Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-26 / 271. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 26. Egészségünkre V Mit tesz az egészségéért Zdenék Svérák színész és rendező? „A jó hangulat gyógyít” Jók a gyökerei. Édesanyja és nagymamája is szép kort ért meg. Nem hinném, hogy ezt csak a rendszeres délutáni sziesztának köszönhették. Zdenék Svérák is megőrizte a hagyományt (persze, ha a dolga épp engedi) - s ez eddig működik. URBÁN KLÁRA Van azért sok más is a tarsolyában. Amint véget ér a színházi évad, azonnal csomagol, s leköltözik vidéki házába. Ott teljesen más az élet, mint Prágában, ahol játszik, filmez, alkot, állandó körforgásban van. Ha lemegy falura, a gondokat a fővárosban hagyja, kiszellőzteti a fejét. Méghozzá a legjobb módszerrel, ami a szellemileg elfáradt ember számára létezik: fizikai fáradtsággal. „Ha megjövök, azt se tudom, mihez fogjak. Időközben meghibásodott ez is, az is: csöpög a csap, elromlott a zár, hull a vakolat, csurog a tető, rossz a kapu... Mondjam? Minek, mindenki tudja, hogy magától bizony nem jön rendbe semmi. Nincs mit tenni, veszem a szerszámos ládámat, s nekilátok. Van, ami könnyebben megy, mással hiába küszködök... De azt mindig elérem, hogy közben letisztulnak a gondolataim, megnyugszom. S ez bizony nem akármi.” Vidéken behozza, amit az egész évadban, a Prágában töltött idő alatt hanyagolni kényszerül: fizikai munkát végez, elvégre a ház körüli javításokon kívül is akad tennivaló bőven. Ásni kell a kertben, fát metszeni, fűrészelni, füvet vágni, nyáron locsolni, télen havat hányni. Ki ne ismerné - tennivaló mindig akad. A művész úr is úgy van vele, mint sokan mások: a fővárosban a lelkét kényezteti, falun a testét sanyargatja. Mert a napi munka mellett még rendszeresen lekerekez tíz-tizenkét kilométert. Kerékpáron megy bevásárolni, vagy ha valami dolga akad, de ha nem, akkor is tapossa a pedált. Azért az nem egészen fedi a valóságot, hogy csak nyáron mozgatja meg az izmait. Mert egész évben odafigyel magára, csak hát évadban vagy a forgatások alatt nem mindig jut idő mindenre. De arra, amire nagyon akarja, mindig jut... Hatvanévesen egy barátja példáján felbuzdulva, de az is lehet, hogy inkább hiúságból, azért, hogy megmutassa, őt sem akármilyen fából faragták, elkezdett tornázni. Pontosabban: azt mondta, hogy már pedig amolyan fekvőtámasz rajta nem fog ki. Elsőre tizenegy sikerült - a barátja tizenhetet teljesített. „Megfogadtam, hogy nem engedem szégyenbe hozni magam. Minden nap gyakoroltam, s harmincra felsrófoltam. Ennyinél tartok ma is, és ez elég is. Nem szabad túlzásba vinni...” Bár kevesebbet van kinn a szabadban, ősszel és télen se hanyagolja a mozgást: ez persze meg is látszik rajta. „Többször nem nagyon futja az időmből, de kétszer azért eljutok a hegyekbe sízni, és ráadásul sétálok is. Ha nem is minden nap, de gyakran.” Hatvanon túl is kisportolt a teste. A tőle megszokott fanyar humorral reagál. Állítólag ez legkevésbé az ő érdeme. „Édesanyám is szikár termetű volt, nem hízott, ehetett akármit. Eszerint élek én is, elhitettem magammal, hogy nagyon jó géneket örököltem, nem szedem magamra csak úgy fölöslegesen a kilókat. Ezért nem is nagyon vigyázok az étkezéssel. Aminek meg is van a látszatja: az utóbbi időben elkezdett nőni a pocakom. Épp a jómúltkor korholtam magam, hogy azért jó lesz mellőzni az élvezeteket. Bár nem