Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-28 / 273. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 28. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 15 Sínen, vízen, szárazföldön: harminc kiemelt közlekedési útvonal - rendkívül fontos a kelet-európai országok infrastruktúrájának fejlesztése Félmilliárd euró a Pozsony-Párizs vasútvonalra Előnyben részesítették a környezetbarát közlekedési módokat (Illusztrációs felvétel: SITA/AP) Brüsszel/Pozsony. Harminc kiemelt közlekedési útvo­nalra több mint ötmilliárd euró elosztását jelentette be a múlt héten az Európai Bizottság az idén kezdő­dött hétéves költségvetési időszakra. Szlovákia szá­mára a Pozsony-Párizs vasútvonal kiépítése bír a legnagyobb jelentőséggel. ÖSSZEFOGLALÓ A pénz közel négyötödét vasúti folyosók építésére fordítják. Olyan gyorsvasútvonalakról van szó, mint a Lyon-Torino (754 mil­lió euró), amelyet a tervek szerint később Budapestig, sőt az ukrán határig meghosszabbítanák, a Berlin-Nápoly-Palermo (960 mil­lió) vagy a Pozsony- Párizs (438 millió euró), amely később ugyancsak tovább húzódhat a magyar fővárosig. Az elsőként említett vonalon belül a Budapest-Miskolc/Nyíregyháza gyorsvasútra 8 millió eurót külö­nített el a bizottság, amely az Eu­rópai Parlament véleményének meghallgatása után dönt véglege­sen a pénzekről. Ami a Pozsony-Párizs vasútvo­nalat illeti, Jacques Barrot uniós biztos a napokban a Smenek el­mondta, ezt a félmilliárd eurós projektet prioritásként kezelik, je­lenleg Németország és Ausztria területén folynak a munkálatok. Azt még nem lehet tudni, hogy a konkrét építés szlovák területen mikor kezdődik meg, de az biztos, hogy nagyon jól elő kell készteni. A Pozsony-Párizs vonal teljes ki­építését a tervek szerint 2015 akarják elvégezni. A nem vasúti folyosók közül a Rajna-Majna-Duna vízi folyosó fejlesztésére 190 millió euró jut Rotterdamtól a Fekete-tengerig. Ezen belül 4 millió jut a magyaror­szági navigációs adottságok javí­tásának tanulmányozására. A Gö­rögországtól Szófián át Budapes­tig vezető autópálya építésére 3,48 millió eurót ad a bizottság. Az Athén-Nümberg/Drezda vasúti folyosón belül a Biatorbágy-Tata szakaszt érintő vizsgálatokra 1,22 millió eurót szánnak. A további közlekedési beruházások uniós fi­nanszírozása között szerepel 3 millió euró a ferihegyi repülőtérre vezető vasút építésére is. Brüsszel elsősorban - a mostani számok szerint 56 százalékban - azokat a szakaszokat finanszíroz­za, amelyek két ország határöve­zetébe esnek, és a tagállamoknak nem igazán érdekük önerőből vál­lalni a kiépítést. A bizottság, ahogy a közlemény fogalmaz, „előnyben részesítette a határke­resztező projekteket, valamint a környezetbarát közlekedési mó­dokat, köztük a belvízi hajózást és a vasutat”. Jelentős finanszírozást kaphat még a Lisszabont Madriddal összekötő nagy sebességű vasút­vonal kiépítése (Évora-Mérida), a baltikumi gyorsvasútprojekt, a Szlovénia és Olaszország közötti összeköttetést előkészítő tanul­mány, a Fehrman-szorosban ki­építendő vasúti és közúti össze­köttetés, az Alpokat a Brenner- hágónál és a Mont Cenis-nél át­szelő vasúti vonalszakasz és a Szajna-Schelde belvízi hajóút is. A Bizottság emellett az európai vasúti forgalomirányítási rend­szer (ERTMS), az intelligens köz­lekedési rendszerek (ITS) és a lé­giforgalmi szolgáltatás (ATM) kö­réből is választott projekteket. A témával kapcsolatban nem­régiben lebonyolított európai par­lamenti meghallgatáson Balázs Péter volt magyar EU-biztos, a Pozsony-Párizs vasútvonal uniós koordinátora azt hangoztatta, a kelet-európai országok infra­struktúrájának fejlesztése fontos eszköz a térség és a tagságra vá­gyó államok integrációjának segí­tésére. A koordinátor kiemelte: Magyarország számára nagyon fontos, hogy a gyorsvasút Bécsig és Pozsonyig eljuthat, mert oda Budapest már nagyon közel van. Emellett ez a forgalom növekedé­sét is jelenti a térségben, ami gaz­dasági előnyökkel jár. (mti, s, ú) Kontinensünkön a kokain lett a vezető serkentőszer, már megelőzi az ecstasyt és az amfetaminokat - évente 4,5 millióan használják Kudarcot vallott az Európai Unió drogstratégiája Szlovákiában vezet a marihuána Pozsony. Szlovákiában egyre nő azoknak a száma, akik már ki­próbálták a marihuánát, 2006-ban az arányuk elérte a 16,1 száza­lékot. Ezzel szemben a legnagyobb egészségügyi és szociális koc­kázatokkal járó drogok - heroin, pervitin, kokain - használóinak aránya 1 százalék körüli, vagyis többé-kevésbé stabilizálódott. Igaz, a kokain esetében a fogyasztók aránya 1998 óta mutat némi emelkedést. Az ecstasyt tavaly a felnőtt lakosság 4,3 százaléka próbálta ki. A rendőrség szerint ez azért van, mert könnyen hozzá­férhető és csökkent az ára. Tavaly a razziák során mintegy tízezer tablettát foglaltak le, egy tabletta ára 100 és 200 korona között mozog, (čtk) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Egy év alatt egymilli­óval nőtt a becsült kokainhaszná­lók száma Európában, ezzel pár­huzamosan azonban - összessé­gében - az intravénás kábítószer­használat csökken. A Kábítószer és Kábítószer-füg­gőség Európai Megfigyelő Köz­pont (EMCDDA) 2007-es jelenté­se megállapítja: az országok kö­zötti nagy különbségek ellenére az új adatok azt erősítik meg, hogy a kokain Európa vezető ser­kentőszerévé lépett elő. A haszná­lat gyakoriságát tekintve már a második helyen áll a kábítószerek sorában a kannabisz (marihuána) után, megelőzve az ecstasyt és az amfetaminokat. Az EMCDDA je­lentése az EU-tagállamokat, va­lamint Norvégiát és Törökorszá­got vizsgálja. Becslései szerint kö­rülbelül 12 millió európai kipró­bálta már életében a kokaint. A tavalyi jelentés még évi 3,5 millió kokainhasználóról szól, a mostani becslések szerint ez a szám 4,5 millió. A legtöbb kokainista Spa­nyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban van. A használat mellett a kokainlefogla­lások is rekordot döntöttek a vizs­gált időszakban: 2005-ben több mint száz tonnányit foglaltak le Európában, ami 45 százalékkal több, mint az előző évben. Wolfgang Götz, az EMCDDA igazgatója szerint két oka lehet a romló statisztikának. Az egyik, hogy pontosabb adatokat kap a központ a tagországoktól, a má­sik, hogy valóban számottevően növekszik a fogyasztás. A szakér­tők úgy vélik, a robbanást nagy­ban segíti, hogy a kokain ára csökkent az európai piacon. Míg a kokainfogyasztás nő, a legnép­szerűbb európai drog, a kanna­bisz használatának növekedése hosszú idő után megállt Európá­ban. A kannabiszt az Európai Unió felnőtt lakosságának csak­nem egynegyede próbálta már élete során, és körülbelül 23 mil­lió ember az elmúlt évben is hasz­nálta. A szintetikus drogok közül az ecstasyt 9,5 millió, az amfetami­nokat mintegy 11 mülió európai felnőtt használja a jelentés sze­rint. Magyarország például mind­két drogfajta esetében az első öt országba tartozik a