Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-29 / 249. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 29. www.ujszo.com A bemutató koncert karácsonykor lesz Budapesten Új Ghymes-album: Mendika ÚJ SZÓ-HÍR Befejeződtek a Ghymes együt­tes új lemezének stúdiómunkála­tai, elkészült a nyomdakész borí­tóterv. A Mendika címet viselő al­bumon 11 dal szerepel, valamint versek hallhatók Törőcsik Mari előadásában. A lemez - melyről ízelítők már meghallgathatók a zenekar hon­lapján - november elején jelenik meg az EMI gondozásában. A zenekar hagyományos - ám ez alkalommal különleges felépítésű - karácsonyi koncertjé­nek gerincét az új lemez anyaga képezi majd a Papp László Buda­pest Sportarénában december 26-án. A műsor a karácsonyi misztéri­umot mint ünnepet, közösségte­remtést, hagyományt és az ezek­ben született újat járja körül egy egységben, tematikusán - zené­ben, irodalomban, (g) A Chymes együttes (Fotó: a zenekar archívuma) Kanadai film nyerte a Római Filmfesztivál nagydíját Látványos sikerek MTI-JELENTÉS Róma. Jason Reitman kanadai rendező Juno című, egy terhes fia­talkorú lány viszontagságairól szóló filmje nyerte el az idén má­sodszor megrendezett Római Filmfesztivál nagydíját. A díjakról döntő, európai mozi­rajongókból álló, 50 fős „nép zsűri” különdíját Abdolfaz Dzsalili iráni rendező Háfez című mozija kapta meg: ez egy nagymufti lá­nya és annak fiatal magántanára között szövődő „leheteden sze­relem” története, súlyos vallási háttérrel. A legjobb női főszereplő díját a kínai Csiang Ven-li érdemelte ki, aki az „And the spring comes” (És jön a tavasz) című, az 1966-76 közötti „kulturális forradalom” idején játszódó filmben nyújtott megrendítő alakítást egy magá­nyos nő, egy művész szerepében. A legjobb férfi szereplő díját a szerb Rade Serbedzija kapta a ka­nadai Jeremy Podeswa Fugitive pieces című mozijában mutatott teljesítményéért: a film egy zsidó származású kanadai íróról szól, akit gyermekkorának második vi­lágháborús emlékei gyötörnek. A filmfesztivál hivatalos játék­film-mezőnyében 14 alkotás ver­senyzett, míg a „premier előtt” szekcióban az amerikai Sean Penn Út a vadonba (Into the Wild) című mozija nyert díjat. Az idén másodszor megrende­zett és a velencei Mostra pénz­ügyileg jobban eleresztett ver­senytársaként jelentkező Római Filmfesztivál összességében lát­ványos sikert hozott: különböző szekcióiban több mint száz filmet vetítettek, Kate Blanchett-től Tom Cruise-ig, Monica Bellucci-ig és Halle Berry-ig számos filmsztár tisztelte meg jelenlétével és tíz napja alatt több mint 110 ezer né­ző váltott jegyet rá. Jason Reitman rendező és Diablo Cody forgatókönyvíró a Római Film- fesztivál nagydíjával (AP-felvétel) Jozef Bednárik Nyitra és Eperjes után Pozsonyban is megrendezte a tejesember történetét Tevje nélkül Anatevkában West Side Story, Kabaré, Hegedűs a háztetőn - a hatvanas évek három le­gendás musicalje, amelyek nemcsak könnyed szóra­kozást, élvezetes melódiá­kat kínáltak, hanem társa­dalmi kórképet is némi tör­ténelmi mázzal és kese­rűséggel leöntve. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS 1964. szeptember 22-én mutat­ták be a New York-i Imperial Szín­házban minden idők egyik legna­gyobb musicalsikerét, amely 3242 ismétlést élt meg, de a folytatás sem maradt el mögötte. London­ban Topol alakítja a címszerepet, s egy évvel később, a hatvannyolcas események lázában Pozsonyban, az Új Színpadon is színpadra kerül Bedrích Kramosil rendezésében, Jozef Kronerral a főszerepben. A vi­lághírt a filmváltozat hozza meg három évvel később, szintén To- pollal. Budapesten Vámos László csak újabb három évvel később tud­ja rávenni a helyi kultúrpolitikát, hogy végre az Operettszínházban is felcsendüljön a Ha én gazdag lennék melódiája. A siker titka itt is, ahogy az előbbi helyszíneken is, a Teyjét alakító főszereplő (Besse­nyei Ferenc), hisz rá épül a darab, az ő sorsán keresztül kapjuk meg egy közösség, egy kisebbségi lét ke­resztmetszetét. S ennek a mondatomnak a po­zsonyi Új Színpad mostani bemu­tatójával kapcsolatban különös je­lentősége van. A szlovák musical­színjátszás atyja, Jozef Bednárik ugyanis, ahogy kilenc évvel ezelőtt Nyitrán, úgy Pozsonyban is kettős szereposztásban játszatja Tevjét. Csakhogy amíg Nyitrán olyan szí­nészek álltak a rendelkezésére, mint Marián Slovák vagy a közel­múltban elhunyt Milan Kis, addig Pozsonyban már csak Slovák ma­radt. Az már az én privát pechem, hogy az előadást mégsem vele lát­tam, hanem Stefan Kozkával. Ez ugye tűnhet a néző átverésének is (ahogy Krajciová nem Vondrác- ková, úgy Kozkasem Slovák), de mi most maradjunk csak a konkrét előadásnál. „Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? De a mi kis falunk­ban mindenki hegedűs a háztetőn, megpróbál kicsiholni valami egy­Jelenetek az előadásból szerű, tetszetős kis melódiát, és közben vigyáz, hogy ki ne törje a nyakát. Nem könnyű. Azt kérdik, miért maradunk itt, ha ennyire ve­szélyes? Azért maradunk itt, mert Anatevka az otthonunk. Azt kérde­zik, hogyan tudjuk megőrizni az egyensúlyunkat? Egyetlen szóval felelek: hagyomány!” - vezeti be a nézőt Anatevka világába Tevje, a tejesember, ötleánygyermekatyja, s mi, kisebbségiek többszörösen is otthon érezzük magunkat, és meg­riadva magunk mögé lesünk. S ez a magunk mögé leselkedés intenzi­tása egyre csak fokozódik, ahogy feltárulnak előttünk Anatevka la- kóinaksorskapui. Lassan mindenki az ismerősünk lesz, szeretni tudjuk nemcsak az egyszerű kisember lo­gikájával felfegyverkezett Teyjét, de még a hatalom arroganciáját kényszerűséggel, ám mégis csak fenntartások nélkül képviselő csendbiztost is. Otthon vagyunk Anatevkában - mondhatnánk ne­mes egyszerűséggel. Még intenzíven él emlékeim kö­zött a Csíkszeredái előadás, amely kivitelezésében és csillogásában (Anion Sládek felvételei nem vetélkedhetett a pozsonyival, de annak az előadásnak a világa ránk zárta az eget, s minden ideg­sejtemben éreztem a darab univer­zalitását, a „rólunk és értünk szól” (Anatevka, Auschwitz, Benes-dek- rétumok) különös kegyetlenségét. EznemjönleapozsonyiÚj Színpad Nyitóról átmentett előadásából, s ráadásul még a tér is szűkösnek bi­zonyul, és néha komikusnak tűn­nek a viszonylag keskeny színpad­ra bezsúfolt táncosok. Amíg Lud­mila Várossová ruhái szemet gyö- nyörködtetóek, és az utolsó jelenet „hesárgulása” még konkrét utalás­sal is bír, addig Frantisek Perger díszletei agyonnyomják a szerep­lőket, és sok esetben zavarják az előadást. Nem tűnik túl praktikus­nak Ján Durovcík koreográfiája sem, aki a tömegjelenetekhen leg­alább kétszer annyi szereplőt moz­gat, mint kellene, viszont egyes táncosok menetrendszerűen meg­jelennek zsidó és orosz kosztüm­ben is. Az egész túl csicsás, csupa glanc, belülről viszont meglehető­sen üres. Bár Bednárik legutóbbi rendezéseit elnézve (Rocky Horror Show, Angelika) már nem lepő­dünk meg, ez alól talán csak a Tu- randot a kivétel. De az előadás iga­zi negatívuma mégis a kettős sze­reposztásban leledzik. Stefan Kozka ugyanis se alkatilag nem Tevje, de sajnos színészileg is alig képes hiteles pillanatokat felvil­lantani. Talán csak a Goidéval (Sona Valentová) előadott Sze­retsz-e még? kettőse a kivétel, vi­szont az Istennel való perlekedései éppúgy észrevétlenül elszállnak az éterben, mint az énekhangilag is teljesen megoldatlan Ha én gazdag lennék című nagy ária. E nélkül pe­dig nincs Hegedűs a háztetőn. A többi szereplő közül inkább csak a férfiak teljesítenek szinten felül, az egész előadás messze legkiemel­kedőbb teljesítményét nyújtja a Ki- jevből érkezett lázadó Percsik sze­repében Milan Jesko, akiben annyi kisfiús báj és tehetség van, hogy az összes jelenetet, amelyben szere­pel, elviszi egyedül a hátán. De na­gyon szép pillanatai vannak a Mo­tel szabót adó Róbert Háláknak is, akinek őszintén szurkolunk, hogy végre meglegyen a hőn áhított Sin­ger varrógépe. S nagyon fegyelme­zett, energikus és pimasz alakítást nyújt a harmadik kérő, az orosz Fegyka szerepében Erik Pet’ovsky is. A három bölgy már közel sem annyira színpadközeli alakítás, egyeseken több a festék, mint az alakításbeli mélység. A többiek pe­dig többnyire szintén üresen hoz­zák azokat a sztereotípiákat, ame­lyeket a darab első olvasatban fel­kínál. Pozsonyban az Új Színpad vezetőségét eddig azért támadták, mert Prágában nagy sikerrel ját­szott musicaleknek adott újrázási lehetőséget, de úgy látszik, hogy az sem tűnik túl szerencsés megol­dásnak, ha egy rendező egy már si­kerrel játszott előadását másolják le újra és újra. Rendezőhiány van ugyan Szlovákiában, de lehet, hogy Bednárik mellett akadna még olyan színházi szakember, aki ké­pes lenne egy musicalt érdemleges színvonalon színpadra állítani. A darab mégis ad még egy utol­só lehetőséget, a zárójelenetber ugyanis össze lehet foglalni mindazt, amit elmulasztottak ai előadás folyamán. A sárga egyen ruha erre még jó alapötletnek i: tűnik, de Bednárik feleslegeset elnyújtja a hősök Anatevkától va ló búcsúzkodását, majd ezt meg fejeli egy operettes véggel. Ránl ömlik a szirup­OTTHONUNK A NYELV Az úctovny melléknév magyar megfelelőiről (3) SZABOM1HALY GIZELLA Az úctovny melléknév magyar megfelelőivel kapcsolatban már említettem, hogy az ezt a szót tar­talmazó terminusok magyar pár­jában nem okvetlenül a könyvviteli, könyvelési melléknevek fordulnak elő, mintahogyan azt a szlovákiai magyar szövegek alapján gondol­hatnánk, sőt a magyar számviteli törvényben számos olyan egysza­vas terminust találunk, amelynek szlovák megfelelője kéttagú, ilyen például az előző írásban tárgyalt úctovnájednotka magyar megfele­lője, a gazdálkodó. A megkezdett témát folytatva nézzük meg né­hány további könyvviteli fogalom szlovák és magyar megfelelőit. Aszámviteli törvény értelmében gazdálkodónak minősülő személy a gazdasági eseményekről nyilván­tartást vezet, a szlovák törvény szövege szerint: „Úctovnájednotka úctuje v sústave podvojného úctov- níctva alebo v sústave jednoduchého úctovníctvo”. Bár e mondatban az úctovníctvo főnév fordul elő, azért foglalkozom mégis vele, mert szlo­vákiai magyar szövegekben a jed- noduché úctovníctvo kifejezést ti­pikusan az elavult egyszerű könyv­vitel (sőt az egyszerű könyvelés) kifejezéssel fordítják a ma termino- logikus egyszeres könyvvitel he­lyett. Az elmondottak értelmében tehát az idézett szlovák mondat megfelelő magyar fordítása ez: ,ft gazdálkodó a könyvvezetést a kettős vagy az egyszeres könyvvitel rend­szerében végzi.” Amagyar törvény ugyanezt a tartalmat így fogal­mazza meg: ,y\ könyweze tés [...] az egyszeres és a kettős könyvvitel rend­szerében [...] történhet.” A gazdálkodónak működését, vagyoni és pénzügyi helyzetét bi­zonyos időszakonként összefogla­lóan át kell tekintenie. A szlovák­ban ezt az időszakot így nevezik: úctovné obdobie. Mivel ennek hossza rendszerint 12 hónap, a magyar számviteli törvény az üzle­ti év fogalmat használja, de fordí­tásokban előfordul a számviteli időszak kifejezés is. Nálunk is ajánlatos ez utóbbi kifejezést használni, mert a Szlovák számvi­teli törvény megkülönbözteti az úctovné obdobie és a hospodársky rok kifejezéseket. Eszerint az ún. úctovné obdobie (azaz a számviteli időszak) rendszerint megegyezik a naptári évvel, bizonyos esetek­ben azonban lehet az üzleti év is (hospodársky rok). A szlovák számviteli törvény az üzleti évet így értelmezi: a naptári évvel nem egyező, 12 egymást követő hó­napból álló időszak. Ä magyar szakszövegekben elő­forduló, az úctovné obdobie kifeje­zésnek fogalmilag megfelelő egyéb kifejezés még a beszámolá­si időszak. Ez a kifejezés azzal kapcsolatos, hogy a tárgyidőszak végén a gazdálkodónak le kell zárnia a könyvvitelt (könyvviteli zárlat-ot csinál), majd ez alapján elkészíti a beszámoló-1. A beszá­moló - szlovákul úctovná závierka - a vállalkozás vagyoni helyzetét, gazdasági eredményeit, azaz a nyereség és a veszteség, illetve ; bevételek és kiadások egyenlegé bemutató .jelentés”. A könyvvitel során a gazdaság eseményeket bizonylatok alapjá: rögzítik, a bizonylat (úctovny dók lad) a gazdasági esemény megtöi téntét hitelesen igazoló okmány, fogalom esetén is megfigyelhető hogy a szlovák következetese olyan kéttagú terminusokat hass nál, ahol az úctovny melléknév bő víti a főnevet. A magyar szál nyelvben viszont sokszor hiányzi a többjelentésű utótag jelentése szűkítő jelző, valószínűleg azér mert a szövegkörnyezetből egyé: telmű, milyen értelemben has; náljukpl. a beszámolóvagybizon} lat szavakat. Egyúttal azonban e is megfigyelhető, hogy a szinté kéttagú angol terminusok hatás; ra magyar szövegekben is találki zunk jelzős szerkezet formájú te minusokkal, ilyen pl. a számvitt bizonylatvagy a könywitelibizom lat (1. az angol accounting doci ment kifejezést).

Next

/
Thumbnails
Contents