Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-27 / 272. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 27. Külföld 9 Elbukott Basescu államfő kezdeményezése, súlyos vereséget szenvedtek a szélsőséges nacionalisták, a PD lett a nyertes Az erdélyi magyarság közös győzelme Markó Béla és Tőkés László. Mindketten ünnepelnek, de még nem közösen. (Fotó: Somogyi Tibor és Reuters) Bukarest. Jelentős magyar sikert hoztak a vasárnapi európai parlamenti választások Romániában. Nemcsak az RMDSZ lépte át az 5 százalékos küszöböt, de bejutott a függetlenként indult Tőkés László református püspök is. Független jelölt esetében a bejutási küszöb 2,85 százalék volt. ÖSSZEFOGLALÓ A részleges eredmények ismeretében tegnap valószínűsíthető volt, hogy Tőkés mellett Frunda György és Sógor Csaba is kijutott Brüsszelbe. A bravúr a romániai magyarság fegyelmezettségének és érettségének tulajdonítható: a magyarok sokkal nagyobb arányban mentek el szavazni, mint az országos átlag. Ez utóbbi 28 százalék volt, viszont Hargita megyében 42,62, Kovászna megyében pedig 36,48 százalék ment el szavazni. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága után az ellenzéki Demokrata Párt (PD) nyerte a választásokat, a szavazatok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ugyancsak ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) 23,14 százalékkal, ezt követi a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,45 százalékkal. A liberális pártból kivált Liberális Demokrata Párt (PLD) 8,30 százalékot szerzett. A részeredmények szerint az RMDSZ 5,52, a független jelöltként indult Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Külön szenzáció, hogy a szélsőségesen nacionalista, Comeliu Vadim Tudor vezette a Nagy-Ro- mániaPárt (PRM) csak 4,15 százalékot szerzett, vagyis nem küldhet képviselőt az EP-be. Tudor a gyenge szereplés után bejelentette, lemond parlamenti tisztségéről, és javasolni fogja pártjának kivonulását a törvényhozó testületből. Az RMDSZ és Tőkés László már vasárnap gratulált egymásnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: hamegvalósultvolnaatel- jes összefogás, akkor 4-5 EP-képvi- selője is lehetett volna a romániai magyarságnak. Frunda György szerint a püspöknek eredetileg az volt a célja, hogy megakadályozza az RMDSZ sikerét az európai parlamenti választásokon, ilyen értelemben az RMDSZ győzelmet aratott a független jelölt felett. Tőkés szerint az erdélyi magyarság közös győzelméről van szó. Megállapította, hogy új fejezet kezdődik a romániai magyar politikában és közéletben. Azt javasolta az RMDSZnek, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és közösen keressék az erdélyi magyarság jövőjét. A választópolgárok a vasárnapi referendumon az egyéni választó- kerületes rendszer bevezetéséről is állást foglaltak. ATraian Basescu államelnök által kezdeményezett népszavazás azonban érvénytelen lett, mert a részvételi arány a 27 százalékot sem érte el. A tegnapi román nyelvű sajtó szerint a romániai magyarok lesznek lélekszámúkhoz képest az EP- ben a legnagyobb arányban képviselt román állampolgárok. Bíró Béla politikai elemző a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) adott interjújában megállapította: az RMDSZ-t az eredmény arra figyelmezteti, hogy a belső reformnak meg kell történnie, és helyre kell állítani a magyarság egységét. És Tőkéséknek is ki kell józanod- niuk a választásokat megelőző eufóriából, vagyis abból az illúzióból, hogy leradírozhatják az RMDSZ-t a politikai színtérről. A kolozsvári Szabadság szerint több éves vajúdás után valamelyest sikerült tisztázni, ki milyen támogatottságot élvez. A Háromszék napilap úgy látja, a magyar választók bebizonyították, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, osztoznia kell ellenzékével a dicsőségen, de a felelősségen is. Üzentek a román politikumnak: nem elhanyagolható kisebbség az erdélyi magyarság, ha szükség van rá, erőt tud felmutatni. (MTI, mn, ú) Koszovó-tárgyalások: mindenki szkeptikus, senki sem számít közeledésre Az utolsó tangó - Badenben Megfenyegette Washingtont az orosz államfő Putyint bírálják világszerte ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Baden. Döntő szakaszba jutottak a koszovói tárgyalások: tegnap délután, az osztrák főváros melletti Badenben valószínűleg utoljára ültek össze az albánok és a szerbek. Nemzetközi közvetítők segédletével közös megoldást próbálnak találni a zömében albánok lakta dél-szerbiai tartomány jövőjére az összekötő csoport által megszabott december 10-i határidő lejárta előtt. Megadták a módját, mindkét fél a legmagasabb politikai szinten képviselteti magát. Az albán küldöttség élén Fatmir Sejdiu elnök és Ágim Ceku jelenlegi kormányfő áll, de a tagok között ott van Hasim Thaqi is, aki a választások nyomán a miniszterelnöki tisztség várományosa. A szerb delegációt Borisz Tadics elnök és Vo- jiszlav Kostunica kormányfő vezeti. A megszokott összetételben van jelen a közvetítéssel megbízott diplomatahármas is Wolfgang Ischinger német, Frank Wis- ner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet személyében. A tervek szerint holnap délelőt- tig - a nyüvánosság teljes kizárásával - több menetben zajlanak az alkudozások a gyógyforrásairól híres ausztriai üdülőhelyen található Weikersdorf-kastélyban. A két delegáció háromszor találkozik egymással közvetlenül, a közbeeső időszakokban a közvetítő trojka felváltva konzultál velük, hogy az ellentétek nyesegetésével segítsen egyeztetett kiutat találni a válságból. Azóta, hogy az ENSZ védnöksége alatt 2005 novemberében megkezdődtek a tárgyalások, az álláspontok a lényeget, Koszovó jövőbeli státusát illetően tapodtat nem közeledtek egymáshoz. Szerbia széles körű autonómiát kínál a tartománynak, de hallani sem akar annak elszakadásáról. Az albánok a maguk részéről viszont makacsul ragaszkodnak a függetlenség kinyilvánításához, amelyet kezdettől fogva megmásíthatatlan tényként kezelnek. Az USA-t, az EU-t és Oroszországot képviselő diplomatahármas augusztusban kapcsolódott be a közvetítésbe, azután, hogy Moszkva megakadályozta a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget kilátásba helyező Ahtisaari- javaslat keresztülvitelét az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az azóta zajló konzultációkon felmerültek különböző javaslatok és elképzelések, de eddig egyik sem elégítette ki sem az albánok, sem a szerbek igényeit - még csak olyan mértékben sem, hogy közös tárgyalási alapnak tekintsék azokat. Bár az orosz nagykövet a Blic belgrádi lapban jelezte, Moszkva ragaszkodik a Koszovóról szóló tárgyalások folytatásához, ha a badeni fordulóban sem születik megállapodás, a csoport szóvivője, a német Ischinger egyértelműen nemet mondott a határidő kiterjesztésére. Leszögezte: betartják az előírt menetrendet, és december 10-ig leteszik a jelentésüket a világszervezet főtitkárának asztalára, s ezzel le is jár a megbízatásuk. (MTI, ú) Moszkva/Brüsszel/Washing- ton/Berlin. Az Európai Unió, az Európa Tanács, a német és az amerikai kormány is elítélte tegnap Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok szombati letartóztatását. Az USA aggódik azok miatt az agresszív eszközök miatt, amelyeket az orosz hatóságok használtak az ellenzéki tüntetők ellen - mondta a Fehér Ház szóvivője. A Merkel- kormány emberi jogi főmegbízottja, Günter Nooke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tudott a Kaszparov ellen tervezett lépésről, s előzetesen jóváhagyta azt. Manuel Durao Barroso EB-elnököt aggasztják azok az információk, amelyek szerint békés tüntetőket és politikusokat zaklattak és vettek őrizetbe Oroszországban. Eközben a szövetségi tanács, az orosz parlament felsőháza március 2-ára tűzte ki az oroszországi elnökválasztást. Putyinról pedig leperegnek a nyugati bírálatok, tegnap ő intézett heves kirohanást az USA ellen. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Putyin támad (SITA/AP (EBESZ) választási megfigyelői amerikai ajánlásra maradtak távol az oroszországi parlamenti választásoktól, és Moszkva ezt figyelembe veszi a Washingtonhoz fűződő kapcsolataiban.” Állítását az EBESZ nyomban cáfolta. Moszkva kezdettől fogva érzékeltette: nem látja szívesen az ODIHR megfigyelőit. Nagyon későn küldte ki a meghívókat, az előző választásokkal összehasonlítva sokkal kevesebb megfigyelőt kívánt fogadni, azokat is csupán nagyon rövid időszakra. (MTI, s, ú) A két évvel ezelőtti utcai erőszak kiújulásának lehetőségétől tartanak Zavargások párizsi külvárosokban MTl-HÍR Párizs. Huszonöt rendőr és egy tűzoltó megsérült a Párizs négy külvárosában tegnapra virradóra kitört zavargásokban, amelyek két helyi fiatal halála miatt robbantak ki. Egy 15 és 16 éves fiú vasárnap, a fővárostól húsz kilométerre északra fekvő Villiers-le- Belben motorral nekiütközött egy rendőrautónak és a helyszínen életét vesztette. A baleset után feldühödött fiatalok autókat és üzleteket, valamint két rendőrőrsöt gyújtottak fel Villiers-le-Bel mellett három környékbeli kisvárosban. A megyei prefektúra szerint közel hat órán át tartottak az összecsapások, a rend éjfél után állt helyre. A helyszínelés ezért csak tegnap reggel kezdődött meg. A megyei ügyészség cser- benhagyásos gázolás és gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított eljárást a A tárgyi bizonyítékok a helyükön maradtak (SITA/AP-felvétel) rendőrautóban tartózkodó négy személy ellen. Érdekesség, hogy a gyújtogató fiatalok a motort és a rendőrautót érintetlenül hagyták, feltehetően azért, hogy minden tárgyi bizonyíték megmaradjon. A két évvel ezelőtti, három hétig tartó külvárosi zavargásokat szintén egy északi elővárosban történt haláleset robbantotta ki. Akkor két fiatal halálos áramütést szenvedett egy trafóházban, ahova az őket üldöző rendőrök elől menekültekbe. Lesz egy magyar is a horvát parlamentben Győztek a konzervatívok ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. A szavazatok 95 százalékának összegzése alapján a kormányzó konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) relatív többséget szerezve megnyerte a vasárnapi horvát parlamenti választásokat, 60 képviselői helyhez jutott. Ezt közölte tegnap a választási bizottság. E bejelentés előtt mind a HDZ, mind a szociáldemokrata ellenzéke magát kiáltotta ki győztesnek, és mindkét párt vezetői igényt tartottak a kormányalakításra. Stipe Mesic államfő ekkor kijelentette: bárkit megbíz a kormányalakítással, aki bizonyítékát adja, hogy bírja a többség támogatását a parlamentben. A parlamenti többség megalakításához 77 képviselőre van szükség. Egyébként az eredmény tegnap azért nem volt teljes, mert még nem összesítették a külföldön élő szavazópolgárok voksait. Legtöbbjük boszniai horvát, és az ő támogatásuk valószínűleg további képviselői helyeket eredményez majd a HDZ számára. A képviselői helyek további megoszlása: Szociáldemokrata Párt (SDP) 57, Horvát Parasztpárt (HSS) - Horvát Szociálliberális Párt (HSLS, centrista koalíció) 8, Horvát Néppárt (HNS, centrista) 7. A parlamentbe összesen 140 képviselőt küld 10 választókerület, ezenfelül a nemzeti kisebbségeknek egy-egy - összesen nyolc - hely jut. Ä magyarok részéről ismét Sója Dénes jutott parlamenti mandátumhoz. A 400 ezer fős külföldi diaszpóra maximum 12 képviselőt juttathat be. A bonyolult horvát választási rendszerben az egykamarás parlament képviselőinek száma 150 és 160 közötti, a diaszpóra szavazási részvételi arányának függvényében. (MTI, s, ú) RÖVIDEN Kegyetlen mészárlás Bagdad. Ismeretlen támadók lemészárolták egy iraki újságíró családjának tizenegy tagját, köztük hét gyermekét. A családtagokat vasárnap bagdadi otthonukban ölték meg. Ezt maga az újságíró, a külföldön élő Dia al-Kawaz közölte, aki egy olyan hírportál főszerkesztője, amely időszerű iraki politikai eseményekkel foglalkozik. Elmondása szerint vasárnap reggel négy fegyveres férfi lépett be bagdadi családi házukba és mindenkit meggyilkolt, aki az épületben tartózkodott: két nővérét, féijeiket, valamint hét gyermeküket, akik közül a legkisebb 5, a legnagyobb 10 éves volt. A támadók elmenekültek, a közelben őrt álló rendőrök nem tartóztatták fel őket. (MTI) ENSZ-segítség Bagdadnak Bagdad. Háromfős különleges megbízotti csoportot hozott létre az ENSZ iraki missziója (UNAMI) a menekültek tömeges hazatérésével kapcsolatos gondok megoldására. A bagdadi kormány ugyanis arra panaszkodik, hogy nem lenne képes kezelni a helyzetet, ha a menekültek hirtelen, nagy hullámban térnének vissza. Nemzetközi szervezetek szerint Irak 2003. márciusi amerikai megszállása óta több mint 1,4 millió lakos menekült Szíriába, 500-700 ezer pedig Jordániába. Mintegy kétmillióan szintén otthonuk elhagyására kényszerültek, de országon belül maradtak. (MTI) Hugo Chávez bosszúja Caracas. Hugo Chávez venezuelai elnök bejelentette, befagyasztotta az országa és Spanyolország közötti kapcsolatokat, amíg II. János Károly király, aki egy chüei csúcstalálkozón rendreutasí- totta, bocsánatot nem kér tőle. Chávez arra nem tért ki, hogy döntése milyen konkrét következményekkel jár majd a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokban. Előzőleg azt is közölte, hogy Kolumbiával szintúgy befagyasztja a kapcsolatokat, miután Alvaro Uribe kolumbiai elnök visszavonta közvetítői megbízatását a bogotai kormány és a FARC között a gerillaszervezet által fogva tartott túszok kiszabadítása ügyében. (MTI) Országos sztrájkfelhívás Budapest. A Liga Szak- szervezet december 17-re, az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának napjára országos, több ágazatra kiterjedő, határozatlan idejű sztrájkra hívta fel tegnap a magyarországi szak- szervezeteket. Ezzel az egészségbiztosítási reform és a nyugdíjszámítás 2008. január 1-jétől érvényes számítási módja ellen tiltakoznak. (MTI)
