Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-14 / 262. szám, szerda

KARRIER 2007. november 14., szerda 3. évfolyam, 45. szám Munka- és életkedv vesztetten az íróasztal mögött Mit lehet tenni a kiégés ellen? A napi munkateljesítmény fontos szempontja a szorgalom, ám önmagában ez kevés Hét gyakori előítélet a karrierépítésben „Kövérként nehezebb állás­hoz jutni.” „Csak kapcsola­tokkal építhető karrier.” „Bölcsészként kizárólag ad­minisztratív munka szerez­hető.” Ilyen és ehhez hason­ló előítéletekkel gyakran ta­lálkozni álláskeresőkkel be­szélgetve. Mi igaz belőle és mi legenda? TANÁCS Előnytelen külsővel nehezebb állást találni Részben igaz. A túlsúlyosakkal szembeni diszkrimináció sajnos nem fikció. ,Állásinterjún nem nyújtottak nekik kezet, csak elvét­ve köszöntek nekik előre, miköz­ben az állás megszerzésére is cse­kély esélyük volt’ - derült ki egy közelmúltban nyilvánosságra ho­zott kutatásból, melyben 51 el­adói álláshirdetésre jelentkeztek álruhás tesztelők. A megfigyelés szempontjai közé tartozott az is, hogy külön kérdés nélkül mennyi­re tájékoztatták a jelentkezőket a kiszemelt munka részleteiről. A műszakok szerinti beosztást a kontrollszemélyek 70 százaléká­nak elmagyarázták, míg ez az arány a kövéreknél mindössze 12 százalék volt. Két amerikai kuta­tó, Susan Averett Standers Koren- man felmérése szerint a kövér munkavállalók kevesebbet keres­nek. Igaz az is, hogy a cégek több­sége nem utasít el egy ápolt, kom­petens, a pozícióra alkalmas jelöl­tet csak azért, mert túlsúlyos. Ha néhány kiló felesleget felhalmoz­tunk, ellensúlyozhatjuk igényes öltözködéssel és ápoltsággal. Bölcsészként nem szerezhető munka a versenyszférában Nem igaz. Ha a bölcsészdiploma stabil, tárgyalóképes, magas szintű idegennyeiv-tudással, lelkesedés­sel, tanulásra való hajlandósággal párosul, akkor a privát szektorba igyekvők sem döngetnek zárt ka­pukat. Egyre több nagyvállalat al­kalmazza előszeretettel ügyfél- szolgálati központjaiban a nyelve­ket jól beszélő humán diplomáso­kat, és nem csak itt. A cégek úgy látják: a humán diploma nem hát­rány a napi munkavégzéshez szük­séges ismeretek szempontjából, mivel azokat céges tréningek kere­tében úgyis megtanítják. A kezdő pozíció rendszerint ugródeszka - az ambiciózusabb humán végzett­ségűek idővel továbbléphetnek a vállalati ranglétrán is. S zor galommal minden elérhető Sajnos nem igaz, legalábbis a céges hierarchián felfelé igyekvők­nek. A napi munkateljesítmény fontos szempontja a szorgalom, ám önmagában kevés a karrierépí­téshez. Egy informatikai óriás ál­tal készített németországi felmé­rés szerint a szakmai siker csak 10 százalékban múlik a szorgalmon. 60 százalékban attól függ, men­nyire tudjuk munkánkat láthatóvá tenni a főnök előtt, más szóval mi­lyenjó az önmarketingünk. Jó állás csak kapcsolattal szerezhető Részben igaz. Gyakorló karrier­tanácsadók egybehangzóan állít­ják, a megüresedett pozíciók fele személyes kapcsolatrendszer út­ján kel el az álláspiacon. Vannak területek - ügyvédi, újságírói kar­rier, amelyeken személyes kap­csolatok nélkül szinte lehetetlen érvényesülni. Emellett azonban a „nyűt” álláspiacon is lehet jó állá­sokat megcsípni. Jellemzően ál­láshirdetéssel töltik be a mérnöki, informatikai, gazdasági munka­köröket. Jó azonban tudni: a kap­csolat nem mindenható: a pártfo­gó egy-egy állásinteijúig eljuttat­hat, ám alkalmatlanság esetén nem szerezhető meg az állás. A gyermekvállalás kettétöri a karriert Nem feltéüenül igaz. Ha a kis­mama a gyermek születése utáni időszakot igyekszik a karrierépí­tés szempontjából is kreatívan ki­használni - az otthon töltött idő alatt nyelvet, esetleg új szakmát tanul, diplomát, másoddiplomát szerez levelező tagozaton, menet közben is képben marad a szak­máját érintő változásokkal kap­csolatban, nyomon követi a szak­területén zajló új fejleményeket - máris nagyban növeli piaci esélye­it. A munkaadók egyébként is gyakran a karrierépítés szem­pontjából „tétlenül” töltött éveket fogadják kedvezőtlenül. A másik, amit a fiatal anyukák tehetnek a hatékonyabb érvényesülés érde­kében: már az állásinteijún ki­hangsúlyozzák, hogy a gyerme­kek ellátása, felügyelete megold­ható, és nem fog a mindennapi munka során fennakadást okozni. Diploma nélkül lehetetlen karriert építeni Tévhit, hogy csak diplomásként lehet karriert befutni, mindazonál­tal diplomásként nagyobb eséllyel építhetjük fel szakmai pályánkat és nagyobb eséllyel juthatunk ál­láshoz. Számtalan példa mutatja, diploma nélkül is lehet érvényesül­ni. William Henry Gates jogi tanul­mányait a Harvard Egyeten két év után megszakította. Az ok: a fiatal­ember - akit később Bill Gates né­ven lett vüághírű - barátjával, Paul Allennel karöltve elindította infor­matikai cégét, aztán a Microsofttal meghódította a vüágot. De nem kell Amerikába menni további pél­dákért. A közelmúltban bemutat­tunk egy magyar fiatalembert, Rácz Mihályt, aki a diplomázás előtt néhány hónappal otthagyta a főiskolát és Angliában próbált sze­rencsét. Gyári munkásként kezd­te, majd pizzafutárként folytatta, mára három - a Domino's pizzé- rialánchoz tartozó - éttermet üze­meltet franchise-partnerként. A legjobb hely társkeresésre a munkahely Nem igaz. Ugyan a partnert a munkahelyen gyorsabban és ala­posabban meg lehet ismerni, a cégvezetők többsége nem nézi jó szemmel, ha a munkahelyen társ­keresés és intim kapcsolatépítés is folyik. A privát élet és a munka keverése összességében káros a karrierépítésre, konfliktus esetén mindkét területen károkat okoz, kiszolgáltatottá teszi a munkavál­lalót. Van olyan cég, ahol be kell jelenteni, ha kollégával jár valaki. Mindazonáltal egy osztrák felmé­rés szerint visszaesőben a munka­helyi partnerkeresés. Az ismerke­dési toplistán a szórakozóhely, a barátok-ismerősök és az internet mögött található. (J) TANÁCS Már nem a régi kedvvel jár dol­gozni? Gyakran fáradt, fásult, ingerlékeny? Már a hétvégékkel sem tud mit kezdeni? Ha igen, akkor a kiégés, angol szóval burn out ejtette rabságba, ahon­nan némi segítséggel és lelki vál­tással ki lehet kerülni. Ha min­den rendben, akkor sem árt megtudni, mit érdemes elkerül­ni, vagy min kell egy-egy vész­jóslójel után változtatni. Péter egy magyarországi mul­tinacionális cégnél dolgozik kö­zépvezetőként. Két éve nagy ter­vekkel érkezett a vállalathoz, lel­kesen vetette magát a munkába, ám mostanra úgy érzi, a felsővezetés akadályozza őt ter­vei megvalósításában, és a rész­leg működésének javításában. Míg korábban a dolgozni vágyás bizsergető érzésével érkezett a munkahelyre, mára fáradt, ked­vetlen, ingerülten szól munka­társaihoz és a szabadidejével sem tud mit kezdeni. „Valószínű­leg hamarosan elmegyek a cég­től, mert sem a munka, sem a kö­rülöttem levő emberek nem mo­tiválnak”, foglalta össze Péter kissé rezignáltan érzéseit. Péter