formáció - a Pozsonyi Műtermek - tagjaként is számos kiállításon mutatja be idehaza és külföldön alkotásait, nem feledve mestertanárainak - Želibský, Chovan - reá hagyott üzeneteit. Korábban is festett, ezek az indulás, a pályakezdés éveiben készült Jaksics-festmények többségükben - néhány munkája kivételével - a kavargóan rajzos, ü- lusztrációs jelleget viselik magukon, lévén tájképek vagy figurális kompozíciók. Az utóbbi, közel húszéves életszakasz az elmélyedés, az alkotói sikerek és küzdelmek ideje. A színek monochrom, egymásba fonódó jelüzenetei portrékat, emberi keserűségeket, közeledéseket, a lelki összekapaszkodás pillanatait közvetítik a néző felé. A gyakorlott szem a sötét tónusú színárnyalatok rejtekeiben ott találja a fényt, a mozgást; a Teremtő vagy az Empátia című képeit szemlélve Braque ágon ülő, ám a leszállás fényét, mozdulatait még szárnyain viselő madara jut eszembe. Külön figyelmet érdemelnek nagy emberismeretről tanúskodó 0 portréi. A Portréfestő című kép ezenkívül imaginárius drámai jelenet is: feszültséggel tölti meg a felü- # letet. Az idős, kemény vonalú férfiarc kiégett szemekkel néz vissza, a mű látszólag az arcra írt titkokat fedi fel. A rejtély fénye mégis meg- kömyékezi a nézőt, s ez a csodálatos megfejthetetlenség - hogy a titkot már nem is kívánjuk megfejteni - emeli a művet a tökéletesség magasságaiba. A portrésorozat egyik szakmai érdekessége a Szomszédom, Kassák című kép. Jaksics Ferenc szüleinek háza Kassákék háza közelében állt Érsekújváron:. A vüághírű Mes- 0 tér portréja a város főterének ábrá- ^ zolásával párosul. A kompozíció elemi erővel uralja a festményt. A kerek évforduló jegyében fo- £ gant kiállítás Jaksics Ferenc eddigi munkásságának keresztmetszete. Reméljük közösen, hogy a folyamatosan alkotó művész még számos új művel és kiállításokon való további rendszeres részvétellel szólítja meg a művészetpártoló érdeklődőket. KAUTA GÁBOR (A szerző képzőművész, publicista, a kiállítás kurátora) Illusztrációs munkássága Jaksics Ferenc alkotói pályájának legátfogóbb területét a gyermekeknek, fiataloknak szánt, a didaktikus textúrákhoz készült ü- lusztrátori munkája képezi. Ez a terület formálta és formálja hozzáállását az illusztrációs és könyvalkotói tevékenységében. A leírt történetet egyszerű jelrendszerű rajzban fogja meg, a gyermek olvasóhoz ösztönös módon, a jó barát nyelvén közeledik. A rajzok melletti képszövegek egyben válaszok is az adott esztétikai, etikai fogalmakra. Ami illusztrációinak külső megjelenését illeti, alkalmazkodik ahhoz az adott korosztályhoz, mely számára a szerzők a könyvet szánták. A kisebb gyermekekhez szóló tollrajzok egyszerű vonalvezetésükben a díszítő voltukat mutatják, egyben megőrzik a leegyszerűsített, stilizált formát, hangsúlyozva a rajzos megjelenítést, a tökéletes kompozíciót. Jaksics Ferenc illusztrációinak jellemzője az egy-egy könyvön belüli témagazdagság. Annak érdekében, hogy művészi-esztétikai szempontból a kötet megjelenése egységes legyen, elhagyja a részletesség grafikai elemeit úgy, hogy megtartja a tollrajzok sze-
