Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-28 / 273. szám, szerda

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 28. Az utolsó pillanatig sem jutottak dűlőre az izraeliek és a palesztinok a legvitatottabb kérdésekben Nehéz kompromisszumkeresés A Hamászt nem hívták Annapolisba. Gázában százezres tömeget vitt az utcára. (SITA/AP-felvétel) Oroszország-OECD Varsói gesztus Moszkvának Varsó. A lengyel kormány nem fogja tovább gátolni, hogy Orosz­ország megkezdhesse tagfelvételi tárgyalásait a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szerve­zettel (OECD). Ezt tegnap jelen­tette be újságírók előtt Donald Tusk, az új lengyel kormányfő. Az intézkedés nyilvánvaló célja a két ország közötti feszült kapcsolatok javítása. (MTI) Felekezeti megbékélés? Ismét civileket öltek meg Bagdad. Irak legrangosabb síi­ta vallási vezetője, Ali asz-Szisz- tani nagyajatolláh a felekezeti erőszak beszüntetésére és össze­fogásra szólította fel tegnap egy konferencián az ország szunnitáit és síitáit. Megfigyelők emlékeztet­tek arra, hogy vallási személyisé­gek már korábban is számos kísér­letet tettek a két felekezet össze- békítésére, de végső fokon mind­egyik kudarcba fulladt. Egyebek között azért, mert a felekezeti erőszak szorosan összefügg a rivá­lis szektákhoz tartozó politikusok hatalmi harcaival. Amerikai katonák rálőttek teg­nap egy banki alkalmazottakat szállító minibuszra Bagdad egyik síita negyedében, és négy polgári személyt megöltek, kettőt pedig megsebesítettek. Ezt iraki rendőr­ségi és kórházi források közölték. Az amerikaiak akkor nyitottak tü­zet a járműre, amikor az egy út- torlaszhoz ért, és át akart rajta hajtani. Az eset ugyanott történt, ahol vasárnap álarcos fegyveresek lemészárolták egy iraki újságíró családjának 11 tagját, köztük 7 gyermeket. Az újságíró cikkeiben bírálta Núri al-Máliki iraki minisz­terelnök kormányát. (MTI) Iszlámábád. Búcsúlátogatást kezdett Pakisztán nagyobb lakta­nyáiban Pervez Musarraf államfő, aki „civil elnökként” teszi le hol­nap a hivatali esküt. Musarraf a hadsereg vezérkari főnökeként 1999-ben vette át vértelen állam­csínnyel a hatalmat. Az október Washington. Az annapolisi nemzetközi Közel-Kelet-kon- ferencia hivatalos kezdetéig sem tudtak megegyezni az iz­raeli és palesztin főtárgyalók egy olyan közös dokumen­tum szövegében, amely a jö­vőbeni béketárgyalások ke­reteit rögzítené. ÖSSZEFOGLAtÓ Az amerikai nyomás, Condole- ezza Rice külügyminiszter közve­títése sem volt elegendő ahhoz, hogy Cipi Livni izraeli külügymi­niszter és Ahmed Koréi palesztin főtárgyaló sikerről számolhasson be. Egy névtelenséget kérő palesz­tin diplomata szerint három vitás pont merült fel. 1. Bár a felek egyetértenek a két állam létreho­zásáról, a palesztinok nem fogad­ják el azt, hogy Izrael „a zsidó állam” megnevezéssel szerepeljen az állásfoglalásban. Attól tartanak ugyanis, hogy emiatt sérülhet a pa­lesztin menekültek joga az Izrael­be való visszatérésre. 2. Amerikai és izraeli tisztviselők ellenzik azt a palesztinok által erőltetett megfo­galmazást, hogy véget kell vetni az 1967-ben kezdődött megszállás­nak. Ez a kifejezés a vitatott zsidó telepekre vonatkozik Ciszjordáni- ában. 3. A palesztin fél egyéves tárgyalási menetrendet szeretne rögzíteni, szövegbe foglalva, hogy az egyeztetéseknek végül határo­zat elfogadásához kell vezetniük. Izrael ezt nem kívánja elfogadni, az USA állítólag nyitott a kérdés­ben. Itt kell hozzátenni: a szaúdi külügyminiszter előzőleg azt állí­totta, az USA ígéretet tett arra, hogy a közel-keleti béketárgyalá­sok egy éven belül befejeződnek. „A határidő rögzítése fontos té­nyező, így a tárgyalások nem vál­nak parttalanná” - mondta Szaúd el-Fejszál herceg. 