Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-30 / 275. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 30. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ HÁÁREC Izrael hosszú távú fennmaradását sodorhatja veszélybe, ha kudarcba fulladnak a békemegállapodásról és a palesztin állam megalakulásáról szóló tárgyalások - jelentette ki Ehud Óimért izraeli miniszterelnök egy lapinterjúban. „Ha egy nap meghiúsul a két államot feltételező megoldás, és azzal szembesülünk, hogy dél-afrikai típusú (apartheid) harcot folytatunk az egyenlő szavazati jogok miatt (a palesztinokkal)... akkor Izrael Államnak vége” - mondta Óimért a Háárec című tel-avi- vi újságnak. Ha Izrael elmulasztja a lehetőséget és nem fogadja el egy önálló palesztin állam létrejöttét, s anélkül próbál palesztinokat beolvasztani a zsidó államba, hogy egyenlő szavazati jogokat adna nekik, a befolyásos amerikai zsidó szervezetek „rohannak ki elsőként ellenünk” - fejtegette. „Azt fogják mondani, nem tudnak támogatni egy olyan államot, amely nem pártolja a demokráciát és az egyenlő szavazati jogokat minden állampolgára számára.” Az annapolisi békekonferenciáról úgy nyilatkozott, nem tartja történelmi fordulópontnak, csak támpontnak. Hozzátette, a palesztinokkal folytatandó tárgyalások „nehezek, összetettek lesznek, nagyfokú türelmet és gondosságot igényelnek”. Azt ígérte, minden eszközzel támogatja Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, hogy egyezségre jussanak a megállapodás irányelveiről. Megerősítette, hogy az izraeli tárgyalóküldöttséget ő és Cipi Livni külügyminiszter vezeti, de lesznek más személyek is, akik „nagyon fontos szerephez jutnak a folyamatban”. Emlékeztetett arra, hogy már négy éve, Ariel Sáron miniszterelnök helyetteseként is úgy foglalt állást, Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben elfoglalt területek nagy részéről. MAGYAR HÍRLAP Az államfő ismét önállóan jelöl ombudsmanokat - írta tegnapi számában a Magyar Hírlap. A jövő hét elején együtt tesz javaslatot Sólyom László köztársasági elnök a jövő nemzedékek ombuds- manjának és az új adatvédelmi biztosnak a személyére - mondta a lapnak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Az államfő az után döntött az egy időben való jelölés mellett, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazta a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvénymódosítást. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án jár le. Kumin Ferenc elmondta: Sólyom László az eddigi gyakorlatnak és az alkotmányos szereposztásnak megfelelően önállóan hozza meg döntését annak érdekében, hogy az ombudsmanok személye ne politikai alku tárgya legyen, hanem a szakmai rátermettség és a függetlenség legyen a legfontosabb kritérium. Ha a képviselőcsoportok elfogadják a köztársasági elnök által javasolt személyeket, a parlament december 17-én megválaszthatja az országgyűlési biztosokat. A délvidéki magyarok nem akarnak magyar belpolitikai harcok részesei lenni Kettős állampolgárság csak megegyezés után A vajdasági magyarok nem akarnak a magyarországi belpolitikai csatározások részeseivé válni - szögezte le Szabadkán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A politikus az MSZP ország- gyűlési frakciója külügyi és európai integrációs-munkacsoportjának kihelyezett ülése után nyilatkozott, annak kapcsán, hogy a héten Magyarországon felmerült: tartsanak ötpárti konzultációt a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. A délvidéki magyar pártok egyetértettek abban, hogy követelik a kettős állampolgárságot, s ennek az igényüknek folyamatosan hangot is adnak - emlékeztetett Pásztor. Ugyanakkor nyomatékosan arra kérte a magyar politikai erőket, hogy kellő körültekintéssel kezeljék a dolgot, s az érintettekhez - ebben az esetben a vajdasági magyarokhoz - csak akkor forduljanak, ha legalább egy kis esély van arra, hogy egymással meg tudnak állapodni. „Számunkra minden egyéb megalázó és káros” - mondta a pártelnök. Az MSZP-munkacsoport ülésén - ahol jelen volt mind a négy délvidéki magyar párt vezetője - ezenkívül a fejlesztéspolitika terén megvalósuló magyar-vajdasági együttműködésről és Szerbia EU-integrációjának lehetőségéről esett szó. Pásztor ezek kapcsán új, a politikai vezetőket komoly próba elé állító kihívásokról beszélt, s illusztrációként elmondta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban a Dél-Magyarország-Vajdaság