használatot tekintve. Az amfetamin esetében a lettek, a norvégok, a britek és az észtek előzik meg a magyarokat. Ecstasyból pedig csak az Egyesült Királyságban, Észtországban és Csehországban fogyasztanak töb­bet, mint Magyarországon. A központ az európai heroin­helyzet szempontjából aggasztó­nak tartja, hogy egyre inkább nö­vekszik a drog alapanyagául szol­gáló ópiumtermelés, főként Afga­nisztánban. A kábítószerügyi központ jelentése szerint tovább­ra is problémát okoz a HÍV terje­dése az intravénás droghasználók között. Az EMCDDA közölte: 2005-ben 3500 új fertőzést re­gisztráltak az injekciós tűt haszná­ló kábítószeresek körében. A Hív­nél gyakrabban fordul elő ebben a csoportban a hepatitis C vírus, nagyjából egymillió üyen fertő­zött van az intravénás droghasz­nálók között. Az EU 2005-2008-as kábító­szerügyi cselekvési terve kifeje­zetten felszólítja a tagállamokat a megelőzés, a kezelés, az ártalom­csökkentés és a társadalmi vissza­illeszkedés könnyen hozzáférhető módszereinek biztosítására. A legtöbb megelőzési programról ugyanakkor nem készül értékelés, pedig a Magyarországról és Hol­landiából származó információk arra utalnak, hogy a megelőzést monitorozó rendszerek és minő­ségi kritériumok megléte emeli a beavatkozások színvonalát - teszi hozzá a jelentés. Az európai kábítószerügyi köz­pont adatai szerint 2005-ben Ma­gyarország összesen több mint 40 millió eurót költött a kábítószer- ügy kezelésére, ez a GDP 0,05 százalékát jelentette. Ugyanez az arány hasonló volt például Belgi­um esetében, Hollandia viszont a GDP-je 0,43, Svédország a GDP-je 0,46 százalékát fordította hasonló célokra. A tagállamok összesen 36 milliárd eurót költöttek a drog- problémák kezelésére a vizsgált időszakban. A jelentés bemutatásához kap­csolódó sajtóértekezleten Giusto Catania, az Európai Parlament Ál­lampolgári Jogi, Bel- és Igazság­ügyi Bizottságának alelnöke kije­lentette: az európai drogstratégia elbukott. „A droghasználat fo­lyamatosan növekszik, ez egyér­telmű jele annak, hogy nem működik az Európai Unió stra­tégiája” - fogalmazott. Erre rea­gálva Card Edwards, az Európai Bizottság Kábítószerügyi Osztá­lyának vezetője kiemelte: tény, sokat kell fejleszteni az európai modellen, mégis sokkal jobb a helyzet, mint sok más helyen a vi­lágban. (mti, č, ú) Az uniós országok 36 milliárd eurót költöttek a drogproblémák kezelé­sére (SITA/AP-felvétel) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1019 Sk 200 692 378,20 Sk 0,070% 1,1174 Sk 1 251 848 900,90 Sk 0,075% 1,1152 Sk 3 477 265 344,31 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1088 Sk 722 256 055,85 Sk 0,070% 1,1130 Sk 4 690 145 992,41 Sk 0,070% 1,1165 Sk 9 211 987 863,08 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,1026 Sk 443 447 113,87 Sk 0,075% 1,1119 Sk 3 557 135 620,35 Sk 0,075% 1,1160 Sk 9 351 406 994,72 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0934 Sk 97 189 009,73 Sk 0,070% 1,1024 Sk 823 079 143,47 Sk 0,075% 1,1056 Sk 1 767 241 707,50 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1003 Sk 167 874 256,25 Sk 0,070% 1,0917 Sk 1 561 466 991,40 Sk 0,075% 1,0876 Sk 3 493 742 969,79 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0998 Sk 349 446 329,49 Sk 0,070% 1,1107 Sk 2 623 933 522,43 Sk 0,075% 1,1145 Sk 4 036 084 171,22 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. november 23-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents