Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-16 / 264. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 16. Kultúra 11 Leczo Zoltán, lapunk munkatársa a moderátor szerepében, valamint Juhász Katalin, Balázs F. Attila, Aich Péter, Gyüre Lajos, Csicsay Alajos és Hajtman Béla (Hudák Katalin felvétele) A kortárs irodalom győzött, fertőzött és célba ért: a könyvespolcokra Ajánljuk magunkat! Ez lehetne a frappáns nevű Litera-túra projekt mottója, mert hisz arról van szó, hogy az írók és költők nyakukba veszik az országot, napköz­ben berobognak az iskolák­ba, és bemutatkoznak a csil­logó szemű kamaszoknak. Este pedig felnőtt közönség előtt teszik ugyanezt. JUHÁSZ KATALIN Napokon át emésztgettem az élményt, és bár a mikrobuszban azt ígértem, hétfőre készen lesz a beszámoló, szerencsére csak he­ten hallották e fogadkozást, pont anynyian, ahányan a nagykaposi Magyar Házban kíváncsiak voltak felolvasásomra. Ezért kisebb a ké­sedelem okozta lelkifurdalás, több idő jutott a „keleti végeken” gyűj­tött benyomások összegzésére. És mivel lírában utazom, e dolgozat is főleg rólam fog szólni. Hálás té­ma, mivel az egyes szám első sze­mély az őszinte kitárulkozástól a szerepjátékig számtalan lehetősé­get tartogat, úgy, hogy az olvasó­nak fogalma sincs, melyik énem­mel találja szembe magát. De kezdjük az elején. A Szlovákiai Magyar írók Társa­sága lehetővé tette a „nyugati” írók számára, hogy három napon át Kelet-Szlovákia városaiban és falvaiban találkozzanak az Olva­sóval, akiről természetesen csak halvány elképzelése lehet a szer­zőnek. A barátok és ismerősök visszajelzésein túl nem tudjuk, kikhez jut el ama bizonyos „üzenet”, melyet kommunikálni igyekszünk. Aich Péter, Csicsay Alajos, Gyüre Lajos, Balázs F. Atti­la, Hajtman Béla és jómagam vol­tunk a legkíváncsibbak erre a múlt héten, és sikerült is megtudnunk egyet s mást a jelenlegi viszonyok­ról, az írott szó súlyáról és presztí­zséről, a közönség ízléséről, a könyvek útjáról kiadótól olvasóig, valamint egymásról. Az ember lakva ismeri meg a másikat, és a szervezőknek hála legtöbbször együtt is laktunk mi hatan. A Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zetének jóvoltából pedig együtt utazgattunk egy kényelmes mik­robuszban, ahol én személy sze­rint megannyi irodalomtörténeti jelentőségű anekdotával gazda­godtam. Kassa, Márai Stúdió, esti író-ol­vasó találkozó hat íróval és egy hí­ján negyedszáz olvasóval. A más­fél órába nem fér felolvasás, min­denki röviden bemutatkozik (az idősebbek hosszasabban), vála­szolunk egy fura kérdésre, majd valamiért a stószi Fábry-hagyaték sorsa kerül szóba, és már vége is az estnek. Másnap a gimnázium I. B. osztályába sodor a sors, testneve­lésük lenne, örülnek, hogy nem kell rövidnadrágban rohangálniuk a tornateremben. Olvassatok so­kat, mert olvasni élvezet, ne tan­anyagnak tekintsétek az irodal­mat, hanem az élet részének. Mert ha egy-egy szövegben meg tudjá­tok találni az értéket, a vüágban is jobban tájékozódtok. Szépérzéke­tek fejlődik, szókincsetek gyarap­szik. Ezt próbáljuk elmondani ne­kik Aich Péterrel közösen. Az ötö­dikesek ezalatt egy csalimesét hallgatnak Gyüre Lajos előadásá­ban, az iparisták pedig Balázs F. Attilának és Hajtman Bélának örülhetnek. Az este már keleten talál min­ket. Kettes csoportokra oszlik a