Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-12 / 260. szám, hétfő
6 Kultúra UJSZÓ 2007. NOVEMBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Bugár Béla a Múzeumi Szalonban Komárom. Bugár Béla, a MATESZ alapító tagja lesz a Múzeumi Szalon című rendezvénysorozat következő vendége. A színművésszel Miklósi Péter beszélget életéről, pályájáról november 14-én, szerdán 17 órától a Jókai Színház Vasmacska Stúdiójában. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, valamint a Jókai Színház közös rendezvényére a komáromi teátrum megalakulásának 55. évfordulója jegyében kerül sor. (m) Orosz szezon valódi csemegékkel Pozsony. A kortárs orosz művészetet szeretné közelebb hozni a hazai közönséghez az a kulturális rendezvénysorozat, amelyet a szlovák kulturális minisztérium az orosz nagykövetséggel együttműködve szervezett. Októberben orosz írók látogattak el Pozsonyba, november végén pedig orosz filmszemlével folytatódik a program. December 4-én és 5-én a világhírű rendező, Oleg Tabakov moszkvai magánszínháza vendégszerepei a Szlovák Nemzeti Színházban. A társulat Osztrovszkij Négy lába van a lónak..., valamint Viktor Rozov Egyszerű történet című színművét mutatja be. December 6-án is emlékezetes élményt vár a közönségre: a szentpétervári Mariinszkij Színház szólistái, Viktoria Tye- reskina és Andrian Fagyejev az egyik legnépszerűbb balettklasszikussal, A hattyúk tavával mutatkoznak be. (sita) MOZIJEGY Gyávák és hősök Ugyanaz az esemény ver visszhangot a világ egymástól távollévő pontjain: egymástól különböző emberek, egymástól távoli helyeken kénytelenek szembenézni ugyanazzal: valahol az afgán hegyek között a lázadók néhány csapatától elsodródott amerikai katonát csapdába csalnak, és tűz alá vesznek. Irving szenátor (Tom Cruise) egy hétpróbás újságírót (Meryl Streep) próbál becsapni. Bár éppen ez az az újságíró, akinek köszönhetően politikusi pályája magasra ívelt, most legfőbb célja, hogy átverje - és meggyőzze az új afgán stratégia helyességéről. Ezalatt egy idősödő, idealista egyetemi oktató (Robert Redford) mindent elkövet, hogy megállítsa legtehetségesebb diákját az elkövethető legnagyobb bolondságtól. A srác mindentől megundorodva új életet akar kezdeni, és már jelentkezett a hadseregbe, hogy Afganisztánba menjen. A professzor két régebbi diákjának példájára hivatkozva próbálja lebeszélni őt. A két egykori diák, akiről szó van, éppen az életét menti az afgán hegyek között: csapdába csalták és tűz alá vették őket a lázadók. Lions for Lambs / Hrdinovia a zbabelci. Amerikai filmdráma, 2007. Rendező: Robert Redford. Szereplők: Robert Redford (Dr. Stephen Malley), Meryl Streep (Janine Roth), Tom Cruise (Jasper Irving szenátor). (port.hu) i! J L Meryl Streep és Tom Cruise (Képarchívum) Prousthoz és Mannhoz hasonlítják az amerikaiak Nádas Péter New Yorkban MTl-JELENTÉS New York. Telt ház előtt tartotta meg amerikai útjának második hivatalos író-olvasó találkozóját Nádas Péter pénteken este New Yorkban, ahová a hét elején érkezett új könyvének bemutatójára. A Kossuth-díjas magyar íróval folytatott kétórás, jó hangulatú beszélgetésre több mint kétszázan voltak kíváncsiak a Manhattan szívében található New York-i Közkönyvtárban. ,Akkor készen álltok egy kis magyar irodalomra?” - kérdezte a patinás épület bejárata előtt fiatal barátait David Rogers, a magyar szerző új válogatáskötetét - Tűz és tudás (Fire and Knowledge) - jegyző Farrar, Straus and Giroux kiadó egyik munkatársa, aki elmondta: maga és fiatal kollégái eddig még nemigen találkoztak Nádas szövegeivel, de az esszéket és rövid történeteket tartalmazó könyvből több írás is felkeltette az érdeklődésüket. Nádas Pétert kitüntetett figyelem kíséri Amerikában. A teltházas előadások után hosszas autogramosztások és kisebb-nagyobb privát beszélgetések várták a szerzőt, akiről érkezése előtt egy héttel szuperlatívuszokban írt a New York Times is. A lap kulturális mellékletének címoldalán megjelent írásban Prousthoz és Mannhoz hasonlítják az alkotót. Első angolul megjelent kötetével - Emlékiratok könyve - kapcsolatban egyenesen úgy fogalmaznak, hogy „a jelenkor legnagyobb regénye, az évszázad nagy könyveinek egyike”. A Farrar, Straus and Giroux által gondozott Tűz és tudás című válogatásba 23 írás, köztük 9 elbeszélés került be a legkülönbözőbb időszakokból; az írásokat Goldstein Imre ültette át angol nyelvre. A költő állandóan megújuló versvilága egyre több kérdést fogalmaz meg a kritika számára Tőzsér-értelmezés a Vámbéryben Igazi november eleji, bo- rongós időben poroszkál- tunk le Dunaszerdahelyre, ahol 8-án este valódi csemege kínálkozott a költészet kedvelőinek a Vám- béry Irodalmi Kávéházban. A poroszkálást ezúttal szó szerint kell érteni, mert a fővárosból kiözönlő késő délutáni gépkocsi-áradat és örökös dugó (egy-egy koccanással tarkítva) a közelség dacára nem teszi lehetővé, hogy egy-kettőre a Csallóköz szívébe étjén az ember fia. KÖVESD1 KÁROLY Pedig ezúttal Tőzsér Árpád Léggyökerek címet viselő, legújabb verskötetét mutatta be két fiatal kritikus. Pontosabban H. Nagy Péter a narrátor szerepét vállalta, míg magának a könyvnek az elemzését Vida Gergely költő, irodalomtörténész, kritikus végezte. Novemberi allűrökből több is adódott ezúttal, hiszen a szerző megjegyezte, hogy az estet megelőzően bekukkantott az egyik szerdahelyi könyvesboltba, és nemcsak a Léggyökereket kereste hiába. Inkább a könyveim leimének itt, mint jómagam, jegyezte meg némi malidéval Kossuth-díjas költőnk, hozzátéve, ez a magyarországi megjelenés hátulütője. Ami Budapesten jelenik meg, az ritkán jut el „ide”, ami itt jelenik meg, az nem mindig jut el „oda”. Pedig a Léggyökereket tavaly jelentette meg a rangosnak tartott Helikon Könyvkiadó, bőven lett volna tehát idő, hogy a lé- giesített határokat átlépve Dél- Szlovákiába is eljusson néhány kötet. Az est résztvevőit szerencsére nem túlzottan zavarta ez a tény, (Görföl Jenő felvételei) telemben vett - fejtörést és szellemi izgalmat jelent és kérdést fogalmaz meg a kritika számára, s az értelmezések variánsai éppúgy számtalanok, mint maga a költő által bejárt utak labirintusai (amelyek Reményi József Tamást szabadon idézve: Trójától és Jeruzsálemtől Pozsonyig vezetnek). Amit a fentebb említett Lator László így fogalmaz meg: „az elemi költészetet többnyire eltakarja egy megejtően művelt költő alakja” (1997), míg Reményi József Tamás éppen „a posztmodern felszabadító erejét” hangsúlyozza, amely révén Tőzsér „tudott és tud minden lejárt ideológiával szemben személyes hitelű többes számban megszólalni” (2005). A költő verseit a közönséghez Sipos Janka előadása igyekezett emberi közelségbe hozni, sikerrel. Tőzsér új verskötete mindenesetre irodalmi esteken túl a könyvkereskedők fantáziáját is megmozdíthatná, hogy a szabadpiac uralta világban ne csak a lektűr nyomuljon, de az értékes kultúra se legyen kénytelen vízumért sorban állni. Kossuth-díjas költőnk és az est házigazdája, H. Nagy Péter irodalomkritikus disputa valahányadik felvonására tévedt volna be, ami arról árulkodik, hogy napjainkban (a fent említett könyvterjesztői anomáliával ellentétben) igencsak örvendetesen működik a magyar irodalom egyetemessége. A három ciklust tartalmazó kötet elemzésekor az értékelő-kritikus főleg a könyv első részét taglalta (Püthagorasz ipszilona), és elhangzott az is, hogy például Lator László a harmadik ciklust (A skarlát betű) emelte ki, és azzal foglalkozott nemrég. Pedig a könyvnek van egy íve - de ezzel talán nem terhelném a gyanútlan olvasót. Csak annyit jegyeznék meg, hogy a költő állandóan megújuló versvilága egyre több - pozitív érráadásul a könyvet a helyszínen meg lehetett vásárolni. Vida Gergelyt pedig végképp nem zökkentette ki ilyen relatív apróság, hiszen a fiatal kritikus kötetelemzését a jó értelemben vett határtalanság szelíd bája lengte be, és nem terhelte semmilyen helyszín predesztinálta esetlegesség. Azaz, a Léggyökerek kapcsán rittyentett - és további gondolatmenetekkel megtűzdelt - „A másik nyomai” munkacímet viselő miniesszéje nyugodtan elhangozhatott volna Budapesten, Újvidéken vagy teszem azt Miskolcon. A Tőzsér-kö- tetről (és közvetetten -életműről) folyt elmélkedést hallgatva az olvasót nyilván megkörnyékezte az a furcsa, de csöppet sem zavaró érzés, mintha egy régebbi irodalmi Tőzsér Árpád A Meztelenek és holtak című, 1948-ban megjelent második világháborús regényével lett világhírű Meghalt Norman Mailer amerikai író MTl-JELENTÉS New York. Elhunyt Norman Mailer amerikai író. A New York-i Mount Sinai kórházban halt meg veseelégtelenségben, helyi idő szerint szombat hajnalban. 84 éves volt. A regényíró, újságíró, forgatókönyvíró és rendező Norman Mailer pályafutása során kétszer kapott Pulitzer-díjat, és elnyerte az amerikai könyves szakma legrangosabb elismerését, a National BookAwardot is. Maüer a Meztelenek és holtak című, 1948-ban megjelent második világháborús regényével lett világhírű író. Mailer 1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branchban. Brooklynban nevelkedett. A középiskola elvégzése után, 1939-ben a Harvardon folytatta tanulmányait. 1943-ban repülőmérnökként diplomázott. Már egyetemi évei alatt írni kezdett, első novellája 1941-ben jelent meg a Story magazinban. 1944-ben behívták katonának, és részt vett a csendes-óceáni harcokban. A Meztelenek és holtakat követő regényei már nem voltak olyan sikeresek, így inkább az újságírással kezdett foglalkozni, és ebben a műfajban az ötvenes évek közepétől egyre nagyobb elismertségre tett szert. Radikális publicisztikájában támadta a hivatalos politikát, szót emelt az emberi jogokért, a liberális eszmevüágért. Az 1970-es években számos, a széles olvasóközönséget érdeklő témával foglalkozott. Könyvet írt a holdraszállásról, megírta Marilyn Monroe életrajzát, feldogozta Muhammad Ali és George Foreman egyik összecsapását. A The Prisoner of Sex (A szex rabja) című írásában a női emancipáció kérdését tárgyalta. 1979-ben jelent meg az újabb nagy sikert meghozó tényregénye, A hóhér dala, melyben egy kivégzett gyilkos, Gary Gilmore igaz történetét írta meg. 1983-ban jelent meg az ókori Egyiptomban játszódó Ancient Evenings (Ókori esték) című regénye. A nyolcvanas években Mailer visszatért a film világába. Az 1984-es A kemény fiúk nem táncolnak című thrüleréből saját maga rendezett filmet. 1992-es Harlot's Ghost című kötetében a CIA történetét dolgozta fel. Miközben ehhez gyűjtötte az anyagokat, addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy gyilkosáról, Lee Harvey Os- waldról. Ezek alapján írta meg az Oswald meséit 1995-ben. 1997-ben jelent meg A fiú evangéliuma című regénye. Legújabb műve a Várkastély a vadonban, amely 2007-ben jelent meg. Mailer hatszor nősült, s kilenc gyermeke született. Utolsó évtizedeiben Brooklynban és a mas- sachusettsi Provincetownban, egy tengerparti házban élt. (ČTK/AP-felvétel)
