Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-03 / 253. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Már elkészült az MKP kárpótlási javaslata is, de egyelőre nem érdemes előrukkolni vele, várni kell az európai parlamenti bizottság állásfoglalására is Duray: nem volt hiba a dekrétumok felvetése Pozsony. Nem tartja hibás lé­pésnek Duray Miklós, hogy az MKP a nyár közepén újra felvetette a Beneš-dekré- tumok kérdésért. „Ez a té­ma illeszkedik a párt készü­lő stratégiájához is” - mondta lapunknak az MKP stratégiai alelnöke. LAJOS P. JÁNOS Duray nem tartja hibásnak a fel­vetés módját sem. „Nem mindenki érezte támadásnak a felvetést - vé­li. - Azokat a politikusokat, akik hagyják magukat Ján Slota által vezetni és bevezetni egy zsákutcá­ba, azoknak sohasem lesz alkalmas pillanat ilyen kérdések felveté­sére.” Csáky Pál, a párt elnöke visz­szafogottabban nyilatkozik. „Egy­előre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy segített vagy rontott a helyzeten, de az biztos, hogy ez a téma ilyen erővel Euró­pában még nem jelent meg, még a németek sem tudták ilyen erővel az asztalra tenni” - mondta lapunk­nak Csáky Pál. - Tárgyalni fog róla az Európai Parlament illetékes bi­zottsága, és az amerikai kongresz- szus külügyi bizottsága is foglalko­zik vele.” Csáky pozitívan értékeli a szlovák sajtóvisszhangot is. „A megjelent írásoknak talán 70 szá­zaléka pozitív jellegű volt” - véli a pártelnök. Elhibázott módszer Öllös László pobtológus viszont a módszert egyértelműen hibás­nak tartja, a kérdéskör megnyitá­sát azonban nem. „Jobb előkészí­tés mellett sokkal többet el lehe­tett volna érni” - állítja. Szerinte előzetes egyeztetéssel, kész tör­vénytervezettel és nem Magyaror­szágon kellett volna bejelenteni a kezdeményezést. „így mindenki azt gondolt és mondott róla amit akart, azt magyarázott bele, ami az érdekében állt - véli Öllös. - Bár így is el lehetett érni bizonyos eredményeket, ám erre a széles társadalmi vita kényszerítette rá a pobtikát.” Az élet írja a híreket? Csáky szerint az MKP sem így tervezte a téma megnyitását, sőt, azt állítja, nem is ők nyitották meg. „Tény, hogy újságírói kérdésekre válaszoltam, de hangsúlyozom, nem mi, hanem az élet nyitotta meg ezt a témát, idén a kitelepíté­sekre emlékezünk” - mondta a pártelnök. Tompította a Hlinka-törvényt Öllös azt tartja a legnagyobb si­kernek, hogy a szlovák értelmiség jelentős része, és sok újságíró átlát- ta ennek a témának a jelentőségét, és a szlovák parlamenti határozat valamint annak védelmezői ellen kezdett el érvelni. „A kialakult vita lehetővé tette, hogy a szlovák köz­vélemény jelentős része megis­merkedjen a kitelepítés tényével” - magyarázta a politológus. - Tom­pította a Hlinka-törvény és a csemovai tragédiáról szóló parla­menti nyilatkozat élét is! Öllös úgy véli, előrelépés történt a Beneš- dekrétumok ügyében. Határozati paradoxon Duray szerint az előrelépést pa­radox módon éppen a parlamentí határozat segítette., Akkor lett vol­na sikertelen a kísérlet, ha a szlo­vák politika nem követi el azt a hi­bát, hogy szeptember 20-án elfo­gad egy olyan határozatot, mellyel érintheteüennek nyilvánítja azo­kat a jogi normákat, melyek Euró­pa szégyenét jelentik - véli Duray. - Ez viszont felkavarta az európai közvéleményt. Ugyan nem lehet egyértelműen sikerként megítélni, de balsikerként sem. Ez egy folya­mat része, ma a Beneš-dekré- tumok kérdésére a politika más­képpen tekint, mint 2002-ben.” Akkor egy olyan nyilatkozatot fo­gadott el az Európai Unió, hogy a Római Szerződés előtti kérdések­kel nem foglalkozik. „Viszont azt nem gondolta végig, hogy a Beneš- dekrétumoknak máig érezhető ha­tása van” - mondta az alelnök. Úgy véli, politikailag mindenkép­pen előrelépés történt, differenciá­lódott a szlovák társadalom is, másképpen