Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-05 / 254. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 5. www.ujszo.com A Szőrös Kő legújabb számának tartalmából Irodalom, brekeke... LAPAJÁNLÓ Zöld az alapszíne a Szőrös Kő 4-5. összevont számának, már ami a színes elülső és hátsó borítót illeti, de a „zöld” mint képelem meghatározó, mivel a lapot természet- fotók illusztrálják: békák szép számban (a lapindító jegyzetben - Hátlapsztori, brekeke - pl. H. Nagy Péter főszerkesztő pólóján), vadkacsák, mókusok, sáska és mindenféle más fürge, az ember óvására ítélt állat. A szerkesztés mintha élet és halál kérdésévé kívánná itt tenni az állatvilágot, mintha csak utalva arra, hogy azért az irodalomba is bebeúszik az állat képe: lásd akár a címoldali hattyút, melynek igazán bő az irodalma. Vagy Zalán Tibor lapnyitó versfüzérében a hollót, mely soha már nem bukkanhat fel úgy versben, hogy élet s halál (és irodalom) meg ne idéződnék. A lapnak a változatosság az egyik legmeghatározóbb ismérve. A Meglepő szőrösszeállítás az ún. szépirodalomé: versek és novellák vegyest, ezen belül a verseket Kulcsár Ferenc és Batári Gábor képviseli, valamint Szászi Zoltán címében is teijedelmes elbeszélő költeménye. A novellák szerzői: Z. Németh István, Merena Rudolf és Pa- nyi Zita, s mi sem természetesebb, hogy ezt az összeállítást egy Pró- zácska egy versről (Merényi Krisztiáné) zátja. Szőrelágazás címmel kortárs szlovén költők alkotásait közli a Szőrös Kő; ötven-, negyven- és harmincéves alkotók versei, valamennyi Lukács Zsolt fordításában. A Startkő erős irodalommal, ezen belül számos meglepetéssel szolgál: a szövegek - kisprózák és versek - jó olvasói élményt jelentenek (szerzőik: Fehér László, Ka- retka Adalbert, Bíró Szabolcs, Angyal Sándor, Koháry Attila, Zólya Andrea Csilla és Varga Borbála). A Kő kövön rovat a rövid bírálaté. Benyovszky Krisztián a Nero, a véres költő című Kosztolányi-mű egy fejezetét vizsgálja a hallgatás alakzatai szempontjából, Bárczi Zsófia a Mesél a múlt című Pénzes Tímea-regényt elemzi, Pol- lágh Péter három „fiatal” lírikus (Bajtai András, Nemes Z. Márió és Sopotnik Zoltán) egy-egy kötetére irányítja rá a figyelmet, s itt olvasható Mikola Gyöngyinek a Tolnai Ottó legszebb versei című kötethez írt utószava is. Baumann Tímea a Juhász György-fé- le Utak és útvesztők (Délszláv körkép) című kötetet recenzálja. A blokkot két kritika zárja, Arda- mica Zoráné Rácz I. Péter tanulmánykötetéről (Bizonyos értelemben) és H. Nagy Péteré Szom- bathy Bálint álnévkalauzáról (Art Lover: a.k.a.). A Szőr mentén rovatban Szedlák Ádám Zoltán esszéje olvasható a cyberpunknak a hacker-képre gyakorolt lehetséges hatásairól, valamint Czapáry Veronika tanulmánya: Nárcizmus és erotika (Freud és a pszichoanalízis felől). A lapot záró hatodik rovatban, a Szőrözésben Polgár Anikó szól hozzá a H. Nagy Péter kezdeményezte líra- (és hagyományúvitához, pontosabban a ’89 utáni szlovákiai magyar líra H. Nagy Péter- féle összefoglalása kapcsán felvetett kérdésekhez, leszűkítve: „a szlovákiai magyar irodalom” ösz- szetétel értésének módjaihoz, az erre az összetételre leszűkített tér irodalmi értékeinek viszonylagosságához. (cs.g) MOZIJEGY 1408 Mike Enslin híres bestselleríró, aki paranormális jelenségekről írt könyveivel futott be. Legutóbbi könyvét is hatalmas siker övezi, de az író tudomást se vesz róla, az életét egy fájdalmas családi tragédia