túl gyakran, mert nem jó átesni a ló másik oldalára, de azért ellenállok az édességeknek. Hiába kívánom, azt mondom, hogy no most fegyelmezett leszek, s szépen elsétálok a cukrászda mellett. Persze az is megesik, hogy aztán kétszer egymásután betérek...” Már kissrácként érdekelte sok minden, mindig talált valamit, ami megragadta. Ezek az apró részletek, amelyek a filmjeiben is visszaköszönnek, mozgatják ma is a fantáziáját - persze másképpen, mint akkor, amikor nyolc-tíz-tizenkét éves volt. Ma már a sokat tapasztalt ember józanságával és áttekintésével igyekszik megragadni valamit, amit még nem élt meg. „Apró részletek ezek, de nagyon fontosak - mondja -, tőlük friss és fiatalos marad az ember gondolkodása. És még valami, amiről nem szabad megfeledkezni: az a humor. Legyen az akár a legfeketébb, ez a legjobb védekezés vesztes helyzetben is. A jó hangulat, a nevetés gyógyít. A színházban sokszor szórakoztatom a kollégákat, én vagyok a bohóc - igaz, hogy otthon ez nem mindig sikerül. Van úgy, hogy hazajövök, és levetem magam a kanapéra, mert hullafáradt vagyok...” SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Megmutatta a világnak Bármi jelentős történik a Barátok közt Zsuzsája, azaz Csömör Csilla életében, azonnal ledob néhány kilót. Akkor is, amikor a színésznő, mint mindenki, kisbabát szeretett volna, ám pátja, József teljesen elzárkózott még a gondolattól is. Azokban a hetekben sokat fogyott, de nem bánatában. Meg akarta mutatni a férfinak és a vüágnak, hogy negyven felé közeledve is jó nő. Á színésznő kisugárzása újra szerelemre lobbantotta a férfi szívét, aki azonban közös gyermeket továbbra sem akart vállalni. Csilla végül belenyugodott pátja döntésébe. A chipsről nem mond le Victoria Beckham állítólag nem tud meglenni krumplipehely nélkül. S persze Victoriának az sem mindegy, hogy milyen chipset ropogtat, így aztán, hogy rétjével, a futballcsillag Daviddel Los Angelesbe költöztek, az volt az egyik problémája, hogyan szerezze be a kedvenc krumpHcskáját. Nos, a férje gondoskodott róla, hogy Londonból hajóval egy egész ládával küldjenek a drága Vicnek, aki diétázik, de azért a chipseiről nem mond le. (uk) TESTÜNK TITKAI A szem betegségei - 2. Tudja-e? ♦ A szaruhártya sérülése esetén tilos a kortizontartalmú szem- cseppek és -kenőcsök, gyógyszerek használata. ♦ Ä szemsérülést követő belső vérzés esetén kerülni kell minden aszpirintartalmú gyógyszert, mert az aszpirin fokozhatja a vérzést a szemben. Ha a beteg aszpirint vagy bizonyos véralvadást gátló gyógyszereket szed, szemsérülés esetén haladéktalanul közölnie kell azt orvosával. ♦ Ha a szembe maró hatású kémiai anyag kerül, és nincs a közelben tiszta víz, a kiöblítéshez használhatunk akár teát vagy kávét is (persze csak ha nem forró), de tejet semmiképpen sem. Azonnal vigyük a sérültet szemészhez, és ha lehetséges a károsító anyag címkéjét is vigyük magunkkal. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Öregszeműség vagy öregkori távollátás Negyvenedik életévük után az emberek nagy része egyre homályosabban lát közeire. Az életkor előrehaladásával a szemlencse veszít rugalmasságából és alkalmazkodó képessége is csökken. A jelenség az ötödik évtizedben minden embert elér. Az öregszeműség (presbyopia) tünete az, hogy a közeke látás életlenné válik, közeli munkánál - pl. hímzés, gombvarrás, tűbefűzés, rajzolás -és olvasásnál a szemek gyorsan elfáradnak. A fénytörési hiba szemüveggel kitűnően korrigálható. A szemorvos a szemvizsgálat után az olvasáshoz (kb. 30-40 cm távolságra) és bizonyos munkákhoz (ennél távolabbra) felírja a megfelelő szemüveget. Rövid- vagy közellátás (myopia) Ahhoz, hogy a tárgyakról világos és részletes képet nyerhessünk, a fénysugaraknak pontosan a retinán kell egyesülniük. A leggyakoribb fénytörési hibákat az okozza, hogy a szemgolyó hosszirányú vagy nyíhrányú átmérője kicsit hosszabb vagy kicsit rövidebb a kelleténél. A hosszúra nyúlt szemgolyó rövidlátást okoz. Ilyenkor a távoli tárgyak éles képe jóval az ideghártya előtt, az üvegtestben jön létre: a beteg jól lát közeire, de távolra rosszul. Távollátás (hypermetropia) Távollátás esetén a beteg a távoli tárgyakat élesen látja, a közelieket viszont nem. A fénytörési hiba oka az, hogy a szemgolyó - többnyire már születéskor - túl rövid. A kép nem esik pontosan a retinára, hanem jóval mögé. A népesség közel 55%-a távollátó, de ez nem mindenkinél annyira kifejezett, hogy szemüveget kelljen viselnie. Fiatalkorban a szem általában kiegyenlíti a távollátást, ez azonban túlterheli azt az izmot, amely a lencse alakját megváltoztatja. Szemsérülések A szemsérülések tünetei néha súlyosabbnak tűnnek, mint maga a szemet ért károsodás. Minden szemsérülést mutassunk meg a szemészorvosnak, csak ő tudja megítélni, milyen kezelés szükséges. Az arc és a szem felépítése kitűnően alkalmas arra, hogy a szemeket megvédje a sérülésektől. A szemgolyók egy erős, csontos üregben helyezkednek el, a szemhéjak pedig gyorsan bezáródnak, ha a szemhez valamilyen idegen tárgy közelít. Ennek ellenére nem ritka, hogy a szem károsodik különféle balesetek következtében. A szem sérülésével mindig forduljunk szakorvoshoz. Tompa sérülések A szemet érő tompa ütés befelé nyomja a szemgolyót a szemüregbe, és károsíthatja a szemgolyó felszínét, valamint a hátsó részen elhelyezkedő idegeket és ideghártyát is. A sérülést követő 24 órában alakul ki az ún. „monokli” (pápaszemzúzódás), amit a bőrbe szivárgó vér okoz. Enyhe vérzés alakulhat ki a szem felszínén futó egyik ér sérülése miatt. A szem belsejét érő károsodás gyakran súlyosabb, mint a felszíni sérülések. A szem elülső üregében történő vérzés és a megnövekedett nyomás a szaruhártya olyan mértékű károsodásához vezethet, ami jobban ronthatja a látást, mint a szürkehályog, és jelentősen megnöveli a zöldhályog kialakulásának kockázatát. A szem belsejébe szivárgó vér hatására megrepedhet a szivárványhártya, a lencse pedig elmozdulhat. A szem környékének duzzanata jeges borogatással csökkenthető, a második naptól kezdve azonban meleg borogatást alkalmazzunk, mert ez segíti a „monokli” felszívódását. Az orvos a sérülésnek megfelelően pupillát tágító és a felülfertőzést megelőző gyógyszereket ad. A szem belső vérzése indokolttá teszi az ágynyugalmat, és a megnövekedett szemnyomást csökkentő gyógyszerek előírását. A komolyabb sérülések, a szemgolyó repedése sebészi beavatkozást igényel csakúgy, mint az esetleg felrepedt szemhéj összeöltése. A sérült szemhéj ellátása lehetőleg ne sebészi, hanem szemészeti osztályon történjen, nehogy a szemhéj peremének közelébe helyezett öltések a szemhéj torzulását okozzák. Forrás: Család és Egészség A szemet érő tompa ütések a szemhéjon, a kötőhártyán és a szaruhártyán kívül károsíthatják a szemlencsét is.