régió 60 millió eurót igényelhet az EU kasszájából fejlesztési célokra. Annak azonban, hogy meg is kapja, feltétele, hogy szakmailag elfogadható pályázatokat nyújtson be. Ahhoz, hogy ezek az összegek meglegyenek, a Vajdaságban még ki kell építeni a - megszerzésüket, felhasználásukat koordináló - intézményrendszert. Ha ez sikerül, akkor előnyt lehet kovácsolni az eddigi hátrányból, tehát a kisebbségi létből, mert az akkor a határon átnyúló együttműködés fejlesztésére szánt pénzek megszerzésének egyik fő mozgatójává válik. Kozma József, az MSZP parlamenti munkacsoportjának elnöke szerint nem szabad megengedni, hogy a délkelet-európai transznacionális fejlesztést szolgáló forrásokat mások szerezzék meg. Dél-Magyarország fejlődése elképzelhetetlen a Vajdaság felzárkózása nélkül, tehát az összefogás ugyanolyan fontos Magyarországnak, mint a határon túl élő magyaroknak. A képviselő azt is elmondta, a szabadkai megbeszélés egy sorozat állomása: tavaly a Felvidéken tartottak kihelyezett ülést, jövőre pedig Erdélybe mennek. A lehallgattató Nixon elnök nem hallgatott a jó szóra Beteljesedett bosszú MTl-HÁTTÉR Richard Nixon amerikai elnök nem hallgatott azokra, akik 1972-ben mindenáron rá akarták venni arra, hogy nevezze ki a szövetségi nyomozó iroda (FBI) élére Mark Feitet, a szervezet második emberét. Makacssága végül elnökségébe került, mert Felt lett a Watergate-ügy kulcsfigurája, az újságíróknak „füleseket” adó „Mély Torok”. Felt két évvel ezelőtt vallotta be, hogy ő volt a korabeli hírhedt pomófilmről, a „Mély Torokról” (Deep Throat) fedőnevet választó informátor. Az azonban csak most derült ki - miután az amerikai nemzeti archívum több mint 10 ezer, Nixon 1969 és 1974 közötti elnöksége idejéről származó dokumentumot felszabadított -, hogy számos korábbi és aktív FBI-ügynök, sőt, egyszerű állampolgár is levélben, táviratban fordult Nixon- hoz, hogy Felt legyen a rettegett J. Edgar Hoover utóda. A szervezet alapítója 48 éven át állt az FBI élén és alig néhány héttel azelőtt, hogy betörtek a Watergate irodaházba, 1972 májusában halt meg. Az ajánlók kiemelték Felt lojalitását, megkérdőjelezhetetlen bátorságát, tapasztalatát, szakmai profizmusát. Nixon azonban inkább saját bizalmi emberét, L. Patrick Gray igazságügyi államtitkárt helyezte - ügyvezetőként - az iroda élére, és ezért még Gray igaz- ságügy-miniszterhelyettesi jelölését is visszavonta a szenátusból. Ráadásul elkövette azt a baklövést, hogy Feitet alárendelte az új embernek. Ezt a sértést az ambiciózus Felt nem nyelte le, és innentől kezdve kettős játékot űzött: egyfelől vezette az FBI nyomozását a Wa- tergate-ügyben, másrészt pedig - „Mély Torokként” - csepegtette a bizalmas információkat Bob Woodwardnak, a The Washington Post újságírójának. A lehallgatási ügy egyre nagyobb hullámokat vert és egyik első áldozata éppen Gray lett, aki megpróbálta megsemmisíteni a betörés, valamint a demokrata párti ellenfelek irodáiban elhelyezett lehallgató készülékek ügyének bizonyítékait. Gray-nek már 1973 áprilisában mennie kellett, de utódja, William Ruc- kelshaus, aki egyben igazságügyminiszterhelyettes is volt, már csak alig több mint két hónapig maradhatott az FBI élén: őt Nixon rúgta ki, mivel nem volt hajlandó az elnök utasítására leváltani Archibald Cox ügyészt, aki már Nixon és közvetlen munkatársai körében vizsgálódott. A „Trükkös Dicky”-t (Tricky Dicky), ahogyan akkortájt Amerikában Nixont nevezték, már ez sem menthette meg: 1974. augusztus 9-én, az Egyesült Államok történetében először, kénytelen volt lemondani hivataláról és távozni a Fehér Házból. Mark Felt bosszúja beteljesedett. KOMMENTÁR Helyezkedés CZAJL1K KATALIN Ha Miroslav Jureňa kormányból való menesztése után azt hittük, Vladimír Mečiar már nem alázkodhat meg jobban Robert Fico előtt, tévedtünk. Tegnapi fellépése, amelyben elmagyarázta, a két hete zajló Smer-HZDS párharc tulajdonképpen csak kommunikációs zavar volt, megmutatta, mit ér Mečiar „becsülete” a párt csökkenő népszerűségi mutatói és a kormányzati pozícióból következő nyilvánvaló előnyökkel szemben. Azonban nem csak Mečiar volt az, aki visszatáncolni kényszerült tegnapelőtti erős kijelentéseitől. Míg Robert Fico szerdán még a mečiari amnesztiák eltörlését követelve hangsúlyozta, nem marad meg a jelenlegi koalícióban, elég volt egy éjszaka ahhoz, hogy minden másként legyen. Mára vége a koalíciós válságnak, s újra a stabilitás és az euró bevezetése a fontos. Sőt, a krízist kiváltó Szlovák Földalap, melynek kapcsán 48 órával ezelőtt a miniszterelnök még rablásról beszélt, visszakerül a HZDS-es agrárminiszter hatáskörébe, aki ismét Vladimír Mečiar egyik legbizalmasabb embere. Hogy mi játszódhatott le azon a bizonyos éjszakai légyotton, ahol ennyi meglepő fordulatra került sor, csak találgatni lehet. Egy dolog azonban biztos: a koalíció működésébe végleg belopta magát a zsigeri bizalmatlanság és a másik kijátszására való törekvés. Ami egyelőre jóllehet nem nagy ügy a Smer számára, tekintve a koalíciós erőviszonyokat, középtávon azonban még problémákat okozhat egy bosszúra vágyó Mečiar, akinek ráadásul egyre kevesebb a vesztenivalója. Robert Fico tehát nagy optimizmusról tesz tanúbizonyságot, ha azt állítja, a kormányválságnak vége. Ez a kormány ugyanis önmagában válság. Ezt nyilvánvalóan tudatosítja a miniszter- elnök is, ezért várható, hogy továbbra is olyan lépéseket tesz, amelyek pozíciója megerősítését és a koalíciós-ellenzéki viszony átrendeződését célozzák. Nem lehet nem észrevenni, hogy Fico ellenzékkel szembeni kritikája az utóbbi időszakban még csak nem is az SDKÚ-ra, hanem szinte kizárólagosan Mikuláš Dzurindára irányul. S fordítva, az SDKÚ-hoz képest jóval enyhébb az MKP és a KDH kritikája, melyek közül az utóbbi ráadásul főként Vladimír Mečiar felelősséget hangsúlyozza. A koalíció tehát marad, kezdődhet a további helyezkedés. Türelem rózsát terem MOLNÁR IVÁN Aki abban reménykedik, hogy Szlovákia a napokban kirobbant és mára megoldott kormányválság után nem süllyedhet mélyebbre, súlyosan téved. Folyamatosan csúszunk a lejtőn, ami azonban nem jelenti azt, hogy már ma ne lennénk mélyebben, mint valaha bármikor is. Ha egy-két évvel ezelőtt valaki azt próbálta volna elhitetni velem, hogy Szlovákia pénzpiacait nemsokára egy, a kocsma teraszáról részegen vizelő agresszív nacionalista fogja megnyugtatni, kinevetem. E héten mégis a Robert Fico és Vladimír Mečiar között kirobbant koalíciós harc legnagyobb „erkölcsi” győztese, Ján Slota nyugtatta meg a piacokat azzal a kijelentésével, hogy a helyzet nem olyan súlyos, és a jövő évre szóló költségvetést biztosan elfogadják. A nemzetiek vezérének végül igaza lett, a pénzpiacoknak azonban Slota Józan” nyilatkozataira sincs szüksége. Mečiar hisztérikus szerdai kirobbanása után ugyan 20 fillérrel gyengült a korona, a piac azonban gyorsan összeszedte magát. Fizetőeszközünk árfolyamát elsősorban a londoni bankok határozzák meg, ezek ugyanakkor nagyon jól tudják, hogy régiónkban a mostanihoz hasonló, rövid ideig tartó kormányválságok normálisak. Ez utóbbit alátámasztja az is, hogy tegnapra Mečiar is összeszedte magát, cáfolva a kormánykoalíció szétesését. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az elkövetkező hetekben nem merülhetnek fel újabb ellentétek, Szlovákia számára azonban az sem jelentene nagyobb problémát, ha a válság miatt nem sikerülne elfogadni a jövő évi költségvetést. Ez esetben jövőre az idei büdzsé alapján gazdálkodnánk, vagyis a 2008-as költségvetésben tervezettnél az állam alacsonyabb összeggel rendelkezne, miközben jövőre magasabb bevételekre számíthatunk. A költségvetési hiány így a vártnál nagyobb mértékben csökkenhetne, és nem sodorná veszélybe az euró 2009-es bevezetését. Ami Szlovákia gyors gazdasági növekedését, az euró bevezetését, a külföldi beruházók hazai letelepedését és a munkanélküliség további csökkentését valóban veszélyezteti, az nem a kormányválság, hanem a jelenlegi kormány, amely a Dzurinda- kabinet gazdasági növekedést beindító reformjait próbálja leépíteni. Mit tehetnek ez ellen a józanul gondolkodó állampolgárok? A válasz kiábrándító: semmit. Amíg a választók több mint fele a jelenlegi nemzetiszocialista kormánynak drukkol, a lakosság alig egyharmada által támogatott ellenzéki pártok pedig magatehetetlenül sodródnak az eseményekkel, nincs kiút. Még abban sem reménykedhetünk, hogy Ficóban idővel ugyanúgy csalódnak a választók, mint mostanra Mečiarban. A nemzetiszocialista választók igényeit kielégítő zsebdiktátorok gombamód szaporodnak, így elsősorban nem a politikusoknak, hanem a választóknak kellene felnőniük. Ez utóbbiak többsége azonban egyelőre a pubertás dackorszakát éli, vagyis csak annyit tehetünk, hogy megvárjuk, míg megkomolyodnak. Közben folyamatosan ismételgethetjük a közmondást: türelem rózsát terem.