árnyékolja be. Képtelen feldolgozni kislánya halálát, a munkájába menekül. Azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, a természetfeletti jelenségek mögött midig szándékos, megszervezett átverés áll. Kutatásai a New York-i Dolphin Hotelbe vezetik, ahol az a véresen legendás 1408-as számú szoba található, amelyben állítólag szellemek gyilkolnak. Enslin kész bebizonyítani, hogy ez is csak egy blöff, és kibérli a szobát annak ellenére, hogy a szálloda igazgatója nyomatékosan megpróbálja lebeszélni tervéről. Az író elfoglalja a szobát, és a saját szemével fog megbizonyosodni arról, hogy szó sincsen előre kitervelt átverésről - a hírhedt 1408-as szoba borzalmait nem a képzelet szülte. 1408. Amerikai horror, 2007. Rendező: Mikael Hafström. Szereplők: John Cusack (Mike Enslin), Samuel L. Jackson (Gerald Olin), Mary McCormack (Lily Enslin), Tony Shalhoub (Sam Farrell), Jasmine Jessica Anthony (Katie), Kim Thomson (Mrs. Palmer), (port.hu) Mike Enslin szerepében John Cusack (Képarchívum) Pokolbéli víg óráim - Faludy-Kovács Fanny második riportkötete férjéről, a szép lelkű dervisről Jó úton a hetedik bőr felé J2? X tu J2-O Pokolbeli víg óráink š ALEXANDRA Kovács Fanny nem pihen. Kilencvenhat évesen elhunyt férje, Faludy György gondolatait gyűjtögeti kötetbe. Faludy-Kovács Fanny a második bőrt húzta le szeretett pátjáról, a legendás vándorról, és ígéri, lesz még folytatás. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Észt, szellemet keress, ne adatot. Olvass, bolyongj, szeress. Nagyon kívánj boldognak lenni. Én is az vagyok.” Ezekkel a sorokkal nyit a kötet, Faludy 1980-ban papírra vetett szépséges ars poeticájával. Ha úgy tetszik: a legbölcsebb tanácsával. Pokolbéli víg óráim című riportkötetében észt és szellemet közvetít Faludy-Kovács Fanny is, utalva a nagy vagabund, a költőfejedelem korábbi kötetére, a század krónikájaként is olvasható önéletrajzi regénye, a Pokolbéli víg napjaim és annak 2000-ben megjelent folytatása, a Pokolbéli víg napjaim utánra. A serényen dolgozó özvegy válogatott beszélgetésekből álló kötete az író 2000 és 2006 között született vallomásait, kitárulkozásait adja közre, hiszen „összes hangfelvételét, feljegyzéseit, gépelt interjúit őrzöm” - úja Hunyt szemmel látni című előszavában Faludy- Kovács Fanny. „Én ösmertem őt jól, és még mindig ő jelenti számomra az életet...” Válogatnia pedig van miből a gazdag írói hagyatékot kezelő özvegynek. Faludy György rengeteg inteijút adott még élete utolsó éveiben is. Ezekből az anyagokból Kovács Fanny élete végéig válogathat. „Nézeteit, filozofikus gondolatait, meglátásait a bennünket körülvevő külső és elménkben rejlő belső világról ismét megosztva Önökkel, Veletek - úja - egy szép utazás keretein belül. Gyurka már az indulásra vár. Ha felkészültek, ha felkészültetek, indulhatunk is. Csak a szemetek kell hozzá, mert ő megint mesél és mesél, tanít és tanít. Én most is csak szócsöve leszek kitárulkozásának. Célom nem más, mint lényének bemutatása...” Egy ilyen mondat után okkal merül fel a kérdés: tartogat-e valami újat, eddig nem ismertet, netán valami rendkívülit a kötet, vagy megelégszik azzal, hogy még közelebb hozza azt az embert, azt a bölcset, azt a Mestert, akiről már életében is mindent tudni véltünk. Ha csak a nagy coming outra, szerelmi történeteinek „kétirányúságára” gondolunk - úásban (Pokolbéli víg napjaim, 1989) már azt is megejtette, bevallotta, a szóbeli, ránk hagyott „beismerés”, amely halála után hangzott el felvételről, már jóval ezután történt meg. Mi lehet még akkor új vagy meglepő egy friss kötetben, amely azt ígéri: „Ő most sem fél, hogy beszéljen szerelmeiről, és kapcsolatainak pikáns részeire is kitéijen, hogy megnevezze kínzóit, elmesélje politikai, filozófiai állásfoglalásait, kedvenc képeit életéből és álmaiból.” A tizenkét fejezetre bontott, 175 oldalas kötet már csak azok számára tartogathat valami egészen izgalmasat, akik korábban különböző lapokban, újságokban nem olvasták ezeket a beszélgetéseket. Faludy lelkes hívei számára azonban már nincs sok új a Nap alatt. Még akkor sem, ha „Gyurka nézetei élete folyamán vagy egyáltalán nem, vagy csak minimálisan változtak - állapítja meg a fiatal özvegy -, ő mindig egy maradt, nem »törmelék-dirib-darab« - ha szabad így mondanom.” Hogy mégis mi adta az újabb kötet gondolatát? „Az, hogy továbbra is sok ember igényli, illetve hiányolja Faludy György varázslatos személyiségét, gondolatait, beszédmódját” - vélekedik Kovács Fanny, majd hozzáteszi: „Az úró élete példa lehet a fiatalok előtt, ajánlásai irányadóak minden téren.” S ez valóban így van. Faludy György példa és irányadó minden téren. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent tetszetős kötet az úró életének szinte minden fontosabb fejezetéből nyújt egy szeletet. Rögtön az elején - erotikus versei kapcsán - a szexualitásáról beszél Faludy. „Mikor egyedül éltem, megesett, hogy volt kalandom. Találkoztam valakivel egy kávéházban, lánnyal, fiúval, és lefeküdtünk este, mert nagyon tetszett nekem. Az szükséges volt hozzá, hogy ne csak éppen hogy, hanem nagyon tessen nékem. Szóval testben és lélekben is nem közönségesen, mert azt megvetem. .. A szépség mindig is rendkívül vonzott engem.” Eric Johnsonról, élete társáról a következőképpen vall: „Boldog voltam, amikor azt mondta, hogy a velem töltött első tíz év volt élete legboldogabb ideje... Ériekéi én sokat otthon ültem, olvastunk, megokosodtunk, de jó volt-e ez nékünk? Tizenháromszor költözködtünk négy országban tíz év alatt, miközben kert fakadt köröttünk és könyveinkből várfalat emeltünk.” Fannyval kötött házasságát a következőképpen sommázza: „A boldogság, hogy úgy mondjam, hencegés, arcádanságnak számít egy boldogtalan világban. Én boldogan mesélem el, hogy milyen boldog vagyok. Rossz néven veszik. Jobban mondva írni még lehet róla, de bárkinek beszélni róla lehe- tetíen.” Kalandos életét egyeden mondatban is képes összefoglalni: „A fiatalságom volt az, ami nem ismert határokat, és vitt engemet a szárnyain.” A beszélgetéssorozatot záró utolsó kérdésre, hogy mi foglalkoztatja, Faludy így felel: ,A rejtett dimenziók, az, hogy ebben a mmdenségben van belül egy másik, sokkal nagyobb min- denség.” Ebből a „sokkal nagyobból” ad egy jókora szeletet Faludy-Kovács Fanny új válogatása. Élvezettel fogják olvasni azok, akik csak most kerülnek igazán közel a költőhöz, de bizonyára azok is „meglelik a magod’, akik már betéve ismerik gazdag életútját. A folytatásra pedig bizonyára nem kell sokáig várnunk. Faludy-Kovács Fanny tovább keresgél. A hetedik bőrig biztosan eljutunk. OTTHONUNK A NYELV Ne bízzunk meg feltétel nélkül a számítógépben! SZABÓM1HÁLY GIZELLA Gondolom, velem együtt nagyon sok Új Szó-olvasó használta valamikor az írógépet, majd később áttért a számítógépre, Uy módon meg tudja ítélni, mennyire könnyítették