Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-08 / 257. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 8. Vélemény És háttér 7- Sherlock, magát kérték fel, hogy megfelelő köztársaságielnök-jelöltet keressen? (Peter Gossányi karikatúrája) Kimutatások szerint német földön minden ötödik gyerek szegénységben nő fel Kié a szociális véna? TALLÓZÓ BERLINER ZEITUNG Az iráni válság diplomáciai megoldását kívánja sürgetni a német kancellár a hét végére tervezett USA-beli látogatása során. Ezt Angela Merkel a Berliner Zeitungban megjelent nyilatkozatában fejtette ki. Meggyőződése, hogy felhívása George Bush elnöknél „nyitott fülekre” talál. A kancellár hozzátette: a nemzetközi közösségnek nem szabad engednie, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Teheránnal kapcsolatban Merkel megismételte a német álláspontot, amelynek lényege a válság békés rendezése. Ha azonban a tárgyalások nem vezetnek eredményre, s Irán nem hajlandó lemondani nukleáris programjáról, Németország kész erőteljesebb szankciók életbe léptetésére. A kancellár hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy az államok közössége - Oroszország és Kína is - egységesen lépjen fel. Nem helyeselte azt a korábbi tervet, hogy szükség esetén az EU egyoldalú intézkedéseket léptessen életbe Teheránnal szemben. A szankciókról az ENSZ-benkell tárgyalni, s határozatot hozni -hangoztatta Merkel. OSZTRÁK SAJTÓ A közvetítői tárgyalások újabb bécsi fordulójának kudarca után a koszovói albán vezetők nem látnak lehetőséget arra, hogy megállapodjanak Belgráddal a dél-szerbiai tartomány jövőjéről - derül ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket képviselőik adtak az osztrák sajtónak. Hasim Thaqi, a legnagyobb koszovói ellenzéki párt vezetője azt mondta a Die Pressének, hogy „ha száz évig tárgyalnánk, akkor sem tudnánk kompromisszumra jutni Szerbiával Koszovó státusáról”. Leszögezte, az albán fél álláspontja változatlan: nemcsak akarja, hanem jogában állónak is tekinti, hogy kinyilvánítsa Koszovó önállóságát. Kifejtette, hogy a december 10-i határidőig tiszteletben tartják a válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport által megszabott forgatókönyvet, de utána meghozzák a szükséges döntésekét a függetlenné válás menetrendjéről. „Azt várjuk, hogy a legfontosabb országok, köztük az USA és a jelentősebb európai országok, rövid időn belül elismernek bennünket” - mondta Thaqi, akit esélyesnek tartanak arra, hogy a november 17-i koszovói parlamenti választások után átvegye a kormányfői tisztséget. Úgy vélekedett, december 10-e után Oroszország nem lesz képes megakadályozni az önálló Koszovó nemzetközi elismerését. Magabiztosan nyilatkozott arról is, hogy a térség államai szintén tudomásul veszik Koszovó függetlenségét. Thaqi nem fél attól, hogy kiújulhatnak a harcok a szerbek és az albánok között. „A háború Koszovóban egyszer s mindenkorra véget ért” - közölte a volt gerillaparancsnok. Hasonló értelemben nyilatkozott a koszovói miniszterelnök is. Ágim Ce- ku azt mondta a Der Standardnak, hogy a függetlenséget még az év vége előtt kinyilvánítják. Jelentős iránymódosítás történt a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusán: az ország legrégebbi pártja hátat fordított a csaknem tíz évvel ezelőtt elfogadott modernizációs politikának, így vélve feltartóztatni vészes ütemben fogyatkozó tagságát és szavazóbázisát. MT1-ELEMZÉS Wolfgang Tiefensee közlekedési miniszter, a pártvezetőség tagja az ARD televíziónak arról beszélt, hogy „az SPD az emberek felé fordul, a CDU viszont a tőke felé”. Ez a helyzet durva leegyszerűsítése. A szocdemek jelenlegi gondjait az okozza, hogy a párt