Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-03 / 227. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. www.ujszo.com Egy átrakóállomás váltja majd ki a szeméttelepet Jövő év elejéig dönteni kell a lerakatról FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. A városi szemétlera- katotjövő évvégéig működtetheti az önkormányzat, a jelenleg hatályos törvények értelmében azután ilyen formában nem felel meg az előírásoknak. A várostól 12 kilométerre, Ipolyvisk közelében található lerakatot 1996-ban adták át, és az eredeti tervek szerint 2010-ig szolgálta volna a lakosságot. Csak a két évvel ezelőtt megkezdett szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően nem telt meg ebben az évben a telep. „Legkésőbb 2008 elejéig dönteni kell arról, hogyan tovább” - mondta Marton Imre, a városi hivatal vagyonkezelési és vállalkozói osztályának a vezetője. A telepet azért sem lehet ilyen formában tovább fenntartani, mert több olyan előírásnak nem felel meg, amelyek az építés idején még nem voltak kötelező érvényűek. „Egy teljesen új szeméttelep kiépítése legalább 40-50 millió koronába kerülne, és nem valószínű, hogy egy vállalkozó, vagy egy cég fantáziát látna a dologban” - fejtegette Marton, s hozzátette - „Önerőből pedig kizárt, hogy a város és a szintén érintett falvak önkormányzatai kigazdálkodjanak egy ekkora összeget”. Marton szerint szinte biztos, hogy minden megoldás a lakossági szemétdíj emelkedésével járna. Ez jelenleg 300 korona, s az új helyzetben ez az összeg a duplájára, vagy akár a háromszorosára is nőhet. A város két, húsz-harminc kilométeres távolságban lévő szemétteleppel is előszerződést kötött. A távolabbi peszektergenyei telep még csak készül, a Gyűgy melletti viszont a legközelebbi a szóba jöhető lerakatok közül. A lehetséges megoldások közül vagy egy köztes átrakóállomás kialakítása, vagy egy magántelep használata a legvalószínűbb. Az átrakóállomás 3-4 millió koronából már kialakítható. A szemétszállítást biztosító közterület-fenntartó vállalat járművei egyszerre maximum 3-4 tonna hulladékot tudnak elszállítani. Olyan járművekre van szükség, melyeknek kapacitása egyszerre 20-22 tonna szemét mozgatását teszi lehetővé. A távolabbi szeméttelepek igénybevétele a legkézenfekvőbb a város számára, de az embereknek ebben az esetben kellene a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Marton Imre megjegyezte, létezik egy projekt a jelenlegi lerakat bővítésére is, de annak legiszlatív előkészítése nagyon hosszadalmas folyamat. A tervezett költségek ebben az esetben 15-20 millió koronára rúgnak, és szintén kevés az esély a magántőke bevonására. Stefan Ha- nuska, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója szerint bár komoly erőfeszítéseket igénylő elképzelésről van szó, mégis ez a megoldás a legjobb, hiszen így ismét saját szeméttelepe lenne a városnak, melyet ebben az esetben már több évtizedre terveznek. Véleménye szerint azért is érdemes lenne komolyan foglalkozni ezzel az elképzeléssel, mert a számítások szerint hosszútávon ez a megoldás térülne meg a leginkább. Egy teljesen új szeméttelep kiépítése legalább 4-0-50 millió koronába kerülne (Pavol Funtál felvétele) Nemegyszer a be nem teljesült szülői ambíciók terhét cipeli a gyerek - egyik szakkörről a másikra vonszolják Vekerdy Tamás tanácsa: játszani is engedjük a gyereket Érsekújvár. Vekerdy Tamás pszichológus szerint a gyerek alig várja, hogy otthon megpihenjen, játsszon egy kicsit. Nem kell faggatni, hogy mi volt az iskolában. Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvodában megrendezett találkozón. SZÁZ ILDIKÓ Nem véletlenül esett Szabó Eleonóra óvodaigazgató választása Vekerdy Tamás pszichológusra és oktatáskutatóra. Jól tudja, hogy a kollégák és a szülők olvassák a könyveit, és a magyarországi lapokban megjelent hasznos tanácsait. A Határon Túli Magyarok Hivatalától kapott támogatásnak köszönhetően több érsekújvári járásbeli iskola- és óvodavezető, pedagógus és szülő kapott meghívást a találkozóra. Vekerdy Tamás szerint a magyar közoktatás nem képes megszabadulni az ismeret- és teljesítményközpontúságtól, és nem veszi figyelembe a gyerekek különböző érettségi szintjét sem. „Az óvoda nem arra való, hogy felkészítse a gyereket az iskolára. Itt játszaniuk kell a kicsiknek, nem tanulni” - hangsúlyozta Vekerdy. Az előadó szerint, az iskola nem veszi figyelembe egyes gyerekek eltérő fejlődési ütemét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhány pedagógus azt hangoztatja, az első osztályos gyerekek karácsonyig megtanulnak olvasni. Az iskola, amely a teljesítményt akarja kikényszeríteni a gyerekekből, a szakember szerint a „felejtésnek tarnt”, szorongások, neurózisok forrásává válik, és megbetegít. „Nagy jelentősége van az olyan óvodai, iskolai légkörnek, pedagógusi magatartásnak, tananyagnak, módszertannak, amely örömforrást jelentő tevékenységeket kínál a gyerekeknek” - hangsúlyozta a szakember. Vekerdy rendszeresen visszaköszönő gondolata, hogy a gyerekközpontú pedagógus nem könyvekből tanulja a pedagógiát, hanem tanulmányozza, figyeli a gyerekeket. Nem tesztekkel, feladatlapokkal, hanem a személyiségével próbál hatni a tanulókra. Érdekes volt az előadó észrevétele, hogy a lányok kevesebbet betegesTanulnunk kellene a Norvégoktól és a Spanyoloktól, ahol nem sürgetik, nem siettetik a gyerekeket - véli Vekerdy Tamás pszichológus kednek, és jobb eredményeket mutatnak fel, mint a fiúk, de később a helyzet megváltozik. A lányoknak a jobb alkalmazkodásért, megfelelni akarásért később fizetniük kell. Különféle pszichoszomatikus tünetekkel kénytelenek megbirkózni, mint amilyen a fejfájás, a gyomorfájás, az emésztési problémák. Az előadó szerint a mai iskola megbetegíti a gyereket. A szülőket és a tanintézmények vezetőit az érdekelte, hogy a szlovákiai magyar gyerekeket - akik a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanulják - milyen korban szabad terhelni egy újabb idegen nyelv tanulásával. Vekerdy úgy véli, más a helyzet abban a családban, ahol vegyes házasságról van szó, mert ott a másik szülő nyelve nem számít idegennek. Az óvodában azonban nem kellene a gyereknek ezzel foglalkoznia, mivel még a saját anyanyelvét sem beszéli tökéletesen. A pszichológus szerint félő, hogy a szülők nemegyszer a saját ambícióikat vetítik át a gyerekükre. Emiatt már egészen kicsi korban túlterhelik. Szakkörről szakkörre vonszolják, a gyerek pedig közben egészen másra vágyik: a szülő odafigyelésére, szeretetére, és kiegyensúlyozott, nyugodt családi környezetre. Az egyik anyuka ölében a jeles pszichológus legifjabb hallgatója, a ki: Márkus szorgalmasan jegyzetel (Csuport István felvétele Országos újszülöttgyógyászati konferenciát rendeztek az érsekújvári egyetemi kórházban - a kétnapos szakmai találkozón sok érdekes előadás hangzott el Szó esett a csecsemők gondozásáról, a bababarát kórházak jelentőségéről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A neonatológia - újszülöttgyógyászat területén dolgozó egészségügyi nővérek kétnapos országos szakmai találkozójának adott otthont az érsekújvári egyetemi kórház. Az ünnepélyes megnyitón Marian Karvaj kórház- igazgató elmondta, elégedett az egészségügyi intézmény neona- tológiai klinikájával, és elismerését fejezte ki az érsekújvári szakembereknek. „Az eredményes munkában nem kis része van Bauer Ferenc főorvosnak, aki jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, továbbá az osztály orvosainak, és nem utolsó sorban az egészségügyi nővéreknek. Új hagyományt teremtettünk a konferenciával, ezzel is jelezni kívánjuk, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségügyi dolgozók folytonos szakmai továbbképzésére” - tette hozzá Marián Karvaj. Az országos viszonylatban is első helyen álló neonatológiai klinika szakembereit az egészségügyi tárca a kivételesen kis súlyú újszülöttek gondozásával bízta meg Nagyszombat és Nyitra megye területén. Anna Hikero- vától, az újszülöttgyógyászat területén dolgozó nővérek egyesületének elnökétől megtudtuk, ötödik alkalommal rendeztek szakmai konferenciát az egészségügyi dolgozók számára. Azért is esett a választásuk Érsekújvárra, mert itt alakult meg az egyesület előkészítő bizottsága 1998 májusában, az egészségügyi nővérek nemzetközi napján. Az egyesület tevékenységéről a nyüvánosságot a www.ne onatologickasestra.sk honlapon tá jékoztatják. A rendezvényei érdekes előadások hangzottak el amelyek három fontos területe öleltek fel: az újszülöttgyógyásza humanizálására irányuló törekvé seket, az újszülöttek állapotánál stabilizálását, szállítását, továbbá; csecsemő születését követő komp lex egészségügyi ellátást. Szó eset a bababarát kórházak jelentőségé ről, a nem kívánt újszülöttekről va ló gondoskodásról. A szakmai ta lálkozó fontos részét képezték ázol az előadások, amelyeken a kora szülöttek gondozását végző egész ségügyi dolgozók kiemelték, fonto hogy partnerre találjanak a szülők ben, a családban. A rendezvényt tá mogató vállalkozók közül többen kórház előcsarnokában mutatta be egészségügyi termékeiket. Csapatmunkára van szükség A konferencia második napján az epeijesi egészségügyi dolgozók számoltak be a kritikus állapotban lévő újszülöttek szállításával kapcsolatos tapasztalataikról. Áz elmondottakat a Turócszentmártonból és Kassáról érkező kollégáik is kiegészítették a koraszülött csecsemők szállításával, mesterséges lélegeztetésével kapcsolatos ismereteikkel. Abban már az első napon valamennyi részvevő egyetértett, hogy az újszülöttek gondozása, ellátása rendkívül felelősségteljes és igényes csapatmunka, (száz) Az országos konferencia támogatói közül többen is bemutatkoztak az előcsarnokában (Csuport István felvétele)
