Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-16 / 264. szám, péntek

A nap száma: Holnap lesz éve, hogy megdőlt a totalitárius rendszer Magyar gyereket magyar iskolába! A Via Nova 1CS beiratkozási kőrútjára hívja Önt az mraa november 16. Tornaija: Déli lakótelepi óvoda, 15.30 Rimaszombat: Tompa Mihály Ref. Gimnázium díszterme, 9.00 Fülek: óvoda, 15.00 tr* ® c 2007. november 16., péntek Ára 13 Sk (előfizetőknek 12 Sk) 60. évfolyam, 264. szám www.ujszo.com 0[k/33é3{DLh 03g^7©űijii(lll)©8 Holnap államünnep, az nem jelenik meg. Kedvenc lapjukat legközelebb ß)Äffi olvashatják. A nap mondata: Sikeres zuhanást kívánok az MKP-nak, és jó utat a pokolba. Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke A volt igazgatóhelyettes azt állítja, nem akar politikai játszmák eszközévé válni Bríza távozik, a válság marad Pozsony. Lemondott tisztségéről Branislav Bríza, a Szlovák Földalap igazgatóhelyettese, akit azzal vádoltak, hogy több értékes földterületet juttatott magánkézbe akkor, amikor teljhatalommal rendelkezett a földalapnál. Az álta­la aláírt gyanús szerződések váltották ki az eddigi legna­gyobb koalíciós válságot. „Lemondásom saját, szabad döntésem. Nem akarok politikai játszmák eszköze lenni” - jelentette ki tegnap Bríza. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bríza olyan szerződéseket írt alá, melyek alapján kelet-szlovákiai igénylők kaptak vissza parcellákat a Magas-Tátrában, akik néhány nap múlva túladtak rajtuk, millió­kért. A piaci áron állítólag 1,5 milli­árd koronát érő területet Vladimír Mečiarhoz és a HZDS-hez közel ál­ló GVM társaság vette meg, a szer­ződés bejegyzése után néhány nap­pal, 13 millió koronáért. Pavol Tal- čík, a GVM ügyvezetője beismerte, hogy a parcellák gyors megszerzé­sében az is segített, hogy megfelelő információkat kaptak a földalaptól. Bríza viszont azt állítja, senkit nem ismer az említett társaságból, sze­rinte ráadásul szántóföldek eladá­sát hagyta jóvá, melyek ára meg sem közelíti a 1,5 milliárd koronát. Bríza meggyőződése, hogy a kormányfő a Smerhez közeli lobbi­csoportok nyomására jelentette be, hogy ha nem mond le tisztségé­ről, leváltja az agrárminisztert. „Valakinek nagyon nehezére esett az, hogy felfigyeltem bizonyos gyanús dolgokra a földalapnál, meg akarják gátolni a szigorúbb ellenőrzést. A rendőrség egy gya­núsnak nevezett szerződés miatt sem hallgatott ki. A politikusok po­litikai játszmákra használják ki az alapot, és nem arra, amire kellene” - magyarázta Bríza. A Smer, a HZDS és az SNS elnö­kei a botrány kipattanása óta egy­szer sem ültek tárgyalóasztalhoz. Tegnap reggel Robert Fico kor­mányfő csak Ján Slotával találko­zott, Vladimír Meéiar pedig csak Ján Slotát fogadta, aki megüzente neki a miniszterelnök álláspontját. Bríza a két találkozó után jelentette be lemondását. A nemzeti vezér tegnap beismerte, a két koalíciós párt elnöke nem hajlandó tárgyaló­asztalhoz ülni, ezért ő egyfajta köz­vetítő szerepét vállalta fel. Robert Fico kormányfő elégedett Bríza lemondásával. Rövid állás­foglalását Silvia Glendová kor­mányszóvivő tette közzé. Fico sze­rint most az ügyészségnek kell lép­nie, hogy állami kézbe juttassa vissza azokat a földeket, amelyeket lehetséges, (dp) További részletek a 2. oldalon. (SITA-felvétel) Bríza jobbra el. Pártfőnöke, Vladimír Mečiar egyelőre nem áll szóba a miniszterelnökkel, mert szerinte Ficóék nem tartották be a koalíciós szerződést. HOGYAN ÉRTÉKELI AZ 1989 ÓTA ELTELT IDŐSZAKOT? ■■KniniHH Német német tanfolyamon Dielsdorf. Német tanfolyam­ra küldtek egy hetvenéves német nagypapát Svájcban, miután svájci állampolgárságért folya­modott, jóllehet német az anya- nyelve és azt tökéletesen bírja. Az illető jogilag német állampolgár­nak született, de világéletében Svájcban élt. Viszont csak a most kért állampolgárságot. (MTI) A. Nagy László, a Független Magyar Kezdeményezés alapító tagja: 1989 egyik legfonto­sabb hozadéka, hogy esélyt adott a jó és rossz