Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-31 / 251. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 31. Külföld 9 Vádemelés francia és spanyol állampolgárok ellen - a Zoé Bárkája francia szervezet százhárom gyereket akart illegálisan kivinni Csád: pedofílbotrány vagy koncepciós per? Dardúri menekültek Csádban (Reuters-felvétel) N' Djamena/Párizs. Vádat emelt egy csádi bíróság ti­zenhat európai ellen helyi idő szerint hétfőn este töb­bek között amiatt, hogy állí­tólag gyermekeket- 103-at- próbáltak meg elrabolni az afrikai országból. ÖSSZEFOGLALÓ Az európaiakat, 9 francia és 7 spanyol állampolgárt a múlt csü­törtökön vették őrizetbe a csádi hatóságok. A franciák közül hatan a Zoé Bárkája szervezet tagjai, köztük van a szervezet elnöke, a másik három újságíró. A spanyo­lok annak a repülőgépnek a sze­mélyzetét alkották, amelyen a csádi-szudáni határ két oldaláról származó 103 kisgyermeket pró­bálták meg az említett szervezet megbízásából Franciaországba szállítani, ám az őrizetbe vétel ebben megakadályozta őket. A gép belga pilótáját szintén őrizet­be vették, de róla nem tesznek említést a vádemelésben. A Zoé Bárkája azt állítja, a gyermekek a szudáni Dárfür tar­tományban dúló polgárháború­ban árván maradtak, s Franciaor­szágban különböző családok be­fogadták volna őket. E családok­nak egyébként 2400 euró hozzá­járulást is kellett volna fizetniük. A csádi hatóságok viszont attól Abeche. Innen akartak 103 gyereket kivinni. SUDAN Darfur SOOkm AFRICAN «EMiBUC REUTERS tartanak, hogy emberkereskedők kezére jutottak volna a kisgyer­mekek, akiket esetleg egy pedofil hálózatnak vagy szervkereske­dőknek adtak volna tovább. Idriss Deby csádi elnök közönséges em­berrablásnak nevezte az akciót. Gilbert Collard, a Zoé Bárkája ügyvédje azzal vádolta a csádi kormányt, a helyzetet politikai cé­lokra használja fel. Szerinte a gyermekek a Csád és Szudán kö­zötti határvidékről származnak, és azt sem tudják megmondani, hogy honnan valók. A szervezet korábban örökbefogadásról be­szélt, de erre nem nyílt módjuk sem Szudánban, sem Csádban, miután a francia külügy figyel­meztetést adott ki a Zoé Bárkája ellen. A tárca szerint nincs arra bi­zonyíték, hogy a gyermekek való­ban támasz nélküli árvák lenné­nek. Egyébként igen kínos a párizsi diplomáciának a francia civilek csádi őrizetbe vétele, azért is, mert a francia hadsereg vitte őket Afrikába. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint is elfogadhatatlan a Zoé Bárkája szervezet akciója. Va­sárnap esti telefonbeszélgetésük során igazat adott csádi kollégá­jának. Bár a pedofilgyanú sokak szerint túlzás, a nemzetközi örök- befogadási szabályok megkerülé­sének vádja megállhatja a helyét. Bemard Kouchner francia kül­ügyminiszter legfőbb tanácsadója tegnap délután a párizsi RTL rá­dióban azt mondta, a 103 gyer­mek többsége nem dárfúri, azaz szudáni árva, hanem csádi és csá­di szüleik vannak. Eric Chevalier szerint a nemzetközi szervezetek hamarosan számadatokkal erősí­tik meg kijelentését. Elasonlóan nyilatkozott a külügyminisztéri­um szóvivője is, aki szerint az első információk alapján a gyerekek között sok a csádi, sokuk nem is árva. (MTI, s, ú) A német hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak Török-kurd konfliktus Berlinben MT1-H1R ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az erőszakos cselek­mények