Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-21 / 267. szám, szerda

KARRIER 2007. november 21., szerda 3. évfolyam, 46. szám Látszólag egyszerű a beérkező céges hívásokat fogadni és felhívni egy ügyfelet, ám rengeteg aprósággal ronthatjuk a rólunk és cégünkről kialakult képet A munkahelyi telefonálás íratlan szabályai A munkának elengedhetet­len eszköze a telefon. Lát­szólag egyszerű a beérkező céges hívásokat fogadni és felhívni egy ügyfelet, ám rengeteg aprósággal ront­hatjuk a rólunk és cégünkről kialakult képet, ami üzletek meghiúsulását is jelentheti. Nem árt megszívlelni né­hány íratlan szabályt. TANÁCS A telefonálási hibák már az időpont kiválasztásánál kezdőd­nek. Nem mindegy ugyanis, mikor telefonálunk üzleti ügyben. Mun­kaidő előtt és után nem illik tár­csázni, tehát az előre nem megbe­szélt hívásokat reggel 9 és este 6 óra közé időzítsük. Amennyiben egy partnernek ismert a vezetékes és a mobil száma is, érdemes először a céges, vezetékes telefo­non próbálkozni. Ha ez nem sike­rül, akkor érdemes a mobilt hívni. „A telefonálás mindig bemutat­kozással indul, nem csak a saját, hanem a cég nevét is tanácsos ki- -mondani. Ezt követően mondjuk el egy-két szóban, milyen ügyben telefonálunk”, mondja az első lé­pésekről Dr. Vámos Lászlóné pro- tokollszakértő. Ha hosszú léleg­zetű lesz, akkor kérdezzük meg, alkalmas-e most a beszélgetés. Amennyiben nem alkalmas, ak­kor kérdezzük meg, mikor hív­hatjuk újból. Érdemes reálisan el­mondani, körülbelül hány percig tartana a beszélgetés. Ha öt per­cet mondunk és tíz perc után sem érünk a közepéig, kellemetlenül érzi magát a hívott fél. Rossz hatást kelt az is, ha vala­melyik fél észreveszi, a vonal túl­só végén a másik gépel, az egérrel kattintgat vagy éppen eszik. Ép­pen ezért ezeket mindenképpen kerüljük. Üzenetrögzítő: itt is illik köszönni és bemutatkozni Mi történik, ha üzenetrögzítő „veszi fel” hívásunkat? „Ha amel­lett döntünk, hogy üzenetet ha­gyunk, ilyenkor is kell köszönni és bemutatkozni. Érdemes bemonda­ni, hány órakor hívtuk partnerün­ket és milyen ügyben. Az időpon­tot azért fontos megemlíteni, mert lehet, hogy csak később hallgatják meg az üzenetet, akkor, amikor már beszéltünk a keresett féllel”, jegyzi meg Dr. Vámos Lászlóné. Élőfordulhat, hogy a célsze­mély kollégája veszi fel a telefont. Ilyenkor is be kell mutatkozni és néhány szóban elmondani a hívás okát. Ez azért is lehet célszerű, mert lehet, más kolléga foglalko­zik az üggyel, és felesleges körö­ket futnánk. Kérdezzük meg, hogy mikor tudjuk elérni, mikor lesz alkalmas. Kérhetünk vissza­hívást és megadhatunk egy időin­tervallumot, mikor kellene min­denképpen beszélnünk. Fontos tanács: ebben az esetben ne kezd­jük el őt korábban hívogatni, vár­juk meg, míg ő jelentkezik. Mindig a hívó fél kezdjen el búcsúzni Előfordul, hogy egy telefonköz­pontos kapcsol mellékre. Ha 1-2 percig várakoztatnak, le lehet tenni a telefont és lehet újra tele­fonálni. Ilyenkor elmondhatjuk, „ne haragudjon, nem sikerült be­szélnem a keresett személlyel, tudná újra kapcsolni?” Ha téves a hívás, kérjünk elnézést, mielőtt letennénk a telefont. Megtörténhet baki a beszélge­tés lezárásakor is. Alapszabály: mindig a hívó fél kezd el búcsúz­ni, visszatetszést kelt, ha a hívott teszi. Ha hívott félként szabadulni szeretnénk a beszélgetőpartner­től, akkor elnézést kérve találni kell egy elfogadható okot: ez lehet egy közelgő tárgyalás, amire el kell indulnunk. Ha esetleg meg­szakad a vonal, itt is a hívó félnek kell újra tárcsázni. Érdemes óvatosan bánni a munkahelyi privát hívásokkal. Ha egy légtérben vagy irodában dolgozunk kollégákkal az egy-két percnél hosszabb magánbeszél­getéseket a munkanap végére időzítsük. Még akkor is, ha a pri­vát hívásokat engedélyezik. Más­különben zavarjuk a csapatot a munkában. Ha a cégnél cseng a telefon Ugyancsak mindennapos eset a munkahelyen, ha a beérkező hí­vásokat kell felvenni. Sok helyen pontosan szabályozzák a telefo­nok kezelését. Gyakran előfordu­ló beköszönés: „Nagy Piroska Kiss Kft. Jó napot kívánok!”. Ügyfél­szolgálatokon hozzáteszik még a „Miben segíthetek?” formulát. Ha a vonalas hívás közben cseng a mobilunk, akkor kérjünk elnézést beszélgetőpartnerünktől, majd röviden „intézzük el” a hirtelen bejött hívást. Ha nincs bent a hívott fél, és mi vesszük fel a telefont, akkor kér­jük el a számát, amelyen vissza­hívhatja. Vagy kérdezzük meg, akar-e üzenetet hagyni. Ha tud­juk, megadhatjuk, mikor érdemes újra telefonálni. Nem tanácsos hazudni, ha egy kolléga hollétéről érdekelődnek. Udvariatlanságnak számít, ha anélkül hangosítjuk ki a telefont, hogy ehhez engedélyt kérnénk a másik féltől. Tárgyalások alkalmával meges­het, hogy a partner telefonja cseng, és felveszi. Ilyenkor pró­báljunk meg nem odafigyelni vagy tegyünk úgy mintha jegyze­teink között olvasgatnánk. Az ille­delmes partner a végén elnézést kér, amire illik röviden reagálni (Semmi probléma). A vezető asszisztenseként kell a diplomácia A telefonok kezelése különö­sen ügyvezetők asszisztenseinél igényel ügyességet és diplomáci­ai érzéket. Könnyebb az asszisz­tensek helyzete, ha a vezető el­mondja, milyen hívást vár az adott napon, egyéb ügyekben pe­dig iránymutatást ad. Ha például elfoglalt aznap, akkor kérheti a megkeresések jegyzetelését: ki miért teéefonált és milyen szá­mon érhető el. Előfordul, hogy erősködik a hívó és „nagyon sürgős ügyben azonnal” beszél­nie kell az ügyvezetővel. Ha a ve­zető bent van, célszerű azonnali visszahívást ígérni vagy tartani a vonalat és a vezetővel közben egyeztetni. (J) Önző a főnöke, és nem tudja, hogyan kezelje? Felmondani nem akar, ugyanakkor egyre nehezebben viseli, hogy a babérokat mindig felettese aratja le? Nehezen kezelhető az önimádó főnök FELDOLGOZÁS Önző a főnöke, és nem tudja, hogyan kezelje? Felmondani nem akar, hiszen szereti a munkáját, ugyanakkor egyre nehezebben vi­seli, hogy a babérokat mindig fe­lettese aratja le? Sok munkaválla­ló szenved az önző, mindentudó, érzéketlen főnököktől. A főnöktípusoknak sok fajtája létezik, az egyik legproblémá­sabb közülük az önző, kizárólag a saját érdekeit szem előtt tartó vezető. Az ilyen felettes csak ma­gára gondol, munkatársait sem­mibe veszi, sőt, gyakran a kollé­gák ötleteit saját ötletként tálalja a feletteseknek. Az önző vezető mindemellett a juttatásokat is úgy alakítja, hogy ő járjon a leg­jobban, a motiválás teljesen hi­degen hagyja. Nem dicsér, kriti­zálni viszont imád, persze csak a mások munkáját. Ha őt bírálják, dühbe gurul, hiszen önmagát té­vedhetetlennek hiszi, saját mun­káját pedig tökéletesnek. Nem ritka az önző főnök „Ilyen - mondhatjuk karrieris­ta típusú - vezetővel nehéz együtt dolgozni. Megmérgezi a dolgozók mindennapjait, akik nem szívesen fordulnak hozzá felmerülő problémáikkal, hiszen nem bíznak meg benne, ismerve esetlegesen felmerülő hátsó szán­dékait. Karrier-tanácsadás alkal­mával mesélte egy hölgy, hogy imádta a munkáját, a céget, ahol dolgozott, a munkatársait, főnö­kében viszont több ízben is csa­lódnia kellett, mivel rendre a sa­ját ötleteiként tűntette fel a válla­latvezetés előtt az ő szakmailag értékes javaslatait. Az illető sze­mély egy darabig tűrte ezt a ve­zetői hozzáállást, majd feladta, és úgy érezvén, hogy egy ilyen csatából csakis vesztesként kerül­hetne ki, inkább beadta felmon­dását. A vállalat vezetése egyéb­ként később próbálta őt vissza­csábítani, de addigra a hölgy már elkötelezte magát egy másik cég­nél” - mesélte Kiss Gabriella, kar­rier-tanácsadó. Ne konfrontálódjunk De mit tehetünk azért, hogy ez velünk ne történhessen meg? Nem tanácsos konfrontálódni ve­le, azzal ugyanis gyakorlatilag sa­ját felmondásunkat írtuk alá. Meg kell próbálnunk a feladatra, a cég érdekeire koncentrálni a ve­zető stílusával való foglalkozás helyett. Persze, ez igen nehéz fel­adat, különösen, ha közvetlen fe­lettesről van szó, akivel naponta többször is érintkezni kell. Keressük meg a személyzeti osztályt „Ha már nem bújuk tovább, ak­kor tanácsos a problémával meg­keresni valakit a vállalatnál. A leg­fontosabb, hogy semmiképp se az önző vezetőnek panaszkodjunk, azzal ugyanis csak rontunk a hely­zetünkön. Nem ajánlott emellett az ő közvetlen felettesét sem meg­környékezni ezzel a gondunkkal, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az általunk elmondottak a legjobb szándék mellett is esetle­gesen visszajutnak a fülébe. Ezzel tehát szintén nagy bajba sodorhat­juk magunkat, hiszen besúgónak titulálhatnak, őszintétlennek, aki hátulról támad” - figyelmeztet a karriertanácsadó. De akkor kihez forduljak - kér­dezhetik joggal. Ideális a sze­mélyzeti osztályt megkeresni az ilyen jellegű gondokkal, azon be­lül pedig azt a munkatársat, akit a témában legilletékesebbnek vél a dolgozó. Hogy miért? Egy jól működő szervezetben a személy­zeti osztály kifejezett feladata, kötelessége, hogy a munkatársak felmerülő gondjaira megoldást találjon. Azért is célszerű a sze­mélyzetist felkeresni, mert mun­kaköri kötelességéből fakadóan titokban kell tartania a panasz­tevő kilétét. Természetesen egy nagyobb létszámú személyzeti­osztály esetében a személyzeti igazgatót nem ajánlott személyes ügyekkel zaklatni, helyette egy alacsonyabb szinten lévő, de kom­petens kollégához érdemes for­dulni” - mondja Kiss Gabriella. Ha nem megy, lépjünk tovább Bármennyire jól működik is egy személyzeti osztály, akkor is elő­fordulhat, hogy a jelenlegi vezető tekintetében nem tudnak meg­nyugtató megoldást találni az ille­tékesek. Ebben az esetben taná­csos megkérdezni: van-e lehető­ség arra, hogy egy másik osztá­lyon egy másik vezető irányítása alatt folytassuk tovább a cégnél a karrierünket. Egoista főnökkel csak és kizáró­lag olyan emberek tudnak hosszú távon együttműködni, akik kivé­telesen jól alkalmazkodnak, kerü­lik a konfliktusokat, gyenge az önérdek-érvényesítő képességük, és fő motivációjuk nem az erkölcsi vagy anyagi elismerés, hanem in­kább például a tapasztalatszer­zés, a biztos munka, vagy a jó kol­lektíva. Amennyiben a munkavál­laló mégsem eléggé toleráns, hát bizony érdemes új munkahely után nézni, (j)

Next

/
Thumbnails
Contents