Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-29 / 249. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 29. www.ujszo.com Nevem: Madzso Szandi Születésem időpontja: 2006. június 16 Lakhelyem': Szepsi Anyu, Apu, unokatestvérem, Dávid a nagymamáékkal együtt nagyon szeretnek. A bölcsőhalál egyik legfőbb oka a dohányzás Megelőzhető lenne MTI Újból igazolódott az közvetlen összefüggés az anya dohányzása és a bölcsőhalál között - olvasható a BBC News honlapján. A csecsemőjüket bölcsőhalál következtében elvesztett anyák csaknem 90 százaléka dohányzott a terhesség ideje alatt - többek közt ezt mutatták ki a Bristoli Egyetem kutatói. Számos kutatás fényt derített már a dohányzás és a csecsemőkori hirtelen halál közti közvetlen összefüggésre, ám az újabb vizsgálat mind a szülés előtti, mind a szülés utáni dohányzás hatásának még pontosabb felmérésére irányult. Az Early Human Development szakfolyóirat számára írt tanulmányukban a szakemberek rámutattak arra is, hogy az újszülött számára minden dohányfüstben eltöltött órával egyre növekszik a bölcsőhalál veszedelme. Az utóbbi időben számos bölcsőhalál vált elkerülhetővé azzal a módszerrel, hogy a kisdedet a hátára fektetik, és 30-ról 20 százalékra csökkent a dohányzók aránya is a terhes nők körében. A hirtelen csecsemőhalál számának csökkenése mellett így 57-ről 86 százalékra emelkedett azon elhalálozások aránya, amelyek a várandós mama dgarettázásának tulajdoníthatók. Ha egyetlen nő sem dohányozna terhesség alatt, a bölcsőhalál mintegy hatvan százaléka megelőzhető lenne - hívták fel a figyelmet a brit szakemberek. Czeizel Endre szerint a nők A szülés Tájainkon újra és újra felbukkanó téma a terhességmegszakítás, a fogamzás- gátlás, és az, mire kötelezhetők a szülők gyermekük egészségének védelmében. Általában minderről a politikusok vitáznak és sem a leginkább érintett nőket, sem a témához hozzászólni jogosult szakembereket nem szokták megkérdezni. Czeizel Endre genetikussal arról beszélgettünk, mi lehet az oka annak, hogy miközben állandó népességfogyással kell szembenéznünk, a gyermekvállalást befolyásoló döntések sokkal inkább politikai alkukról, mint a jövő iránt érzett felelősségről árulkodnak. VRABEC MÁRIA A múltban csaknem minden szocialista államban tettek kísérletet a terhesség-megszakítások betiltására, majd a rendszerváltás után ugyanezen államokban azt vallották, hogy ezt a döntést teljesen a nőkre kell bízni. Most a konzervatív és liberális pártok etikai és személyiségjogi síkon vitáznak a kérdésről - Ön szerint melyiknek van igaza? Nehezen viselem ebben a témában a politikai csatározásokat, mivel eredendően abortusz-ellenes vagyok, de azt is tudom, hogy ezt törvényileg betiltani nem lehet. A nők két dologért képesek még a pokolra is elmenni: az egyik, hogy legyen gyerekük, ha akarják, a másik pedig, hogy ne legyen, ha nem akarják. A szörnyű romániai példánál semmi sem mutatta jobban, hogy ha tiltják az abortuszt, akkor csak az a kérdés, ki haljon vagy rokkanjon meg: az anya vagy a gyerek. Szerintem a politikusoknak nem a terhesség-megszakítások kérdéskörénél kellene kezdeni a témával való ismerkedést, hanem ott, mindent megtesz-e az állam azért, hogy az abortuszt senki ne tekintse a fogamzásgátlás egyik módjának. Nem lehet egységesen előírni a súlygyarapodást Hízás a terhesség alatt FELFEDEZÉS Valaha attól tartottak, hogy ha a kismama nem hízik terhessége alatt, az kedveződen hatással van a magzatra. Nem csak hogy nem találtak káros hatást, hanem előnyökkel járt, ha az elhízott kismama súlya nem nő tovább. Amerikai kutatók több mint 120 ezer elhízott nő adatait tekintették át, és megállapították, hogy azok az elhízott nők, akiknek csak keveset vagy semmit sem gyarapodott a súlyuk a terhesség alatt, sőt, voltak, akik fogytak is, nem szenvedtek hátrányt a szülés alatt sem, sőt, ritkább