Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-23 / 269. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 23. Kertészkedő 15 A madáretetőket úgy helyezzük el, hogy a ragadozók, így a macska, karvaly vagy a nyest ne érhessék el Télen etessük a madarakat! Ott, ahol kerti itatóban folyamatosan biztosítunk a madarak számára friss vizet, ott szívesebben költenek tavasszal (Kelemen Attila illusztrációs felvétele) Jön a tél, a hideg. A kertbarátok bizonyára nem feledkeznek meg a madarakról, melyeket télen etetni kell. A madarak rendszeres etetésével elérhetjük, hogy jövőre sokkal több színes madarunk énekeljen vagy pusztítsa a rovarkártevőket a kertben. ÖSSZEFOGLALÓ Egyes madarak gyümölcsökkel, magvakkal, mások rovarokkal, vagy gerinctelen állatokkal, kisebb rágcsálókkal táplálkoznak. Télen kevés a táplálék, és a megszerzésére fordítható idő is rövi- debb. A kisállatok többnyire téli álmot alszanak, a rovarok egy része elpusztul a vegetációs időszak végére. A magvak csonttá fagynak a hidegben, a gyümölcsök elenyésznek. A télen nálunk maradó és költési időben fiókáit rovarokkal etető énekesmadarak, például cinegék, csuszkák, harkályok, de még a verebek is kénytelenek télen magokat enni. Mit szeretnek a madarak? A legjobb madáreledel a napraforgó, amely olajtartalmánál fogva jelentős energiatartalékot ad a hideg napokon. A cinegéket etethetjük kiakasztott szalonnabőrda- rabbal, marhafaggyúba kevert és belefagyott vegyes magvakkal (madárkalács), dióbél hulladékkal is. A pintyfélék szeretik a földről fölszedni a napraforgómagot, kölest, stb.; a tarka tengelic, a meggyvágó vagy a zöldike és a csíz még a szélben himbálódzó műanyagflakonon vízszintesen keresztüldugott hurkapálcikára is rászáll a napraforgómagért. A rigókat és áttelelő vörösbegyet a talajra kiszórt apróra vágott almával, konyhai ételmaradékokkal - például a főtt sárgarépa, burgonya, rizs, felvágott vagy más húsféle - etethetjük. Nagyon szeretik a túrót vagy a keményre főtt tojást is. Balkáni gerlét és házi (parlagi) galambot búzával, kukoricával is etethetünk. A balkáni gerle egyre ritkább, mióta a háztáji baromfitartás is lassan visszaszorul, így kevesebb elhullott takarmányhoz jutnak hozzá. A másik problémát számukra a lakott területekre beköltözött szarkák okozzák, melyek szívesen fogyasztják a gerlék tojásait, fiókáit. A városi galambokat jobb, ha nem etetjük, úgyis sok kárt okoznak a műemléképületeken és többféle betegséget is terjesztenek. Mivel ne etessünk? A kenyérmorzsa olyan eleség, mellyel vigyázni kell. Valójában jó táplálék, de csak annyit adjunk a madaraknak, amennyit még aznap elfogyasztanak. Nedves időben a kenyérmorzsa maradéka könnyen megromlik, a rajta elszaporodott baktériumok megsavanyítják. Ettől viszont a madarak bélhurutot kapva elpusztulhatnak. Hol etessünk? A cinegéket lehet az ablakra kívül fölerősített etetőben, vagy egy közeli faágra függesztett etetőn is táplálni. Aki város vagy község szélén kertes házban lakik, saját lábon álló dúcetetővel is etethet. A cinegék nagyon ügyesek, alulról is be tudnak repülni egy oldalról pl. üveglappal zárt etetőbe, nem zavarja őket, ha az etető a szélben himbálódzik. A verebek sokkal ügyetlenebbek, de azért tanulékonyak. Az oldalról nyíló ablaketetőket könnyen ellepik és hamar elfogyasztják a cinegéknek kitett elemózsiát. A madáretetőket úgy helyezzük el, hogy a ragadozók (pl. macska, karvaly, nyest, stb.) ne érhessék el. így az etetőre járó madarakat a lehető legkisebb veszélynek tesszük ki. A madaraknak fontos az ivóvíz is. Ott, ahol kerti itatóban folyamatosan biztosítunk számukra friss vizet, ott szívesebben költenek tavasszal. Ráadásul fürdeni is szeretnek, de az átázott tollruhá- val nehezen repülnek föl. Emiatt jobb, ha az itató-fürdetőt nyüt füves területre, bokroktól távolabb tesszük, ahonnan már nagyobb távolságból észreveszik a macskát. Ha télen minden reggel friss vizet öntünk ki nekik, hamar megtanulják, hogy addig jöjjenek inni, míg be nem fagy. Ha téli menedéket készítünk a madaraknak, olyan növényeket ültessünk a kertünkbe, amelyek élelmet és búvóhelyet biztosítanak. Ha egyszer belekezdtünk a madarak etetésébe, felelősséggel tartozunk irántuk. Nem szabad még néhány napra sem téli eleség nélkül hagynunk őket. Ha az éléskamrájuk pár napra üresen marad, a táplálékra várakozó madarak könnyen belepusztulhatnak fele- dékenységünkbe. Amikor ősszel kertünket rendezzük, hagyjunk a földön virágmagvakat, néhány gyümölcsöt, bogyót, diót. így a téli napokon is gazdag marad környezetünk madárvilága. Leggyakrabban a széncinege, kékcinege, csuszka, barátcinege, veréb, feketerigó, meggyvágó, zöldike, tengelic, harkályok, fenyőpinty, csíz, galamb, vörösbegy látogatják az etetőket (Képarchívum) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL ms sňmsm vmmsmi Mitől pusztulnak a csibék? NAGY KORNÉL A csibéim folyamatosan pusztulnak. Görbék a lábaik, hasmenésük van, nem akarnak enni. A mi állatorvosunk adott valamilyen fehér port, hogy tegyem a vizükbe, de ez semmit nem segített. Mi ez a betegség, és lehet-e valahogy segíteni a csibéken? E. Edit Ilyen tömegesen jelentkező tüneteket vírusos és baktériumos betegség idézhet elő, valamint ásványianyag-csere zavar (pl. vitamin- és ásványianyag-hiány) is. A vírusos megbetegedések közül az ún. fertőző bursitis és az ún. fertőző tendosynovitis okoz ízületi gyulladással, hasmenéssel járó megbetegedést. A fertőző bursitis, más néven Gumboroi betegség 3-6 hetes csirkéknél okoz megbetegedést. Jellemző tünete, hogy az állatok elesettek, bágyadtak lesznek, majd a vízszerűvé vált ürülékük gipsz- szerűen felrakódik a madarak végbélnyílására, a cloakára. Fejfüggelékeik (az áll- és toroklebeny, valamint a taraj) először anémiássá (színvesztetté), majd kékessé válnak. A fertőző tendosynovitis esetén a csirkék és felnőtt szárnyasok egyaránt sokat ülnek, tipegve járnak és sán- tikálnak, mivel az Achillesz-ín az ízület felszínéről lecsúszik. Az elhullás mindkét esetben magas. A baktériumos megbetegedések közül a baromfitífusz, a baromfi- kolera és a fertőző mycoplasma synovitis okoz üyen és ehhez hasonló tüneteket. Laikus számára e három megbetegedés tünetei nehezen különböztethetők meg: elsőként hasmenést, ízületi duzzanatot, a sántítását vesszük észre a baromfiknál. Az anyagcsere- zavarok közül egy hiánybetegség, az ún. Perosis (amely mangán-, kolin- és nikotinsavamid hiánya következtében alakul ki) is társulhat e fenti megbetegedésekhez, ám önmagában is okozhat megbetegedést. A megbetegedés következtében a csonthossz növekedési folyamata zavart szenved; előfordul, hogy a tengelye körül megcsavarodik, és hosszában meggörbül. Ez okozhatja a csibék lábgörbesé- gét. Ilyenkor a takarmányba kevert ásványi anyag jelenthet megoldást. Ahhoz, hogy kétséget kizáróan eldöntsük, milyen betegségről van szó, az elhullott állatokat célszerű állatorvosunkkal az erre szakosodott laboratóriumban kórbonctani, bakteroló- giai és virológiái vizsgálatnak alávetni, hogy minél előbb megtaláljuk a betegséget kiváltó kórokozót. A kórokozó ismeretében a betegség ellen célzottan fel lehet lépni. Vírusos megbetegedés esetén (főleg a Gumboroo betegségnél) a még nem fertőzött egye- deknél háromszoros mennyiségű E-vitamin is jó hatású lehet. A már fertőzött állatok túlélési esélyei csekélyek. A vírusos megbetegedés ellen napos csibe korban végzett vakcinázással vagy a vírus megjelenésének megakadályozásával és a tartási-takarmányozási körülmények javításával, az új állományok betelepítése esetén rendszeres tisztítással és fertőtlenítéssel védekezhetünk. Ha a betegség baktériumos eredetű, minél előbb meg kell kezdeni a gyógykezelést. Erre antibiotikumot tartalmazó különböző készítmények vannak, por vagy oldat formájában, melyeket a takarmányba vagy az ivóvízbe keverünk. A már megbetegedett állatokat a gyógyszeres kezelés előtt ki kell selejtezni az állományból. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 21-én Komárom november 21-én Rimaszombat november 21-én Zselíz november 21-én Losonc november 22-én Szepsi november 21-én Kassa november 21-én sárgarépa 25 Sk/kg 10-12 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg 17-22 Sk/kg 17 Sk/kg 15-25 Sk/kg petrezselyem 49 Sk/kg 20-30 Sk/kg 50 Sk/kg 25 Sk/kg 35 Sk/kg 55 Sk/kg 29-45 Sk/kg burgonya 15 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg-11 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 3,70 Sk/db 2,90 Sk/db X 3,30 Sk/db X 2,50-3,60 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (90-120) SK/kg 18-25 (80-100) Sk/kg 20 (120) Sk/kg 15-18(80) Sk/kg 20-23 (105-110) Sk/kg 12-17(109) Sk/kg 13-15(110-130) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 5-8 Sk/db 45 Sk/kg 12 Sk/db 29-35 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 65-96 Sk/kg 25-38 Sk/kg 60 Sk/kg X 89 Sk/kg 90 Sk/kg 49-69 Sk/kg paradicsom 56-70 Sk/kg 30-40 Sk/kg 60 Sk/kg X 55-59 Sk/kg 45 Sk/kg 25-65 Sk/kg kelkáposzta 24-30 Sk/kg 20 Sk/db 35 Sk/kg X 15-19 Sk/kg 20 Sk/kg 16-19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250-300 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 35-44/35 Sk/kg 22-28/38 Sk/kg 25-35/x Sk/kg 20-22 Sk/kg/x 28-35/20-30 Sk/kg 33/33 Sk/kg 15-30/39 Sk/kg káposzta/karalábé 20 Sk/kg, 15 Sk/db 8-10 Sk/kg, 6-10 Sk/db 11 Sk/kg, 20 Sk/db 8 Sk/kg/10 Sk/db 8-15/15-17 Sk/kg 11 Sk/kg/14 Sk/db, 11-17 Sk/kg, 10 Sk/kg méz (dióbél) 140-160 (x) Sk/kg 80-130 (160) Sk/kg 120-140 (200) Sk/kg 100-120 (120) Sk/kg 100-120 (x) 90 (80-130) Sk/kg 100-130 (220) Sk/kg szőlő 60-88 Sk/kg X 59 Sk/kg X 69 Sk/kg 50 Sk/kg 29-59 Sk/kg uborka •60 Sk/kg X 35 Sk/kg X 55 Sk/kg 40 Sk/kg 48 Sk/kg
