Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-03 / 253. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 3. www.ujszo.com A világhírű orosz koreográfusról stílust neveztek el Elhunyt Igor Mojszejev A „gömöri Szindbád" és kortársai - egy ismeretlen magyar íróról a Gömörország folyóirat őszi számában Egy dekadens századvégi esztéta MTl-JELENTÉS Moszkva. Elhunyt Igor Mojszejev világhírű orosz koreográfus, 102. életévében, tegnap érte a halál. Nevét a róla elnevezett stílus tette ismertté, amelyet a különböző népek táncai és a hagyományos balettelemek ötvözésével alakított ki. írt koreográfiákat többek között lengyel, finn, argentin és magyar táncok felhasználásával is. Igor Mojszejev táncművész és koreográfus 1906. január 21-én született egy kijevi jogászcsaládban, s már fiatalon a tánc szerelmese lett. 1924-ben már a Bolsoj- ban táncolt, s hamarosan szólista, majd balettmester lett. Újító törekvéseiben elégedetlen volt a színház konzervatív művészeti felfogásával, s kereste a kapcsolatot az újító színházművészekkel: Me- jerholddal, Vahtangowal. A húszas-harmincas években gyalog és lóháton bejárta az országot, ismerkedett a különböző népek táncaival, gyűjtötte az élményeket és motívumokat. A nevét viselő, világhírű tánc- együttese 1937 februárjában alakult. Mojszejev sokat küzdött a „felkent” szakértőkkel, hogy érvényesíthesse elképzelését - a cselekményesség erőteljes kifejezését a táncban, továbbá a néptánc és az akadémikus balett elemeinek ötvözését -, de táncosaival is, amíg kialakította saját stílusukat. Első műsoruk, „A Szovjetunió népeinek tánca” azonnal ismertté tette őket. Később következtek a cselekményes balettek, az eltáncolt életképek. Az egyedülálló műfaj, a szceni- kus néptánc sok gyötrelmes munka során alakult ki. Különleges képességű és képzettségű táncosokra volt szükség hozzá, s az utánpótlás biztosítására 1943-ban az együttes táncstúdiót alakított. Az együttesbe kerülni rang volt, Mojszejev maga válogatott a jelentkezők között, nagy hangsúlyt fektetve az alkalmasságra, tehetségre, s a lányok esetében a szépségre is. Köztudott volt, hogy nem vetette meg a szebbik nemet az együttes tagjai között sem. Mojszejev közel háromszáz műsort vitt színre, rendkívül népszerű volt hazájában és a világon mindenhol. Mojszejevéket mindig a tökéletes felkészültség, a gazdag koreográfia, virtuozitás, a zene, valamint a stilizált népviseletek nyújtotta káprázatos látvány összhangja jellemezte, jellemzi. Az együttes több mint hatvan országban járt már és több mint százhatvan külföldi turnét tudhat maga mögött. Igor Mojszejev művészetét számos rangos kitüntetéssel díjazták. Emlékiratai 1996-ban Moszkvában jelentek meg. A rendkívül fiatalos, fáradhatatlan művész naponta bejárt munkahelyére, részt vett az együttes próbáin, figyelte és segítette munkájukat. Krúdy leghíresebb hősének, Szindbádnak a gömöri rokonával ismerkedhetünk meg többek között a Gömörország folyóirat idei 3., őszi számában. B. Kovács István alapos kutatómunkájának köszönhetően sok érdekes dolgot tudhat meg az olvasó Gömöry Olivérről, akinek neve mára szinte teljesen feledésbe merült, valamint a kortársairól és barátairól, akik között ott volt az akkori művészeti élet számos ismert egyénisége. ISMERTETŐ Alakja felbukkan Lesznai Anna önéletrajzi ihletésű regényében, a Volt egyszer egy kertben is, ahol az írónő - aki gyermekkorát az Ondava mellett fekvő Alsókörtvé- lyes nevű, szlovákok lakta faluban töltötte - apja baráti társaságának tagjaként, Kemenessy Olivér néven szerepelteti. „Apám barátja volt, valamelyik minisztériumban dolgozott, elég magas beosztásban. Gömör megyei dzsentri úr volt. Sok jó regényt írt. Engem megtisztelt bizalmával, nekem felolvasta őket, bár sokkal fiatalabb voltam nála. Nagyon szerettük egymást, nagyon jó barátok lettünk. írt egy regényt, Egy köpőláda története” - mesélte sok-sok évvel később Lesznai Anna egy vele készült interjúban, melyben azt állítja egyebek mellett, hogy az 1869-ban született és 1920-ban elhunyt Gömöry Olivérnek soha egyetlen sora sem jelent meg nyomtatásban, mivel halála előtt minden írását megsemmisítette. B. Kovács István kutatásai nyomán pontosítja az írónő kijelentését, és arról tájékoztat, hogy Gömöry Olivérnek legalább három elkészült prózai munkája ismert. Ezek közül egy, az Erdő, mező és aszfalt nyomtatásban is megjelent. S fennmaradt természetesen a már említett Egy köpőedény története is, amelyből a folyóirat részleteket is közöl. Áttekintést nyújt a szerző Gömöry Olivér családfájáról, valamint a századelő művészeti életének jeles alakjai is felvonulnak előttünk, hiszen Gömöry Olivér baráti köréhez tartozott például Mednyánszky László, akinek nagyőri kastélyában gyakran megfordult, mint ahogy a festőóriás is többször járt Gömöryék serkei kúriájában, ahol a művészi ambíciókat dédelgető „gömöri Szindbád” második feleségével, a Nemzeti Színház volt színésznőjével, Maróthy Margittal élt (aki mellesleg a teozófia lelkes híve volt). Közeli barátja volt a zárkózott Ferenczy Károly festőművésznek is, aki barátságuk jegyében arcképét is megfestette (ez látható a Gömörország címlapján is). Ferenczy Valér, a festő fia mondja a portré kapcsán: „Gömöry képmásában festői érdemein kívül igen megkapó az ábrázolt jellemzése is: az elegáns fiatal férfi nyugodt karbafont ülésében, sö- tétszakállu arcában, világos szeme tekintetében valami rejtélyes, magnetikus, csaknem démoni jelleg van. ... Hogy apám a képen ilyen misztikus, mondhatnám: Svengali-szerű beállításban fogta fel Gömöry Olivért, a kor szempontjából is eléggé jellemző. Gömöry, mint irodalmi hajlamú, dekadens századvégi esztéta alkalmas volt rá, hogy így legyen feltüntetve a képen.” Főként, ha hozzátesszük, hogy Gömöry az okkultizmus és a hipnózis iránt is erősen érdeklődött. Ezenkívül, írja B. Kovács, „szoros kapcsolat fűzte a Czóbel-Justh kör tagjaihoz, a vallás- és kultúrtörténész Czóbel Istvánhoz, annak húgához, Czóbel Minkához és Justh Zsigmond íróhoz”. Ez utóbbi hatását véli felfedezni Gömöry írásain Szombathy Viktor, aki egyik, Holéczy Miklósnak írt levelében így jellemzi Gömöry egyetlen nyomtatásban megjelent kötetét, az Erdő, mező és aszfaltot: „Egy jobb műkedvelő írása, utánérzés, franciás, pesties, parasztos. ... Egy kis miszticizmus is, afféle wilde-i transzcendentalizmus...” A folyóiratban közölt kisregényrészlet alapján az olvasók maguk is eldönthetik, egyetértenek-e Szombathy ítéletévei vagy sem. Gömöry Olivér terjedelmes levelezést folytatott Czóbel Minkával, ebből szintén ízelítőt ad a folyóirat. csakúgy, mint felesége, MaMednyánszky László Gömöry Olivér (?) felväelén (A Gömör-Kis- honti Múzeum gyűjteményéből) róthy Margit naplójából. A volt színésznő okkultizmus iránti vonzalmáról bővebbet Pap Ágnes írásából - Gömöryné Maróthy Margit és a teozófia - tudhatnak meg az olvasók, (me) (ČTK-felvétel) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok November 7. és 11. között tartják Pozsonyban az Egy világ elnevezésű dokumentumfilm-fesztivált Otthonkeresés filmmel, zenével, fotóval MŰSORAJÁNLÓ Szombat: 12.15-kor a Délidő vendége a szlovákiai magyar néptáncmozgalom jeles egyénisége, Quittner János mesterkoreográfus lesz. 13 órakor zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre jelentkezik. 