Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-29 / 274. szám, csütörtök

12 Kultúra-hirdetés Slovaktual s. r. o., 972 16 Pravenec 272 tel.:046- 544 74 32, 544 79 16 e-mail: slovaktual@slovaktual.sk www.slovaktual.sk tipizált raktári ablakokra és mindig valami adáS- Új hatkamrás szárnyprofil beragasztott üveggel- Nagyobb biztonság - három pontos ajtózár ráadásként díjtalanul- Ötkamrás alapprofil tömítéssel ráadásként díjtalanul- Két ablak csatlakozása közötti hőszigetelése ráadásként díjtalanul- Rejtett vízelvezetés- Több mint 80 szlovákiai mintabolt- Már 17 éve a piacon (r— EN ISO 9001 ^-------------4 EN ISO 14001 .............^ OHSAS 18001 ^------------'J ingyenes infovonal: 0800 115511 ajtók és ablakok ■’ ■" 1 1 ................................................... ............. ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Tokióban jelent meg Anton Molnár festményeinek új albuma, amely életműve jelentős részét láttatja Franciák között is magyar Anton Molnár: Restauration dans ľ atelier, 1992 Molnár Antal 1986-tól An­ton Molnár. Az ENSZ genfi irodája ugyanis akkor kí­nált fel számára grafikusi állást. Két évvel később csa­ládjával Franciaországba települt, s azóta is ott él. SZABÓ G. LÁSZLÓ Festményeit azonban nemcsak a francia (és a magyar) közönség is­meri. Alkotásait Luxemburgtól Los Angelesig, Hongkongtól Miamiig, Szingapúrtól Las Vegasig, Lago di Comótól Tokióig a világ számos pontján magasra értékelik. Friss képeinek albumát is Tokióban ad­ták ki, borítóján kendős-szivaros önarcképével, amely jóvágású, filmszínésznek is beillő, fiatalos küllemű középkorú férfi portréja. Anton Molnár született világ­polgár. Az a típusú férfi, aki na­gyon tud élni. Aki bátran szembe­néz a sors kihívásaival. Aki tudja, kiben és miben rejlenek a legna­gyobb értékek. Szeme van, orra van hozzá, hogy megtalálja. Ke­resni tud, kutatni, megfejteni és meglelni. Mindez ott van az arcán. Az alkalmazkodás, a beilleszke­dés, az idomulás is. Persze csak bi­zonyos fokig. Az „én”, az ego nem sérülhet. Arra nagyon vigyáz, hi­Anton Molnár (Oláh Csaba felvétele) szén abból nyit, abból épít, élmé­nyeket, érzelmeket azzal zár. Lenyűgöző varázsú festményein eredeti ízlést, páratlan hangulato­kat, szemmel fényképezett tájakat, élő, ízeket és illatokat, zamatokat sejtető csendéleteket tálal. Szívé­lyes, vendégszerető emberként asztalhoz ültet. Etet és itat. Szavak nélkül kínálgat. Finom gesztusok­kal bíztat. Közben elhúz egy füg­gönyt. Kitár egy ablakot. Szabad utat ad a fénynek. Hajnalnak és reggelnek, a gyorsan érkező dél­nek, a settenkedő estének. „Ugye, szép?” - kérdezi sajátos mosollyal. „Ugye, pompás?” - fokozza. „Ugye, bizsergető látvány?” - hív egy másik világba. A spanyol utca kövét fehérre marta a nap. A mézillatú párizsi erkélyen táncol a fény. Az olasz tenger partján bódult a délután. Floridából itt egy magányos bója. Fontainebleau kertjeiből egy szűzies csokor. Londonból egy tűzpiros utcakép. Manhattanból egy tölcséres gramofon. Minden él, minden beszél, minden üzen a képeken. Itt egy rácsos ablak, ott egy érintetlen pohár, amott a ko­csik zaja. Többdimenziós kompo­zíciók, érzelmi vegyületek, gaszt­ronómiai ötvözetek egyedi színe­zetű keretbe zárva. Anton Molnár a legapróbb rész­letekre is ügyel. Fény és árnyék já­tékában egy nemes kelme gyűrő­désére. A füstölő szivarvég színe­változására. Az erdélyi pruszlik mintázatában a hímzés domboru­latára. Vörös turbános női feje re­neszánsz kori freskókat idéz. Res­taurált Csillája a neoszecesszió gyöngyszeme. Mezítelen szerel­mesei antik porcelántányérra ille­nek. Megterített asztalai mellett előbb még jó étvággyal falatoztak, zamatos nedűket ittak eleganciá­jukra nagyon is adó emberek. A tü­kör kerete, a kapu díszítése, a kézi­leg gyártott papír felülete önma­gában is műremek. Egy színes ma- dártoll, egy tengeri kagyló, egy őszi levél, egy ezüst evőeszköz önmagáért beszél a képeken. Míves ábrázolásmód mögött esztétikum és szenvedély, forma és tartalom teljes összeolvadása, erős alapokon nyugvó mesterség­beli tudás és pazar fantázia. Egy nyughatatlan lélek tömör hangu­latjelentései, érzéki emlékei, fi­nom vonalakkal megragadott ke­délyállapotai olvashatóak le ezek­ről a sokszor kollázsnak vagy szí­nezett fotónak hitt, festett vászna­iról. Anton Molnár összetéveszthe­tetlen ízlésvilágát, sajátos szemlé­letét, gondosan megteremtett tár­gyi világát tükrözik a képek. Erdé­lyi portrésorozatában távoli ősök felejthetetlen arcait. Félbehagyott levelekben lelki morzejeleket. Utazásra kész kofferokban a belé­jük erőszakolt múltat s a becsoma- golhatatlan jelent. 