hagyományos „vadászterületén”, a bérből és fizetésből élő kisemberek gondjainak felkarolásában, érdekeik képviseletében két vetélytársuk is támadt. Balról a populista, Oskar Lafontaine vezette Baloldal Pártja támad, jobbról a kereszténydemokraták. Annak idején az SPD ügyesen nyitott a társadalom középső rétegei, a vállalkozók felé. A párt 1998. évi választási győzelmét jórészt annak köszönhette, hogy programjával sikert aratott a munkás- osztályon kívüli társadalmi rétegekben is a konzervatív tábor rovására. Erre a CDU/CSU is felfigyelt, aminek látványos jele, hogy újabban sikerrel halászik a szocdemek „felségvizein”. ,Angela Merkel kancellársága óta a CDU ÖSSZEFOGLALÓ Napozókrémet és szoláriumi bérletet küldtek a csehországi roma aktivisták a rasszista kijelentéseiről elhíresült Jiŕí Čunek kormányfő-helyettesnek, aki tegnap beadta felmondását. Levelükben megköszönték „a kormányban a romák társadalmi beilleszkedését elősegítő példás munkáját”. A hónapok alatt szenátorrá és miniszterré vált Čunek márciusban egy lapinterjúban közölt véleményével váltott ki viharos indulatokat a romák körében. A Blesk kérdésére, amelyben egy olvasó az iránt érdeklődött, hoegyre inkább szociáldemokrata akcentussal beszél” - jegyezte meg a Der Spiegel. Az SPD térvesztéséhez az a stratégia vezetett, amelyet még Gerhard Schröder kancellár vitt keresztül négy éve. Az Agenda 2010 reformcsomag gyümölcsei idén kezdtek beérni; fő jelei ennek a munkanélküliség látványos apadása és a gazdaság dinamikus növekedése. Az elmúlt 12 hónapban jelentősen csökkent a munkanélküliség, emelkedett a tb-járulékot fizető állásban levők száma. Emellett az is tény, hogy a háztartások jövedelmének egyre csökkenő hányada származik bérből és fizetésből, közben emelkedik az üzleti nyereségből és vagyonhozadékból keletkező jövedelmek aránya. Magyarán: a munkából élő rétegek jövedelme apad, a munka nélkül szerzett jövedelmek növekednek. A lakosság legszegényebb 10 százalékának egy főre jutó nettó jövedelme tíz év alatt 4,6%-kal zsugorodott, havi 484-ről 462 euróra. A 90-es években alig létező „éhbér- szektor”, amelyben a legsoványabbak a fizetések, ma 4 millió embert foglalkoztat. Német földön minden ötödik gyermek szegénységben nő fel. Ugyanakkor a németek legjómódúbb 10 százalékának jövedelme 1995 óta tíz százalékkal, havi 3060 euróról 3366-ra emelkedett. Ilyen számok fényében nem csoda, ha a németek egyre kevésbé hisznek a szociális igazságosságban, amelynek szükségességét korábban leghangosabban az SPD hirdette. A lakosságnak csak egyharmada véli úgy, gyan kaphatna állami támogatást, Cunek kijelentette: „Előbb el kellene utaznia, hogy lebarnuljon, aztán a családjával randalíroznia kell, tüzet kell gyújtania a téren, hogy a politikusok észrevegyék, s azt mondják: ez egy szegény ember”. A politikus azt állította, „azért léptem be a kormányba, hogy olyan bonyolulttá tegyem a szociális támogatások rendszerét, hogy azokkal ne lehessen visszaélni. Meglátják, sok roma fog dolgozni”. Čunek két éve azzal szerzett hírnevet, hogy Vsetín polgármestereként a városon kívülre toloncolta ki a lakbért nem fizető romákat. „Tekintettel a hogy érvényesül a társadalmi igazságosság, s több mint a fele úgy gondolja, túl alacsonyak a bérek és a fizetések. Ennek a levét a szociáldemokrata párt issza meg. 1994-ben az SPD tagsága 830 ezer főt számlált - ma az 550 ezret sem éri el. A felmérések rendre 30% alatti támogatottságot mutatnak (a rivális uniópártok 37-38% körül állnak), miközben az SPD a 16 német tartomány közül már csak ötben adja a miniszterelnököt. A Schröder-féle Agenda és a munkaerőpiac reformja ,jót tett ugyan Németországnak, ám mély válságba sodorta az SPD-t” - kommentálta Ludwig Stiegler, a párt balszámyához tartozó bajor szoc- demvezető. A balra tolódással a szociáldemokrata párt egyrészt a közhangulatra reagált, másrészt a koalíciós partner CDU/CSU tábor egyre jobban kivehető szociális „szirénhangjaira”. Angela Merkel pártjában már jótékony homály borítja a 2003. évi lipcsei kongresszust, amelyen kemény határozatok születtek a gazdasági és munkaerő-piaci reformok folytatása érdekében. Két éve, amikor kancellár lett, Merkel még arról szónokolt, hogy „nem illanhat el a korszerűsítési kedv, a reformok megvalósítása fölött érzett öröm”. Ma beszédeinek alapvető mondanivalója az, hogy segíteni kell a rászorulókon, az időseken, gyengéken, betegeken. „A fellendülésből a lehető legtöbb embernek részesülnie kell” - domborítja ki pártja szociális vénáját az 53 éves kormányfő. rossz őszi időjárásra egy szoláriumi bérletet is mellékeltünk a napozókrém mellé” - olvasható a levélben, amelyet Ivan Veselý, a Dženo elnöke kezdeményezett. „Reméljük, elfogadja szerény ajándékunkat, amely hálánk és megértésünk kifejezése. Balzsamot is mellékeltünk, ez plusz ajándék a kormányprogram túlteljesítéséért” - fejtette ki Veselý. A levél végén az aktivisták „hosszú, sokéves napozást” kívántak a távozó politikusnak, akinek nem a rasszista kijelentései, hanem a szociális támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt kellett távoznia a kormányból, (kés) Napozókrémet küldtek Jiŕí Čunek volt kormányfő-helyettesneknek a romák Hosszú, sokéves napozást KOMMENTÁR Rossz és rosszabb AAAL1NÁK ISTVÁN Minden rossz igaz, amit Musarraf pakisztáni elnöknek felró a nyugati világ. Diktátor, lábbal tapossa a demokratikus elveket, tisztogató akciói a legfelsőbb bíróságon, a rendkívüli állapot bevezetése, az alkotmány felfüggesztése mind azt a célt szolgálják, hogy a tábornok- elnök átmenthesse hatalmát. E lépésekkel nagyon kínos helyzetbe hozta a demokrácia elkötelezett teijesztőjeként hatalomra lépett Bush-t, Washington mégis nagyonvisszafogottan bíráljaót, mert: Musarraf a nyugati világ egyik legfontosabb szövetségese a terrorizmus elleni harcban. És ő tartj a az ujját a pakisztáni atomgombon. És ne feledjük: ha megtartanák is aj anuári parlamenti választásokat, azok a legnagyobb jóakarattal sem lehetnének oly módon demokratikusak, ahogy azt mi elképzeljük. Mert Pakisztán olyan ország, ahol minden törzsfő kiskirály, rendkívül erős az iszlámizmus, az ország egyjelentős részén az al-Kaida és a Talibán hívei az urak, az általuk ellenőrzött pakisztáni-afganisztáni határvidéket nevezi a média nemes egyszerűséggel patkányfészeknek. Itt van a nemzetközi terrorizmus fő bázisa, amely ellenMusarrafténylegharcol. Hajanuárban a választások borítékolt győztese, Benazir Bhutto kerülne hatalomra, képes lenne-e erre? Benazir nagyon szép, nagyon tehetséges, de nem áll mögötte a hadsereg, már kétszer könnyen kiebrud alták a hatalomból, mert egyebek mellett talán nem is indokolatlanul hoztak fel ellene korrupciós vádakat. Washington2001 óta vagy L0 milliárd dollárnyi segélyt folyósított Musarrafnak, és most valószínűleg feltette magának a kérdést: mi a fontosabb, egy látszólagos pakisztáni demokrácia vagy a terrorellenes harc, a patkányfészekkifüstölése? Eretneknek tűnhet a gondolat: ez kell legyen az egész Nyugat külpolitikájának alapkérdése. Amikor Bushszeptemberbenismertette új Irak-stratégiáját, a korábbiakkal ellentétben már nem a demokrácia megteremtéséről beszélt, hanem csak az iraki stabilitást tűzte ki célként. És erről szól az egész tágabb környezet. A nyugati típusú demokratikus palesztin választások eredményeként az iszlamista Ha- mász került hatalomra, és uralj a a Gázai övezetet. Katonai szakértők már nyíltan beszélnek arról, hogy a több tízezer amerikai és NATO- katona jelenléte ellenére az afganisztáni háború a tálibok ellen nem nyerhető meg - a Szovjetunió is vesztesként vonult ki onnan -, ezt a véleményt a keddi cukorgyári merénylethez hasonló támadások is erősítik. A nyugati világ politikusai valamiféle demokráciaküldetést éreznek- a néhai keresztény hittérítők mintájára-, és mindenütt elszúrják, visszájára fordítjáka dolgokat, ahol csak beavatkoznak az ottani folyamatokba. Irakban nem kell a mi értékrendünk és ideológiánk, Afganisztánban sem, és Pakisztánban is addig fogják erőltetni, amíg-mert ez is nagyon benne van a pakliban- nem Benazir, hanem Musarraf igazi ellenségei, az iszlámista erők ragadják magukhoz a hatalmat, ennek óriási kockázataival együtt. A másik eretnek gondolat: a Nyugatnak az iszlám világ országaival szemben egyetlen köve- telménytkellene megfogalmaznia. Ne adjanakteretaterrorizmus- nak, neengedjék terrorakciókindításátanyugatiországokellen. Ha ezt teljesítik, éljenek olyan viszonyokközött, olyan rendszerben, amilyenben tudnak, amely nekik a legjobban megfelel. JEGYZET Én, a kuka PUHAJÓZSEF Atűzzeljátszom. Megint. De mit tegyek, ha manapságatéma- ahogy a múltkor írtam-már nem az utcán hever, hanem autóbuszon utazik? Majd megkapom a magamét napilapunk honlapján, a fórumban, ahogy legutóbb is. Úgy tűnik, a buszvezetőknek erős az érdekvédelmi képviselete vagy sok hozzátartozó és barát viseli a szívén sorsukat. Mégaz is lehet, hogy ők maguk... Utálom a tök felesleges mondatokat. Különösen azokat, amelyek sületlenséget tartalmaznak, ráadásul sértóek. Atörténet azzal kezdődött, hogy ismét a tömegközlekedést választottam. Szerencsére ültem, ígybiztos lehettem abban, hogyjóllátok. (E kijelentés kicsit képzavaros, de nem baj, illik a szövegkörnyezetbe.) „Kuka utas, vésd az észbe, ne szólj bele a vezetésbe!”- ez volt olvasható a vezetőfülkén. (Belekontárkodtam picit, az utas szó mögül hiányzott a vessző...) Feltételezem, hogy a buszvezetőnek állt koszorús költő Kuka törpéből indult ki. Ám a törpe legfőbbjellemzője, hogy nem beszél. Vagy csak ha nagyon muszáj. Innen kapta a nevét. Akuka szót mint jelzőt szokták emberekre is használni. A némákra, maflákra, mamlaszokra. Ebből eredően, ha én, az utas kuka vagyok, nemtudokvagynemme- rekbelepofázni a vezetésbe. Még sohasem szóltam be a sofőrnek. Amúltkormár majdnem, amikor általa - mögötte ülve - passzív dohányossá váltam, de akkor sem a vezetését kifogásoltam. Egyáltalán, hogyan kell beleszólni a vezetésbe? Menjen gyorsabban? Vagy lassabban? Esetleg hagyjonki néhány megállót, falut, lefütyülve az ott fel- és leszállni szándékozókat? Még hafelvágták isanyelvemet, hogy jövök én ahhoz, hogy felülbíráljam a buszvezetőt? Tehát semmi értelme a mondatnak, felesleges volt kirakni, sót megsértődik az emberfia, a „sok kuka”. A magamfajta „firkász” (ígyszólítot- takafóramban) pedigmégjegy-. zetet is ír róla. Mert őt is felháborítja a mondat. Szeret ugyanjó- kat nevetni, de csak a vicces dol- gokontud. Ésmégvalami. Afó- rumunkba bekapcsolódó egyik kedves olvasónk felvilágosított, milyen nagy felelősséggeljár ez a szakma, hogy a buszvezető akkor is felel az utasért, ha az már leszállt, és a megállóban táblából. Ha ez így van, jó volna, ha erről a sofőrök is tudnának. A minap két község között, a nagy pusztaságban úgy kiraktunk és otthagytunk egy falfehér utast, aki rosszullett, mint a pinty! Mondta, álljunkmeg,mertatö- mött járművön az összeesés határán áll. Megálltunk, leszállt, s mi folytattuk az utat. Még sze- rencse, hogy az ismerőse vele tartott...