változásokra. Nagyon fontos, hogy a társadalom remény­kedhet a jóban. Hullámhegyeket, hullámvölgyeket élhettünk meg az elmúlt 18 év alatt, ’89-ben beindult valami pozitív, aztán néhány év el­teltével minden szempontból ismét lefelé indulta lejtőn az ország. Ez az állapot 1998-ig tartott, ekkor jött egy fellendülés, amikor fejlődött a gazdaság, jogbiztonság alakult ki amikor a szlovák, magyar és más nemzetiségű állampolgár esélyt ka­pott a jobb életre. Az utóbbi másfél év rossz irányba mutat, ám a leg­fontosabb különbség ’89 előtt és után: ’89 előtt nem volt, azóta min­dig van remény a jó irányú válto­zásra, s a választók ezt megteremt­hetik azzal hogy leváltják a nekik nem megfelelő politikai garnitúrát. Peter Tatár, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen ala­pító tagja: A kommunizmus el­len folytatott harc nem volt következe­tes, ennek következményeivel küz­dünk mind a mai napig. Az eltelt időszak változásait azonban min­denképpen pozitívan értékelem, hi­szen ’89 novembere nélkül ma még mindig a világ végén lennénk. A leg­nagyobb negatívumnak a Vladimír Mečiar által bevezetett nyilvános hazugságot tartom, melyet ma már szinte mindenki alkalmaz. Ugyan­csak károsnak tartom egyes újság­írók téves meggyőződését, hogy ők akarják megmondani, milyen a vi­lág. A legnagyobb eredmény az, hogy az egyéneknek lehetősége nyűt az önmegvalósításra, létrejött a pol­gári társadalom, és lehetővé tette a személyes felelősség bekapcsolását a közéletbe, (lpj, sán) További részletek a 7, 8. és 9. oldalon. Uniós infláció Teljesítjük a szintet Pozsony. Bár októberben a nö­vekvő élelmiszerárak miatt meg­ugrott nálunk az infláció mértéke, ez egyelőre nem veszélyezteti az euró 2009-ben tervezett bevezeté­sét - derült ki az Európai Unió sta­tisztikai hivatala, az Eurostat leg­frissebb jelentéséből. Az uniós nor­mák szerint kiszámított szlovák pénzromlás üteme a szeptemberi 1,7 százalékról ugyan októberben 2,4 százalékra ugrott, azonban az októberben megszabott uniós felső határ 2,57 százalék volt, vagyis zsi­nórban már harmadik hónapja tel­jesítjük a maastrichti feltételrend­szer legszigorúbb kritériumát. Az utóbbi feltételt a három, legkisebb inflációval rendelkező uniós tagál­lam átlagából (most Málta, Fran­ciaország és Finnország tartozik ebbe a csoportba) számítják ki, eh­hez jön még másfél százalékpont. A drága élelmiszerek az EU többi országában is problémát okoznak, egyetlen hónap alatt 0,5 százalék­kal nőtt az infláció (elérve 2,7 szá­zalékot), amire az utóbbi két évben nem volt példa. (ČTK) A legdrágább utcák Pozsony a 38. helyen áll Prága. Pozsony szűkén vett bel­városa a világ 38. legdrágább ne­gyede az üzleti bérleti díjak terén - derült ki a Cushman & Wakefield tanácsadó cég legfrissebb felméré­séből. A társaság a világ 44 városá­nak elit bevásárló utcáit térképezte fel, a 2007-es lista élén továbbra is New York Fifth Avenue utcája sze­repel 11 983 euró/négyzetméter/' év árszinttel. A második legdrá­gább Hongkong (Causeway Bay) 9688 euróval, majd Párizs követke­zik (Avenue des Champs Elysées) 7364-gyel és London (New Bond Street) következik 6498-cal. A volt szocialista országok közül Moszkva Tver utcája a legborsosabb, ahol az éves négyzetméterenkénti bérleti díj átlaga 2226 euró. Ami pedig a visegrádi régiót illeti, Prága áll az élen, a Na Pííkope/Vencel-tér üz­letnegyed átlagos bérleti díja 2040 euró, Budapest Váci utcája a 28., Varsó Nowy Swiat utcája a 36., vé­gezetül Pozsony belvárosa a 38. he­lyen végzett. Pozsony árszintjét már eléri Briinn is, az utóbbi két vá­rosban a bérleti díj 890 euró. (ČTK) AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN ▲ ▲ T ▲ ▲ ▼ 22,601 33,087 46,277 1,242 13,003 9,018 IDŐJÁRÁS NÉVNAP ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Felhős égbolt, havazás Ma: Ödön; Holnap: Hortenzia, Telefon: A hőmérséklet -3 és + 3 fok között alakul Gergő; Vasárnap: Jenő 02/59 23 34 11

Next

/
Thumbnails
Contents