15 órától népzenei összeállítást sugárzunk, a Söndörgő együttes felvételeiből válogatunk, amely célul tűzte ki a délszláv hagyományok ápolását. Fél négytől a Tudomány világa vendége dr. Vörös Ottó, akit a szlovákiai magyarok névadási szokásairól készített tanulmányáról kérdezünk, és dr. Csányi Vilmos etológus, egyetemi tanár, nemzetközi hírű tudós, aki a Kempelen Farkas Társaság meghívására látogatott el Pozsonyba. A 16 órai hírek után Köszöntő, 17.40-től hírösszefoglaló. 18 órakor a közép-európai nemzetiségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik, amely ezúttal a szabadkai szerkesztőség gondozásában készült. Benne riport a fogyatékossággal élők európai dalfesztiváljáról, és összefoglaló Az én szülőföldem elnevezésű, Ungváron rendezett tévés- és rádiósfesztiválról. 19 órától műsorzárásig a Slágerhullámban az elmúlt évek népszerű popzenei felvételeiből válogatunk. Vasárnap: 12.15-től a Nótacsokor szól. 13 órától a Randevú jelentkezik Csenger Ferenc szerkesztésében. 15 órától Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. A hatvanperces összeállításban először dr. Kiss László csillagászt kérdezzük ausztráliai tevékenységéről, majd megismerkedhetnek Szili István biológiatanárral, aki az ismeretterjesztésnek is a megszállottja, végül leforgatunk egy hosszabb beszélgetést a Pozsonypüspökin élő Orbán Ilonával, aki a nyáron közel két hónapot töltött szociális munkásként Kenyában. A 16 órai hírek után a Köszöntő következik. 17.45-től összefoglaljuk a legfontosabb politikai és társadalmi eseményeket. Romániai román és magyar költők mutatkoztak be Dél-Szlovákia számos helyiségében, többek között a fővárosban, Pozsonyban is. Az irodalmi esten készült anyagot mutatja be a Téka újabb kiadása 18 órától. Ezt követően Puccini Tosca című operáját ismerteti a zenei szerkesztő, Horváth Katalin. 19 órától katolikus műsorral jelentkezik a Világosság egyházi magazin. Bozai Krisztián balonyi plébános gondolatait halljuk. A Világosság után 19.40-től a Vatikáni Rádió magyar híradóját közvetítjük. Ezzel ér véget adásunk 20 órakor, (bodri) TALLÓS1 BÉLA Pozsony. Nyolcadik alkalommal rendezik meg az Egy világ (Jeden svet) elnevezésű nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált, amelyre főként az emberi szabadságjogokkal foglalkozó dokumentumfilmek érkeztek a világ minden tájáról. A fesztiválnak, melynek több kísérőrendezvénye is van, a Charlie Centrum, az A4 - nultý priestor, a Štúdio 12, a Szlovák Nemzeti Galéria vetítőterme, a Színművészeti Főiskola vetítője, valamint a Szlovák Rádió kamarastúdiója ad otthont. A filmeket témájuk alapján hét szekcióba sorolták be. A Globalizáció - győztesek és vesztesek elnevezésű szekcióban olyan opusokat mutatnak be, amelyek azt kutatják: miként osztja a világot győztesekre és vesztesekre a globalizáció. A Tudásjog című szekció tizenegy alkotása a politikai deklarációk kulisszái mögé próbál belesni, s közelebb hozni a nézőhöz azokat az eseményeket, amelyről a média beszámol ugyan, de nem mélyrehatóan; a leggyakrabban csupán a bulvár eszközeivel kezeli a történéseket. Első alkalommal szerepel a szekciók között A romák közöttünk élnek elnevezésű, melyben egy kivételével cseh és szlovák dokumentumfilmeket vetítenek. Ezek is igyekeznek teljességében, mintegy a roma univerzumot feltárva bemutatni a romákat, az ún. romi- pent - a roma tradíciót, nyelvet és kultúrát - körüljárva. A Democracy report szekció olyan világokat mutat be, ahol még mindig csak álom a demokrácia, ahol nehéz harcot vívnak a szabadságért. A Női hangon elnevezésű szekcióban női sorsok tárulnak fel a nézők előtt. Olyan asszonyokról szólnak az ide besorolt filmek, akik valamilyen oknál fogva a társadalmi rendszer áldozatai lettek. Akiket a brutalitás, az erőszak veszélye fenyeget nap mint nap, akik még mindig az előítéletek árnyékában élnek. A kultúrák találkozásai és ütközései elnevezésű szekció dokumentummozijai Indiába, Csecsenföldre, Boszniába, Szibériába, Kínába és az Északi-sarkra vezetik el a közönséget, s arról adnak képi tanúságot, milyen más, a miénktől eltérő, számunkra ismeretlen és idegen kultúrák szerint élnek az ott lakók. Olyan kultúrákat, olyan szokásokat, tradíciókat örökítettek meg a dokumentumfilmesek kamerái, amelyek „végvárként” még ellenállnak a globalizációnak, illetve amelyek már „elvéreztek”. E szekciónak - és valójában az egész szemlének - a célja, hogy az eltérő, más kultúrákat megismerve közelebb kerüljünk a világhoz, illetve a világ kerüljön hozzánk közelebb, hiszen (ahogy a fesztivál címe is utal rá) „Egy világiban élünk. A fesztivál a gyerekeket is megszólítja. Három olyan rövidfilmet kínál, amelyek a legkisebbeknek készültek. Ézek részint a fejlődő országokban térképezték fel a gyerekek életét, részint azoknak a menekülteknek a gyerekeiről festenek képet, akik Európát választották második otthonuknak. Az idei, nyolcadik évfolyam újdonságként kínálja a NonCom: társadalmi célú hirdetést. Az egyes vetítések előtt rövid, humoros, ám sok esetben sokkoló társadalmi célú hirdetést (reklámot) vetítenek, amelyek - társadalmunk égető problémáira figyelmeztetve, mint például a korrupció, az otthoni erőszak, az alkoholizmus, a drog- függőség, a környezetvédelem, az emberi jogok védelme - a polgári és társadalmi felelősségtudatunkat kívánják felébreszteni. A fesztivált tematikus estek is kiegészítik, ahol olyan témákról lesz szó, mint a globalizáció, az identitástudat, az anorexia, de a meghívott előadók érintik majd a Romák - tolerancia és előítéletek, valamint a Romák - szegénység kontra nemzeti identitás problematikát is. Terítékre kerül továbbá Féhéroroszország, Kuba és Bosznia. Az estek résztvevői ezenkívül hallhatnak a Hágai Törvényszékről. Elemzik majd a közép-ázsiai forradalmakat, nem utolsósorban azt is, miként tartják be Oroszországban az emberi jogokat. A szemle kísérőprogramjaként több koncertet is tartanak. Bemutatja második, Olaszországban felvett Three Names című lemezét napjaink cseh zenei életének meghatározó alakja, Václav Havelka, alias Selfbrush. Fellép az eperjesi Farsa duó - a két roma gitáros különböző műfajban alkotott saját szerzeményeket ad elő. Mindazt, amit képekben a dokumentumfilmesek közvetítenek az Egy világ közönségének, a radio- ART koncert nemzetközi zenészei muzsikában próbálják közvetíteni a Mozi a fülnek - tér-zene című projekttel. Á mozgókép, az élő szó és a muzsika mellett fotóművészeti kiállítások is tudósítanak majd közös otthonunkról, az Egy világról.
