Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-05 / 254. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 5. www.ujszo.com EZ ITT A KÉRDÉS Vaj vagy margarin? TÁJÉKOZTATÓ Régóta folyik a vita arról, hogy a margarin az egészségesebb vagy a vaj? Egyértelmű igennel vagy nemmel most sem lehet felelni, de néhány tényt ismertetünk. Nem véletlen, hogy nem sikerül dűlőre jutni ebben a kérdésben. A már évezredek óta használt vaj állati alapanyagokból készül, ezért magas a koleszterin- és telítettzsír-tartalma, amit a szívbetegségekkel hoznak összefüggésbe. A margarint többszörösen telítetlen növényi olajokból, például kukoricaolajból állítják elő, így ez nem tartalmaz telített zsírokat, emiatt gondolják sokan, hogy a margarin szívbarát. De ez nem egészen igaz. Amikor a többszörösen telítetlen zsírokat félkemény asztak krémmé alakítják át, ún. transz-zsírok keletkeznek, ezek pedig éppen annyira károsak az egészségre, ha nem jobban, mint a telített zsírok. Mégis, a legtöbb vizsgálat és számos egészségügyi szakember egyetért abban, hogy a gondosan kiválasztott margarin biztonságosabb. Mivel a margarin szilárdságát a transz-zsírok okozzák, a folyékony vagy jobban kenhető változat fogyasztása ajánlatos. Sok margarin tartalmaz ma már vizet vagy folyékony növényi olajat részlegesen hidrogenizált növényi olaj helyett, így ezek gyakorlatilag nem tartalmaznak transz-zsírokat. Még egészségesebb az olívaolaj. Általánosságban elmondható, hogy a margarin ugyan kevesebb zsírt és koleszterint tartalmaz, mint a vaj, de azért az sem ideális. (The New York Times) Az a legjobb, ha természetes forrásokból kaphatja meg a szervezet a szükséges anyagokat Termékenység és étrend Senki ne gondolja, hogy a fogamzás sikere kizárólag az anya étrendjén midik! Már az állattenyésztők előtt is évszázadok óta ismert, hogy az utódnemzedék gyarapodása nagyban függ a tenyészhím egészségétől, amit mi a saját emberi életünkben nem szívesen ismerünk el. TÁJÉKOZTATÓ A vitaminokban és ásványi anyagokban szegény apai étrend igencsak visszaveti a férfi termékenységét - az A- és B-vitaminok, a magnézium, a cink és a szelén hiánya negatívan befolyásolja az ondó minőségét. Szerencsére a kiegyensúlyozott nyugati étrendben ezekből éppen elég jut az átlagos felnőtt, férfi szervezetébe, ezért külön kiegészítésre ritkán van szükség. Ennek eEenére manapság nagyon divatos a különböző vitaminkészítmények és táplálékkiegészítők fogyasztása, ami a hiedelmekkel ellentétben nem mindig jó. Az élő szervezet számára az a legelőnyösebb, ha ezeket természetes forrásokból, kötött formában, kémiai módosítás nélkül kaphatja meg. Ami a férfiakat illeti, elég egy átmeneti visszaesés az étrendben, egy megfázás vagy egy stresszes hét a munkahelyen, és az ondó minősége máris megsínyli a nélkülözést. Éppen ezért ha az otthoni és a munkahelyi körülmények lehetővé teszik, a helytelen, hiányos étrendet követően a férfiaknak is ajánlatos egy háromhónapos felkészülési időszakot tartani a gyermeknem- zés tervezett időpontja előtt. Egészségesnek az olyan étrendet nevezzük, amely a szervezet zavartalan működéséhez szükséges valamennyi tápanyagot és rostot tartalmazza, ugyanakkor nem terheli azt túl energiával, adalékokkal és tartósítószerekkel. A terhességre való felkészülés alatt javasolt étrend tulajdonképpen nem különbözik a munkás hétköznapok optimális diétájától. Fontos, hogy a leendő szülők valamennyi tápanyagcsoportból - fehétjék, szénhidrátok, zsírok és olajak - kiegyensúlyozott mennyiséget válasszanak, és azokat változatos formában kombinálják. Egyenek gabonaféléket, teljes kiőrlésű kenyeret, tejterméket, tojást, halat, olajos magvakat, rengeteg friss zöldséget és gyümölcsöt. A pete és a spermium épségéért Egyes ételek különösen sok, a sejtek DNS-károsodását megelőzni képes, un. antimutagén vegyületet tartalmaznak. Ezek védenek a rákos megbetegedésekkel és az ivarsejtek genetikai károsodásával szemben, mely nem elhanyagolható szempont a terhességre való felkészülés időszakában. Melyek ezek az ételek? ♦ salátafélék ♦ gyömbér ♦ fokhagyma ♦ brokkoli ♦ káposzta ♦ ananász ♦ petrezselyem ♦ zöldpaprika A házilag előállított joghurt sosem lesz olyan krémeš állagú, mint a gyári I I I 2050-re a férfiak 60 százaléka lesz kövér Civilizációs betegség MTl-PANORÁMA A kövérség nem pusztán egyéni felelősség kérdése, hanem civilizációs betegség- mutatta ki a brit kormány egyik agytrösztje. Az energiafelhalmozás kulcsfontosságú volt a történelem előtti időkben, csakhogy a modem korban az energiadús olcsó ételek, a gépek, a motorizált közlekedés és az ülőmunka következtében ez a beprogramozott energiafelhalmozás feleslegessé vált, s az elhízás jóformán szükségszerű - mutattak rá a szakemberek. A kövérség okaira irányuló kutatás két évig tartott, és csaknem 250 szakember és tudós vett részt benne. A szakemberek szerint az elhízottsági járvány megfékezése legalább harminc évbe telhet. De egy étvágycsökkentő csodaszer sem jelentene megoldást, hiszen sokrétű civilizációs problémáról van szó. Nagy-Britanniában a férfiak 60, a nők 50 és a gyerekek 25 százaléka lesz kövér 2050-re, ha a jelenlegi hízási trend folytatódik - hívták fel a figyelmet a szakemberek. A brit egészségügyi miniszter is nyüatkozott az ügyben, mondván, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem a kormány egyik fő törekvése, és kifejezett cél, hogy a kövér gyerekek számaránya 2020-ra a 2000- ben regisztrált szintre süllyedjen vissza. Az egészségünket fenyegető mérgek LÓRÁNTH IDA Élelmiszerbotrány az utóbbi időben évente többször is kipattan az Unió határain belül. Előfordult már, hogy alfatoxinnal fertőzött paprikát kellett az ellenőröknek leparancsolni a polcokról, máskor dioxinos csirkehúst, méreggel kevert mézet, penészes kávét, mogyorót találtak a tagországok valamelyikének (vagy többnek is) az üzleteiben. Legújabban az általánosan és széles körben használt élelmiszersűrítő- ről, az Indiából importált guar- lisztről (E412) derült ki, hogy néhány szállítmány szennyeződött a súlyosan mérgező dioxinnal, és pentaklór-fenollal. A szervezetre káros mérgek minden alkalommal az adott élelmiszer szabálytalan tárolása, kezelése, szállítása révén kerültek azokba. Az időről időre megismétlődő botrányok végső soron a tagországok lakóinak egészségét szolgálják, mert az esetek széles körben ismertté válása azt bizonyítja, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok folyamatosan, szigorúan ellenőriznek, és eredményeikről tájékoztatják az embereket. Biztonságos élelem Fontos felhívni a figyelmet arra (a némelyek által mellőzött tényre), hogy az élelmiszerbiztonsági hivatalok által engedélyezett sűrítő, színező, állagjavító, ízfokozó anyagok önmagukban veszélytelenek, és a kiteijedt, állandó laboratóriumi vizsgálatoknak köszönhetően az egészséget sem fenyegetik. Ezeket a segédanyagokat a gyártók azért használják, mert alkalmazásukkal az élelmiszerek tetszetősebbek, tartósabbak lesznek és intenzívebb ízélményt nyújtanak. A házilag előállított joghurt például sosem lesz olyan krémeš állagú, és a málnaszörp sem lesz olyan piros, és illatos, mint a gyári. A mostanában sokat emlegetett indiai guarlisztből előállított, szinte minden élelmiszerben (pékáru, levesporok, lekvárok, felvágottak stb.) megtalálható guargumi önmagában nem mérgező. Teljesen ártalmatlan adalékanyag, ám a távolkeleti gyártók a csomagolásnál ösz- szecserélték a festékgyártáshoz felhasználandó (méreganyagokkal szennyezett) lisztet az élelmiszer- gyártásra szánt szállítmánnyal. Mit jelentenek az E-számok? Az élelmiszer-adalékanyagok azonosítására Nyugat-Európában az 1960-as években fejlesztették ki az E-számozási rendszert, amely kezdetben négy adalékanyag-csoportot tartalmazott: ♦ E 100-199: színezékek (pl. kur- kumin, likopin, lutein, klorofill, karamell, céklavörös), ♦ E 200-299: tartósítószerek (pl. szorbinsav, nátrium-benzoát, kén- dioxin, hangyasav, ecetsav), ♦ E 300-399: antioxidánsok és antioxidáns-szingergisták, (pl. asz- korbinsav=C-vitamin, tokoferol= E-vitamin, borkősav) ♦ E 400-499: emulgátorok, stabilizálok, sűrítők, zselésünk (pl. nátrium-alginát, agaragar, szentjánoskenyérliszt, gumiarabikum, pektín, zselatin, cellulóz, guargumi). Azóta a lista tovább bővült: ♦ E 500: csomósodás gátlók, térfogatnövelők, zselésítők, savasságszabályzók, (nátrium, kálium, magnézium, ammonium karbonátok, sósav, kálium-, kalcium-, magnézium-, ammóniumklorid, stb.) ♦ E 620: ízfokozók (glutaminsa- vak, nátrium-, kálium-, kalcium-, ammónium-glutamátok, kalcium-, magnézium-diglutamat, guanilsav, dinátrium-guanilát stb.) ♦ E 900: habzás- és csomósodás gátlók, emulgátorok, fényezőanyagok és térfogatnövelők. Az E-számozási rendszert kizárólag az Európai Unióban alkalmazott adalékanyagokra használják. A világ más országaiban a sokkal több engedélyezett adalékanyagot tartalmazó INS rendszer van érvényben. Mindkét lista elvileg < ugyanazon alapokra épül, az értékei megegyeznek, de tartalma szülte országonként változik. Mérgek a tejben A környezetszennyezés következményeként sok olyan mérgező anyag jut az emberek szervezetébe, amely ott akár évtizedekre elraktározódik. Ezek többsége az élelmiszerek közvetítésével kerül a testbe. A vizsgálatok szerint például az egészségre különösen veszélyes | klórozott vegyületek a természetben szinte mindenütt megtalálhatók. E vegyületek közös tulajdonsága, hogy zsúban oldódnak, feldú- j sulnak a táplálékláncban. A lakosság szervezetébe döntően az élelmiszerekkel jutnak be. Rendkívül lassan ürülnek ki, mert felhalmozódnak és raktározódnak a zsúszö- vetekben. Különösen veszélyes tulajdonságuk, hogy a placentán (méhlepényen) keresztül képesek a magzathoz is eljutni, illetve az anyatejben is kimutathatók.