a burn out tipikus tüne­teit viseli magán. Hogy mi is pon­tosan a burn out? Magyarul ki­égést jelent, mely elsősorban ér­zelmi kiégést jelent. A munkahe­lyen akkor kerülhetnek a munka­társak ebbe a depresszív állapot­FELDOLGOZÁS Az álláskeresők a siker érdeké­ben hajlamosak elferdíteni ön­életrajzukban a szakmai múltju­kat. Néhány munka nélkül töltött hónap fifikás kozmetikázása vagy a pontatlanul meghatáro­zott munkakör még tolerálható. Ám a rendszergazda nem IT ve­zető, a közgazdasági egyetemen elvégzett két félév nem gazdasá­gi diploma, az angolul hebegés- habogás pedig nem tárgyalóké­pes nyelvtudás. Nem túl gyakori, ám létező csúsztatás a ténylegesnél maga­sabb szintű végzettség feltünteté­se az önéletrajzban. „Egy non­profit alapítvány pályázatírói po­zíciójára jelentkező hölgy például közgazdászdiplomát tüntetett fel önéletrajzában. Az állásinterjún jól teljesített, meg is kapta a mun­kát. Már egy ideje próbaidősként dolgozott, amikor kérték a vég­zettségét igazoló dokumentumo­kat bemutatásra. Sokáig hárított, végül kiderült: valóban járt köz­gazdaságtudományi egyetemre, de soha nem fejezte be azt. Ter­mészetesen azonnal elbocsátot­ták” - hoz példát Juhos Andrea, karriertanácsadó. IT-igazgató rendszergazda Persze nem minden pályázó annyira vakmerő, hogy rögtön a végzettségét ferdítse el. Sokan in­kább tényleges pozíciójuk, mun­kakörük feltupírozására töreked­nek. „Találkoztunk már magát IT- igazgatónak kiadó rendszergaz­dával és pénzügyi igazgatóként ba, ha belefáradnak a munkába, elveszítik motivációjukat, nem érzik azt, hogy maguk alakíthat­ják a cégen belüli folyamotokat, a napi stressz mellett külső kö­rülmények döntenek a sikerről és kudarcról. Szakemberek veszélyeztetett­nek tartják azt a réteget, amely naponta emberekkel tartja a kap­csolatot, például az ügyfélszolgá­latosok, a tanárok, az eladók, az üzletkötők vagy a középvezetők. Szintén könnyen a burn out fog­lyai lehetnek a perfekcionisták, akik nehezen dolgozzák fel a bi­zonytalanságot vagy csapatban dolgozva a mások miatt bekövet­kezett hibákat. A kiégéshez kap­csolódó tünet a sivár, kiüresedő magánélet. A baráti szálak lazul­nak, a családtagokkal sokszor fe­szültté válik a viszony, kikapcso­lódásra egyre kisebb az igény, a lehetőség. A motiváció és a munkakedv el­vesztését számos tényező előse­gítheti: a cég rossz piaci helyzete, a főnök diktatórikus vezetési stí­lusa, az irreális célkitűzések és ér­dekes módon a tömeges leépítés utáni munkahelyi légkör is. Utób­bira finn kutatók vüágítottak rá a finn közalkalmazottak körében végzett vizsgálatban. Azoknál a dolgozóknál, akiknek kollégáit menesztették az intézményből, sokkal több pszichés valamint szív- és érrendszeri betegség ala­kult ki, a szívinfarktus kockázata az ötszörösére emelkedett. bemutatkozó, egyébként ügyinté­zőként dolgozó jelölttel is. De nem érdemes csúsztatni, a rutinos személyzetisek egy-két kereszt­kérdéssel azonnal lerántják a lep­let a turpisságról” - int óvatosság­ra Balázsy Krisztina, a Grafton ve­zető tanácsadója. A szakember azt is kiemelte: gyakran épp azok emelik magukat magasabbra, akik az áhított pozíció bizonyos elemeit ténylegesen ellátják a na­pi munka során. Számukra a meg­oldás: erről mindenképp tegye­nek említést, de csakis valós fel­adataik, felelősségi körük megje­lölése mellett. Az önéletrajzban a jól hangzó, ám semmitmondó pozíciómegjelölések - például ad­minisztratív munkák esetén az „előadó” szintén kerülendők. A pozíciók tartalmánál nagyobb a mozgástér A valós tevékenységi kör koz­metikázása akkor fogadható el, ha az egyébként kvalifikált, de régóta állást kereső jelölt elhe­lyezkedése érdekében átmeneti­leg alacsonyabb pozícióval is be­érné: például egy kisebb cég mar­ketingmenedzseri pozíciójából lépne át egy nagyvállalathoz ala­csonyabb - brand menedzseri - munkakörbe. Ilyenkor az önélet­rajzban felsorolhatja napi felada­tait úgy is, hogy kevésbé dombo­rítja ki benne a vezetői vonulatot. Az egyetemnél a végzés évét tüntessük csak fel Szintén kényes pont lehet az önéletrajzban a munka nélkül A tömeges leépítés után a cég­nél maradt dolgozók elbizonyta­lanodnak, úgy érzik, ők is bármi­kor az utcára kerülhetnek. El­megy kedvük a munkavégzéstől, viszont a munka mennyisége, a terhelés és ezzel együtt a napi stressz a leépítés miatt növekszik. A pszichológus a kiégés meg­előzésére, illetve kezelésére a kö­vetkező tanáccsal szolgál: „Tuda­tosítsuk szakmai kompetencián­kat! Ha külső okból nem műkö­dik valami, ne személyes kudarc­ként fogjuk fel a történést. Ha be­lefásultunk a munkába, próbál­junk átmenetileg más részfolya­matot végezni, ha erre lehetőség nyílik. Próbáljuk meg szétválasz­tani a munkát és a magánéletet, keressük az apró örömöket az életben! Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltőd­ni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeret­nénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket kell újra meg­lelni a munkában.” A munkaadók változatos mun­kaszervezéssel, rotációs rendszer kialakításával, a munkatársak véleményének kikérésével, a döntési folyamatba való bevoná­sával, a dolgozók munkájának el­ismerésével, személyük fontossá­gának hangsúlyozásával, vala­mint ingyenes kikapcsolódási, sportolási lehetőségek megadá­sával tehetnek sokat a beosztot­tak kiégésének megelőzésére vagy kezelésére. (J) töltött hónapok, vagy a látszólag indokolatlanul hosszúra nyúlt is­kolaévek megmagyarázása. Ám ebben a helyzetben is megenged­hető némi szépítés. Tavaly ősszel megszűnt munkahely esetén pél­dául a munkaviszony végét jelen­tő hónapot nem kell feltüntetni, elég csak a munkavégzés évére hivatkozni. Az öt helyett hét év alatt elvég­zett egyetemmel ugyanez a hely­zet. Mindig a végzés évét tüntes­sük fel. Ha az állásinterjún hitele­sen megindokolható a csúszás oka, ezen biztos nem múlhat a pályázás sikere. A tanulmányok, szakmai képesítések szerepelte­tésével is könnyű megcsúszni a banánhéjon. Ezért fontos, hogy még folyamatban lévő szakmai képzést ne tálaljunk kész végzett­ségként és mindenképpen jelöl­jük meg a végzés várható idő­pontját is. Néhány szavas nyelvtudás nem tárgyalóképes Tipikus pályázói gyakorlat még a nyelvtudás és a számító- gépes ismeretek megszépítése. Ilyenkor az idegen nyelven alig hebegő-habogó jelölt tárgyaló- képes nyelvtudással, míg a napi géphasználatban épp csak eliga­zodó profi Excel-használattal di­csekszik. Ám e két ferdítés né­hány idegen nyelvű kérdéssel vagy élesben kiadott számítógé­pes feladattal azonnal leleplez­hető. Ennél is kellemetlenebb, ha a lódításra már csak a hétköz­napi munkavégzés folyamán ke­rül sor... (jobpilot.hu) A rendszergazda nem 1T vezető, az angolul hebegés-habogás pedig nem nyelvtudás Visszaüthet a szakmai múlt szépítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents