Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-21 / 267. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 21. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 Golfpályát és síelésre alkalmas dombot is építenek Disneylaňd Homonnán? S1TA-HÍR Homonna. A Dare Leisure holland társaság a kelet-szlovákiai város közelében 450 hektáros területen egy tematikus vidámparkot akar építeni. A cég 2008 májusában lát neki a 100-125 millió eurót felemésztő beruházásnak, melynek neve Madarak völgye. A golfpályákkal, síelésre alkalmas dombbal tarkított szabadidőközpont első részét 2009 derekán nyitják meg. A hollandok szerint a Párizs melletti Disneylandet leszámítva ehhez fogható méretű vidámpark nincs még egy Európában. Több mint 250 karton cigarettát találtak tegnap az egyik nemzetközi gyorsvonat hálókocsijában vasúti rendészek és a vámügyőrség munkatársai. Arról, hogy a Classic Red márkajeggyel ellátott dohányáru hamisítvány-e, egyelőre nem adott hírt a az országos vámigazgatóság. (A vámügyőrség felvétele) Az épület a felperes jogi képviselője szerint ügyvédi mesterkedés folytán került magántulajdonba Elhúzódó palotaper Kassán Kassa. Még mindig nem született végleges döntés a Ja- kab-palota tulajdonjogi perében. A műemlék épületet két évvel ezelőtt ugyan a városnak ítélte a járásbíróság, az alperes - egy magánszemély - azonban fellebbezett, mert továbbra is igényt tart az ingatlanra. JUHÁSZ KATALIN Az idős hölgy 2001-ben levelet küldött a városi hivatalba, amelyben felszólította az illetékeseket, hogy ürítsék ki a palotát, és adják át neki a kulcsokat. Ekkor derült ki, hogy a telekkönyvben a Jakab- palota valóban az ő nevén szerepel, ráadásul a hölgy az egykori tulajdonos Prágában élő lányától vásárolta meg az épületet 16 millió koronáért. A város illetékesei arról sem tudtak, hogyan és mikor szerezte vissza az említett nő szülei egykori tulajdonát. Szerintük az átírás során törvénysértés történt. Nem nyugszanak bele a palota elvesztésébe, azt továbbra is városi tulajdonnak tartják, a kulcsok átadása helyett pedig a bíróságon kértek találkozót az idős hölgytől és jogi képviselőjétől, valamint az épületet korábban eladó leszármazottól. A pereskedés hetedik éve folyik, a tavalyelőtt született ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az idős hölgy azonban nem sokkal később elhunyt, örökösei pedig nem jelentkeztek. Hallatott viszont magáról az egykori tulajdonos Prágában élő lánya, aki az eddigi perköltségek kifizetése ellen nyújtott be fellebbezést. Az illetékes bíróság szóvivője szerint a testületnek előbb ezt az ügyet kell lezárnia, csak azután foglalkozhat a tulajdonjogi viszonyok tisztázásával. A Jakab palotát 1899-ben építette Jakab Péter, aki maga tervezte a furcsa, meghatározhatadan stílusú épületet. A zsidótörvények értelmében a háború alatt a palotát elvették tőle: 1945-ben itt volt Eduard Beneš államfő kassai székhelye, majd állami tulajdonba került. Az épületet a rendszerváltás után műemlékké nyüvánították. Jakab Péter lánya tizenhárom évvel ezelőtt, az ingatlanok visz- szaszolgáltatásáról szóló törvényre hivatkozva fordult a bírósághoz szülei egykori tulajdonának ügyében. A bíróság ekkor elutasította a keresetet, ám a kitartó nyugdíjas 1996-ban ismét próbálkozott, és ezúttal jogilag érvénytelennek minősítették a szülők által 1941-ben kötött szerződést, amelyben a Jakab-palotát több más épületre cserélték. Kassa város ekkor már nem szerepelt alperesként az ügyben, ezért nem képviseltethette magát a tárgyaláson. Később a hölgy ügyvédjének valamilyen úton-módon sikerült közjegyző által hitelesített bizonylatot szereznie arról, hogy a palota ügyfele tulajdonát képezi. A felperes jogi képviselője szerint a palota vélhetően ügyvédi mesterkedés és hivatalnoki figyelmetlenség folytán került annak idején egy magánszemély tulajdonába. Egy idős hölgy felszólította az illetékeseket, hogy adják át neki a palota kulcsait (A szerző felvétele) Benzinnel öntözte magát, és ivott is az üzemanyagból Felrobbanhatott volna a ház A helyi önkormányzati testület tagjai fejenként évi negyvennyolcezer korona juttatásról mondtak le Elosztották illetményüket Nagykapos képviselői ÚJ SZÓ-HÍR Uptószentmiklós (Liptovský Mikuláš). Lapzártáig nem adott hírt a rendőrség arról, hogy miért akarta magát felrobbantani egy 46 éves férfi a város egyik tömbházában. Az illető sajtóértesülések szerint a titkosszolgálat volt munkatársa. Robbanószerkezetet szerelt a testére, s a helyszínelő rendőrök jelenlétében azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát. Benzinnel kezdte öntözni a testét, sőt, az üzemanyagból ivott is. Amikor meggyújtotta magát, a rendőrök ártalmatlanították, majd a gyorsmentőszolgálat munkatársai azonnal elsősegélyben részesítették. A rendőrséget egyébként a városi hivatal egyik alkalmazottja riasztotta. Reggel a tömbház bejáratánál a férfi pisztolyt fogott rá, de sikerült elmenekülnie. A rendőrök az épületet azonnal áramtalanították, elzárták a gáz- és a vízcsapot. Engedély nélküli fegyverkezés és fegyverkereskedelem vádjával