meg a munkáját a számítógépes programok. A szövegszerkesztők hasznos programjainak egyike a helyesírásellenőrző, ennek segítségével az elütések és a legtöbb helyesírási hiba kiküszöbölhető. A legfejlettebb helyesírás-ellenőrzők sem tökéletesek azonban, s ezt bizony gyakran elfelejtjük. A gép ugyanis nem érti a szöveget, csupán az egyes szavak formáját veti össze az adatbázisában található jegyzékkel. Ezért megfigyelhető, hogy a kézzel vagy úógéppel út szövegekhez képest a számítógépes szövegekben eltérő az egyes hibatípusok aránya. A helyesúás-ellenőrző program kijavítja a szótőbeli hibákat, pl. ha húszast írunk a húszas, óvodát az óvoda, sújosat a súlyos helyett. Ugyancsak bízhatunk a programban a „klasszikus” ragozási hibák esetében is, üyenek a múlt idő jelének az úása vagy a j-vel kezdődő toldalékok (felszólító mód jele, tárgyas igeragozás ragjai). A gép azonban természetesen nem ismeri fel azokat az eseteket, amikor a kétféle úásmód két különböző lexémához kapcsolódik, pl. a sújt ige és a súlyt rágós főnév. Tapasztalatom szerint jelenleg a toldalékokkal, ezen belül a képzőkkel kapcsolatos egyik aránylag gyakori hiba a -t végű igék műveltető alakjának és a szenvedő képzős alakoknak az írása. Ezekre az esetekre a helyesírási szabályzat 41. pontja vonatkozik, eszerint: ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg, akkor a műveltető képző -at, -et, ha a t-t magánhangzó előzi meg, akkor - tat, -tét formájú, pl. bontat, gyűjtet, festet, de: arattat, taníttat, süttet; stb. Ugyanez a szabály vonatkozik az -atik, -etik, -tátik -téri k szenvedő igeképző írására is. Az egyértelmű szabály ellenére számos olyan példát találhatunk (még a sajtóban is), ahol-tat, -tét, illetve -tátik, -teti/c képzővariánst kapcsolta a szöveg írója a -t előtt mássalhangzót tartalmazó szavakhoz. így például nemrégen egy Új Szó-beli cikkben ezt olvashattuk: Sztálin és Gottwald meg- foszttatott a díszpolgári címtől. Magyarországi szövegekből is bőven idézhetünk azonban: Indiában gyárttat olcsó mobilokat a Sony; Ericsson; A felelősség azt terheli, aki a számára vagy egy adott szervezet részére előírtakat nem hajtotta (hajttatta) végre; Nem sejttette velem megsértődésének az okát, én meg magamtól ugyan rá nem jöttem. Ezek az alakok nyilván azért maradhattak a szövegben, mert az író által használt helyesírás-ellenőrző program nem tudja megkülönböztetni a műveltető és a szenvedő képző kétféle alakját, így helyesnek tartja például a gyártat, de a gyárttat formát is. Egyébként érdekes megfigyelni, hogy a helyesírási szabályzat szerint helytelenül írt alakok előfordulási gyakorisága között jelentős különbségek vannak. Úgy tűnik, hogy a leggyakoribb a sejttette forma. Ennek oka talán az, hogy egyesek így kívánják elkerülni a sejtette múlt idejű cselekvő igealak és a sejtette műveltető képzős igealak egybeesése kiváltotta félreértést. Ilyen esetben a Nyelvművelő kézikönyv is indokolhatónak tartja a szabályszerűtől való eltérést, pl. a színész nemcsak megértette, hanem meg is érttette a darab mondanivalóját. A cselekvő és a műveltető ige alaki egybeesése azonban csak a magas hangrendű szavakra és a múlt idejű alakokra korlátozódik, az ún. szenvedő alakokban pedig teljesen kizárt. Ezért ha nem vagyunk biztosak egy-egy szóalak úásmódjában, vegyük elő a helyesírási szabályzatot, s ne elégedjünk meg azzal, hogy programunk nem húzta alá a kérdéses szót púossal.
