Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-20 / 266. szám, kedd

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovák filmhét Szegeden Szeged. A Szegedi Szlovákok Egyesülete, a budapesti Szlovák In­tézet, valamint a pozsonyi Szlovák Filmintézet rendezésében Szlo­vák filmhetet tartanak a Tisza-parti városban november 26. és de­cember 1. között. Nyitófilmként mutatják be - a rendező jelenlété­ben - Dušan Trančík A varázslók tele című alkotását. A vetítést kö­vetően Az önálló szlovák kinematográfia 15 éve címmel tartanak beszélgetést, melyen többek között részt vesz Dušan Trančík és Pe­ter Dubecký, a Szlovák Filmintézet főigazgatója. A filmhét prog­ramján szerepel továbbá Patrik Lančarič Beszélgetés az ellenféllel, Martin Luther Szökés Budára, Alice Nellis Titkok és Jan Švankmajer Őrültek című munkája, valamint több dokumentumfilm is. (tb) Bacsó Péter új filmet forgat Budapest. Egy intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szól Bacsó Péter filmje, amelyet A piros esernyők munkacímmel forgat a rendező. A filmet forgatókönyvíróként is jegyző Bacsó Péter el­mondta, hogy az alkotás márciusra készül el. A film ötletét az EU ál­tal prostituáltak számára indított menedzserképző tanfolyam adta. A történetben a fiatal árvát szerelme vezeti be a prostitúcióba: sze- retetéhségében társa kedvéért lefekszik valakivel, majd eladják őt egy motorért. Egy lányfuttató igájában küszködik, végül fellázad el­lene. A történet a komikum és a tragikum között egyensúlyoz. A női főszereplőt alakító Ubrankovics Júlia mellett játszik a filmben Huj- berFerenc, Kaszás Gergő, valamint Tóth Attila is. (mti) Feltűnik a nő, előbb felöltözve, aztán félig kivetkőzve. (Kozár Edit felvétele) Marek Styczynski koncertje a zsinagógában Cybertotem Community ELŐZETES Somoija. A lengyel Marek Sty­czynski ad koncertet november 22-én, csütörtökön 19.00 órától a somotjai zsinagógában. A zenészt Szlovákiában elsősorban a The Magic Carpathians nevű etnocore duó tette ismertté, melyben part­nerével, Anna Nacherrel zenél együtt. Ezúttal szólóprojektjével, a mágikus, misztikus zenével teli Cybertotemmel ismerkedhet meg a közönség. Marek Styczynski a tájainkon is használatos furulya és duda mellett olyan egzotikus hangszereket szólaltat meg, mint a didzseridu, a kaval vagy az udu. ,A Cybertotem egyfajta vándorlás régi és új ösvényeken, s a vándor­lás során pozitív kisugárzású he­lyeken pihenhetünk meg. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy kerülöm a sötétebb zugokat” - mondja pro­jektjéről a lengyel muzsikus. A zsinagógabeli koncerten vendégmuzsikusokkal lép közön­ség elé: Anna Naher és Jan Kubek mellett a Primordial Undermind nevű amerikai experimentális pszichedelikus zenekar két tagja, Eric Arn és Vanessa Am révén szó­lal meg élőben a Cybertotem Community, (m) Megjelent az Irodalmi Szemle novemberi száma Egy életmű erényei és titkai LAPAJÁNLÓ Tőzsér Árpád Kossuth-díjas köl­tő sokrétű és sokszínű költészeté­vel foglalkozik Fonod Zoltán ter­jedelmes tanulmányában, mely­nek második részét a folyóirat no­vemberi száma közli. Az ún. Mit- tel-korszak utáni, napjainkig tar­tó, fordulatokban gazdag idősza­kot tekinti át a szerző. Megítélése szerint költészete „életének ese­ményeivel, személyes életideje ta­pasztalataival, gondjaival kapcso­lódik ... a világidőhöz”. Egyes kö­teteiben „zavarba ejtően magabiz­tos, nagy műveltséganyagot” moz­gat meg a költő. Elismeréssel szól a tanulmányíró a Faustus Prágában (2005) című kötetről, mint szuve­rén drámai kísérletről, nem hall­gatja el azonban azt sem, megíté­lése szerint elmulasztott lehető­ség, hogy a dráma nem vált „monstre-drámává”, a magyarság sorskérdéseivel foglalkozó alko­tássá. , A »divat« látens kísértéseit s az adekvát válaszok hiányát látva” az értelmező, értékelő, tárgyilagos kritika, a „kísérletek, modellek, minták garmadája után” a legfon­tosabbnak azt tartja, hogy a költő - „érvényes és megkerülhetetlen költészete” érdekében - a „sok hajós” és „sok oszlopú” katedrális boltozatát megalkossa. Ez az igény azonban (a szerző szerint) irány­váltás nélkül elképzelhetetlen. A Magyar líra és epika a 20. században című sorozat legújabb tanulmányában Grendel Lajos a korszak regényíróival, Tamási Áron, Remenyik Zsigmond, Heve­si András, Lengyel József mun­kásságával foglalkozik. A cseh demokrácia történelmi arculatai című tanulmányban (E. Fehér Pál írása) reflektorfényben láthatjuk a cseh demokrácia egyes alakjait, köztük elsősorban Masaryk és Beneš törekvéseit, világpolitikai kapcsolatait. A könyvkritikát Görömbei And­rás és Szalay Zoltán írásai képvise­lik. Gál Sándor közelmúltban meg­jelent válogatott verseivel (Kihalt évszakok) Görömbei András fog­lalkozik, Balázs F. Attila (Casano­va átváltozásai című) kötetét pe- digSzalayZoltánmutatjabe. Fried István tanulmányát Caliban, a pol­gári író címmel közli a lap. A szépirodalmat Z. Németh Ist­ván, Kopasz Katalin és Zirig Árpád versei, valamint Béres Csilla no­vellája képviseli. Eltemettük ha- lottainkat címmel azokat a bú­csúbeszédeket közli a folyóirat, melyek Dénes György és Turczel Lajos ravatala mellett hangoztak el. Dénes Györgytől Duba Gyula búcsúzott az írótársak nevében, Turczel Lajostól pedig Dobos László és Görömbei András vett búcsút, (zsolt) Frenák Pál öt táncosra komponálta legújabb darabját, amelyet most a francia közönség is láthat A vágyakkal kokettáló ösztön Mély, tehát meredek vá­gyaink útja. Megállni ne­héz, lefelé csúszni sokkal könnyebb rajta, de a leg­nehezebb: eljutni a csúcs­ra. Ha a test ép is marad, a lélek megsérülhet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Frenák Pál friss darabja a buda­pesti Trafóban. INSTINCT - Soha, vagy... A pannonhalmi Varga Má­tyás verse nyomán. Neki írta. Név­re szólóan, „egyszer biztosan, most menj el, és vissza ne, majd aztán gyere úgy, mintha nem is ta­lálkoztunk volna, mintha soha. vagy mintha nem mi. menj, mert az arcom nyers beton vagy kő. va­lami félbehagyott, még szinte kar­col. - vissza se nézz, menj, mondom.” Vágyak, ösztönök, mozdula­tokba égett emlékek. Három férfi, egy nő. Egy férfi, ugyanaz a nő. Három férfi plusz a negyedik. Négyszögek. (Ellen)pó- lusok. Érzelmi terek. Mágneses erők. Fekete boxeralsóban, fehér maszkban a három fiú. Egymás hegyén-hátán. Sokszor a hegyén, ritkábban a hátán. Arctalan arcok. Látszatra gumiból, mégis inkább gipszből. Ezek nem rezzennek. Nem beszélnek. Az égadta földön semmit nem közvetítenek. Simák. Merevek. Érzelemmentesek. Meg- kövesedtek. Betonná váltak. Itt csak a szemek élnek. Fényük kivil­lan a maszk alól. Villognak a ré­sek. Ott tombol a lélek. Feltör a zsigerek alól, suttog és üvölt, kitár és bezár, dermeszt és perzsel, fel­szakad és összeforr. Láthatatlan szálakon mozgatja, irányítja, zúz­za és vágja, kifeszíti és gombóccá gyúrja a testet. A negyedik férfi: fekete öltöny, fehér ing, fekete nyakkendő. De ugyanaz a fehér maszk, mint a többieken. És ugyanazok az ösztönök, csak fed­ve, takarva, leplezve. Egyensúly­ban tartva. Határvonalon megál­lítva. Aztán feltűnik a nő, előbb felöltözve, aztán félig kivetkőzve, majd a végén teljesen mezítelenre vetkőzve, és minden felborul. Minden, amit csak az erő, az ön­uralom tartott össze. Amíg az ösz­tön, az instinct el nem végzi a ter­mészet által kiszabott feladatát. Az ösztön, az istenadta ösztön. A csak a vággyal kokettáló ösztön. A korlátokat, gátakat, falakat nem ismerő vággyal. A megszerzés, a birtoklás, az eggyé válás vágyával. Aztán nincs tovább. Vége. Mintha nem is láttuk volna egymást. Elég az érzelem. Önmagát emészti fel a vágy. Elhallgatnak az ösztönök. Mehetünk tovább. Anélkül, hogy hátranéznénk. Mintha nem is ta­lálkoztunk volna. Fekete térben fehér gördeszka­pálya. Vagy havas sílefutó. Lehet választani. Egy biztos: itt kúszni, mászni, hemperegni lehet. Ez az élet görbéje. Vágyaink hófehér te­re. Ösztöneink tisztábbik fele. Lel­ki egyensúlyt, helyes mozdulatot itt tessék megtalálni! Érzelmi kifu­tópálya belső hangokkal, mélyről feltörő sóhajokkal. Élő, romanti­kus zongora futamokkal és nyers gépzenével, helyben születő, fur­csa zajfoszlányokkal. Fehérre kék jön, hol hidegnek, hol melegnek tűnik, függvényeként annak, ami a végletek vagy a négyszög csúcsai közt történik. A mimika mellett az akrobatika is kizárva. Tánc ez, kemény tánc, a csupasz ösztönök tánca. Néha fájó, néha égető, néha tébolyító tánc, amely előránt ben­nünk egy jól elrejtett képet, felha­sít egy emléket. Szembesít. Ar­cunkba kiált. Gyengéden megérint vagy eltaszít, magába ránt. Nem kér - ad. Nem könyörög - elragad. Elemi erővel beszippant. Frenák Pál csak a fele életét tölti Budapesten. Már Franciaország­ban is otthon van. Együttese nem­zetközi. Magyar-francia. Fran­cia-magyar. Már ami a „be­jegyzést” illeti. Most, ebben a pro­dukcióban ugyanis három magyar táncos van és két külföldi. Nelson Reguera kubai, de Ausztráliából szerződött az együtteshez. Lisa Kostur amerikai táncosnő, aki Pá­rizsban csatlakozott Frenákékhoz. Baranyai Balázs és Grecsó Zoltán mellett Zambrzicky Ádám a har­madik magyar (ő a próbán lesérült Várnagy Kristóf helyébe lépett be). Kiváló táncosok. Elképesztő tudá­sú, izgalmas egyéniségek. Testük folyékony acél. Izzásuk vörös szül­te hófehér. Arcuktól megfosztva a lelkűket mutatják. Abban találjuk meg önmagunkat. Erős, divatos szóval: ütős produkció részesei. Frenák a legsűrűbb sűrűbe viszi őket, az emóciók sötét erdejébe. A fényt is ők hozzák el. Finoman. A tenyerükbe zárva. Súlyos este. Felkavaró este. Jó elázni utána. Legalább tisztára mos a téli eső. Mittelcinemafest - Az olasz film közép-európai fesztiválja december 12-ig a pozsonyi Mladosť moziban Bemutatják a legújabb Ferzan Özpetek-filmet is ELŐZETES Pozsony. Az Olasz Kulturális In­tézet fennállása óta igyekszik a szlovákiai közönség számára hoz­záférhetővé tenni az olasz film­termés legjavát. A kulturális inté­zet a Latin filmnapokat követően ezúttal a Mittelcinemafest - Az olasz film közép-európai fesztivál­ja címmel gazdag programmal je­lentkezik, amelyben a kortárs olasz kinematográfia kilenc darab­ját láthatja a pozsonyi közönség a Mladosť moziban. Á szemle teg­nap kezdődött Francesca Archibu- gi Repülőiskola című 2006-os munkájának bemutatásával, és egész időtartama alatt - december 12-ig - minden hétfőn és szerdán 18 órakor tartják a vetítéseket. A közép-európai jelző a címben arra utal, hogy a pozsonyi szemlével szinte azonos időben Budapesten és Varsóban is bemutatják a reper­toárba beválogatott mozgóképe­ket, amelyek 2005 és 2007 között születtek. A szemlén tartják szlovákiai előbemutatóját az egyik legismer­tebb olasz rendező, Ferzan Özpe- tek legújabb filmjének, melynek címe: A Szaturnusz Gyűrűjében. A török származású filmes ezúttal is összeszedi „kitárulkozó”, vegyes társaságát, s típusfigurái negyven­évesekként találkozva beszélik ki egymásnak azt, mi is történt velük azt követően hogy közösen meg­élt, zűrös ifjú éveik után útjaik kü­lönváltak. A Szaturnusz Gyűrűjé­ben azt mutatja meg, „mi történik, ha az érzelmi és egzisztenciális változások eltitkolása és tagadása helyett a társaság tagjai semmit nem rejtenek el egymás elől, min­dent kimondanak és megfogal­mazzák titkaikat, vágyaikat?” A középkorosztály kitűnő kép­viselője, Marco Bellocchio leg­újabb munkájának, a Házasságok rendezőjének a főhőse egy rende­ző, akinek sorsát követve a film va­lósága és a valóság keveredésének különös mozis ötvözetébe csöp­penhetünk. Az elsófilmes Alessandro Ange- lini is érdekes sorsot villant fel Fel­ismerés című drámájában, amely­nek ifjú főhőse, Fabio apa nélkül nőtt fel. Apját ugyanis - amikor a legnagyobb szüksége lett volna a támaszra - börtönbe zárták. Fabio felnőve szociális munkás lesz, s egy börtönben dolgozik, a szaba­dulok beilleszkedését igyekszik elősegíteni. Egy nap azonban munkahelyén rég nem látott apjá­val találja szemben magát. Termé­szetesen az apa fogvatartottként bukkan fel Fabio életében. A legidősebb nemzedék legje­lentősebb alakja, Pupi Avati is je­len lesz a pozsonyi szemlén 2006-os, Ismerkedési est című munkájával, (tébé) Alessandro Angelini Felismerés című filmjének hősei (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents