Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-07 / 256. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 7. Szülőföldünk 27 Tizenöt éve jelenik meg a Galántai Újság Polgármesteri díj születésnapi ajándékként Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere kézjegyével látta el Vágsellye emlékkönyvét (Szőcs Hajnalka felvétele) Nemcsak földrajzilag, hanem lélekben is közel vannak egymáshoz a két város polgárai Oroszlányiak Vágsellyén Vágsellye. Oroszlány önkor­mányzatának küldöttsége tett látogatást a Vág-parti városban. GAÁL LÁSZLÓ A magyarországi település kere­ken 10 éve ápol testvérvárosi kap­csolatokat Vágsellyével. A városhá­za eskető termében Martin Alföldi polgármester és Ladislav Gáli, a városi hivatal elöljárója városi kép­viselők, iskola- és óvodaigazgatók, valamint a területi Vöröskereszt­szervezet vezetőinek jelenlétében fogadta a magyarországi vendége­ket. A legutóbbi választások után mind a vágsellyei, mind az oroszlá­nyi képviselő-testületben történtek változások, így a mostam találkozó a személyes ismeretségek kialakí­tására is szolgált. Igaz, mindkét ol­dalon vannak, akik kezdettől fogva részt vesznek ezen kapcsolatok az erősítésében. Ilyen Rajnai Gábor, Oroszlány polgármestere, aki a tíz év alatt hol polgármesterként, hol alpolgármesterként képviselte vá­rosát. „Ez a bő tíz év eredményes­nek könyvelhető el, és nemcsak a két városi hivatal, hanem a hivata­lok által működtetett intézmény- rendszer és civil szervezetek részé­ről is. Az iskolák, a sportszerveze­tek együttműködésétől kezdve a diákok nyári és téli táboráig, vagy a városi rendőrséggel közösen ren­dezett futballtomáig. Örömmel mondhatom, hogy Oroszlányban a csoportosan szervezett akciókon kívül már az egyéni kapcsolatépí­tés is megjelent - családok látogat­ják egymást. A Visegrádi négyek - Lengyelország, Csehország, Szlo­vákia és Magyarország - közös pá­lyázatának köszönhetően középis­koláink rendszeresen részt vesz­nek a közös sítáborokban. Erre idén is sikeresen pályáztunk. Oroszlány egy kis szlovák faluból lett húszezer lakosú várossá, és ennek kapcsán is vannak kötődé­sek. Van nálunk szlovák önkor­mányzat, működik a szlovák ha­gyományokat őrző civil szféra. A szennyvíztisztítóval kapcsolatos európai uniós programhoz mi is hoztunk beruházókat, az ottani mérnök kollégákkal is kialakultak a kapcsolatok. De tudok olyan épí­tőipari anyagok forgalmazásával foglalkozó magáncégről, amely szintén ilyen kapcsolatokból jött létre. Szerencsére nemcsak föld­rajzilag, hanem szellemben és lé­lekben is nagyon közel vagyunk egymáshoz.” A városok küldöttsé­gei évente többször is találkoz­nak, az oroszlányiak eljárnak a vágsellyei vásári napokra, a vág- seüyeiek az oroszlányi szlovák na­pokra, és a testvérvárosi szerző­dést is évente megújítják. Legkö­zelebb valószínűleg egy ilyen szerződésmegújítás céljából talál­koznak, és az oroszlányi polgár- mester elképzelhetőnek tartja, hogy erre valamelyik síközpont­ban kerül sor. Arra a kérdésre, hogy a nagypolitikában az utóbbi időben egyre romló magyar-szlo­vák kapcsolatokból érezhetó-e va­lami a városközi kapcsolatokban Vágsellye és Oroszlány polgár- mestere egymástól függetlenül szinte ugyanazt mondta: sem he­lyi szinten, sem a két város közötti kapcsolatban nem érezteti a hatá­sát a magyar-szlovák nagypoliti­kai viszály. GAAL LÁSZLÓ Galánta. Az első lapszám meg­jelenésének 15. évfordulóját ün­nepelte október 23-án a Galántai Újság - Galantské noviny. Az év­forduló alkalmából a lapot polgár- mesteri díjjal tüntették ki, amelyet a szerkesztőbizottság elnöke, Juraj Stem vehetett át Alexander Mézes polgármestertől. A városi lap kiadásának kezdeteit Horvát Zoltán idézte fel, aki akkori pol­gármesterként az első szerkesztő- bizottság elnöki posztját is ellátta. Amint az ünnepségen is elhang­zott, egy városi lap sosem lehet teljesen függeden. A Galántai Új­ság is többször volt nézeteltérések forrása, a szerkesztőbizottság nyolcszor alakult át, és 29 ember cserélődött benng, a főszerkesztői poszton pedig négyen váltották egymást. Az első főszerkesztő Horváth Rudolf volt, a jelenlegi fő- szerkesztő, Müan Alakša pedig Vladislav Kmeftől vette át a stafé­tát. A lap 15 éves történelmével az Anna Jónásová nyugdíjas könyv­táros által írt beszámolóból ismer­kedhettünk meg. (A szerző távol­létében az írást Csemez Henrietta, a városi hivatal elöljáró-helyettese olvasta fel.) A Galántai Újság 1992 márciusi elindítása éppen a száza­dik évfordulójára esett a Galántha és Vidéke című regionális lap ala­pításának. Ez utóbbi 1892-ben, Samuel Neufeld galántai nyom­dász kiadásában és szerkesztésé­ben jelent meg, és 15 évfolyamot ért meg. Az első Csehszlovák Köz­társaság idején a kéthetente meg­jelenő Mátyusföldi Lapok tudósí­tott Galánta életéről, majd az ötve­nes évektől egészen 1989-ig a ma­gyar és szlovák nyelven megjelenő Győzelmes Út című járási lap volt a helyi hírforrás, amely 1990-91- ben Út címmel jelent meg. A Galántai Újság 1992 márciu­sában nyolc fekete-fehér oldalon indult, azóta a terjedelme és a for­mája is többször változott. Jelen­leg 14 oldalon, színes címlappal jelenik meg, ún. tükörújság for­májában, vagyis a lap egyik oldala magyar nyelvű, a másik szlovák. A lap a város politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági életének szerves része. Amint az ünnepsé­gen elhangzott, a 15 évvel ezelőtti induláskor még nem létezett váro­si vagy regionális televízió illetve rádió, sem internet, de manapság, amikor a városi tévé naprakészen tudósít a helyi eseményekről, a nyomtatott sajtónak is meg kell újulnia, hogy konkurenciaképes maradjon.-----------­Ju raj Stem (jobbra) vette át a polgármesteri díjat Alexander Mézeitől. (Szőcs Hajnalka felvétele) Több világújdonság is látható Kovács János peredi tanító és feltaláló kiállításán - például egy különleges, egyedülálló napóra tervrajza A piramis alatt titokzatos erők hatnak (Szőcs Hajnalka felvétele) Misztikum a valóság tükrében GAÁL LÁSZLÓ Pered. A háztartási műanyag­hajlítótói és a fóliaforrasztótói a bonyolult napóráig és a matemati­kai vüágújdonságnak számító képletig közel háromtucatnyi kü­lönféle érdekesség látható a peredi Kulturális Közösségi és Tá­jékoztató Központban megnyílt „Misztikum a valóság tükrében” című kiállításon. A kiállítás tárgyai nagyon széles skálát vonultatnak fel a természet­tudományok és a filozófiai tudo­mányok tárgyköréből. Az alkotó­juk a helybeli Kovács János nyug­díjas tanár és feltaláló. A kiállított tárgyak öt csoportba sorolhatók: gyógyítás, csillagászat, matemati­ka és fizika, elektrotechnika, régé­szeti érdekességek. Van itt gyógyí­tó piramis, egy rézcsúccsal ellátott fa szerkezet, Kheopsz fáraó pira­misának pontos arányban kicsinyí­tett mása. Ha az ember aláfekszik, regenerálja a beteg szerveit, gyó­gyítja az ízületi gyulladást, elősegí­ti a mélyebb meditációt, csökkenti a stressz hatását stb. Ezenkívül visszaállítja a vágószerszámok élét. Láthatunk itt különféle szak- irodalmat a gyógyítás témaköré­ből, a látogató megismerkedhet az embert körülvevő energiamező (aura) mérésével és a pillanatnyi egészségi állapot meghatározásá­nak tudományával. A csillagászati tudományokat többféle napóra is képviseli: egy egyszerű egyenlítői kerti napóra, vízszintes zsebnapóra iránytűvel. Különlegességnek számít az „égi óra”, amellyel éjjel, a csillagok moz­gása alapján határozható meg az idő. A kézi illetve elektromos meg­hajtású „világóra” a zónaidő meg­határozását szolgálja a Föld külön­böző hosszúsági fokán. Megtekint­hető egy különleges napóra terve. Maga a napóra a közeli plébánia kertjében van felállítva. Ennek kü­lönlegessége, hogy nemcsak a való­di közép-európai napidőt mutatja, hanem deleléskor a dátumot, a ta­vaszi és az őszi napéjegyenlőség napját, a nyári és téli napforduló napját. Leolvasható róla, hogy a Nap melyik csillagképben tartózko­dik az év folyamán. A szerző elárul­ta, magyarországi csillagászok ajánlották, jegyeztesse be alkotását a Guinness rekordok könyvébe, mert hasonló, és ennyire pontos napóra valószínűleg nincs még egy a világon. Található a kiállítási da­rabok között többféle saját készíté­sű csillagászati eszköz, valamint az oktatásügyi minisztérium által az iskolákban rendszeresített oktatási segédeszköz. Megtekinthető itt csü- lagászati szögmérő (szextáns), szögfüggvények szemléltetésére szolgáló goniométer, távolság meg­határozására szolgáló segédeszkö­zök. Megismerkedhetünk egy komplex tanulmánnyal a három­szögek adatainak (magasság, terü­let, belső szögek) meghatározásá­hoz egyetlen csodálatos képlet se­gítségével. Ez annak ellenére még mindig világújdonságnak számít, hogy még 1962-ben a csehszlovák oktatási minisztériumban és a talál­mányügyi hivatalban, 2006-ban pedig a Magyar Tüdományos Aka­démián is bejegyezték. Vannak a ki­állításon a mindennapi életben ki­használható praktikus találmányok is, például gyakorló szerelőfal (az ipariskolákban szemléltető és gya­korlóeszközként szolgál), hegesztő transzformátor és akkumulátortöl­tő, habpolisztirol-vágó, egyszerű zsákkészítő gép és más érdekessé­gek: például ezeréves búzaszemek, több millió éves mamutállkapocs, vagy „mennykő” - villámcsapás ál­tal megolvasztott talajminta. Ko­vács azt is elárulta, mit jelent a kiál­lítás címe. „A misztikum addig misztikum, amíg valósággá nem válik.” Ezen a kiállításon gyerekek és felnőttek, az egyszerű dolgok iránt érdeklődő kívülállók, és a tu­dományt magas szinten művelő szakemberek is megtalálják az őket megragadó érdekességeket.

Next

/
Thumbnails
Contents