Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-14 / 262. szám, szerda
www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. NOVEMBER 14. Szülőföldünk 29 Negyven éve nyitották meg a vágsellyei kórházat - a 19. század végén két orvos gyógyított a városban 440 ezer a 40. születésnapra Vágsellye. A vágsellyei kórházat 1967. október 27-én nyitották meg. Ezt az évfordulót ünnepelték október 30-án a kórház egykori és jelenlegi dolgozói, az intézményt jelenleg üzemeltető Forlife nonporfit szervezet vezetői, önkormányzati és állami szervek képviselői és mindazon szervezetek képviselői, akik valamilyen módon segítik a kórház működését. GAÁL LÁSZLÓ A jelenlévők a járási székhely egészségügyének történelméből is kaptak némi ízelítőt. A településről szóló első írásos említés 1002- ből származik, ám egészen a 19. század végéig semmi említés nem található az itteni egészségügyről. A 19. század végén Vágsellyén két orvost tartanak nyilván, Salamon Ferenczet és Pakh Miklóst. Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején 5 orvos és a 40 szülésznő működött a városban. 1950-re az orvosok száma 8-ra emelkedett, kezdtek kialakulni az egészségügyi körzetek, de még nem volt központi rendelőintézet. Ezt fokozatosan alakították ki. Itt 1955-ben 80 ágy- gyal gyermek-, belgyógyászati és szülészeti osztály is nyűt. Miután 1958-ban megkezdték a hatalmas Duslo vegyi üzem építését, a egészségügyi ellátás bővítése is elengedhetetlenné vált. Az új kórház alapkövét 1962-ben tették le, és azt 1967-ben 285 ággyal nyitották meg. Az intézmény egészen 1996-ig újabb és újabb osztályokkal bővült, ám 2000-től az egészségügyben tapasztalható általános megszorítások az osztályok és az ágykapacitás csökkentését eredményezték. 2005-ig fokozatosan megszüntették a pszichiátriai, a dermatológiai, a tüdőbetegségek és a rákbetegségek osztályát, valamint a kórbonctani részleget. 2005 szeptember végére az ágyak száma 190-re csökkent. Ekkor, 2005. szeptember 31-én a vágsellyei kórház üzemeltetését a Forlife nonprofit szervezet vette át. Az azóta eltelt időszakot a jelenlegi kórházigazgató, Tirinda Sándor értékelte. Elmondta, hogy az állam a kórház adósságait kiegyenlítve az intézményt 2003 január 1-jével a Nyitrai Megyei Önkormányzat kezelésébe adta, sajnos megyei költségvetési intézményként nem egészen három év alatt újabb, közel 100 müliós tar(Szőcs Hajnalka felvétele) Egy alkalmi kiállítással is felidézték a vágsellyei kórház négy évtizedét tozást halmozott fel, Ezért volt szükség arra, hogy az adott jogi és gazdasági közeghez rugalmasabban igazodó, dinamikusabb üzemeltető vegye át a kórházat. A Forlife vette át az igazgatást, megtartották az összes addigi osztályt és rendelőt, valamint a produktív egészségügyi személyzetet, ám jelentős leépítés történt az adminisztratív és kiszolgáló személyzetben, ami jelentős megtakarítást eredményezett. „A páciensek és a fekvőbetegek számának fokozatos növekedése, valamint az egészségügyi biztosítókkal folytatott sikeres egyeztetéseknek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy 2007-re kiegyensúlyozott gazdálkodási mérleget tudunk felmutatni” - mondta Tirinda Sándor. - „Az alkalmazottaink felelős hozzáállása, a járási elöljáró, a vágsellyei és környékbeli polgár- mesterek, képviselők és politikai pártok közösen olyan erőt képviseltek, amely hozzájárult, hogy az egészségügyi minisztérium megváltoztassa a kórházak minimális hálózatának kialakítására vonatkozó javaslatát, és ezzel lehetőséget teremtsen a kórházunk színvonalának további növekedéséhez és gazdasági megerősödéséhez.” A kórház születésnapi ajándékot is kapott: a Galántai Jednota Fogyasztási Szövetkezet 440 000 koronát adományozott a fejlesztésére. Az erről szóló szimbolikus csekket a szövetkezet elnöke, Július Belovič nyújtotta át ünnepélyesen a kórházigazgatónak, aki elárulta, a pénzt a sebészeti osztály felszerelésének felújítására kívánják fordítani. Idén még a halottak napja előtt sem takarítottak Elfelejtett feszület a senki földjén ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár/Udvard. Megszámlálhatatlanul sok tragikus baleset történt már az Érsekújvárból Udvard felé vezető szakaszon. Az út menti feszülettől néhány méterre is áll egy apró kereszt, egy mátyusföli, alig negyvenévesen elhunyt férfi balesetének a helyszínén. A feszület mellett egyre nő a szemétkupac és elviselhetetlen a bűz. Lapunkat az udvardi hívők keresték fel a panaszukkal. Néhá- nyan közülük rendszeresen kijárnak ide, és megpróbálják a lehetetlent, hogy kitakarítsák a környéket. Sajnos, hiába, a kereszt környékén néhány hét elteltével még a korábbinál is nagyobb a rendetlenség. „Nem Udvard kataszterében áll a feszület, a mögötte lévő kiserdőnél kezdődik a település határa. Ennek ellenére a közmunkások Kusy Károly alpolgármester irányításával többször is kint jártak már, és rendbe hozták a környéket, amennyire csak lehetett” - tájékoztatott Kálazi József, Udvard polgármestere. „Igaz, hogy ez a terület már az érsekújvári kataszterhez tartozik, de a földrész, ahol a feszület áll, magánterület. Ennek ellenére évente egy-két alkalommal a városi közterületfenntartó Brantner Kft. rendbe hozza a területet, de ennél többet mi sem tehetünk” - mondta Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója, a Brantner Kft. ügyvezetője. Egy neve elhallgatását kérő udvardi panaszostól megtudtuk, három évvel ezelőtt valaki betonlapokkal elkerítette a keresztet. Ez nagyon jó megoldásnak bizonyult, mivel abban az időben az emberek nem is hordták ki oda a szemetet. Majd a betonlapok is eltűntek, és most már semmi sem védi ezt az egykor minden bizonnyal szép pihenőhelyet. Idén még mindenszentek előtt sem takarította el senki a szemetet, csak az útszéli kereszteknél, egy-egy tragikus baleset helyszínén pislákoltak a mécsesek, (száz) Szeméthegyek takarják el az Érsekújvár és Udvard közti útszakasz melletti pihenőhelyen található feszületet (Csuport István felvétele) Pavol Polka alpolgármester szerint a város kulturális és történelmi hagyományait kell kiaknázni, erre kell alapozni a település új arculatát Vonzó, hangulatos városka lehet Zselízből - négy stratégiai célt jelöltek meg ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Zselíz. Egyhangúlag megszavazták a városi képviselők a Gazdasági és Szociális Fejlesztési Programot, valamint az arra szorosan épülő Városfejlesztési Programot soros testületi ülésükön. Pavol Polka alpolgármester szerint szokatlan részletességgel kidolgozott, valóban a város jellegét újragondoló, a város valós igényeiből és lehetőségeiből kiinduló dokumentumot fogadtak el a városatyák. A Gazdasági és Szociális Fejlesztési Programot, mely 2013-ig tartalmaz terveket, a magyarországi TETT Consult Slovakia Kft. szakemberei dolgozBár az Esterházy-kastély rekonstrukciója megkezdődött, kicserélték a tetőszerkezetet és a cserepeket, anyagiak hiányában akadozik a munka. Ezen segítene az uniós projekt. (Levický László felvétele) ták ki, alapos felmérést végezve a városban. Egy ilyen dokumentum már elengedhetetlen ahhoz, hogy az önkormányzat az unió strukturális alapjaiból pályázzon. Lényeges, hogy pontosan körvonalazható a program alapján, milyen projektekbe érdemes bekapcsolódni. Négy stratégiai célt jelöltek meg az anyag kidolgozói: a helyi infrastruktúra, a gazdaság, az idegenforgalom és a környezetvédelem fejlesztését. Pavel Polka kiemelte, a városi képviselők többsége megegyezik abban, hogy a történelmi és kulturális hagyományokra építve kell kialakítani Zselíz új arculatát. Az alpolgármester úgy gondolja, az évek során akár egy Szentendre, vagy Selmecbánya típusú, romantikus hangulatú, a turistákat a kulturális élet pezsgésével vonzó városka lehet a Garam menti településből. Az általános célkitűzéseket a dokumentumok közel hatvan konkrét projektre bontják, melyeknek nagy hányada valóban a történelmi épületek helyreállítását célozza. A legnagyobb projekt a 18. század közepén épült klasszicista Esterházy-kastély felújítása, ehhez 48 millió koronára lenne szükség. Az épületben 1989-ig óvoda működött, de a rendszerváltás óta üresen áll. Fontos terv a Baglyos ház felújítása is, melyben a Shubert- szoba működik a lévai Barsi múzeum kihelyezett részlegeként. Tárgyalások folynak a múzeummal, arról, hogy a város hosszú távra bérbe venné a kiállított tárgyakat, és egy újabb helyiségben városi múzeumot is berendezne. A város vezetői szerint szükség van egy átfogó idegenforgalmi marketingstratégiára is. Hatmillió koronából megújulna a Schubert park, 15 millióba kerülne a város központjában található Szent Jakab tér teljes átépítése. A város a katolikus egyházzal közösen ad be egy hárommillió koronás projektet a Nagy Lajos korából származó Szent Jakab templom felújítására. A garammikolai városrészben található Esterházy- kápolnát 1,2 millió koronából állítanák helyre, a projektdokumentációt már ki is dolgozták. Az önkormányzat egy 38 millió koronás pályázatot kíván kidolgozni a helyi utak és járdák régóta halogatott komplex javítására. Pillanatnyilag nincsenek Zselízen kijelölt parkolóhelyek, ezt e helyzetet oldaná meg a parkolók és garázsok építését célzó hétmillió koronás projekt, (fin)
