Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-29 / 249. szám, hétfő
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 29. www.ujszo.com 11 A hozzátartozók már az elbutulás kezdeti állapotában felismerik, hogy valami nincs rendben a memóriával, ilyenkor minél előbb orvosi segítséget kell kérni Öregkori feledékenység - betegség? Mielőbb kerüljön orvoshoz... Idős emberek körében gyakori panasz a feledékenység. Gyakran mondogatják: olvasom az újságot, de képtelen vagyok megjegyezni, mit olvastam, nem emlékszem, hová tettem a szemüvegemet, pénztárcámat, kulcsaimat stb. Természetes velejárója ez az öregedésnek, vagy valamilyen betegségről van szó? - tehetjük fel magunkban a kérdést. DR. PÓCZ1K GÁBOR Az átlagéletkor növekedésével csaknem minden családban található idősebb nagypapa, nagymama, akiknél időnként előfordulnak valamilyen panaszok a memóriával. Ez többé-kevésbé természetes előrehaladott korban. Ha azonban az idős hozzátartozó szinte állandóan arra panaszkodik, hogy gondot okoz neki megjegyezni valamit, képtelen hosszabb ideig koncentrálni valamilyen feladatra, szellemileg teljesen kifárad, ha valamit meg kell tennie, akkor komolyan kell venni ezeket a panaszokat. Ha ezek nem okoznak számukra szemmel látható gondot, akkor még nem beszélünk időskori elbutulás- ról (demenciáról), hanem az orvosilag enyhe neurokognitiv zavarnak nevezett betegségről. Ezt a betegséget legtöbbször valamilyen agyi érbetegség, gyulladás, esetleg fejsérülés válthatja ki. A betegek kb. 15%-ánál a tünetek fokozatosan súlyosbodnak és időskori elbu- tulásba, úgynevezett demenciába torkollanak. A demencia az időskorúak között igen gyakran fordul elő, a 65 éves lakosság között 5-10%, 75 éves kor fölött 15-20% az előfordulási arány. Az összes demencia 50-60%-át az Alzheimer-kór alkotja. A betegség névadója Alois Alzheimer német pszichiáter, aki 1906-ban kezelte az első olyan beteget, akit emlékezethanyatlás mellett beszéd- és viselkedészavarral, különféle téveszmékkel kezelt. Miután betege meghalt, a boncolás során agyszövetében speciális megjelenésű amyloid (ez egy bizonyos fehérje) plakkokat, illetve az idegsejteken belül a neurofibrillák összecsapódását figyelte meg, (itt az idegsejtek anyagcserefolyamatában fontos szerepet játszó úgynevezett Tau fehérjék zavaráról van szó), melyek csak erre a betegségre voltak jellemzőek. E zavarok miatt csökken az idegsejtek egymás közti kommunikációja, s az idegsejtek pusztulni kezdenek. Ma még nem ismerjük az Alzheimer-kór kiváltó okát. Genetikai vizsgálatokkal arra derült fény, hogy csak az esetek 2%-ánál sikerült bebizonyítani a családi halmozódást. Az is kiderült, hogy a stressz szintén kockázati tényező, s hogy a magasabb iskolai végzettség, bizonyos gyógyszerek szedése (pl. gyulladásgátlók, ösztrogén hormonok) csökkentik a betegség kialakulásának a valószínűségét. Mint arról már szóltam, az Alzheimer-kór alapvető tünete a feledékenység. Sokszor nem a beteg, hanem a családtagok, körzeti orvos az, aki felismeri, hogy változás történt a beteg állapotában. Leggyakrabban a következő változásokról van szó: ♦ nem emlékszik arra, mi történt néhány perce, órája (pl. arra, hogy mit evett) ♦ képtelen elvégezni az addig ismerős feladatokat (pl. kimosni a szennyest) ♦ nyelvi problémái támadnak: elfelejt bizonyos szavakat ♦ képtelenné válik az idő és a tér érzékelésére: eltéved az utcán ♦ nem képes az elvont gondolkodásra, pl. nem érti, mit jelentenek a karácsonyi ünnepek ♦ rossz helyre rakja a dolgait: pl. a rádiót beteszi a mosógépbe ♦ romlik a ítélőképessége: pl. nyáron téli kabátot visel Az Alzheimer-kór egyik jellemző vonása, hogy a tünetek nem hirtelen, hanem lassan rosszabbodnak. Később lehetedenné válnak az olyan teendők is, mint a főzés, mosás, takarítás. Sokszor a beteg már az ismerőseit sem képes azonosítani, nem ismeri fel a körülötte levő tárgyakat, beszéd közben elfelejti, mi volt a téma. Az elbutulás legsúlyosabb formájánál a beteg képtelen a környezetében tájékozódni, még a legközvetlenebb hozzátartozóit sem ismeri fel, székletét, vizeletét nem képes visszatartani, még étkezni sem tud önállóan, mozgás- képtelenné válik. De nem csak a memória károsodik, jelentkeznek más tünetek is. Jellemző a hangulati ingadozás, az ok nélküli hangulatváltozás. Megváltozik a beteg egyénisége: sokszor gyanakvóvá válik, visszahúzódik a társasági életből. Az is szembetűnő, amikor az addig „örökmozgó” ember egyre passzívabbá válik, biztatásra van szüksége, hogy valamilyen feladatban részt vegyen. A hozzátartozók számára a legjobban rettegett tünet az agresz- szív magatartás. Enyhe formája az állandó nyugtalanság. A helyzet súlyosbodásakor akár tettiegesség- re is sor kerülhet. Gyakran agresz- szivitás társul paranoid téveszmékhez, különféle hallucinádókhoz is, melyek szintén előfordulhatnak az Alzheimer-kóros betegeknél. A legtöbb esetben a hozzátartozók, ismerősök már az elbutulás kezdeti állapotában felismerik, hogy a beteg memóriájával valami nincs rendben. Sajnos sokszor azt gondolják, ez az öregség velejárója, ezen már nem lehet segíteni. Fontos szerepe van a körzeti orvosnak, aki jól ismeri betegeit, hiszen gyakran kerül velük kapcsolatba. O az, aki felismerve a memóriazavarokat, képesek a megfelelő szakorvoshoz irányítani ezeket a betegeket. A memóriazavarokkal főként pszichiáterek, illetve neurológusok foglakoznak. Az első teendő, hogy sikerüljön kizárni minden olyan testi okot, melyek hasonló tünetekkel járnak. Meg kell hallgatni a hozzátartozókat is, hiszen ők látják legjobban, milyen mértékben változott meg a beteg a mindennapi életben. Különféle tesztekkel meg lehet állapítani azt is, milyen súlyos a beteg memóriazavara. Leggyakrabban az úgynevezett MMSE, illetve az órarajzolásos teszt világít rá a memóriazavar súlyosságára. A vizsgálat során egy óralapot rajzoltatnak a beteggel emlékezetből. A súlyos eseteknél a páciens nem képes helyesen feltüntetni sem a mutatókat, sem pedig a számokat, vagy azok sorrendjét, elhelyezkedését a számlapon. Az Alzheimer- kór kezelése nem egyszerű feladat, mivel sajnos az orvostudomány jelenleg még nem képes meggyógyítani a betegeket, kizárólag a memória romlását lehet megállítani, illetve lassítani. Vannak növényi eredetű szerek is, mint például a ginkgo biloba, mely bizonyos kutatók szerint lassítja az Alzheimer- kór lefolyását. Hasonló hatásúak az úgynevezett nootropikumok, melyek többek között javítják az idegsejtek anyagcseréjét. Az utóbbi években törzskönyveztek olyan gyógyszereket is (pl. a galantamin hatóanyagút), melyek javítják az idegsejtek közötti információátvitelt. Az Alzheimer-kórban szenvedők száma az átlagéletkor növekedésével folyamatosan növekszik. A sikeres kezelés záloga abban rejlik, hogy sikerüljön a betegséget idejében felismerni, hogy minél hamarabb el lehessen kezdem a kezelést. Ezért javaslom, hogy ne kezeljük félvállról azokat az idősödő betegeket, akik arra panaszkodnak, hogy „az agyuk már nem vág úgy, mint régen”, hanem vegyük komolyan ezeket a panaszokat. Hiszen elég néhány kivizsgálás, és máris elkezdhető a szükséges kezelés. A szerző ideggyógyász TUDTA? Szívbajt okoz a rossz párkapcsolat? Vajon tényleg „megszakadhat-e a szív” a párkapcsolat poklában, ahogy azt a románcok írják? Brit kutatóorvosok frissen megjelent tanulmánya igazolni látszik a romantikus elméletet. Azt állítja, hogy a stressz és a rossz párkapcsolat miatti szorongás jelentősen megnövelheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Számokban kifejezve: a szívroham vagy mellkasi fájdalom előfordulása 34 százalékkal nagyobb a rosszul élő pároknál. A Roberto De Vogli, a londoni egyetem járványkutatója által vezetett felmérésben résztvevő 9000 brit közalkalmazott olyan kérdőívet töltött ki, amely az 1989 és 1990, illetve az 1985 és 1988 közötti időszakban házastársukkal vagy más személlyel való szoros barátságuk rossz oldalairól faggatta őket. „A közeli kapcsolatok negatív aspektusai összefüggésbe hozhatók a koronáriás szívbetegségekkel” - vonták le a következtetést a tanulmány szerzői. A zsírszegénység és a petefészekrák A zsírszegény étrend hosszú távon csökkentheti a petefészekrák kockázatát - mutatták ki amerikai kutatók. Csaknem ötvenezer klimax utáni nő egészségügyi adatait elemezték átlagosan 8 éven át, és többféle daganat előfordulását figyelték. A hölgyek egy része zsírszegény étrendet követett, s náluk négy év után a petefészekrák kockázatának egyértelmű csökkenését észlelték. A kutatók határozott tanácsa, hogy a nők főként a változó kor után egyenek sokkal több zöldséget, gyümölcsöt és jóval kevesebb zsírdús ételt. Az angolul beszélőknek lehetőségük lesz bekapcsolódni a nemzetközi „netnagyi" hálózatba Kattints rá, Nagyi! AJÁNLAT A Budapesti Művelődési Központ novembertől új, az EU által támogatott „kétéves tanulási kapcsolatok” elnevezésű projektet indít. A Silvemet projekt előzményéül szolgáló „Kattints rá, Nagyi!©” című, idősebbeknek szóló alapfokú internet-felhasználói tanfolyam Magyarországon már több mint ötödik éve sikertörténet. A tanfolyamok után több helyszínen közösségi internet-elérési ponton gyakorolhatnak a „netnagyik”, valamint klubfoglalkozásokon is részt vehetnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idősek sokkal jobban kihasználják az internet közösségi funkcióit, mint a fiatalabb korosztályok tagjai: beszédes fejlemény, hogy a tanfolyamot végzettek „Ezüstnet - Internetező Idősek Országos Egyesülete” néven egyesületet is alapítottak. A most induló, kétéves, határokon átívelő Süvemet projekt négy szeminárium köré szerveződik. A BMK 2007. november 6-7-én látja vendégül tizenhárom partnerintézményét, köztük a romániai Soros Oktatási Központ Alapítványt, valamint a Szakképző és Felnőttképzési Intézetet Szlovákiából. A kül- és belföldi partnerintézmények képzői idős tanulóikkal együtt érkeznek a találkozóra. November 6-án 10.00 órától a tanfolyamot végzetteket és a képzés iránt érdeklődőket egyaránt szeretettel várják a szervezők - utóbbiak számára bemutató órával kedveskednek, hogy az internetezés alapjainak elsajátításához kellő motivációt adjanak. A találkozón kialakuló személyes kapcsolatokat a tanfolyamok után már az interneten lehet majd tovább építeni. Az angolul beszélőknek egyszersmind lehetőségük lesz a meglévő nemzetközi „netnagyi” hálózatba történő bekapcsolódásra is. A projekt részeként a külföldi partnerek a képzés adaptációját követően indítják be Kattints rá, Nagyi©! tanfolyamaikat Csíkszeredában és Kassán. A projekt az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulás program keretében valósul meg. További információ: Budapesti Művelődési Központ, Kiss Gábor, www.nagyi.bmknet.hu , nagyi@ bmknet.hu. EGY HÉT A SZÉPASSZONNYAL Október 29., 30. - a Hold az Ikrek jegyében van Az Ikrek hatással van a tüdőre, a légcsőre, a légzésre, a felsőkarra és a kezekre. Ha rossz testtartással ülünk vagy állunk, csökkentjük a belélegzett levegő mennyiségét. Enyhén ökölbezárt kézzel ütöges- sük meg a mellkasunkat. Hunjuk le a szemünket és összpontosítsunk a nyugodt, kiegyensúlyozott légzésre. Meditáljunk és küldjük el szere- tetünket az egész emberiségnek és az egész földkerekségnek. Október 31., november 1. - a Hold a Rák jegyében van A Rák hatással van a gyomorra, a nyombélre, a mellkasra, a tejmirigyekre és az emésztésre. Reggel mosakodjunk meg derékig hidegvízben. Ne fogyasszunk rántott és túlfuszerezett ételeket. A gyomor 7 és 9 óra között rendelkezik legnagyobb energiával, utána 11-ig a lép és a hasnyálmirigy akfiyak. Mérsékeljük a zsíros ételeket. November 2., 3. - a Hold az Oroszlán jegyében van Az^roszlán hatással van a szívre és a vérkeringésre. Pótoljuk szervezetünkben a C-vitamint, kezdjük napunkat frissen facsart narancslével vagy citromlével. A szív energiája minden nap 11 és 13 óra között a legerősebb, ne igyunk kávét ezekben az órákban - feleslegesen megemelné a pulzust és a vérnyomást - helyette fogyasszunk cikória gabonakávét. Tegyünk magunkért valamit: sétáljunk, tornázzunk. A mozgás serkenti az agy endorfin termelését. Az endorfin ellazult állapotot és jókedvet idéz elő. November 4. - a Hold a Szűz jegyében van A Szűz hatással van a hasnyálmirigyre, a vékony- és a vastagbélre, valamint az emésztésre. Csíráztassunk az ablakban (kő tálkában) mindenféle magvakat - pótoljuk vele a természet élő energiáit, melyek télen hiányoznak az élelmiszerekből. www.krasnapani.cz