haladéktalan beszünteté­sére szólítottak fel a berlini ható­ságok tegnap azt követően, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Törökország elleni támadásai mi­att tovább éleződő török-kurd konfliktus az elmúlt 48 órában a Berlinben élő török, illetve kurd közösségekre is átterjedt. A hatóságok 15 személyt vettek őrizetbe, miután az elmúlt két napban elsősorban török fiatalok berlini kurd éttermeket és egy kulturális központot támadtak meg, és Berlin több negyedében összecsapásokra került sor radiká­lis török meg kurd csoportok kö­zött. 18 rendőr is megsérült. A berlini rendőrség szerint a török támadók elsősorban a hírhedt Szürke Farkasok nevű szélső- jobboldali török szervezettel szimpatizálók voltak. Az erősza­kos cselekmények nyomán egyre erőteljesebb az a követelés, hogy az alkotmányvédelmi hatóság (a belső titkosszolgálat) az eddiginél erőteljesebben figyelje a különbö­ző török csoportokat, és szükség esetén éljen a kiutasítás eszközé­vel is. A hatóságok tartanak attól, hogy az összecsapások tovább folytatódnak, ezért Berlinben megerősítették a biztonsági in­tézkedéseket. Hivatalos becslések szerint az országban élő kurdok száma mintegy 500 ezer körül mozog, ugyanakkor különböző kurd szer­vezetek ugyanezt az adatot mint­egy 700 ezerre becsülik. Túlnyo­mó többségük Iránból, Észak- Irakból és Szíriából érkezett. Ez­zel szemben - ugyancsak a hivata­los statisztika szerint - a török be­vándorlók száma megközelíti a 2,5 milliót. Külön sajátosság, hogy a kur- dokat statisztikailag elsősorban törökként vagy irakiként könyve­lik el. A hatóságok szerint a Né­metországban letelepedett kur­dok közül meghaladja a 10 ezret azoknak a száma, akik a PKK tag­jának vallják magukat. A török hadsereg elleni táma­dások beszüntetésére kérte a PKK- t tegnap az iraki kurd régió elnö­ke, egyben azt is hozzátéve, hogy nem fogad el parancsot a PKK el­len Irakban katonai fellépést kilá­tásba helyező Törökországtól. „Vagy elutasítja az erőszakot a PKK, vagy nemcsak Törökország­gal, hanem az egész kurd nemzet­tel szemben találja magát” - mondta Maszúd Barzáni a Mil- liyet török napilapnak a törökor­szági kurd területek függetlensé­géért fegyveres harcot folytató szervezetről. Törökországot a kurd kérdés békés, demokratikus rendezése érdekében együtt­működésre hívta fel Barzáni. Ja­vasolta, Ankara részesítse am­nesztiában a PKK tagjait. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő tegnap felszólította az USA-t, azonnal hozzon intézke­déseket a kurd felkelők ellen. Hozzátette: a török-amerikai vi­szony jövője attól függ, hogyan vi­szonyul ehhez a kérdéshez az USA. (MTI, ú) Washington. Bármely pilla­natban átszakadhat a moszuli gát, Irak legnagyobb ilyen létesítmé­nye. A The Washington Post ame­rikai szakértőkre hivatkozva azt írta, a több mint három km hosszú, 131 méter magas gát be- omlása nyomán a felduzzasztott Tigris folyó több ezer milliárd liter vize zúdulna le és árasztana el két nagyvárost. Amerikai értékelés szerint akár félmillió áldozata is lehet a katasztrófának: a 45 mér­földre fekvő Moszulon állítólag 19 méter magas víztömeg vonulna át, a távolabbi Bagdad egyes ré­szeire 4 méteres hullám zúdulna. „Az 1980-as évek elejére elké­szült létesítmény a világ legveszé­lyesebb gátja az alapozás belső eróziójának kockázata miatt” - tartalmazza az amerikai hadsereg mérnöki alakulatának jelentése. Az alapvető hiba, hogy egy gipsz­rétegre építették, amely víz hatá­sára oldódni kezd. Nem sokkal felépítése után a gát megóvására cementhabarccsal kezdték feltöl­Sérült tábornok Washington. Jeffrey Dorko amerikai dandártábornok az első ilyen magas rangú ame­rikai katona, aki a négy és fél éve lerohant Irakban sérülést szenvedett. Dorko jármű­oszlopa mellett felrobbant egy pokolgép, repeszek talál­ták őt el, de élete nem forog veszélyben. A Pentagon összesítése szerint 2003 márciusa óta 3839 amerikai katona halt meg, és további 28,3 ezer sebesült meg Irak­ban. (m) teni a létesítményt, félmillió ton­nát pumpáltak bele. Az amerikai szakértők, akik a 2003-as invázió után fogtak hozzá a kockázat fel­méréséhez, úgy látják: az iraki ha­tóságok alábecsülik a veszélyt. Az amerikai szakértők és az iraki ha­tóságok közötti vita arról, hogy milyen súlyos a helyzet és mennyi pénz kell a védelemre. POLITIKAI BOTRÁNY Merényletet tervezett? Moszkva. Andrej Karaulov orosz televíziós újságíró azzal vádolta meg Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőt, hogy me­rényletet tervezett Gejdar Ali- jev azerbajdzsáni politikus el­len. „Gorbacsov bérgyilkost fo­gadott fel Gejdar Alijev meg­gyilkolására, de mivel a gyilkos nem tudta végrehajtani a me­rényletet, Alijevnél szívinfark­tust provokáltak ki” - állította Karaulov tegnap Bakuban, az Ilham Alijev - Hiszek az én Azerbajdzsánomban című könyv bemutatásán. Közölte továbbá, amikor Alijev magá­hoz tért az altatásból, Jevgenyij Csazov egészségügyi minisztert látta ágya mellett, aki a kezé­ben tartotta az Alijev lemondá­sáról előkészített nyilatkozatot. Mihail Gorbacsov (Képarchívum) Alijev akkor az SZKP KB PB tag­ja, az Azerbajdzsáni Kommu­nista Párt első titkára volt, Csa­zov pedig Brezsnyév orvosa­ként vált ismertté. Mindez azért került most szóba, mert Ilham Alijev, Azerbajdzsán mai elnöke Gejdar Alijev fia. Gorbi szerint „mindez hazugság, az első szótól az utolsóig”. Hozzá­tette, az érdekelné, hogy ki a megrendelő, kinek jó ez. (MTI) Takarítók, ablaktisztítók, segédmunkások kellenek - teljes nyitás 2011-ben Nem nagylelkű a francia ajánlat ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Két listát állított össze a francia gazdasági tárca a keresett szakmákról. Egyet arról, mely te­rületeken van szakemberhiány Franciaországban, s egyet arról, milyen állásokat ajánlanak az új EU-országokból érkező vendég- munkások számára. A Liberation szerint az első listán huszonkilenc kvalifikált foglalkozás szerepel, például informatikus, szerelő, vagy földmérő, míg a másikon csupa olyan - szám szerint 152 amely nem igényel különösebb képesítést: például takarító, ab­laktisztító, vagy segédmunkás. A listák elkészítése összefüggésbe hozható Sarkozy elnök új beván­dorlási politikájával, az erre vo­natkozó törvényt a napokban fo­gadta el a parlament. Ez részben szigorítja a bevándorlást, de kü­lönleges jogokat biztosít azoknak az egyébként letelepedési enge­déllyel nem rendelkező külföldi­eknek, akik integrálódnak a fran­cia társadalomba, s olyan körze­tekben vállalnak munkát, ahol nem jelentős munkanélküliség. Párizs tavaly hatvanegy munka­erőhiánnyal küzdő munkakörben - az építőiparban, a vendéglátás­ban és a mezőgazdaságban - meg­nyitotta a munkavállalási lehető­séget az új EU- országok munka- vállalói előtt, a teljes nyitás 2011-ben várható. (MTI,ú) Sarkozy fizetésemelést akar Párizs. Többet dolgozni, többet keresni. Nicolas Sarkozy francia el­nök kampányígéretét elsőként önmagának kívánja betartani: a nemzetgyűlés tegnap kezdte az elnöki hivatal költségvetésének megháromszorozásáról (32 millióról 100 millió euróra emeléséről) a vitát. Ennek része az elnök fizetésének megduplázásáról szóló tervezet is. Sarkozy kabinetfőnöke az egyik legfőbb érvként emlí­tette: Jacques Chirac nyugdíjasként látta el az elnöki feladatokat. De mivel az 53 éves Sarkozy nyugdíjat még nem kaphat, havi össz­jövedelme fele elődjének, s ezért logikus lenne, hogy legalább annyit keressen, mint elődje. A másik szempont: míg Sarkozy éves jövedelme jelenleg 101488 euró, miniszterelnöke ennek több mint kétszeresét keresi: évi 240 ezer eurót. Egyébként Angela Merkel német kancellár évente 272 400 eurót visz haza. (MTI) RÖVIDEN Bosszúból támadhattak Kabul. Valószínűleg el­esett társaikat akarták meg­bosszulni azok a fegyveresek akik hétfőn este rakétákat lőttek a puli-humri magyar tábor irányába Afganisztán­ban. Ezt Rózsa Tibor tábor­parancsnok mondta tegnap. Korábban arra gyanakodtak, hogy tüzérségi aknagránátok robbantak, tegnapra azon­ban kiderült, két rakétát lőt­tek ki fegyveresek a magyar tábor irányába. A szerkeze­tek átrepültek a tábor felett és annak falaitól távolabb csapódtak be. Pár órával e támadás előtt járt a táborban Szekeres Imre honvédelmi miniszter. (MTI) Német-indiai fellépés Újdelhi. A politikai fog­lyok szabadon bocsátására és az ENSZ-szel való tárgyalá­sokra szólította fel kedden Mianmart India és Németor­szág. Ezt Angela Merkel né­met kancellár közölte, mi­után tárgyalt Pranab Muk- herdzsi indiai külügyminisz­terrel. Indiára egyre nagyobb nemzetközi nyomás neheze­dik annak érdekéhen, hogy tegyen lépéseket a mianmari katonai diktatúra ellen, amely szeptemberben elfoj­tott egy tüntetéssorozatot. India és az 1962 óta katonai kormány által irányított Mi- anmar között az utóbbi évti­zedben szoros gazdasági és katonai kapcsolatok jöttek létre. (MTI) Horvát-bosnyák ellentétek Belgrád. A boszniai muzulmán-horvát föderáció közös politikai intézményei­ből való kivonulásra szólítot­ta fel a helyi horvát pártokat a nyomasztó bosnyák túlsúly miatt egy horvát nem kor­mányzati szervezet. A Kroaci- ja libertás szerint értelmetlen a horvátok részvétele a Bosz­nia és Hercegovina egyik felét alkotó állam irányításában, mivel a bosnyákok nyo­masztó fölényben vannak, s minden téren az ő akaratuk érvényesül. Ha a horvát pár­tok kivonulnának a hatalmi szervekből, „kemény csapást mérnének a hegemonista bosnyák politikára” - áll a felhívásban. (MTI) Tizenegy párt indulhat Moszkva. Az állami du­mába szóló december 2-i vá­lasztásokon 11 párt indulhat, vagyis kevesebb mint fele annak, ahány 2003-ban in­dult a választásokon. A Köz­ponti Választási Bizottság (CIK) szerint három párt be­jegyzését tagadta meg. 2003-ban 23 párt és válasz­tási szövetség indult, most- azonban pártkoalíciók a vá­lasztási törvénynek az ellen­zék által élesen bírált átdol­gozása nyomán nem indul­hatnak. Most első ízben csak pártlistákra lehet szavazni, egyéni jelöltekre nem. A be­jutási küszöböt a törvény a korábbi 5-ről 7 százalékra emelte. (MTI) Félmillió áldozata is lehetne a gátszakadásnak Katasztrófa fenveeet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents