Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-24 / 270. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb üzemanyag-áremelkedés Pozsony. A Fico-kabinet jövő évtől 50 fillérrel növeli a benzin és a gázolaj literenkénti árát. Erre azért van szükség, mert a kormány a jövő évi költségvetésből nem különített el elég forrást az állami üzemanyag-tartalékok biztosítására. A többletkiadás egy évi 15 ezer kilométert autózó sofőr számára havonta mintegy 40 koronát jelent. Az ország tartalékkészletének 90 napig kell kitartania egy esetleges üzemanyagkiesés esetén. Ez év elején Szlovákiának 75 napra elegen­dő üzemanyaga volt. A tartalékkészletek fenntartása, 2008-ban az államkasszából 1,6 milliárd koronát von majd el. (p) Az európai újságírók levele Ficónak Pozsony. A Trend hetilap és a Bartolomei Finance között kialakult helyzet ügyében írt levelet a kormányfőnek Ame König, az Európai Újságíró Szövetség elnöke. A szövetség kifejti, hogy nem szeretné megkérdőjelezni a szlovák bíróságok függetlenségét, és nem is kíván a bíróságok munkájába beavatkozni, viszont elfogadhatatíannak tar­ja az ügyben hozott döntést, amelynek alapján a hetilap köteles a Bartolomei Finance pénzügyi társaságnak 140 millió koronás kárté­rítést fizetni. Ugyanis a vállalat ilyen magasra becsülte a cikk miatt ki­alakult bevételkiesését. A szövetség szerint az ilyen méretű büntetés valamint precedens értékűvé válhat. (SITA) 100 milliárdot adnak a MÁV Cargoért Budapest. Megduplázta korábbi árajánlatát a Rail Cargo Ausztria és Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút konzorciuma a MÁV Cargo privati­zációs pályázatán, ajánlata már túllépi a 100 milliárd forintot. A má­sodik legmagasabb, 90 milliárd forint feletti összeget a holland-cseh New World Resources Transportation B.V. ajánlotta a MÁV Cargo privatizációs pályázatán. A szlovák és amerikai szakmai és pénzügyi befektetők triója (Slavia Capital, Sped Trans, York Management) a 81 milliárd forintot kínált az értékesítésének megkezdése előtt 60-80 milliárd forintra értékelt magyar vasúti vállalkozásért. Az év legna­gyobb értékű magyar privatizációjáról a jövő héten döntenek. (NSZ) Fico szerint nem emelkedik a gáz ára Pozsony. Robert Fico szerint 2008-ban nem emelkedik a föld­gáz ára. A kormányfő tegnapi kijelentéseit a Szlovák Gázművek szóvivője nem kívánta kommentálni. Az árszabályozási hivatal (ÚRSO) jövő héten hozza nyilvánosságra a háztartásokra vonat­kozójövő évi gázár tarifát. (SITA) Mégsem lesz sztrájk a kórházban Pozsony. A pozsonyi egyetemi kórház vezetése cáfolja a teg­nap napvilágra került híreket, melyek szerint az orvosok decem­ber elsejétől sztrájkba lépnek. A kórház szerint kollektív meg­egyezés alapján a betegeket teljes mértékben ellátják majd. A fel­röppent hírt, mely szerint munkanapokon hétvégi ügyelet lesz majd a kórházban, pánikkeltésnek minősítette a kórház vezetése. A béremelésről a közvetítő jelenlétében fognak tárgyalni. (SITA) Két nőt ütött el a magyarországi sofőr Késmárk/Eperjes. Két nőt ütött el autójával egy gyalogosátkelőn egy magyar állampolgárságú autós Késmárkon csütörtökön este. Egyikük, egy 17 éves lány három héten belül gyógyuló, közepesen sú­lyos fej- és végtagsérüléseket szenvedett; másikuk, egy 35 éves asz- szony a lábán sérült meg könnyebben, kezelése tíz napot vesz igény­be. A balesetről a késmárki Emergency Medical Servicesmentőszol- gálat szóvivője, Marcela Petrušková tájékoztatta az Új Szót. Mindkét sérült a késmárki kórházba került. A vizsgálatok szerint a magyar so­főr okolható a balesetért, ezért eljárás indult ellene. A 37 éves nyékládházai férfi és felesége a baleset során nem sérült meg. (kor) Aláírásgyűjtés rajtolt a kárpótlásért Nagymegyer. A Never Again Polgári Társulás tegnap aláírás- gyűjtést kezdeményezett a magyar és a német nemzetiségű polgá­rok kárpótlása érdekében, akik a II. világháború után szenvedtek jogsérelmet. A szervezők 2008 szeptemberéig legalább 100 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni. Fehér Csaba szervező szerint akciójukkal a kormányon és a parlamenten kívül az Európai Parla­mentnek is foglalkozni kellene. (ČTK) Miroslav Jureňa agrárminiszter a kabinet többi tagjának a fejére olvasta a közelmúltban elkövetett hibáit Kettős mércével vádolta meg Ficót Engem senki ne nézzen marhának! Miroslav Jureňa tegnap indulatosan sorolta, ki mindenki vétkezett a Robert Fico kormányában. (SITA-felv.) Pozsony. Miroslav Jureňa nem vállalja a politikai fele­lősséget a Szlovák Földalap igazgatóhelyettese, Branis- lav Bríza által aláírt szerző­désekért. Robert Fico ezért tegnap kérte a köztársasági elnököt, hogy váltsa le a me­zőgazdasági minisztert. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök a Koalíciós Tanács hétfői ülésén ultimátumot adott a HZDS-nek, vagy javasolja az általa delegált miniszter levál­tását - esetleg az maga lemond - vagy ő fogja leváltani. Ezt a fenye­getését váltotta be tegnap. A miniszterelnök lépésére Mi­roslav Jureňa sajtótájékoztató ösz- szehívásával reagált, melyet meg­lehetősen szokatlan helyen, egy is­tálló bejárata előtt tartott. Megvá­dolta Robert Ficót, hogy kettős mércét alkalmaz a miniszterek megítélésénél; elnéző a kormány smeres tagjaival szemben. „Követe­lem, hogy ellenőrizzenek át min­den restitúciós döntést 2003 óta, hogy kiderüljön, hány milliárd ko­rona veszteség érte a Szlovák Köz­társaságot - verte az asztalt a szó szoros értelmében a miniszter. - A Szlovák Földalapért a kormány a felelős, ezért követelem, hogy Robert Fico cselekedjen, és ne foly­tassa ezt az ellenünk, és minden szlovák ellen elkövetett bűntényt.” A helyszín megválasztását így in­dokolta: „Hallgattam, mi hangzott el az elnöki palotában, ezért dön­töttem úgy, hogy itt, ebben az istál­lóban mondom el az igazságot” - emelte fel a hangját Jureňa. Amiatt sem érezte magát felelősnek, hogy a HZDS - vagyis az általa - jelölt igazgatóhelyettes aláírásának kö­szönhetően, bizonyíthatóan HZDS- közeli vállalkozás jutott 13 millió koronáért hamarosan közel 1,5 milliárd koronát érő telkekhez a Magas-Tátrában. „Szlovákiában mindenki mindenkit ismeri’ - von­ta meg a vállát a miniszter. Jureňát azonban egyértelmű felelősség ter­heli a köztársasági elnök és a mi­niszterelnök szerint is. Jureňa úgy véli, hogy a smeres minisztereket más mérce szerint ítéli meg Robert Fico. Példaként említette Maiina Hedvig ügyét, ami miatt szerinte már régen le kellett volna váltani Robert Kaliňák belügyminisztert. „Miért nem lépett a kormányfő Maiina Hedvig megoldatlan ügye miatti’ - tette fel a kérdést a mező- gazdasági miniszter. Úgy véli, hogy mennie kellett volna Viera Toma- nová szociális ügyi miniszternek is, aki ugyan repülőgéppel utazott Lisszabonba, de szolgálati autóját maga után küldte. Nem kímélte az ellenzéket sem, állítva, az előző kormány által elfogadott intézke­dések tették lehetővé, hogy az ál­lam sok milliárd koronás vagyont kótyavetyélt el. Szerinte akár 50 milliárd koronára is rúghat a visz- szaadott föld piaci értéke. Simon Zsolt, az előző kormány mezőgaz­dasági minisztere úgy véli, a mi­niszter politikai felelőssége kétség­bevonhatatlan, és csak a megsér­tett gyerek szólt belőle, amikor az ellenzéket is törvénysértéssel vá­dolta. Az ellenzék azt követeli a mi­niszterelnöktől, hogy szerezze visz- sza a Bríza által aláírt szerződések alapján átadott földet, jogászok szerint azonban erre szinte semmi esély nincs. „Ha a jelenlegi tulajdo­nosok önként nem adják vissza, ak­kor az esély, hogy törvényes úton visszaszerezhető a földterület, szinte a nullával egyenlő - mondta lapunknak Vladimír Pirošík jogász. - Mivel az átruházás során csak az alap belső előírásai sérültek, a tör­vényeket betartották, kicsi az esé­lye annak, hogy az állam peres úton visszaszerezheti a vagyont.” A kormány kezében nincs eszköz a parcellák visszaszerzésére, (lpj, s) ARANYKÖPÉSEK A Szlovák Földalapért a kormány a felelős, ezért követelem, hogy Robert Fico cselekedjen, és ne folytassa ezt az ellenünk, és minden szlovák ellen elkövetett bűntényt. Miroslav Jureňa, mezőgazdasági miniszter Az első héten külföldön kívül voltam. Miroslav Jureňa Szavait pusztába kiáltott szónak tartom; úgy viselkedik, mint egy döglődő állat, rugdal minden irányba. Simon Zsolt reakciója Miroslav Jureňa sajtótájékoztatójára A HZDS a mai rendkívüli kongresszusán dönt arról, hogy kilép-e Robert Fico kormányából, vagy marad Vladimír Mečiar: nem a legjobb a koalíció felállása ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Továbbra sem tudni, hogy a HZDS kilép-e a kormányból vagy sem. A párt képviselői tegnap, a tisztségéről lemondó Miroslav Jureňát beleértve, ugyan azt nyilat­kozták, hogy a jelenlegi helyzetben fontosabb a kormánykoalíció fenn­tartása, ugyanakkor beismerték, a párt mai rendkívüli kongresszusán a kabinetből való távozásról is tár­gyalni fognak. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke tegnap háromnapos hallgatás után a TA3 hírtelevíziónak elmondta: nem gondolja, hogy a kormánykoa­líció jelenlegi felállása a legjobb, sőt abban is biztos, hogy nem búja ki a négyéves megbízatási idősza­kot. Zdenka Kamplová, a párt köz­ponti titkára leszögezte: még ha a koalícióból való távozás mellett is dönt a párt, szavazataikkal támo­gatni fogják a jövő évi költségvetési törvényt. „Azt sem tartjuk kizárt­nak, hogy a schengeni övezethez való csatlakozásig, illetve az euró bevezetéséig támogatni fogjuk a kormányprogramot” - jelentette ki Kramplová. Milan Urbáni, a HZDS alelnöke az országos elnökség teg­napi ülése előtt bízott abban, hogy a párt a koalíció tagja marad. Ha­sonlóan vélekedett Ján Kovarčík parlamenti képviselő is. „Meg kell valósítanunk a kormányprogra­mot, győzködni fogom kollégái­mat, hogy a maradás mellett dönt­senek” - jelentette ki Kovarčík. Szerinte csütörtökön azonban a parlamenti frakció többsége még a küépés mellett foglalt állást. Ficónak 7 képviselő kell Robert Fico miniszterelnök kabi­netjének jelenleg 85 képviselője van, ha a HZDS 16 képviselője ki- lépne a kormányból, a Smemek legkevesebb hét HZDS-es képvise­lőt meg kéne győznie a kormány támogatásáról, mivel a parlamenti többséghez legkevesebb 76 képvi­selőre van szükség. Mečiar politi­káját az elmúlt időszakban legin­kább Viliam Veteška és Tibor Mikuš búálta, így elemzők szerint kétség nem fér hozzá, hogy ez a két képvi­selő azonnal átpártolna a Smerhez. Miroslav Kusý politológus sze­rint sokkal inkább a HZDS-nek, mint az országnak az érdeke a kor­mány megmentése. „Öngyilkosság­gal, katasztrófával lenne egyenlő, ha most úgy döntenének, kilépnek a kormányból. Ez a legnagyobb va­lószínűséggel előrehozott parla­menti választásokat eredményez­ne, és nem biztos, hogy a párt beke­rülne a parlamentbe. Meggyőződé­sem, hogy a HZDS-ben többen van­nak azok, akik nem úgy gondolkoz­nak, mint Mečiar, aki most vélhető­leg a legszívesebben távozna a kor­mányból. Eddig soha senkitől nem kapott olyan pofont, mint most Ficotól” - vélekedik Kusý. Újabb válság előtt állnak? A HZDS legutóbbi válságát Mi­kuláš Dzurinda utolsó kormányá­nak