6-án tartott legutóbbi elnökvá­lasztáson elsöprő - de sokak által vitatott - győzelmet aratott. Köz­ben a pakisztáni hatóságok beje­lentették, a hadsereg átvette az el­lenőrzést egy stratégiai pont felett az ország északnyugati részében fekvő Szvat-völgyben az iszlamis- ták ellen tíz napja indított átfogó offenzíva eredményeként. A több mint ötven ország és nemzetközi szervezet részvételé­vel tegnap kezdődött értekezlet előtt ülést tartott az USA, Oroszor­szág, az ENSZ és az EU alkotta kvartett. Közleménye támogatja „az izraeli és palesztin vezetők el­kötelezettségét a palesztin állam létrehozásáról és a békéről tartan­dó tárgyalások újraindítására”. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A szerb küldöttség az ausztriai Badenben zajló koszo­vói-szerb tárgyalásokon tegnap olyan megoldási javaslatot ter­jesztett elő Koszovó jövőbeli stá­tusára, amely széles körű, belgrá­di megítélés szerint egy szuverén államot megillető hatásköröket és jelképeket ajánl a tartománynak. Albán részről azt közölték, hogy semmi újról nem tudnak beszá­molni. A Borisz Tadics szerb elnök ál­tal felvázolt elképzelés szerint Belgrad megőrizné illetékességét a külpolitikában, a honvédelem­ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. A Közép-európai Kez­deményezés (KEK) 18 tagorszá­gának kormányfői és más képvise­lői kezdtek tegnap tanácskozást a bolgár fővárosban a KEK és az EU együttműködésének elmélyítésé­ről. Szlovákiát Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes, Ma­gyarországot pedig Göncz Kinga külügyminiszter képviselte a csúcstalálkozón. Ez utóbbi pl. a romák integrálását emelte ki a le­hetséges új, lényegi politikai té­mák közül. Ez a kérdés az összes tagállamot foglalkoztatja. A nemzetközi konferencia részt­vevőinek adott vacsorán mondott pohárköszöntőjében George Bush hangsúlyozta: nehéz kompro­misszumokra van szükség a közös cél, a két demokratikus állam - Iz­rael és Palesztina - békében és biz­tonságban történő együttélésének eléréséhez. Az amerikai elnök megismételte a rendezés és a pa­ben, a határellenőrzésben és a szerb kulturális objektumok vé­delmében. Ugyancsak fenntarta­ná magának a képviseleti jogot az ENSZ-ben, az EBESZ-ben és az Európa Tanácsban. Szerb hadse­reg nem állomásozna Koszovó­ban, a rend és biztonság rendőri erőkkel történő fenntartása azon­ban Belgrád dolga lenne. A tarto­mányban élő szerb kisebbség jo­gainak szavatolásáról egyez­ményt írnának alá. Koszovó pedig önállóan intézhetné pénzügyeit a nemzetközi intézményeknél, s egyéb szervezetekben is (az emlí­tett hármat kivéve) saját tagság­gal rendelkezne. Gazdasági és Az idei év kulcsfontosságú volt a KEK életében, mert át kellett alakítani az együttműködés kere­teit, korszerűsíteni a célokat és megújítani az intézményi hátte­ret. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a szer­vezet a jövőben is a regionális együttműködés fontos motorja marad. Ugyanakkor bizonyos mértékig szükség van a megújítá­sára, mert a 18 tagállam fele már az Európai Unió tagja, míg a többi ország regionális megközelítésé­ben az EU inkább lát partnert olyan szűkebb regionális szerve­ződésekben, amilyen pl. a Fekete­lesztin állam megteremtése iránti személyes elkötelezettségét. Odahaza viszont, vagyis Izrael­ben az Olmert-kormány ellenzéke, a Hamász uralta Gázai övezetben pedig az iszlamista palesztin moz­galom hívei tüntettek az annapoli- si konferencia ellen. A tegnapi gá­zai demonstráción közel százezres palesztin tömeg vett részt, Ameri­ka- és Izrael-ellenes jelszavakat skandált, árulónak nevezte Mah- múd Abbász palesztin elnököt. Ki­sebb megmozdulások voltak liba­noni palesztin menekülttáborok­ban és Ciszjordániában is, ez utób­biak közül az egyiket a rendfenn­tartók erővel oszlatták föl. Ismail Haníje, a Hamász gázai vezetője „termés nélküli őszhöz” hasonlí­totta Annapolist, megismételve: „a palesztin nép semmilyen, jogait negatívan érintő döntést nem fog végrehajtani”. Visszalépésnek ne­vezte, hogy arab országok is részt vesznek a tanácskozáson. Közben Irán tanácskozásra Te­heránba hívta a radikális palesztin csoportok vezetőit, mivel az anna­polisi értekezleten senki nem kép­viseli a palesztinokat. Külön érdekesség: az izraeli politika nagy öregje, Simon Pe- resz államfő nyilatkozatában megelégedéssel nyugtázta, mi­lyen sok arab állam képviselteti magát Annapolisban, s szerinte ez az iráni fenyegetés miatt van. Hozzátette, hogy a radikális te- heráni politika az egész Közel-Ke­letet veszélyezteti. A szakértők tegnap sem vártak áttörést Annapolistól. Ennek egyik fő okaként azt említették, hogy a házigazda George Bush, továbbá Ehud Óimért izraeli kor­mányfő és Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök mögött sincs biztos hátország. Ugyanakkor ered­ménynek könyvelték el, hogy Szaúd-Arábia és Szíria elfogadta a meghívást. (MTI, s, ú) kulturális képviseleteket tarthat­na fenn külföldön, jogában állna saját zászló és himnusz használa­ta. Tadics abban a beszédében fej­tette ki az elgondolást, amelyet a két küldöttség egymás közötti ta­lálkozóján mondott el. A koszovói albánok eddig rend­re elutasították azokat a belgrádi javaslatokat, amelyek széles körű autonómiát helyeztek kilátásba a tartománynak, ám nem mentek el a teljes önállóság megadásáig. Az albán küldöttség szóvivője szerint a szerbek továbbra is pusztán fél­megoldásokhoz, a jelenlegi konf­liktushelyzetet befagyasztó mo­dellekhez ragaszkodnak. tengeri Gazdasági Együttműkö­dés Szervezete, vagy a balkáni or­szágokat tömörítő Délkelet-euró­pai Együttműködési Folyamat. A tegnapi csúcson a 18 tagállam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehér­oroszország, Horvátország, Len­gyelország, Macedónia, Magyar- ország, Moldova, Montenegró, Macedónia, Olaszország, Romá­nia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) vezető politikusai mellett az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képvise­lői is részt vettek. (MTI, ú) RÖVIDEN Európának üzen bin Laden Washington. Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője hamarosan üzenetet intéz Eu­rópa népeihez. Ezt helyi idő szerint hétfőn este közölte egy amerikai hírszerző csoport. A terrorista és szélsőséges in­ternetes oldalak figyelésére szakosodott SITE - amely ko­rábban már többször leha­lászta a vüághálóról bin La­den üzeneteit, még mielőtt azokat az al-Kaida médiarész­lege, az asz-Szahab nyilvá­nosságra hozta volna - azt kö­zölte: nem tudni, hogy a terr­orvezér miről fog szólni. Az asz-Szahab mindenesetre a küszöbön álló üzenet kapcsán közölte: a Nyugat vesztésre áll háborújában és „a láthatat­lan igazság valóságával kell szembesülnie”. (MTI) Végrendelkezik a dalai láma Amritszár. A XIV. dalai lá­ma, a tibeti buddhisták spiri­tuális vezetője Tibeten kívüli utódot kíván abban az eset­ben, ha száműzetésben halna meg. A 72 éves láma, aki 1959-ben menekült el Tibet- ből, és azóta az észak-indiai Daramszalában él, tegnap Amritszárban, a vallási veze­tők világkonferenciája alkal­mából nyüatkozott újság­íróknak. Ezzel ismét kivívta a kínai vezetés haragját. A spiri­tuális vezető ugyanis már a múlt héten, egy japán lapnak kifejtette: kész szembeszállni a hagyományokkal annak ér­dekében, hogy Peking ne avatkozhasson bele a tibeti vallási ügyekbe. (MTI) Ballisztikus rakéta Teherán. Irán új balliszti­kus rakéta gyártását jelentet­te be tegnap. Mosztafa Mo­hammad Nadzsar iráni vé­delmi minisztert a Fars félhi­vatalos hírügynökség idézte, aki csak annyit közölt, hogy az új, Asura nevet viselő ra­kéta 2000 kilométer hatótá­volságú. Eddig az iszlám köz­társaság egy hasonló hatótá­volságú rakétával rendelke­zett, a Sahab-3-mal, a- mellyel elérheti Izraelt, va­lamint a közel-keleti térség­ben lévő amerikai katonai bázisokat. (MTI) Ajég lassan megtörik Szöul. Hétévi szünet után kezdtek ismét - háromnapos - tárgyalásokat Phenjanban a két Korea védelmi minisz­terei az országaik között vi­tatott sárga-tengeri határ menti feszültség enyhítésé­ről. A megbeszéléseken el­sősorban egy közös halásza­ti terület létrehozásáról lesz szó. A sárga-tengeri határ mentén a két ország számos halálos áldozattal járó, he­ves összecsapásokat vívott a halászati jogokért 1999 és 2002 között. Közben Phen- janba érkezett az észak-ko­reai atomprogramról folyó tárgyalásokon részt vevő öt ország szakértőinek csoport­ja, hogy ellenőrizzék a jong- bjoni atomreaktor leszerelé­sét. (MTI) POLITIKAI BOTRÁNY Repedező patina London. Csaknem kétszáz éves fennállásának legnagyobb botrányát élte át hétfőn este az Oxford Union, a világ egyik legpatinásabb független vitafó­ruma. A vezetőség az aznapi vi­taestre két szélsőjobboldalit hí­vott meg: Nick Griffint, a fajgyűlölő Brit Nemzeti Párt (BNP) vezérét, valamint David Irving történészt. Az esemény este 10-kor kezdődött volna, ám az Oxford központjában lé­vő épület bejáratát több száz tüntető állta el, és az előadóte­rembe is több tucatnyian beju­tottak. Griffint és Irvinget az épület két különálló termében őrizték órákon át. E meghívás miatt többen lemondtak az Ox­ford Unionban viselt tagságuk­ról, köztük a toryk egyik alsó­házi képviselője, Julian Lewis, aki levelében gazember páros­nak nevezte Griffint és Irvinget. David Irving (Reuters) Ez utóbbi a holokauszttagadó irodalom első számú brit képvi­selője, szerinte az auschwitzi haláltábor nem más, mint „a tu­risták számára 1948 után épí­tett Disneyland”. Egy évekkel korábbi ausztriai előadása mi­att egy osztrák bíróság tavaly háromévi börtönre ítélte, majd az évvégén feltételesen szabad­lábra helyezték és kiutasították Ausztriából. (MTI) Holnap civilként akarja letenni az elnöki esküt Musarraf búcsúja a seregtől MTl-HÍR Belgrad a jelenlegi konfliktushelyzetet befagyasztó modellekhez ragaszkodik Albán nem a szerb javaslatra Növelni szeretnék a Közép-európai Kezdeményezés politikai súlyát Szükség van a megújulásra

Next

/
Thumbnails
Contents