Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-24 / 270. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 24. www.ujszo.com Sehol sem ízlik annyira az ecetes, párolt marhasült, a ropogósra sült kacsapecsenye, a túrógombóc, mint egy Elba-parti sörkertben (Képarchívum) A művészet és a városi élet teljes összhangja Zene- és művészetkedvelő városként Drezda mindig is nagy tekintélynek örven­dett Európában. Ám nem­csak megtekinthető műkin­cseivel érdemelte ki e ran­got - a Grünes Gewölbe év­századok alatt felhalmozott drágaságaival, Raffaello Sixtusi Madonnájával, a Die Brücke expresszionista mű­vészcsoport gazdag öröksé­gével -, hanem magas zenei kultúrájával a zenei turiz­mus úttörőjévé vált. ISMERTETÉS Hétszáz éves hagyományai van­nak a híres templomi kórusnak, a Kreuzchomak, és nem kevésbé hí­res a Semperoper zenekara sem. De hogy a profánabb élvezetekről se feledkezzünk meg: sehol sem íz­lik annyira az ecetes, párolt marha­sült, a ropogósra sült kacsapecse­nye, a túrógombóc, mint egy Elba- parti sörkertben. A hagyományőrző vendéglők többsége a 300 évvel ezelőtt ki­épült Neustadtban található, ahol a Königstrasse elegáns butikjai, kis színházai és vendéglői között szíve­sen ingáznak a drezdaiak. Az Elba jobb partjáról nézve festette Canaletto azt a híres városképet is, amely Drezda elpusztítása után mintegy fata morganaként lebegett a város szerelmeseinek lelki szemei előtt, s amely egyszer - reméljük, hamarosan - megtilt érvényes lesz. Észak Velencéje H. Frigyes Ágost (1670-1733) szász választófejedelem és 1697-től lengyel király is, olyan gazdagon volt megáldva testi képességekkel, hogy hódolói az Erős melléknévvel ruházták fel. Állítólag 350-nél több gyermeket nemzett, és patkókat hajlított össze puszta kézzel. Az uralkodónak még más, nem kevés­bé kiváló adottságai is voltak: elha­tározta, hogy Észak Velencéjévé Több évtizedes építőmunka eredményeképpen már újra régi fényében ragyog a város számos műemléke, egyebek között a Zwinger is varázsolja Elba-parti rezidenciáját. Túl akart tenni a berlini udvaron - ami sikerült is neki -, Versailles fé­nyét, pompáját kívánta szász földre hozni. És mivel fia, ül. Frigyes Ágost (1696-1763) éppúgy lelke­sedett a szépművészetekért, létre­jött a drezdai csoda, s a város való­ban méltónak bizonyult az Észak Velencéje elnevezésre. Johann Gottfried Herder német filozófus lelkendezve „elbai Firen­zének” nevezte. Századokon át Né­metország legszebb városa volt, mígnem 1945. február 13-án rom­ba döntötte az angol és amerikai bombázók légitámadása. Drezda újjáépül Több évtizedes építőmunka eredményeképpen már újra régi fé­nyében ragyog a város számos mű­emléke: a Zwinger, a Hofkirche (Udvari templom), a Kreuzkirche (Kereszt-templom), a Rathaus (Vá­rosháza), sőt még a lerombolt Frauenkirchét is'felépítik, a béke és az újrakezdés jelképeként. „Törté­nelem, művészet és természet le­beg a város és a völgy fölött, mint egy tulajdon harmóniájától elbű­völt akkord”, írta Drezda szülötte, Erich Kästner, és hozzáfűzte: „Cso­dálatos város, nem pedig drezdaiak által lakott múzeum”. Nem, Drezda már csak azért sem múzeum, mert a művészet és a városi élet itt teljes összhangban létezik egymás mel­lett. A híres Brühlische Terrassén, mely a város 16. században épült erődítményének maradványa, épp­úgy sétál a közönség, mint a mellet­te levő kellemes parkban, és a kas­tély, a Hofkirche és az Augus- tusbrücke szinte csak kulisszáknak tűnnek a lomhán hömpölygő folyó mellett, (utazunk, szg, ú) HITI ÉVFORDULÓK november 19., hétfő 90 éve született INDIRA GANDHI indiai politikusasszony. India függetlenségének kivívását követően szá­mos magas állami tiszt­séget töltött be, sőt 1966-77 között, 1980- tól haláláig az ország mi­niszterelnöke volt. 1984- ben gyilkos merénylet ál­dozata lett, testőrei lőt­ték le a hivatalához kö­zeli kertkapunál. november 20., kedd 95 éves HABSBURG OTTÓ politikus. IV. Károly fia Európa- szerte, a Páneurópai Unió elnökeként és az Európai Parlament kép­viselőjeként megbecsült vendég mindenfelé. Sze­mélyes ismerőse volt a XX. század szinte min­den meghatározó alakja. AII. világháborút Roose­velt eböknél vészelte át. november 21., szerda 70 éves KOÓS JÁNOS táncdalénekes. A Zeneművészeti Főis­kolán végzett, nyert há­rom Táncdalfesztivált és egy ország kedvence lett. Elénekelte a Kislány a zongoránál című, nép­szerűvé vált nótát, volt Expressz-Koós show-ja és Hofi Géza partnere. Magánemberként sok barátja van. A legjobb Bajor Imre. nov. 22., csütörtök 40 éves ALFÖLDI RÓBERT színész, rendező. A Bárka Színház igazga­tója, a Noé bárkája és az 56 csepp vér című film szereplője, egyebek mel­lett a Pesti Színházban a Stuart Mária, az Új Szín­házban a Rómeó és Júlia, a Nemzetiben a Tartuffe, a Madáchban az Édesket­tes hármasban c. darab rendezője. Erich Kästner: „Csodálatos város, nem pedig drezdaiak által lakott múzeum"

Next

/
Thumbnails
Contents