Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-06 / 255. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 6. www.ujszo.com Rangos fesztiválokon díjazott mozgóképeket láthat a közönség Pozsonyban november 8. és 12. között Hódító úton a kortárs török film RÖVIDEN Kiosztották a francia irodalmi díjakat Párizs. Gilles Leroy .Alabama Song” című regénye kapta idén a legtekintélyesebb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat - jelentette be tegnap a zsűri a párizsi Drouant étteremben. A Mercure de France kiadó gondozásában megjelent mű Francis Scott Fitzgerald amerikai író feleségének tragikus sorsát egyes szám első személyben meséli el. A hagyományoknak megfelelően a Goncourt-ral egy időben osztották ki a Renaudot-díjat, amelyet Daniel Pennac „Chagrin d'école” (Iskolai bánat) című regényének ítéltek. (MTI) Színre került a Sorstalanság Párizs. Kertész Imre Sorstalanság című műve ihlette a Tempus Fugit német-francia társulat első előadását, amelyet az Első lépé­sek című francia színházi fesztiválon mutattak be a Théatre du So- leil-ben. A darab a Raconte-moi (Meséld el nekem!) címet viseli, a rendező, Carolina Pecheny-Durozier eredetileg színésznő, koráb­ban hat évig játszott a Théatre du Soleil-ben, orosz-lengyel zsidó családból származik. A fiatal művésznőt a Sorstalanságban két do­log ragadta meg. Az egyik a narrátor szemszöge, amelyet az elő­adás is megtartott, a másik a regény képszerűsége, ennek elemeit is igyekezett átültetni, (no) Megjelent Woody Allen új kötete Merő anarchia Unoka és nagyapa Az apám és a fiam című filmben (Képarchívum MT1-JELENTÉS New York. Woody Allen leg­újabb könyvében, amelynek címe Merő anarchia (Mere Anarchy), a tudományról szóló híreket veszi ironikus kritikai vizsgálat alá. „Pénteken felébredtem, és mi­vel a világegyetem tágul, a szoká­sosnál több időmbe telt, míg megtaláltam a köntösömet... A Big Bang, a fekete lyukak és a globális felmelegedés minden kedden megjelenik a The New York Times tudományos rovatá­ban és ennek köszönhetően az ál­talános relativitáselmélet és kvantummechanika megértésé­ben elértem az einsteini csúcsot, pontosabban Einstein Moomjy-ét, a szőnyegkereskedőét” - elmél­kedik az amerikai író-rendező az új könyv 25 elbeszélésének egyi­kében. A Merő anarchia ugyanabban a hangnemben foglalkozik a ben­nünket körülvevő világjelensége­ivel, mint Woody Allen korábbi írásaiban, a Tollak nélkül vagy a Hogyan végezzünk egyszer s mindenkorra a kultúrával? című kötetekben. A szöveg itt is tele van a filmekből is jól ismert meg­jegyzésekkel, tréfákkal, szójáté­kokkal, amelyek ugyan felületes­nek tűnhetnek, de valójában egy finom megfigyelőképesség ered­ményeképpen megfogalmazott, a lényeget feltáró kritikák. Pozsony. A szlovák főváros általában az év végére tar­togatja filmes csemegéit. Nemrég zajlottak a latin filmnapok, s közelegnek az úgy látszik, most már ha­gyománnyá váló orosz filmnapok. Kicsúcsosodás- ként december első heté­ben zajlik majd a 9. Pozso­nyi Nemzetközi Filmfeszti­vál. A héten pedig a kortárs török filmből szemezgető fesztivált tartanak a Palace Cinemas vetítőtermeiben. TALLÓSI BÉLA Fehér holló mifelénk a török film. Nem véletlen, hogy a török filmtörténetből is meglehetősen keveset ismerünk. Pedig a fehér félhold országában már a 19. szá­zad kilencvenes éveiben megjelent a mozgókép mint új művészeti műfaj. Igaz, a saját produkció csak a 20. század elejére datálódik, mi­után 1914-ben leforgatták az első török filmet. Az, hogy 1990-ben Törökország az Eurimages tagja lett, nagyot lendített azon, hogy filmkultúrája nemzetközi fórumo­kon is prezentálva legyen, s elis­merést szerezzen. Törökország bekapcsolódását az európai film vérkeringésébe az is jelzi, hogy Nuri Bilge Ceylan Messze című munkája Cannes-ban megkapta a zsűri nagydíját. Újabb, már francia koprodukcióban készült opusát, a 2006-os Iklimler című drámát pe­dig a nemzetközi filmkritikusok el­ismerése, a FIPRESCI-díj fémjelzi. Mindkét alkotással, amelyeknek hosszú, intim kamarajelenetei vannak hangulatos lakásokban, belső terekben, eljutunk Törökor­szág különböző helyszíneire, le­nyűgöző tájaira is, miközben meg­romlott emberi - rokoni, szerelmi - kapcsolatok megmentésére tett erőltetett kísérleteknek lehetünk tanúi. Nuri Bilge Ceylan e feszült légkörű munkáit az előző években a Pozsonyi Nemzetközi Filmfeszti­vál közönsége is láthatta. Azért is lényeges hangsúlyozni, hogy az Iklimler francia támoga­tással jött létre, mert a török film­kultúráról két olyan török rende­zőtől kaphattunk képet eddig, akik az egyetemes európai filmélet jeles képviselői, ám mindkettő külföl­dön alkot. Az Olaszországban dol­gozó Ferzan Özpetek nevét a Tö­rökfürdő című filmmel ismertük meg. Kameráját követve egy fiatal olasz férfi, Francesco nyomába szegődve járhatjuk be Isztambult. Francesco egy törökfürdőt örököl a Boszporusz partján, ahova az örökség ürügyén főképpen azért utazik el, hogy megromlott házas­sága sebeit gyógyítgassa. Elvará­zsolja őt a más életstílus és egy fiú, aki gyengéd érzelmekkel tör be Francesco bús magányába. Özpe­tek finom érzékiséggel teli, lassan alászálló, meditativ ködből kiboru­ló alkotása az Antalyai Filmfeszti­válon 1997-ben elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó díjat. Következő munkája, a Tudatlan tündérek, amely egy el­hunyt férfi felesége és fiúszeretője találkozásának és egymás elfoga­dásának mozgalmas krónikája, Arany Medve-közeibe került, de a jelölést nem sikerült díjra váltania. Özpetek mozijaiban feltűnnek a török kivándorlók, fő képviselőjük állandó színésznője, a bombaszti­kus energiákat sugárzó Serra Yil- maz. A török kultúrát is átmentet­te olasz vászonra Özpetek gyönyörűen fényképezett, színvi­lággal pompázó filmjével, Az utol­só háremmel. Keményebb, mondhatni kőke­mény filmeket forgat a török be­vándorlók helyzetéről a német Fa- ,tih Akin. Nem csupán egyének, hanem az eltérő kultúrák együtt­élésének német-török kórképét fogalmazza meg komor-tragikus mozgóképes eszközökkel a szám­talan rangos díjat (köztük az Eu­rópai Filmakadémia legjobb ren­dezőnek járó elismerését) begyűj­tött Fallal szemben című mozgó­képével. Át a hídon - Isztambul hangjai című dokumentumfilmjé­vel pedig azt kutatja, merre tart az Európa és Ázsia mezsgyéjén húzó­dó, balkáni, földközi-tengeri tér­ségi, közel-keleti és kaukázusi gyökerekből építkező Törökország a zene tükrében. A november 8-ától 12-éig tartó kortárs török filmek fesztiváljának programjába azonban nem az ő mozgóképeik szerepelnek: hanem török műhelyekben készült pro­dukciók. Nyitófilmként a fentebb említett Nuri Bilge Ceylan Iklimler című munkája, amely kiérdemelte az év legjobb török filmje kitünte­tést. Yilmaz Erdogan Rendezett ügyek című produkciójával Isz­tambul egzotikus üzletsorait vará­zsolja elénk, de ebben a világban a főszerepet is eljátszó rendező a pe­riférián élő kisemberek sorsára fó­kuszál. Cagan Irmák Az apám és a fiam című mozija politikai indítta­tású, hiszen a gyerekfószereplő, Deniz az 1980-as politikai fordulat során vesztette el édesanyját. Ám aztán nagyon emberi történetté formálódik a film: arra figyel, mi­ként próbálja megváltoztatni a nagyapához került unoka az apja és nagyapja közti megromlott vi­szonyt. Áz apám és a fiam azáltal, hogy több mint 3 és fél millióan látták Törökországban, minden idők legnépszerűbb török filmjévé minősült. Yüksel Aksu Fagylaltot tessék! című komédiájával az olasz Biciklitolvajok török változa­tát alkotta meg. Muharrem Gül- mez és Siri Süreyya közös produk­ciójukkal, A nemzetközivel hason­ló húrokat pengetnek, mint Fatih Akin dokumentuma, csak náluk fiktív történet meséli el az 1982-es kormányrendelet következmé­nyét: mi történik, ha a törvény ál­tal nem engedélyezett zenét kez­denek játszani egy kisvárosi klub­ban? Á film alkotói munkájukért az ankarai és az isztambuli film" fesztiválon is előkelő díjakat ve­hettek át. LITERA TÚRA - PROGRAM A Szlovákiai Magyar írók Társasága első alkalommal rendezi meg Litera-túra című rendezvénysorozatát. Az első állomása 2007. no­vember 7-én (szerda) Kassán lesz. 18.00 Közös író-olvasó talál­kozó Helyszín: Thália Színház Márai Stúdió (Timonova 3.) Résztvevők: Gyüre Lajos pedagógus, író (Kassa), Csicsay Alajos peda­gógus, író (Párkány), Juhász Katalin költő, szerkesztő (Kas­sa), Balázs F. Attila költő, író, kiadóvezető (Pozsony), György Norbert író (Fülek), Hajtman Béla pedagógus, író (Baracska) Moderátor: Havasi Péter A Szlovákiai Magyar írók Társasága minden kedves je­lenlévőt szeretettel vár az esti fogadáson. November 8. (csütörtök) 10.00 Rendhagyó irodalom­órák a kassai magyar iskolák­ban Csicsay Alajos, Hajtman Béla - Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola Juhász Katalin, György Nor­bert - Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium Gyüre Lajos, Balázs F. Attila - Márai Sándor Magyar Tanítá­si Nyelvű Alapiskola A rendezvénysorozat má­sodik állomása november 8-án (csütörtök) Bodrogköz­ben lesz. 18.30 író-olvasó találkozó Gyüre Lajos, Juhász Katalin ­Nagykapos, Magyar Közösségi Ház Csicsay Alajos, Balázs F. Atti­la - Nagytárkány, Kultúrház György Norbert, Hajtman Béla-Perbenyik November 9. (péntek) Rendhagyó irodalomórák 9.15 Királyhelmec- Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium: Csicsay A., Hajtman B., Juhász K. , György N., Balázs F., Gyüre L. , 12.15 Nagykapos - Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium: Csicsay A., Hajtman B., Juhász K. , György N., Balázs F., Gyüre L. , 18.30 Közös író-olvasó talál­kozó a Királyhelmeci Városi Művelődési Központban Moderátor: Leczo Zoltán A Szlovákiai Magyar írók Társasága minden kedves je­lenlévőt szeretettel vár az esti fogadáson. Emléktöredékek címmel Szűcs Jenő fotográfus kiállításának megnyitója lesz november 9-én, pénteken 17 órakor Komáromban, az „átnevezett" Duna Mente Múzeuma Zichy-palotabeli kiállítótermében. A kiállítást Dolán György képzőművész nyitja meg, közreműködik Sámsonná Ko­már Gizella és a Pengő együttes. Yasmina Reza új színműve az Aréna Színházban Az öldöklés istene S1TA-HÍR Pozsony. Az Aréna Színház a vi­lág azon színházai közé tartozik, amely az elsők között mutatja be Yasmina Reza új színművét. Áz öl­döklés istene című darab premier­je november 8-án, csütörtökön 19 órakor lesz - közölte Juraj Kukura, a színház igazgatója. A darabot először 2006 decemberében, Zü­richben mutatták be, s a kritika az év előadásának nevezte. Ezt köve­tően a színművet vezető német színházak, a bécsi Burgtheater, va­lamint a pozsonyi Aréna Színház is a tervezett bemutatói közé sorolta. Az előadás főszereplője két „büszke európai” házaspár, akik­nek a gyerekei összeverekednek. A szülők összejönnek, hogy tisztáz­zák a helyzetet, ám a párbeszéd fokozatosan kiéleződik közöttük. A színmű az agresszión kívül alap­vető társadalmi-politikai problé­mákkal foglalkozik. A cselekmény a férfi és a nő viszonyát boncolgat­ja, amely az együttélés egy bizo­nyos pontján válságba jut. Mo- dellhelyzeteket mütat fel a darab, azt a szituációt, amikor a partne­rek már egymás idegeire mennek, mert már mindent tudnak egy­másról, mondta a rendező, Soňa Ferjancová. Áz előadásban négy különböző Yasmina Reza (Képarchívum) színház színésze találkozik az Aréna színpadán: Oľga Belešová a GUnaGU, Richard Stanke a Szlo-' vák Nemzeti Színház, Anna Šišková az Astorka, Martin Homákpedig a turócszentmártoni színház tagja. A 48 éves, magyar anya és orosz-iráni származású apa gyermekeként Párizsban született Yasmina Reza napjaink legtöbbet játszott színházi szerzője. Darab­jai több nézőt vonzanak a szín­házba, mint a színházi óriások­nak számító Shakespeare vagy Moliére legnépszerűbb művei. Reza minden egyes új színművét a világ harminc országában vár­ják türelmetlenül a fordítók. A francia írónő kegyetlen és szkep­tikus, ám ugyanakkor rendkívül szellemes is.

Next

/
Thumbnails
Contents