2004-ben festett képén (Festeni vagy nem) hosszú ecsetekkel a ke­zében, háttal áll a választ kereső, önmarcangoló, az alkotás kínjaitól szenvedő mester. Félkész művét feketével teszi tönkre. Műve így is provokatív, érzelmeket kavar. Kö­tetzáró munkájával a hirtelen fel­lobbanó indulat végzett. Arcát ki­tépte, teste fecnikben kunkorodik. Csak a köré írt magyar sorok ma­radtak, bár azok is hiányosak. „... Alkonyaikor... Az utolsó partot is... Ilyenkor Rád. ” Anton Molnár. Megmártózni képekben is lehet. Kaszás Attila édesanyja vette át fia nevében a díjat (Csiba Péter felvétele) Posztumusz díjban részesült Kaszás Attila Magyar Művészetért Díj GAAL LÁSZLÓ Nagyvárad. Posztumusz Ma­gyar Művészetért Díjban részesült az idén tavasszal tragikus hirte­lenséggel elhunyt Kaszás Attila színművész. A november 25-én Nagyváradon, a püspöki palotá­ban tartott XXI. díjátadó gálán a művész édesanyja vette át a díjat Gubcsi Lajostól, a Magyar Művé­szetért kuratóriumi elnökétől. Az ünnepi műsorban fellépett Bog­nár Szilvia népdalénekes, Szalóki Ágnes népdalénekes, Kobzos Kiss Tamás énekes-kobzos, Kuncz László operaénekes. A Magyar Művészetért Díjat 1987-ben alapította Gubcsi Lajos, s célja a Magyarországon és a ha­táron túl alkotó magyar művészek munkájának megbecsülése, tá­mogatása, díjazása, kiadványok­ban történő bemutatása. A most kitüntetettek között van még egy felvidéki díjazott: Fehér Csaba, a komáromi Duna Mente Múzeuma nemrég leváltott igaz­gatója, aki Bognár Szilvia és Sza­lóki Ágnes népdalénekessel együtt Kodály Zoltán-emlékdíjat kapott. A 2007. évi Magyar Művésze­tért Díjban részesült: Bence Lajos költő (Lendva), Bocskai Vince szobrászművész (Szováta), Dár- day István, Szalai Györgyi film­rendező, Ekler Dezső építész, ifjú Nagy Zoltán balettművész, Kárpá­ti Tamás festőművész, Magyar Zoltán néprajzkutató, Ránki De­zső zongoraművész, S. Benedek András író (Kárpátalja), Vivi Drá­gán Vasile operatőr (Románia). Két nap két helyszínen szól majd a muzsika Tükörfolyó Fesztivál ELŐZETES Dunaszerdahely/Komárom. Holnap Dunaszerdahely, szomba­ton pedig Komárom ad otthont az első ízben megrendezett Tükörfo­lyó Fesztiválnak. A három orszá­got - Magyarország, Szlovákia, Románia - felölelő programsoro­zat fő szervezője a Fonó Budai Zeneház. „A műsor vezérfonala a születés-szerelem-halál, éppen ezért olyan előadókat, zenekaro­kat szólítottunk meg, akik, illetve amelyek műsorában ezek az érzé­sek, érzelmek fontos szerepet kapnak” - mondta Farkas József, a szlovákiai társrendező, a Ha­gyomány Alap ügyvezetője. Amint azt a Fonó honlapján is ol­vashatjuk, a fesztivál „az egyete­mes közös emberi érzésekre sze­retné felhívni a figyelmet, hiszen egymás tükörképében érezhetjük magunkat embernek, és ennek fo­lyama teszi élhetővé, folytonossá életünket, vagyis olyan ez, mint egy Tükörfolyó”. A szervezők szándéka szerint évente öt alka­lommal, más-más országok rész­vételével rendezik majd meg a fesztivált. A zenei stílusok közül mindenekelőtt az etno, a jazz és a világzene kerül előtérbe. Holnap 11 órától a Dunaszer- dahelyi Városi Művelődési Köz­pontban Korpás Éva ad koncertet, este 19 órakor pedig a pozsonyi Pacora Trio, valamint Lakatos Róbert és a RÉV zenekar koncert­jét hallhatja a közönség. Decem­ber elsején 18 órakor a Tiszti pavi­lon dísztermében a Pressburger Klezmer Band és a Pacora Trio lép fel, 20.30-kor pedig a RÉV Ma­gyar Kultúra Házában a pozsonyi Dragúni együttes és a budapesti Tükrös Zenekar. Az estet táncház zárja, ahol szintén a Tükrös Zene­kar húzza a talpalávalót. (vkm) Lakatos Róbert és a RÉV zenekar (Képarchívum) BP-7-14648

Next

/
Thumbnails
Contents