tekint bizonyos dol­gokra, mint korábban. Kárpótlási tervezet Csáky elmondta, már elkészült a nyáron említett kárpóüási tör­vény normaszövege is. „Az ügy to­vábbi alakulásának fényében dön­tünk arról, mikor érdemes ezt be­mutatni. Egyelőre meg kell várni, milyen lesz az illetékes európai parlamenti bizottság állásfog­lalása” - véli a pártelnök. A terve­zetről már szlovák politikusokkal is tárgyaltak, részleteket azonban nem árult el. (lpj) RÖVIDEN Többletet mutat az idei költségvetés Pozsony. Október végén az idei állami költségvetés 6,89 milli­árd koronás többletet mutatott, ami jelentős javulás szeptember­hez viszonyítva, amikor 614,5 millió koronát tett ki a hiány. A ked­vező fordulat annak köszönhető, hogy míg az állam bevételei éves szinten 9,3 százalékkal nőttek, addig a kiadásai csupán 6 százalék­kal. Az éves hiányterv 38,3 milliárd korona, ez az év végi költeke­zések ellenére is kisebb lesz a vártál, mivel a büdzsé mérlege sok­kal jobb a tervezettnél. (PM, ú) Jövőre drágább lesz az áram Pozsony. Bár a kormány, az árszabályozási hivatal és a három regionális áramszolgáltató még mindig tárgyal a jövő évi lakossági áramárról, annyi már kiderült, drágulással kell számolnunk, en­nek mértéke 3-6 százalék közötti lehet. Csehországban és Ma­gyarországon is emelkedéssel számolnak, ugyanis Európában összességében áramhiány mutatkozik. (P, ú) Beiratkozási program 2007 „A játék csak most kezdődik” jelszó jegyében indul az MKP If­júsági Csoportjának szervezésében zajló beiratkozási program holnap délután Kassán, a rendezvénysorozat december 16-án ér véget Komáromban. A körút szervezői mintegy 50 helyszí­nen szeretnék népszerűsíteni a magyar alapiskolákat. A prog­ramsorozat társszervezői között találjuk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövet­ségét, a Rákóczi Szövetséget, a Csemadokot, valamit az MKP-t. A cél megszólítani azon szülőket, akik még nem döntötték el, milyen iskolába írasták gyereküket. „Nem az érzelmekre aka­runk hatni, érveket sorakoztatunk fel” - nyilatkozta lapunknak Cúth Csaba, a rendezvénysorozat főszervezője. A kassai nyitó­rendezvényre holnap a Thália Színház Márai stúdiójában kerül sor 14 órai kezdettel, (msz) Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék „Mindenki fizessen” UJ SZO-HIR Pozsony. Alkotmánybíróság­hoz fordult az ellenzék a felsőok­tatási törvény módosítása miatt. Martin Frone (KDH) volt oktatás­ügyi miniszter szerint alkotmány- sértő, hogy a törvény két csoport­ra osztja a levelező tagozatos diá­kokat: egy részüknek fizetniük kell, másoknak nem. Az, hogy az adott diák melyik csoportba fog tartozni, kizárólag a minisztériu­mi hivatalnokok döntésén múlik, ez pedig elfogadhatatlan. „Ellenezzük, hogy különbsé­get tegyenek a diákok között. Vagy mindenki fizessen, vagy senki. A másik kifogásunk, hogy a törvénymódosítás bizonyos mértékben korlátozza a magán­felsőoktatási intézmények jogait” - fejtette ki Szigeti László volt tárcavezető (MKP). A tör­vény ugyanis megszabja az egyes magán felsőoktatási intézmé­nyekbe felvehető levelező hall­gatók számát. Hasonlóan az álla­mi egyetemekhez, a jövő tanév­től a magánegyetemek is legfel­jebb annyi levelező hallgatót ve­hetnek fel, amennyit nappali ta­gozatra. Tavaly 23 000 diák ta­nult levelező tagozaton a magán- egyetemeken, s csak 2300 nap­palin. Martin Frone szerint ez sérti a szabad vállalkozás alapel­veit. A tavalyi tanévben 200 000 diák tanult a szlovákiai felsőok­tatási intézményekben, ebből 60 000-en levelező tagozaton. A törvénymódosítás további sarkalatos pontja, hogy azoknak a diákoknak, akik „túlhúzzák” a tanulmányi időt, fizetniük kell a „többletévekért”. Az oktatási minisztérium szóvi­vője mindössze annyit mondott az ellenzék kifogásaira: a törvény nem sérti az alkotmányt. „Amíg az Alkotmánybíróság nem kér tő­lünk hivatalos álláspontot, addig nem nyilatkozunk” - mondta la­punknak Viera Trpišová. (sán) „Ha valami történik, kapásból letagadja a rendőrség, majd azt mondja, taktikai húzás volt" Újabb támadást ismert el a nyitrai rendőrség ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Mégis megverték a punkzenészeket október 6-án a he­lyi Régi Pékség klubban - ismerte be tegnap a kerületi rendőrpa­rancsnok. Ján Štark ugyanakkor ta­gadta, hogy azt áhította volna, ez a támadás sem történt meg. Mint mondta: csak nem akart elhamar­kodottan nyilatkozni, amíg tartott a vizsgálat. A bökkenő az, hogy a vizsgálatot csupán október 31-én kezdték, amikor a sajtó már hetek ótra fog­lalkozott az üggyel, és közben a Ré­gi Színháznál október 19-én történt támadás tetteseit is elfogták. A rendőrség szerint a két ügynek semmi köze egymáshoz. Még az sem köti össze őket, hogy szélsősé­gesek lettek volna az elkövetők, mert ez egyik esetben sem igazoló­dott be. „Ami biztos, az annyi, hogy a Régi Pékség klubban október 6- án este kilenc tájban ismereden tet­tesek bántalmazták a punkzené­szeket. Mivel a történteket senki nem jelentette, és a kihívott városi rendőrök a helyszínen nem tapasz­taltak rendbontást, nekünk kellett felkutatnunk a szemtanúkat és sér­tetteket. Az egyiket, 24 éves Peter K.-t meggyőztük, tegyen feljelen­tést és a szembesítéskor fel is ismer­te a támadókat, akik ezután beis­merő vallomást tettek. November 1-jén vádat emeltünk két elkövete­tő, a 21 éves nyitrai Ján P. és a 26 éves nyitrai Peter S. ellen. Utóbbi büntetett előélető, erőszakos cse­lekményért üld’ - tájékoztatott Stark, hozzátéve, hogy komolyabb sérülés nem történt. Á szemtanúk azt mondták, a klub biztonsági őre engedte be a neonácikat, sőt ő is verekedett, a kihívott városi rend­őrök pedig nem is igazoltatták a klub előtt őgyelgő bőrfejűeket. Ján Stark erre azt mondta: nem zárja ki, hogy a vádlottak száma emel­kedni fog. Ennek érdekében tegnap elektronikus postacímet nyitottak ( extremnr@minv.sk ), ahova akár név nélkül is megírható, hol láttak gyülekezni szélsőséges csoporto­kat. Arra a kérdésre, mikor látná a rendőrség bizonyítottnak, hogy az elkövetők neonácik, ha a kopasz fej, a bakancs, a fekete bőrdzsekin viselt fasiszta jelvények, a vereke­déshez használt eszközök, sőt még a náci jelszavak kiabálása sem elég, a rendőrkapitány azt mondta, ezekből csak feltételezni lehet az elkövető nézeteire. „Fennáll, hogy nem tudja, mit szimbolizál a visele­té, esedeg merőben más okból ve­rekedett, és ezt nekünk mind figye­lembe kell vennünk.” A Régi Színház előtt október 19- én történt támadás kapcsán letar­tóztatott, Maiina Hedvig megtáma-' dásával gyanúsított Róbert Benci- ról a hét eleji rendőrségi sajtótájé­koztató óta kiderült, hogy többször összeütközésbe került a törvény­nyel, most is feltételes büntetését tölti. Tavasszal rasszista jelképek viseléséért ítélték el, de a kerületi rendőrparancsnok helyettese kér­désünkre hétfőn még azt válaszol­ta, nem tud a feltételesről. A fiú - nyilván e mulasztás miatt - szaba­don garázdálkodhat tovább, mert az ügyész nem látta szükségesnek előzetes letartóztatásba helyezését. A rendőrparancsnok helyettese, Daniel Goga arról, hogy az új infor­mációkra való tekintettel kéri-e az ügyészségtől az előzetes letartózta­tást, nem akart nyilatkozni, (vm) Ismert közéleti személyiségek tegnap aláírásgyűjtést kezdtek a szaporodó extrémista támádások és a rendőrség hozzáállása miatt. A polgárok leírhatják azt is, mi­lyen tapasztalataik voltak a szél­sőségesekkel. Az aláírásokat és beszámolókat jövő héten adják át a városi és kerületi rendőrpa­rancsnoknak. „Nyitra a szlováltiai neonácik tűzfészke. Nem nézhet­jük tétlenül, hogyan félemlítenek meg mindenkit, miközben a rend­őrség sem tesz meg mindent azért, hogy a támadásokat felde­rítse, az elkövetőket megbün­tesse” - mondta az egyik kezde­ményező, a Régi Színház társula­tának tagja, Ivan Gontko. Az alá­írásgyűjtés másik szervezője Bohdan Smieška, a Nyitrai Kom­munális Alapítvány igazgatója, amely a Maiina Hedviget ért tá­madás után tiltakozó felvonulást szervezett a városban. Smieška úgy véli, a helyzet azóta csak rom­lott, mert a belügyminisztérium és a rendőrség bagatellizálják az extrémista megnyilvánulásokat. „Felháborító és szégyenteljes, hogy ha valami történik, kapásból letagadják, majd amikor nagy a sajtó nyomása, azt állítják, takti­kai húzás volt. Ezek nyilvánvaló esetek, itt nem taktizálni kell, ha­nem cselekedni. Nyitrán szinte minden héten támadnak a neoná­cik. Ezek a jól szervezett bűnban­dák, mindig ott csapnak le, ahol a liberális fiatalok gyülekeznek. A rendőröknek el kellene gondol­kozniuk azon, hogyan jutottak el odáig, hogy a sértettek nem mer­nek hozzájuk fordulni, és inkább elviselik, hogy állandó veszélynek vannak kitéve, mint a megalázta­tást, hogy hazugnak nevezzék őket” - mondta Smieška. Stark nem érti, mi szükség van az aláírásgyűjtésre. „Nem tolerá­lunk semmiféle jogellenes cselek­ményt, különösen azt nem ame­lyet rendőrök kövemének el. Aki­nek ilyesmiről van tudomása, ér­tesítsen, és személyesen teszem meg a szükséges intézkedéseket” -jelentette ki Stark, (vm) Aláírásgyűjtés a szélsőségesek ellen Jövőre már csupán öt egyetemen lesz ingyenes az oktatás; a legdrágább a Komenský Egyetem néhány kara 15-24 ezer koronát kérnek levelező tagozaton ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A felsőoktatási tör­vény módosítsa ételmében a 2008/2009-es tanévtől tandíjat fizetnek a levelező tagozatosok, a jövő tanévben csak az elsősök. Az egyetemeknek december 31-ig kell közzétenniük, melyik szakon mennyit kell fizetni, néhány egye­tem azonban ezt már megtette. A minisztérium csupán a tandíj fel­ső határát szabta meg, hogy ezen belül mennyit kérnek az egyete­mek, illetve hogy egyáltalán kér- nek-e tandíjat, arról maguk dön­tenek. Mindössze öt egyetemen lesz ingyenes a levelező képzés: a pozsonyi Szlovák Műszaki Egye­temen, a kassai Műszaki Egyete­men, a zólyomi Műszaki Egyete­men, a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen és a rózsahegyi Katoli­kus A pozsonyi Komenský Egyete­men a jogi, a menedzsment és a pedagógiai kar angol-német sza­kán kell fizetni a baccalaureátusi tanulmányokért, a jogi karon egy tanévben 18 ezret, a menedzs­ment szakon a bc-képzésért 23 ezer koronát, az angol-német pe­dagógusi szakon 24 ezret. A kas­sai Šafárik Egyetemen is fizetni kell a jogi karon és az orvosi kar ápolói szakán - az összeg még nem ismert. A komáromi Selye János Egye­tem a baccalaureátusi képzésért nem kér tandíjat, a pedagógiai karon a mesterképzés (mgr) első évfolyamában - mely tehát az egyetem negyedik évfolyama 15 000 koronát kell fizetni, a köz- gazdasági karon a mesterképzé­sért 20 000 koronát. A teológiai karon a mgr és a PhD képzés 15 000 korona. A nyitrai Konstan­tin Egyetemen a természettudo­mányi és szociális tudományok karán fizetnek tandíjat a hallga­tók, a besztercebányai Bél Má­tyás Egyetem valamennyi szakán, az összeg még itt sem ismert. A nagyszombati egyetem pedagógi­ai karán a bc-képzés 13 600 koro­na, a magiszteri képzés 20 460 korona lesz a következő tanév­ben. (sán) A tandíj felső határa (Sk) Program be mgr, ing, Judr, Mudr doktorátus Idegenforgalom 23 000 38 000 64 000 Közgazdaságtan 23 000 38 000 64 000 Informatika 23 000 38 000 64 000 Elektrotechnika 34 000 56 000 0 Gyógyszerészet 67 000 111 000 0 Bölcsészettudomány 24 000 41 000 0 Pénzügyek 23 000 38 000 0 Marketing 23 000 38 000 64 000 Jog 18 000 29 000 0 Orvostudomány 67 000 111 000 0 Állatorvos 92 000 155 000 0

Next

/
Thumbnails
Contents