Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-03 / 227. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. www.ujszo.com 125 méteres széltornyok építését tervezik Várják a véleményeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ zetméterenként 150 koronát fizetZsigárd. „Ha minden jól megy, 2008 őszén megkezdődhet a szél- erőművek építése a falu határában” - tudtuk meg Baranyay Alajostól, Zsigárd polgármesterétől. Összesen 23 darab 125 méter magas széltorony épülne, ebből 15 Zsigárd, 8 a szomszédos Királyrév kataszterében. A tervezetet jelenleg véleményezhetik az érintett községek lakosai. Zsigárdon erről a községi hirdetőtáblán értesítették a lakosokat, az érdeklődők a községi hivatalban átnézhetik a terveket, és írásban véleményezhetik azokat. A költöző madarakkal kapcsolatos környezeti hatástanulmányt már elkészítették, és nem emeltek kifogást a szélerőmű létesítése ellen. Eredetileg Zsigárd és Farkasd kataszterében épült volna fel a létesítmény, de mivel a farkasdi önkormányzat ezt elvetette, Királyrév felé bővítették a terveket. „A falu területfejlesztési tervében is szerepelnek az erőművek, és azon leszünk, hogy a lehető legtöbb tornyot községi tulajdonban lévő területen építsenek fel, hogy a bevétel a falué legyen” - tájékoztatott a polgár- mester, aki a napokban tárgyalt erről a beruházók képviselőivel. A szélerőmű üzemeltetői az előszerződés értelmében a kitermelt áramért megawattonként évi 25 ezer koronát fizetnének a községnek, ezenkívül az építésekor minden toronyra 100 ezer korona egyszeri kompenzációt kapna a falu. „Ha pedig nem sikerülne községi területen elhelyezni a tornyot, esetleg valamilyen más kompenzációt kaphatnánk, de erről még folynak a tárgyalások” - mondta Baranyay. A beruházó egy szlovák-osztrák közös társulás, amelyben 50-50 százalékban van jelen a hazai Ven- tureal Kft. és az osztrák Austrian Power Wind Gmbh. Ha az építkezési területet megvásárolnák, négyne a beruházó, ha bérbe veszi, négyzetméterenként 100 koronát, a bérleti díjat 25 évre előre kifizetné. Az építkezésből a mezőgazdászoknak is haszna lenne, a tornyok építéséhez ugyanis a határi utakat a beruházó úgy megerősítené, hogy azon nehézgépjárművek és daruk, később mezőgazdasági gépek közlekedhessenek. Racsko Pál, Királyrév polgármestere elmondta, a falu képviselői a zsigárdiakkal együtt részt vettek azon az ausztriai tanulmányúton, amelyen a Burgenlandban működő szélerőműveket tanulmányozhatták, és az önkormányzat egyértelAusztriában már 600-nál több széltorony termeli az elektromos áramot (Képarchívum) műén támogatja a tervet. A kijelölt építkezési telkek az Agrostaar mezőgazdasági vállalat illetve magán- személyek tulajdonában vannak, de a polgármester szerint nem lesz gond a megvásárlással vagy bérbe adással. A tervezetet itt is kifüggesztették, de a lakosok eddig nem éltek a lehetőséggel, hogy véleményezzék. Tovább vitatkoznak az érintettek a Pázmány Alapiskola és a Bernolák utcai iskola átköltöztetéséről Nem sikerült megoldást találni Pedagógusok, szülők és képviselők nyomós érveket sorakoztattak fel. Mikrofonnal a kezében Dohányos Katalin igazgatónő (Szőcs Hajnalka felvétele) Vágsellye. A város oktatásügyének 2015-ig terjedő fejlesztésére kidolgozott tervezet a jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a városi képviselő- testület megvitassa. GAÁL LÁSZLÓ Ez derült ki azon a szakmai fórumon, amelyen a város, a pedagógusok és a szülők képviselői vitatták meg a tervezetet. A legvitatottabb, mondhatni egyetlen lényeges kérdés az a megtakarítást célzó intézkedés-tervezet volt, amely szerint a Vágvecse'Városrészben lévő két iskolát, a Holly utcai és a Bernolák utcai alapiskolát összeköltöztetnék, és a Holly utcai épületbe vonnák össze, a Bernolák utcai épületbe pedig a város egyetlen magyar alapiskoláját, a Pázmány Péter Alapiskolát költöztetnék. Michal Vrbovsky, a közös tanügyi hivatal vezetője, a koncepció egyik kidolgozója azzal érvelt, az egyre csökkenő gyereklétszám mellett fenntarthatatlan a városi iskolahálózat. A beszámolóból az is kiderült, hogy a legnagyobb problémát nem a kihasználatlan vagy csak részben kihasznált épületek fenntartása, hanem a pedagógusok bére jelenti. Egyetlen alkalmazott évente 300 ezer koronába kerül, és a tervezett iskola-összevonással harminccal lehetne csökkenteni az alkalmazottak számát. Ezzel szemben az érintett pedagógusok rámutattak, hogy a város összes iskolája közül éppen a Bernolák utcai és a Pázmány alapiskolában oldották meg ezt a problémát, onnét már elbocsátották a létszám feletti alkalmazottakat. Az egyik kifogás éppen az volt a tervezet ellen, hogy az nem részletezi, melyik iskolában müyen a túlfoglalkoztatottság. A működési költségeket illetően is éppen a két említett iskola az, amelyiknek nincsenek tartozásai. Olyan megoldási javaslat is elhangzott, mi lenne, ha a legtöbb kihasználatlan területtel rendelkező Holly utcai iskola diákjait osztanák szét a város többi iskoláiba, és az így felszabaduló épülettől szabadulna meg a város. Am így a vágvecsei gyerekeknek kellene utazniuk a seÜyei iskolákba, ami a szülőknek nem tetszene, ráadásul ők jóval többen vannak. Azt is kifogásolták, hogy az iskola-összevonással kapcsolatos járulékos költségek között meg sem említik a 30 elbocsátandó alkalmazottat illető végkielégítést. Jozef Meciar polgármester-helyettes arra emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt a Pázmány iskola vezetése még panaszkodott, hogy nincs tornaterme meg konyhája. Ez a Bernolák utcában mind meglenne. Dohányos Katalin, a Pázmány iskola igazgatója kijelentette, valóban létezik ez a probléma, de azt sosem akarták más iskola kárára megoldani. A másik probléma, hogy a Pázmány Alapiskola tanulói után járó normatívából egyáltalán nem tudnák fenntartani a Bernolák utai létesítményt. A tervezetben az is szerepel, hogy a Pázmány iskola felújítása 40 millió koronát emésztene fel. Dohányosné szerint ez az érv félrevezető, hiszen a felújításra uniós alapokból pályáznának, és az erre szolgáló tervezeteket az iskola a szülők és iskolabarátok közbenjárásával már el is készíttette. A 900 ezer korona értékű pályázati tervet a város előző vezetésének beleegyezésével készítették el, a városnak egyetlen koronájába sem került, és remélik, hogy ezt a város mostam vezetése is méltányolni fogja. Gyurovszky László exminisz- ter, jelenlegi városi képviselő azért tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, mert az csak az állítólagos megtakarításokkal foglalkozik - szerinte ezek sem alátámasztott adatok - viszont azzal egyáltalán nem, milyen kiadásokat jelentene az átköltöztetés után az objektumok üzemeltetése. Az a kérdés is felvetődött, mi lenne a belvárosi épület sorsa a Pázmány iskola ki- költöztetése után. Jozef Meciar szerint városi múzeum vagy könyvtár működhetne ott. Olyan híreket is hallottunk, hogy a polgármesteri hivatalt szeretnék odaköltöztetni, a mostani városházát pedig bérbe adnák. A fórum eredménye az volt, hogy a tervezetet az ott elhangzott javaslatokkal kiegészítve további szakmai és nyilvános fórumon is megvitatják, mielőtt a képviselő- testület elé terjesztenék. Hajléktalanlét Besztercebányán. A város melletti kiserdőben húzta meg magát ez az asszony, és amennyire tőle telik, folyamatosan csinosítgalja pléhből és kartonpapírból összetákolt kis kunyhóját és környékét. A bejárat előtt szőnyeg, lábtörlő, a falon óra, a ház előtt kempingszék. Csakhogy a haóság nem nézi jó szemmel az engedély nélküli „építkezést" (Jón Kroslák felvételei) A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-maÚ: korpas.arpad@centrum.sk