de­legáció, Kisgéresre, Nagyráskára, illetve Nagykaposra indulunk, ez utóbbi helyen a már említett hét fős közönség vár engem és Lajos bácsit. Nagy örömömre eljöttek Ferenc Gyuriék, a környék egyes számú szobrászművésze a végén egy szalmából készült angyalkát nyom a kezembe, tán meg sem ér­demiem... A másik két helyen sem sokkal több érdeklődő gyűlt össze, viszont Nagyráskán háromórásra nyúlik a találkozó, a közönség egyszerűen nem akar hazamenni. A kortárs irodalom rétegműfaj, egy lelkes, szűk réteget viszont igencsak érdekel - vonjuk le a ta­nulságot. Másnap csoportos jelenés a ki- rályhelmeci gimnáziumban, előtte Attilával és Bélával igyekszünk kedvet csinálni saját műveinkhez a nagykaposi negyedikes gimisek- nek. Sikerül is, a srácok veszik a lapot, okos kérdéseket tesznek fel, nevetnek a nyelvi poénokon, bele­olvasnak a köztük köröző kötetek­be, aztán alig akarnak elengedni. Királyhelmecen egy fiúcska össze­téveszti Gyüre Lajost Grendel La­jossal, büszkén jelenti, hogy meg­van neki az Áttételek dmű kötet Lajos bácsitól. Este aztán megtud­juk, hogy a helyi könyvesboltban a Litera-túra résztvevőinek egyiké­től sem lelhető fel egyetlen könyv sem. így nehéz betömi a köztu­datba, jegyzem meg szomorkásán, aztán a közönség kárpótol minde­nért. Kivételesen érzékeny, értő és lelkes „tömeg” gyűlik össze a művelődési ház galériájában. Ak­tívan bekapcsolódnak a beszélge­tésbe, sőt olyan kérdéseket tesz­nek fel, amelyeket még magunk­nak sem mertünk eddig feltenni. Leczo Zoltán, az est moderátora szépen kordában tartja a hat em­bert, minek köszönhetően az ed­digi legbőbeszédűbből lesz a leg­hallgatagabb, mi, többiek pedig kedvünkre megnyilvánulhatunk. A végén pedig - csodák csodája! - vásárolnak és dedikáltatnak: teljes siker, a kortárs irodalom győz, fer­tőz és célba ér, a könyvespolcokra, ahová szántuk. Köszönet mind­ezért a szervezőknek és az érdek­lődőknek. Ha rajtunk múlik, szíve­sen jövünk máskor is. A neves akadémikus megkapta a Szlovák Tudományos Akadémia aranyérmét is Elhunyt Kosáry Domokos MH-HÍR Életének 95. évében csütörtö­kön elhunyt Kosáry Domokos Szé- chenyi-nagydíjas történész, a Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnö­ke halálával kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Kosáry Domokossal a magyar tudományosság elvesztet­te nagy-nagy öregjét, az egyik nemzetközileg legismertebb ma­gyar történészt. Az MTA elnöke egyebek között emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalomban Kosáry Domokos a történészek forradalmi bizottmányának elnö­keként „kiállt a forradalom ügye mellett”. Ezért 1957-ben bebörtö­nözték, s csak 1960-ban szabadul­hatott amnesztiával. „Szabadulása után nem foglal­hatott el egyetemi állást, a Pest Megyei Levéltárban dolgozott, majd a Magyar Tudományos Aka­démia Történelemtudományi In­tézetének munkatársa lett” - so­rolta Vizi E. Szüveszter Kosáry Domokos pályafutásának állomá­sait. Megjegyezte: Kosáry Domo­(Képarchívum) kos 1990-ben lett a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, egy olyan időszakban, amikor „sze­rencsétlen ödetek alapján az Aka­démiát politikai célzatú támadá­sok érték, s akár még a megszűnés is fenyegette”. Kosáry Domokos „személyes kiállásával, határo­zottságával megmentette a ma­gyar tudomány majd kétszáz éves fellegvárát - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Kosáry Domokos 1913. július 31-én született Selmecbányán. Eötvös-kollégista volt, majd kül­földi tanulmányutakat tett, 1936- ban szerzett doktorátust. 1937- től 1950-ig az Eötvös Kollé­gium tanáraként dolgozott, majd a Budapesti Tudományegyetem professzora lett. 1949 végén az egyetemi történészi munkából menesztették. 1954-től 1957-ig az Agrártudományi Egyetem Köz­ponti Könyvtárának igazgatója volt. 1957-ben az 56-os forrada­lomban vállalt szerepe miatt letar­tóztatták, 1960-ban amnesztiával szabadult. 1960 és 1968 között a Pest Megyei Levéltár, majd 1968-tól 1989-ig az MTÁ Törté­nettudományi Intézetének mun­katársaként, tudományos tanács­adójaként dolgozott. A tudós 1982-ben lett az MTA levelező, 1985-ban pedig rendes tagja. Kutatási területe a XVm-XK. század magyar törté­nelme volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A két or­szág történészi kapcsolatainak elmélyítése érdekében kifejtett te­vékenységéért 1997-ben megkap­ta a Szlovák Tudományos Akadé­miaaranyérmét. RÖVIDEN Jaksics Ferenc kiállítása Pozsony. Tegnap nyitották meg a Pozsonyi Magyar Galé­riában (a Csemadok OV szék­helyének nagytermében) a Jaksics Ferenc Jubileumi kiál­lítás - 70 című tárlatot. A Po­zsonyban élő grafikus, illuszt­rátor és festő munkáiból összeállított kiállítás decem­ber 15-ig tekinthető meg. (ú) A Monarchia Kassán Kassa. November 19-én, hétfőn 19 órától a Honvéd Táncszínház lép fel az Állami Színházban a Monarchia - Népek tánczai című előadás­sal. Zsuráfszky Zoltán rende­ző-koreográfus a népmű­vészet felől közeh't az 1867-es kiegyezéssel létrejött Oszt­rák-Magyar Monarchiához, amely minden téren ugrás­szerű fejlődésnek indította az országot. Az előadás azt sze­retné bemutatni, hogyan őriz­ték meg a különböző nem­zetiségek saját táncaikat, ze­néjüket, kultúrájukat. (juk) Ma délután 17 órakor nyitják meg Dunaszerdahelyen, a Csallóközi Múzeumban Barta Gyula retrospektív kiállítását, amelyet a festőművész nyolcvanötödik születésnapja alkalmából rendeztek. A ju­biláló művész munkásságát Kocsis Ernő festőművész méltatja. A tárlat december 20-ig tekinthető meg. (Képarchívum) Alapiskolák, figyelem! Olvasni, tanulni, tudni - Tanuljunk az Új Szóval! Program a tudás közvetítésére szórakoztató formában. A 2007/2008-as tanév I. félévében folytatódik a „Tanuljunk az Új Szóval" program. A munkafüzet a 9. osztályos tanulók részére készül polgári nevelésből. A program időtartama 2007. december. Téma.- Pénz és gazdálkodás. A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és a pedagógusok egyaránt ingyenesen kapják Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a szelvényt 2007. november 23-áig küldjék el a következő címre: Új Szó szerkesztősége, Nám. SNP 30, 811 01 Bratislava, vagy a kért adatokat a gyongyi.fratrikova@petitpress.sk e-mail címre. Közelebbi információkért hívják a 02/59 233 274-es telefonszámot. Siovrtafí A programot a SLOVNAFT támogatja Jelentkezési szelvény: Az iskola neve és pontos címe: Telefon:............................................................................. E-mail:................................................................................ .. A 9. osztályosok létszáma:.............................. Pe dagógusok száma:............................................

Next

/
Thumbnails
Contents