eljárás indult az illető ellen, (kor) Hétfő esti baleset Alistál és Nagymegyer közt Kamion és Felicia ütközött B. JÓZAN MÓNIKA Alistál. Szerencsés kimenetelű baleset történt a 63-as főút Alistál és Nagymegyer közti szakaszán hétfő este. Egy Škoda Felicia áttért a szemközti sávba, és egy Nagymegyerről Alistál felé tartó kamion oldalának ütközött. A személygépkocsi eleje összeroncsoló- dott, de a sofőrnek a haja szála sem görbült. A forgalmat háromnégy órán keresztül el kellett terelniük a rendőröknek, mert a kocsi beszorult a kamion alá, és a te- heijármű kerekét is ki kellett cserélni. „Figyelmetlenség történhetett, de szerencsére nem volt frontális az ütközés” - mondta a balesettel kapcsolatban Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány. (jóm) A Felicia sofőrje élve megúszta az ütközést (Fogas Ferenc felvétele) LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az Ung-vidéki település önkormányzatának tagjai nemrégiben döntöttek arról, hogy az idén a képviselők fel nem vett járandóságait mely helyi egyesületek és szervezetek kapják meg. A nagykaposi városatyák még a megbízatási időszak elején meglehetősen szokatlan, ám tagadhatatlanul önzetlen döntést hoztak, hisz akkor a következő négy évre ■ lemondtak a képviselői illetményükről. Az elmúlt években eddig egy városi tanácstag havi 4000 koronát kapott munkájáért, ha egy képviselő valamelyik szakbizottságban is elnökölt, tanácskozásonként további 500 korona járandóság illette meg. A bizottsági tagoknak 300 korona járt munkájukért. Az új önkormányzati testület alakuló ülésén Majoros Béla, a Most-Híd Polgári Társulás színeiben mandátumot szerzett képviselő arra szólította fel társait, hogy a nekikjáró juttatásról mondjanak le, s a pénzt a nehéz szociális helyzetben lévő diákok, a sportolók és a helyi művészeti alapiskola megsegítésére ajánlják fel. A javaslatot mind a 12 képviselő támogatta, így ők a következő négy évben személyenként 192 ezer korona bevételről mondanak le, s a vállalás szerint a tizenkét tagú testület tagjai ebben a megbízatási időszakban összesen 2,3 millió koronát nem vesznek fel a város kasz- szájából. Az idén „megspórolt” pénzcsomagból most a helyi oktatásügyi hivatal 14 ezer koronát kapott, a művészeti alapiskola 12 ezer, a labdarúgó-szakosztály 40 ezer, a sakk-klub 15 ezer, az Energetic Táncklub 100 ezer, a gyeplabdaszakosztály 15 ezer, az asztaliteniszklub 50 ezer, az Erdélyi János Vegyes Kórus 20 ezer, a Vánok gyermek folklórcsoport pedig 30 ezer korona támogatást nyert el. A képviselők illetményéből a művészeti alapiskola diákjaival foglalkozó Štefan Szatmáry tevékenységére 24 ezer korona jut. A Most-Híd Polgári Társulás tagjai már a választási programjukban is azt ígérték: ha bejutnak a helyi képviselő-testületbe, nem fogadnak el pénzt a munkájukért. Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere egyébként az önkormányzat egyik első tanácskozásán nem fogadta el a képviselők által neki javasolt fizetésemelést, így jelenleg csak a törvény által meghatározott „alapbérért” dolgozik. Nagykaposon az önkormányzat munkáját segítő szakbizottságok tagjai sem kapnak sem- müyen juttatást tevékenységükért. A tulajdonosok nem a városi hivataltól, hanem egy internetes hírből értesültek a tervről Kioszkbontó tervek Rimaszombatban SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Év végéig le kell bontaniuk a tulajdonosoknak azokat az árusítóhelyeket, amelyek állítólag rontják a városképet. Idén december végéig a városi hivatalhoz közeli kioszknak és a Vasút utcai fagylaltosnak kell eltűnnie, a jövő év végéig pedig egy harmadik, élelmiszert kínáló építményt kell lebontani. Rimaszombat városvezetése új területrendezési - tervet készít, amely jövő év júniusában kerül az önkormányzat elé. E tervezet alapján szabályoznák a többi közt azt is, hogy közterületeken hol lehetnek árusítóhelyek. A városban a rendszerváltás után gomba módra szaporodtak a különböző elárusítóhelyek, amelyek közül néhány egyáltalán nem illik a környezetébe. A vállalkozók pénztárcájukhoz mérten vásároltak vagy építtettek kioszkokat: körülbelül negyvenegy ilyen lehet a városban. Tulajdonosaik területhasználati díjat fizetnek a városnak. A rendezésre azért is szükség van, mert az egyébként példaértékűen rendbehozott Fő tér környékén olyan építmények találhatók, amelyek rontják a városképet. A kioszkokat a posta előtti térre helyeznék át, s ott olyan építményeket képzelnek el, amelyek stílusban „összekötik” a történelmi városmagot a modern lakótelepekkel. A felháborodást az okozta, hogy a lebontásra ítélt kioszkok tulajdonosai nem a városi hivataltól, hanem egy internetes hírből értesültek a tervről. Mivel az új városrendezési terv elfogadásáig nincs lehetőség a bódék áthelyezésére, véglegesen fel kell számolniuk az egyébként forgalmas utcákban működő kioszkokat, s valószínűleg legkevesebb három munkavállaló elveszíti állását. Arról, hogy a városkép a területrendezési elképzelés szerint végül is milyen lehet majd, a képviselők döntenek. Nem illenek a koncepcióba (Szekeres Éva felvétele)