idején élte át, amikor a párt­ból több képviselő is távozott. Kusý szerint szinte egészen biz­tos, hogy ha a HZDS távozik a kormányból, Veteška és Mikuš is kilépnek a pártból. „És ki tudja még, hányán tartanának velük. Olyan képviselők, akikről gyakor­latilag nem is tudunk, hogy a par­lamentben ülnek. Nem ez lenne az első eset, és nagy a valószínű­sége annak, hogy a párt épp ilyen válsághelyzet előtt áll, amit Mečiarnak tudatosítania kell. Ha ezt el akarják kerülni, a maradás mellett kell dönteniük. Fico Jure­ňa leváltásával megüzente Me­čiarnak, ki az úr a háznál. Koc­káztatott és vélhetőleg jól meg­fontolta lépését, mert tudta, most ezt megengedheti magának” - mondta Kusý. (dem) VILLÁMINTERJÚ Simon Zsolt (MKP), korábbi mezőgazdasági miniszter a Szlovák Földalap működéséről Kié a valódi felelősség a föld­alap ügyében: a kormányé vagy a leváltott mezőgazdasági miniszteré? Miroslav Jureňa miniszter közel másfél éve irányítja a mezőgazda- sági minisztériumot, ennek hatás­körébe tartozik a földalap is. Ta­valy augusztustól idén májusig tartott, amíg kinevezte a földalap igazgató- és felügyelőtanácsát, ezért egyértelműen övé a politikai felelősség. Ö ezért a kormányra, hárí­totta a felelősséget, vagyis a másik két koalíciós pártot is fe­lelősnek nevezte, azt állítva, hogy nem tudtak megegyezni a posztok elosztásában. Mekko­ra felelősség terheli a kor­mányt, mekkora a minisztert? Ha nem volt megállapodás sze­mélyi kérdésekben, akkor miért kellett visszahívni a testületek ko­rábbi tagjait? Január 24-én a kor­mány jóváhagyta a kinevezést a földalap igazgató- és felügyelőta­nácsába. Május közepéig a minisz­ter nem adta át a megbízólevelet. Ez is a koalíció problémája vagy Jureňáé? Jureňa azzal vádolja az elő­ző kormányt, és konkrétan önt, hogy lehetővé tette a föld­alap számára, hogy az állam számára hátrányos értékbecs­lést alkalmazzon. Amennyiben Jureňa a szabályo­zást rossznak tartotta, miért nem változtatott rajta másfél éven ke­resztül? Az alkalmazott megoldás csak a restitúciós igények egyenlő elbírálását biztosította. Az érték- becslés akkor pontosan a törvény­nek megfelelően zajlott, úgy, mint az 1992-ben elfogadott földtör­vény esetében is. Erre azért volt szükség, hogy egyenlő elbánásban részesüljön minden restituens, aki a földjét visszaigényli. Ez volt az oka, hogy a pót­föld értékét nem a piaci ár alapján, hanem szakértői véle­mény szerint állapították meg? A szakértői véleményt a földhi­vatal rendeli meg, ugyanolyan rendelet alapján, mint amilyen az 1992-es földtörvény esetében is érvényes. Ezt a következő pél­dával tudnám illusztrálni: van három testvér, mindháromnak jár vissza föld. Ketten kérték 1992-ben, a harmadik azonban csak 2004-ben. Miért kapjon vissza földet más értékben a har­madik? Ezért jártunk el minden esetben ugyanazon pénzügymi­nisztériumi rendelet alapján. Én csak annyit módosítottam rajta, hogy a földalap és a földhivatal együtt rendeli meg a felértéke­lést, együtt fizetik a költségeket, az ügyfelet ezek a költségek tehát nem terhelik. Nem lenne egyszerűbb és igazságosabb a mai piaci ára­kat figyelembe venni? Kérdezem azonban, hogy mi­lyen földeket vettek el, és mikor? A háború után, 60 évvel ezelőtt el­vett földekről van szó, azóta az árak gyökeresen megváltoztak. Ha a kiadott föld értékét a piaci ár alapján kellene felértékelni, akkor az eredeti helyen fekvő földet, va­gyis a restitúció értékét is piaci áron kellene megállapítani. Ha például a szántó a mai Pozsony- Ligetfalu területén volt, és ha ezt piaci áron értékelnék fel, akkor jó­val magasabb lenne a restitúciós érték. Tehát az ügy mindkét olda­lát meg kell vizsgálni, (lpj)

Next

/
Thumbnails
Contents