Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-16 / 264. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 16. TÉMA: NOVEMBER 17. 9 Véleményem szerint a szocializmusnak nem volt jövője, ha egy ország fejlődni akar, akkor szabadságra van szüksége Ki tud többet a szocializmusról? Ján Budaj Kassán ‘89 novemberében (Képarchívum) Felnőtt az első nemzedék, amely egyetlen percet sem élt a szocialista rendszerben. Szüleiktől hallhattak róla, esedeg a történelem- órán tanulhattak, ha’tízen- nyolc évet történelmi távlatként értelmezhetünk egyáltalán. Kassai harmadikos gimnazisták írták le, mit tudnak a szocializmusról. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Sok mindent nem tudok róla, csak annyit, amennyit a szüleim mondtak vagy történelemórán vettünk. Szerintem a szocializmusban az emberek el voltak nyomva, nem tartották be az emberi jogokat, mindenkit egy kalap alá vettek. Vannak, akik visszasírják ezt a korszakot, de az emberek többnyire örülnek a mai demokratikus államnak. Szerintem a szocializmus rossz rendszer volt. Ha ez a rendszer folytatódott volna, akkor ma azok az országok, amelyekben szocialista rendszer uralkodott, nem értek volna el ilyen fejlődést. Mindenki kapott munkát, még akkor is, ha egy ember dolgozott, öt pedig nézte. Ez rengeteg pénzbe került az államnak és szerintem ez is okozta a vesztét. Az államkassza kiürült, nem tudtak volna már miből fizetni. Igaz, hogy a mostani kapitalizmus sem tökéletes (szerintem a szocializmus sem), mert sok a munkanélküli, de az ország így fejlődhet és új lehetőségek nyílhatnak. A szocializmust azok szerették, akik nem voltak túl okosak. A szocializmusnak nem volt jövője. Ha egy ország fejlődni akar, akkor szabadságra van szüksége. Az igaz, hogy mindenkinek volt munkája, de az is igaz, hogy írókat korlátoztak, művészeket nem ismertek el. Az emberek nem tudták, mi történik a határon túl. Szerintem a szocializmus jó volt 50%-ban, mert egység volt, béke volt, kiépült minden. Mindenki egyenlő volt. 50%-ban nem volt jó az ateizmus. Üldözték a vallásgyakorlókat. Édesanyám is titokban konfirmált. Baromság volt a titkosrendőrség is. Mindenkit figyeltek, és aki valamit szólt a rendszer ellen, letartóztatták. Számomra a szocializmus mint fogalom és korszak, nem sok mindent jelent. A családomban nem esik szó róla, senki sem emlegeti a környezetemben. Amit tudok róla, csupán annyi, amennyit az iskolában vagy a TV-ben láthattam, hallhattam. Én úgy gondolom, volt egy-két jó dolog is a szocializmus idejében, de nem igazán szeretnék szocialista államban, közösségben élni. Jobban tetszik a mai demokratikus államformánk és a nagyobb szabadság, ami akkor nem volt. A mai állapotunk sokkal jobban tetszik. Sok mindenen ott a kézjegye, például a kultúrán, a művészeteken. Bármilyen mű, épület, ami abban az időben épült, felismerhető. Kevés esztétikai élményt nyújt. Előnye? A sokak által emlegetett munkalehetőségek. Nem volt munkanélküliség, mint most. Az emberek biztos munkahelyet kaptak, nem kellett külföldre menni a mérnököknek gyümölcsöt szedni. Egyszerű emberek nem emlékezhetnek vissza kellemesen, hiszen el voltak nyomva, nem saját céljaik szerint éltek. Akinek ismeretsége volt, vagy ismert volt, azt előnyben részesítették, „azt csinált, amit akart”. A szocializmus elképzelése jó volt, csak nem lehet megvalósítani. Mindenkinek volt állása, lakása, de nem vallhatta saját nézetét. Megsértették az általános emberi jogokat. Annak, hogy 1989-ben megtörtént a rendszerváltás, vannak jó és rossz oldalai is. Jó volt abban, hogy minden olcsóbb volt. Abban a korban még minden teljesen más volt. Az iskolák még nem voltak olyan szinten, mint most, de sokkal jobban igyekeztek a diákok. Nekem az sem tetszett volna, hogy sok olyan dolgot tettek kötelezővé, ami az ország irányítói szerint fontos, egyébként nem. Amit hallottam az az, hogy húst, déli gyümölcsöt és még sok más külföldről származó árut nem lehetett kapni vagy sokáig kellett érte sorban állni. Hallottam a szövetkezesítésről, jót is, rosszat is. Panaszkodtak az öregek arról is, hogy sok volt a besúgó. Amit most látok és amit párhuzamba tudok állítani a szocializmussal az az, hogy régen az emberek versengtek a földekért, most pedig rengeteg szabadon hagyott föld áll gazdátlanul, ahol szépen nő a parlagfű. Nem tudok sokat erről a korszakról, csak amit a szülőktől és nagyszülőktől hallottam. Bizonyos szempontból sokan jobbnak látták, mint a mai rendszert, ezt valószínűleg csak a biztos munkahelyre értették, mert akkor egy diplomával rendelkező embernek nem volt gondja az elhelyezkedéssel. Ma már két diploma is kevés... Nem hiszem, hogy a szocializmusban olyan szintű lett volna pl. az irodalom, mint ma, hiszen csak annak a korszaknak megfelelő dolgokat volt szabad leírni, az emberekbe csak azokat a szocialista eszméket sulykolták, így nem volt lehetőségük a szabadabb gondolkodásra. De a hátulütői is megvoltak, pl. ha valaki nem tetszett nekik, az már osztályellenség volt és eltávolították a számukra „kellemetlen elemeket”. A párt teljhatalmú, kicsit veszélyes volt, de legalább nem voltak pártviszályok, mint ma. Igazság szerint fogalmam sincs, milyen volt a szocializmus. Az idősebbek újra azt szeretnék, a 40 év körüliek semlegesen gondolnak vissza rá, szóval, se rossz, se jó. A családomban mindig csak annyit hallottam róla, hogy mindenkinek volt munkája, minden fillérekbe került, de a külföldi árut csak nagyon ritkán tudták megvenni. Sok rossz dolog volt ebben az időszakban. Az emberektől elvették a vagyonukat, amihez szerintem nincs joga senkinek. Az erős cenzúra miatt nem jelenhetett meg sok könyv sem. Nagyon örülök, hogy engem ez az időszak már nem érintett, holott gyermekként nem sokat tapasztaltam volna belőle. Mindig félelemben éltek az emberek, mert nem tudhatták, hogy éppen nem a szomszéd fogja őket besúgni. Mindenkinek volt munkája. Sokakat kitelepítettek, áttelepítettek. A mi falunk egy kicsike település a szomszéd falut kitelepítették és szlovákokat hoztak a magyarok helyébe. Sokan a családjukat veszítették így el, de legtöbben barátaikat. Mindenkinek volt munkája. Büntetve volt az, aki részegeske- dett. Mindenkinek dolgoznia kellett. A boltokban hazai termékek voltak csak, azok viszont jó minőségűek. Nem lehetett külföldre utazni. A tanárok nem járhattak templomba, mert ha megtudták, kidobás fenyegette őket. Mivel példát kellett mutatniuk a diákoknak, hogy mennyire jó a kommunizmus. Nem lehetett nyíltan bírálni a kommunizmust. Akárki besúghatott akárkit. Szerintem a szocializmus romboló hatással volt az emberek lelki világára és kreativitására. Az emberek nem gondolkozhattak szabadon, a tanárok és a művészek csak szorongással mehettek templomba. Ha bármi rosszat tettek volna a rendszer ellen, megbüntették őket. Ez egy emberekre erőszakolt életstílus volt, ami lehet, hogy úgy indult, mint jó ödet, de nem vált be, s erre már hamarabb rájöhettek volna. Szerintem az élet a szoci alatt nehéz volt, és örülök, hogy mi nem abban az időszakban élünk. Számomra a szocializmus a közös munkát, összetartozást jelentette. Ha én abban az időben éltem volna, biztos, hogy érdeklődtem volna a tiltott dolgok iránt. A hozzáférés a korunkbeli- eknek ismert fogalom. A régen nem megvitatható témák ma napirenden vannak. Abban az időben mindent ki kellett harcolni, manapság már a szájunkba kapjuk a sült galambot. Mégis elítélem a politikáját annak a kornak. Szerintem ez egy ideológia, amit egy ideig lehetett volna használni, de a mai világban túlságosan korlátozottnak tartom. Hogyan értelmezik a szocialista korszak jellegzetességeit azok, akik csak hírből ismerik az előző rendszert? A vekszlákok bonit árultak a Tuzex előtt ISMERTETŐ Ha ma azzal állnék egy középiskolás elé, tudod-e, hogy a vekslá- kok bonyt árultak a tuzex előtt, úgy nézne rám, mint a marslakóra. Pedig ezek a kor jelképei voltak abban az időben, amikor Csehszlovákiában a kommunisták uralkodtak. Aki tízen valahány évet élt abban a korszakban, annak ismerősek ezek a fogalmak. De hogyan értelmezik azok, akik csak hírből ismerik a szocializmust? A Mladá ffonta Dnes című napilap középiskolásoknak tette föl a kérdést, mit jelent szerintük a vekslák (valutaüzér), a tuzex, a spartakiád és az SNB (Nemzetbiztonsági Testület). Az alábbiakban a helyes megfejtést, valamint a diákok válaszait közöljük. 1. Ki volt a vekslák? Helyes válasz: Utcai valutaüzér. Illegálisan üzletelt valutával és tuzexutalványokkal (bony). Ez utóbbiakért speciális üzletekben nyugati árut lehetett venni. A diákok válasza: Kereskedő, slendrián, díler „bón, kell bón?” bonnal kereskedő gyanús figura a hasisos ellentéte, lenyalt fri- zurájú fickó olyan egyén, aki illegális dolgokat váltott prostituáltakkal kereskedő olyan ember, akit semmi sem érdekel drogkereskedő ember, akinek pénzre van szüksége ember, aki az utcán vált be valutát, így jogtalanul keres ember, aki tárgyakat cserél hajléktalan katona 2. Mi volt a Tuzex? Helyes válasz: A rendszer prominensei számára fenntartott üzlet, amelyben különlegesen jó minőségű árut kínáltak utalványért (bony). Pl. farmert, luxusárut. A diákok válasza: üzlet (utalvánnyal fizettek) nyugati áruval ellátott üzlet külföldi turkáló olyan hely, ahol nyugati áru volt kapható (pl. bőrkabát) jó minőségű áruval ellátott üzlet valamilyen boltocska cég, amely farmert árult drága német üzlet korábban sikeres üzlet, ma talán leasingtársaság 3. Mi volt a spartakiád? Helyes válasz: Tömeges test- nevelési fellépés a sokoli hagyományok alapján. Ötévente rendezték a prágai Strahovon. A diákok válasza: tömeges torna kommunista torna tornaegylet sportolók egyesülése, begyakorolt összeállítások bemutatója tornaegyletek találkozója csoportos torna a kommunizmus dicsőítésére! tömegpszichózis: helyes, de fölösleges sportrendezvény a Szovjetunióban gigantikus tornashow esztétikus effektusokkal szép volt, kár, hogy vége kommunista tánc tornázó emberek vicces ruhában olyasmi, mint a fiatalok olimpiája hátrányos helyzetűek olimpiája 4. Mit jelent az SNB? Helyes válasz: a Nemzetbiztonsági Testület rövidítése (kommunista rendőrség). A rendőrséget keményen uralta a kommunista párt. A diákok válasza: rendőrség snowboard állambiztonság nemzetbiztonsági párt állami nemzetbiztonság rendőrök - különleges tekintéllyel ellátva Állami Nemzeti bank Szlovák Nemzeti Bank Németország MÉRFÖLDKÖVEK 1989 - megdől a reális szocializmus Csehszlovákiában. Először Prágában, majd Pozsonyban, később az összes településen diktatúraellenes tüntetések zajlanak, megtörik a kommunista párt teljhatalma. 1990 - Megtartják az első szabad választásokat Csehszlovákiában. A rendszerváltó pártok nyernek: Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), melynek listáján indult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) is. Szlovákiában Vladimír Mečiar alakíthat kormányt. 1991 - Mečiar összetűzésbe kerül a VPN vezetésével, ezért leváltják. Az új kormányfő Ján Carnogurský, az akkor legerősebb parlamenti párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke. 1992 - A választásokat a Mečiar által létrehozott Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) nyeri, s ismét kormányt alakít. 1993 - Felbomlik Csehszlovákia. A két ország vezetői nem írnak ki népszavazást, politikai döntés születik. Michal Kováčot választják meg az ország első elnökének, aki idővel Mečiar ellen fordul. 1994 - Mečiar elveszíti parlamenti többségét, az ellenzéki pártok alakítanak kormányt, amit Jozef Moravčík vezet. Még ugyanebben az évben előrehozott voksolást tartanak, amit ismét Vladimír Mečiar nyer meg. Pártja a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Munkáspárttal (ZRS) összefogva koalíciót alkot. 1995-1997 - Szlovákia mellékvágányra kerül. A demokratikus rendszer semmibevétele, a kormányszintű nacionalizmus és bűnözés térhódítása, az állami vagyon le- nyúlása miatt Pozsony kimarad a NATO-bővítésből és nem kezdődnek meg vele a tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról. 1998 - Az ellenzék összefog: noha Mečiar nyeri a választásokat, nincs elég mandátuma kormányt alakítani. Ötpárti ellenzéld koalíció alakul Mikuláš Dzurinda vezetésével. A kormány tagja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is, amely a három magyar párt kényszerű egyesítésével jött létre. 1999-2001 - Szlovákiával megkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, az ország közeledik a NATO-hoz. 1999- ben új köztársasági elnököt választ az ország a baloldali Rudolf Schuster személyében. 2002-2003 - Mečiar nyeri a 2002-es választásokat is, de nem tud kormányt alakítani. Dzurinda vezetésével jobboldali koalíció alakul, amely megkezdi az ország eddigi legnagyobb reformjait. 2004 - Az ország belép a NA- TO-ba és az Európai Unióba. A nacionalista Ivan Gašparo- vič az ország új elnöke. 2005 - A reformok kezdenek beérni, az ország gazdasága meglendül, ám a lakosság számára kellemetlen megszon'tó intézkedések és a koalíción belüli sorozatos ellentétek miatt a kormánypártok népszerűsége alaposan megcsappan. 2006 - A haloldali Smer és Robert Fico nyeri a választásokat, s koalíciót köt a nacionalista SNS-szel és Mečiarékkal. 2007 - A kormány enyhíteni próbálja a reformok hatásait, ám meg akatja tartam annak esélyét, hogy Szlovákia 2009- ben bevezesse az eurót. (ú)