volt közöttük a magas vérnyomás és kevesebb volt a császármetszés; normális súlyú újszülöttet hoznak világra. Az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a terhesség alatti súly- gyarapodással kapcsolatos irányelveket meg kell változtatni. A jelenlegi ajánlások 1990-ből származnak, és legalább 7,5 kilogrammos súlygyarapodást írnak elő, felső határt azonban nem adnak meg. A cikkben említett vizsgálat szerint nem lehet egységesen előírni a kívánt súlygyarapodás mértékét. Az irányelvek még az 1970-80-as évek adataira támaszkodnak, amikor nem az elhízás, hanem az alultápláltság okozott inkább gondot. (The Associated Press) Ha mégis megtörténik, a legtöbb államban a terhesség tizenkettedik hetéig végzik el a művi terhességmegszakítást. Léteznek ez alól kivételek? Nagyon indokolt esetben a huszadik hétig végezhető el a beavatkozás, de mivel a terhesség pontos megállapítása egyáltalán nem könnyű dolog, tulajdonképpen a huszonnegyedik hét számít a végső határnak. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az orvos száz százalékig biztos abban, hogy a magzat életképtelen, vagy a terhesség az anya életét veszélyezteti. A tizenkettedik hétig többnyire azok a nők döntenek az abortusz mellett, akik egyébként sem akartak gyereket, az ő esetükben viszont egyszerűbb megoldás is létezik. Ez az a spontán vetélést előidéző magzatelhajtó tabletta, pontosabban két pirula: az egyik miatt a magzat felszívódik a méhben, a másik pedig összehúzza a méhet és kilöki a magzatmaradványt. Az ellenzők azt szokták mondani, hogy ha ezt általánosan hozzáférhetővé tennénk, akkor a magyar nők nem is védekeznének, hanem ezzel a módszerrel élnének. A baj az, hogy a politikusok döntő többsége férfi, és el sem tudják képzelni, milyen két dologért képesek a pokolra menni: legyen, és ne legyen gyermekük nem politikai kérdés megpróbáltatást jelent a művi terhességmegszakítás a nők számára, hogy döntő többségük milyen vívódások árán szánja rá magát, és utána mennyire nehezen dolgozza fel. A gyermekvállalás szerintem nem politikai kérdés - pontosabban a politikusok dolga csak annyi, hogy támogassák, de a döntés joga a szülőké, közülük is elsősorban a nőké. A témában folytatott viták végül mindig abba a filozófiai eszmefuttatásba torkollnak, mikor kezdődik az emberi élet, a fogantatás, vagy a születés pillanatában. Ön melyik nézetet vallja? Pusztán orvosi szempontból biztos, hogy nem a fogantatáskor kezdődik az élet, mert amikor a petesejtbe bekerül az ondósejt, egy ideig még a petesejtben lévő ribonukleinsav irányítja a fehérjeszintézist és ez kb. a 72. óráig tart. Az abortusz szempontjából ez ugyan lényegtelen, de a sürgősségi fogamzásgátlás szempontjából már nem az. Nagyon fontos az is, hogy ha egy házaspárnál súlyos genetikai betegség fordul elő, illetve hibás géneket hordoznak, akkor ezt 50%, illetve 25%-os eséllyel örökölheti a születendő gyermek is. A lombikbébi program keretében a 4-5. osztódás után a 16-32 sejtes fázisban meg tudjuk nézni, melyik magzatkezdemény beteg és csak az egészségeset ültetik be. Magyarországon évek óta komoly vita folyik annak lehetőségéről, hogy a szülők megválaszthassák gyermekük nemét. Lát esélyt rá, hogy ez lehetséges legyen? Nem látok esélyt erre, pedig ha az első gyermek után ezt megengednék, akkor Magyarországon a születések száma tízezres nagyságrenddel növekedhetne. Ráadásul a lányt és fiút nemző ondósejtek különválasztásával ki tudnánk küszöbölni az olyan megbetegedéseket is, amelyek csak a fiúkba öröklődnek. Most ezeket a beteg magzatokat megöljük, holott helyettük egészséges leányok is születhetnének. Sajnos, e kérdésben a szakma is nagyon megosztott, etikai szempontból pedig valóban a természet rendjébe való megengedhetetlen beavatkozásnak tűnhet a dolog. Egyre többet lehet tudományos szinten is hallani arról, milyen hatalmas előrelépés az orvostudományban a köldökzsinór-vérből nyert őssejt felhasználása. Valóban ilyen csodatévő az őssejt? Háromfajta őssejt létezik. Az igazi az, ami még a magzatkezdeményben van a tizenötödik nap előtt, mivel e sejtek még „mindenre” képesek. A tudósok már rájöttek arra, hogy az őssejtből hogyan lehet izom-, ideg-, hasnyálmirigy-, csontvelő-, stb. sejteket csinálni, és ezekből majd emberi szerveket is, tehát így a szervátültetés problémája is megoldódna. A katolikus és több más egyház azonban ezt tiltja, mint emberkísérletet. A másik őssejtfajta a köldökzsinórvérből nyerhető, mivel minden szövettípusban marad egy kis tartalék belőlük. Ebből született az ötlet, hogy a köldökzsinórból, amit úgyis kidobnak, tegyék el a vért. Ezekből az őssejtekből jelenleg csak csontvelőt lehet előállítani, de ez a csontvelő a rákos megbetegedések gyógyításában korszakváltást jelent. A harmadik típusú őssejt pedig az, amelyik minden ember csontvelőjében megtalálható, de ezek már - az életkortól függően - kicsit „ütöttek-kopottak”, hiszen az életünk folyamán mindenféle ártalom ér bennünket és ugyanannyi évesek, mint mi. Azért bír nagy jelentőséggel a köldökzsinórból nyerhető őssejt, mivel itt etikai probléma nincs, és ezek az őssejtek még sok mindeme lehetnek képesek. A tárolás azonban komoly anyagi terhet jelent, mert a mintákat 50-100 évre kell eltenni folyékony nitrogénba. Mégis létezik már Magyarországon is egy jelentős réteg, amelyik áldoz erre, és tulajdonképpen dicséretes, hogy azt a pénzt nem egy újabb luxusautóra költik, hanem a gyermekeik jövőjére gondolnak. Amiről itt beszélgettünk, az mind a születések számának növekedését, az egészség megőrzését és javítását szolgálná, mégsem egyértelmű a támogatottsága. Mit gondol, miért? Hiszen politikai irányultságtól függetlenül évek óta ez a magyar kormányok deklarált célja is... Azért, mert a konkrét tennivalók mindig nagyon is konkrét csoportok vagy személyek érdekeit sértik, vagy ami még ennél is rosszabb, az illetékesek közül senkinek nem fűződik érdeke a megvalósításhoz. Elég, ha azt látjuk, mi történt idehaza a magzatvédő vitaminnal. Mi voltunk a vüágon az elsők, akik be tudtuk bizonyítani, hogy ha az anya a terhesség első hónapjában szedni kezdi ezeket, akkor kivédheti a babánál a központi idegrendszer legsúlyosabb fejlődési rendellenességeit. Azt is kitaláltuk, hogy elég lenne kenyérlisztet folsawal, B-6 és B-12 vitaminnal dúsítani, de míg az USA-ban ezt minden lisztfajtánál kötelezően bevezették, Magyarországon nem. Amerikában ennek hatására harminc százalékkal csökkent a fejlődési rendellenességek aránya és húsz százalékkal a szív- és érrendszeri halálozás. Kiderült ugyanis, hogy a szervezetünkben a táplálkozás miatt keletkezett méreganyag (ún. homocisztein) lebontásáért felelős gének a népesség ötvenhat százalékánál meghibásodtak. Ez a férfiaknál infarktust és agyvérzést okozhat, a nőknél pedig növeli annak valószínűségét, hogy a gyermekük rendellenességgel születik. A magzatvédő vitaminnal mindezek kiküszöbölhetők lennének. Magyar- országon mégsem érdekli a dolog az illetékeseket, pedig évente 75 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében. 1998 augusztusa óta ugyan kapható magzatvédő vitamint tartalmazó kenyér, de drágább, mint a többi és ezért éppen a leginkább veszélyeztetett rétegekhez nem jut el. Kb. egy forinttal kellene emelni a kenyér árát és 15 ezer emberrel kevesebb halna meg évente. Viszont 15 ezerrel több gyermek születhetne, ha a szülők dönthetnének a nemükről. E két döntésnek köszönhetően meg is szűnne a népességfogyás. Ez üyen egyszerű, legalábbis szerintem, de mifelénk, sajnos, a legegyszerűbb dolgoknak a legnehezebb érvényt szerezni - nem véletlenül hagyta és hagyja el az országot annyi kiváló tudós. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
