Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-27 / 248. szám, szombat

2 Közélet

ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 27. www.ujszo.com

Egyik esetben sem az SNS által javasolt változatot fogadta el a szlovák törvényhozás

Történelemórák a parlamentben

Belousovová is tüzelt (SITA-felvétel)

A tömegbe lőttek a csehszlovák légionáriusok

Az 1919-es pozsonyi sortűz

ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ

Pozsony. Több mint három órán át tárgyalt tegnap a parlament az Andrej Hlinka érdemeiről szóló törvényről, valamint a csemovai tragédia 100. évfordulójára megfogalmazott nyilatkozattervezetről. Egyik esetben sem az SNS által javasolt változatot fogadták el.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A lex Hlinkát 94 igen szavazattal hagyták jóvá, 14 képviselő tartózkodott, ketten nem szavaztak, 26 ellene szavazott - köztük Duray Miklós is, aki a törvényt első olvasatban még támogatta. A törvény kimondja, hogy,Andrej Hlinka jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szlovák nemzet államalkotó nemzet lett.” A politikus érdemeinek elismeréseként Hlinka mellszobrát is elhelyezik a parlament épületében, a következő szöveggel: , Andrej Hlinka sokat tett a szlovák államért és a szlovák nemzetért.” Hlinka mauzóleuma a törvény szerint emlékhely lesz.

A csemovai tragédia kapcsán benyújtott négy nyilatkozattervezetből végül Pavol Paska házelnökét hagyták jóvá 140 igennel. A nyilatkozat szerint a parlament a csernovai tragikus eseményeket nemcsak a szlovákokat ért történelmi sérelemnek tartja, hanem elsősorban emlékeztetőnek, hogy a demokratikus értékekről, a toleranciáról, a nemzetek közti tiszteletről és megértésről soha nem szabad megfeledkezni. A dokumentum szerint épp ez az egyik alapja az Európai Unió jogrendjének, amely biztosítéka lehet annak, hogy soha ne kerüljön sor a nemzetiségek és az alapvető emberi jogok elnyomására, illetve bármilyen nemzetiségi kisebbség erőszakos asszimilációjára.

A lex Hlinkáról szóló parlamenti vitában az SNS képviselői azt nehezményezték, hogy egyes politikusok megkérdőjelezik Hlinka érdemeit. „Még mindig akadnak olyan álpolitológusok és áltörténészek, akik megkérdőjelezik Hlinka munkásságát. Ez a nagy szlovák annyit tett Szlovákiáért és saját nemzetéért, amennyit az ország újkori történelmében senki” - jelentette ki Slota.

Frantisek Miklosko szerint nagyrészt a történészeket terheli a felelősség, amiért olyan kevés „objektív tanulmány” jelent meg Hlinka

tevékenységéről. „Néhány történész azt ajánlja a politikusoknak, hogy ne foglalkozzanak Hlinkával, hagyják inkább nekik. Hát legyen, de altkor végre csináljanak valamit” - mondta Miklosko. A csemovai nyilatkozattervezettel kapcsolatban leszögezte: „elfogadhatatlan, hogy egyes politikusok a tragédiát arra használják ki, hogy nemzetiségi konfliktusokat idézzenek elő”. Slota erre azt kiabálta Miklos- kónak: ,Aki hülyének született, az hülye is marad.”

Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke arra figyelmeztetett, Hlinka az ország lakosságának nagy része szerint ellentmondásos személyiség volt. „Nem tartom szerencsésnek, ha törvénnyel szabályozzuk a

politikusok iránti tiszteletet, ugyanis épp ez okozza a legtöbb nézeteltérést az emberek közt. Ugyanakkor nem elég egy jogszabály. Arra van szükség, hogy a fiatalok megismerjék az ország történelmét” - véli Dzurinda.

Csáky Pál, az MKP elnöke nem tartja kizártnak, hogy a lex Hlinka elfogadása után újabb hasonló törvények látnak napvilágot, ami nem lenne szerencsés. Sajnálatosnak tartja, hogy a parlamentben csak ritkán kerül sor „igazi politizálásra” és véleményalkotásra. „Ezért fordul néha elő az, hogy egyes témáknál kirobbannak az indulatok” - zárta le az MKP elnöke. A lex Hlinka 2008 januárjában lép hatályba. (dem)

Pozsony. 1919. február 12-én Pozsonyban a demonstráló tömegbe lőttek a csehszlovák légionáriusok - a pozsonyi sortűz azonban kevéssé maradt meg az emberek emlékezetében. Csehszlovákia megalakulása után 1918. december 31-én, miután a Károlyi-kormány megkapja az Antant jegyzékét, hogy ki kell ürítenie az ún. első demarkációs vonalig az északi vármegyéket, kivonta a magyar csapatokat, és másnap, 1919. január elsején megkezdődik a Felvidék déli részének, így Pozsonynak is csehszlovák légiók általi megszállása. Ekkor Pozsony lakosságának 41 százaléka német, 40 százaléka magyar, 15 százaléka szlovák volt. A cseh csapatok bevonulását ideiglenes állapotnak tekintették.

A csehszlovák kormány által Szlovákia igazgatásával megbízott Szlovák Teljhatalmú Minisztérium Zsolnáról Pozsonyba tette át székhelyét. Simon Attila történész szerint ez az a momentum, amely arra készteti a pozsonyi magyar és német munkásságot, hogy tüntetést szervezzen. 1919. február 12-én a régi vásárcsarnok előtt, az egykori Vásár téren, (ma a Szlovák nemzeti felkelés tere) többezres tömeg gyűlt össze. A légionáriusok több oldalról tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre, majd szuronyroham következett, a Pozsonyt megszálló csehszlovák légió parancsnoka, Riccardo Barecca ezredes tudta nélkül. Amint értesült az eseményekről, a helyszínre sietett, hogy visszaparancsolja a katonákat a kaszárnyába, de egy Sadlon nevű közkatonája puskatussal leütötte. A sortűznek kilenc halálos

áldozata, 23 súlyos, és több mint száz könnyebb sérültje volt.

„Ez nem elsősorban nemzetiségi okokból induló tüntetés, hanem a pozsonyi német és magyar szociáldemokrata párt által szervezett demonstráció volt, elsősorban szociális követelései voltak az új hatalomtól” - fejtette ki lapunknak Simon Attila. „Ez volt az első olyan jel, mely azt mutatta, hogy a csehszlovák állam, ha szükséges, akkor nagyon drasztikus és brutális eszközökkel is fellép minden olyan megmozdulás ellen, amely szerinte veszélyezteti az állam létét. Ezt a tüntetést nyüván üyennek ítélte meg az államhatalom” - mondta a

Barecca ezredes a helyszínre sietett, hogy visszaparancsolja katonáit, de egy Sadlon nevű közkatonája puskatussal leütötte.

történész. „A csemovai tragédia és a pozsonyi sortűz közt párhuzam vonható. Mindkét esetben egy olyan hatalomról van szó, amely képes a saját állampolgárai ellen brutális eszközöket alkalmazni csak azért, hogy a saját igazát érvényre juttassa. Csemován a magyar hatalom adott ki lőparancsot, Pozsonyban a csehszlovák. Én azonban a pozsonyi eseményeket sokkal inkább érzem nemzetiségi ügynek, mint a csemovait. Pozsonyban ugyanis egyértelmű volt, hogy az itteni lakosokat nem csehszlováknak tekintették, hanem magyaroknak vagy németeknek, akik a csehszlovák állam ellen tüntetnek” - fejtette ki Simon Attila történész, (sán)

Iskolások szórakoztak Slotán

Pozsony. A parlament balkonjáról alapiskolás diákok is figyelték egy darabig a vitát. A biztonsági őrök épp akkor engedték be őket, amikor Ján Slota indulatos felszólalásában „hülyének nevezte” Frantisek Mikloskót, de szótárából elhangzott például a „szemét” és egyéb kifejezések is. A diákok jól szórakoztak a nemzeti vezéren, néhányan meg is tapsolták. Miután el kellett hagyniuka balkont, egy diák azt mondta: müyen jó volt a Slota, amikor hülyézett - kár, hogy nem hallgathattuk tovább, (dp)

Utolsót ütött a torony órája

Somoija. A hivatalos indoklás szerint zajszennyezés miatt nem kondulhat meg a város református templomának toronyórája. A járási közegészségügyi hivatal rendelete még augusztusban némította el az óra harangját. Istentiszteletre azért még szabad harangozni. György András református lelkész lapunknak elmondta, az intézkedést egy, a templom közelében lakó személy kezdeményezte, aki az SNS tagja. „Az első mérés során az óra ütése nem sokkal túllépte a megengedett 50 decibelt. Ezt a mérést egyébként a tudtunkon kívül végezték” - nyilatkozta a lelkész. Most az óra átalakítása zajlik, hogy csendesebb legyen és megfeleljen a követelményeknek. Napokon belül próbaüzembe helyezik, és ekkor ismét méréseket végeznek. A lelkész szeretné, ha a mérést elvégeznék a panaszos lakásában is. (jéem)

Vírus a lévai kórházban

Léva. Három gyermek válságos állapotba került, miután a lévai kórházban megműtötték őket, most a besztercebányai kórházban harcolnak az életükért. Eddig azonosítatlan kórházvírus okozta a fertőzést, a gyerekek tüdő- és agykárosodást szenvedhetnek. A Markíza szerint erős antibiotikumokkal kezelik őket, az orvosok még nem tudják, hatnak-e a gyógyszerek, (ú)

Jövőre tovább drágul a cigaretta

Pozsony. Hozzávetőleg 10 koronával lesz drágább egy csomag cigaretta 2008 január elsejétől, és 2009-ben további áremelés várható. A dohánytermékek adójának emelésével Szlovákia az Európai Unió minimális adóterheléséhez közelít. (SITA)

Olajárrekord: egy hordó 92 dollár

New York. Tegnap újabb történelmi árrekordot ért el a határidős piaci nyersolaj: az amerikai könnyűolaj hordónként (159 liter) 92,22 dollárig drágult, azaz egyetlen hét alatt 10 dollárral, egy év alatt nagyjából 30 dollárral emelkedett az ára. (PR, ú)

Hibázott a bánya vezetése

Nyitranováki. Tegnap hozták nyüvánosságra a nyitranováki bányabalesetet vizsgáló bizottság zárójelentését, amely 11 biztonsági előírás megszegését állapította meg. A négy bányászt tavaly november 16-án, megközelítőleg 200 méter mélyen temette be a földcsúszás következtében megindult 2500 köbméteres sárlavina. A bánya a munkálatok során nem végezte el a kötelező biztonsági fúrásokat, amelyek figyelmeztethettek volna a várható veszélyre. A baleset előtt állítólag gondok voltak a szellőztetéssel és az elektromos vezetékkel is. (SITA, a)

Feljelentették a skinheadeket - több felháborodott szemtanú, köztük színészek tettek vallomást

Miért titkolja a rendőrség a bőrfejűek támadásait?

ÚJ SZÓ-HÍR

Nyitra. Tegnap ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a nyitrai Régi Színház előtt történt támadás egyik szemtanúja. Milan Vojtela, a színházban működő klub vezetője látta, amint október 19-én este bőrfejűek támadtak az épület előtt álló fiatalokra és agyba-főbe verték őket. Ezért háborította fel a kerületi rendőrparancsnok csütörtöki kijelentése, hogy az eset meg sem történt.

„Tegnap délelőtt felhívtak a rendőrségről kérdezvén, hogy valóban láttam-e valamit - gondolom csak amiatt, mert az újságírók, szerencsére, nem hagyták annyiban a dolgot. Mondtam, hogy épp készülök náluk feljelentést tenni, mert mélyen sért, hogy ennyire semmibe veszik az áldozatokat. Megmondtam azt is, hajói tudom, nekik enélkül is kötelességük lett volna vizsgálatot indítani” - mondta lapunknak Milan Vojtela. A járási rendőrparancsnokságon tegnap tanúként hallgatták ki az incidens több sértettjét és szemtanúját. A sértettek közül néhányan volt iskolatársaikat ismerték fel a támadókban és pontos személyleírást is adtak róluk. Vallomást tettek a Régi Színház színészei is, valamint az Andrej Bagar Színház és a pozsonyi Astorka Színház társulatának néhány tagja, akik ott voltak a klubban. Valamennyien elmondták, hogy látták a megvert, ijedt fiatalokat. „Beszéltünk a kiérkező rendőrökkel is, egyikük azt mondta, Nyitrán komoly gondok vannak a neonácikkal. Es ezek után bejelentik, hogy nem történt semmi! - háborgott az Andrej Bagar Színház színésze, Martin Na- hálka, aki szintén úgy látta, hogy a

rendőrök nem eredtek azonnak a támadók nyomába.

A Régi Pékségnél sem látott semmit a rendőrség

A Régi Pékség klubban két héttel korábban, október 6-án történt incidensről továbbra is az a rendőrség véleménye, hogy meg sem történt. Ott szemtanúk elmondása szerint punkzenészeket bántalmaztak bőrfejűek és a velük rokonszenvező biztonsági őr, de a kihívott rendőrök nem tapasztaltak rendbontást, és állítólag a klub bejáratával szemben lévő biztonsági kamera sem rögzített semmit. Az aznapi punkkoncert egyik szervezője, Martin Mikus tegnap azt mondta lapunknak: még megfontolják: tesznek-e feljelentést. „Az egyik bántalmazott zenész pozsonyi, ő szerintem fél a bosszútól, mert már a fővárosban is megtámadták, a másik pedig prágai - nem hiszem, hogy emiatt visszajönne. Azt hiszem, a legfőbb következtetés, amit az egészből levontunk az, hogy többet nem megyünk Nyitrára” - mondta Mikus.

Mendemondák alapján nincs vizsgálat

Az Emberek a rasszizmus ellen emberjogi szervezet szerint a kerületi rendőrparancsnok és belügyminiszter is alkalmatlan. A szervezet szerint Nyitra a szlovákiai neonácik egyik központja és a rendőrség törvénytelenül cselekszik, ha a

támadásokról értesülve feljelentésre vár, mert a törvény szerint azonnal eljárást kell indítania. „A kerületi rendőrparancsnokság igazgatója tegye fel önmagának a kérdést, miért nem jelentik az emberek a támadásokat, miért félnek a rendőrséghez fordulni” - úja honlapján a szervezet, amely jogi segítséget is kész nyújtani a nyitrai támadás áldozatainak.

Ján Stark kerületi rendőrparancsnok azt nyilatkozta lapunknak, az ő kezdeményezésüknek és nem a sajtó, vagy az Emberek a rasszizmus ellen nevű szervezet nyomásának köszönhető, hogy végre akadt feljelentő. „Amint megtudtuk, kik nyüatkoztak a médiában szemtanúként, azonnal megkerestük őket. A mi célunk nem az, hogy eltussoljuk az üyen támadásokat, de ha nincs feljelentő, se sértett, se gyanúsított, ott igazságot sem lehet tenni. Remélem, pár napon belül erdmények- ről számolhatunk be.” Kérdésünkre, vajon miért nem indítottak hivatalból vizsgálatot a helyszínre kiküldött rendőrök jelentései alapján, azt válaszolta, ezt nem tehették, mert nem volt elég információjuk, hogy eldöntsék, kihágás, vagy bűncselekmény történt-e. Műit mondta, tovább nyomoznak a Régi Pékség Klubban történt állítólagos támadás ügyében is, és várják a sértettek és a szemtanúk jelentkezését.

„Mendemondák alapján nem indíthatunk azonnal eljárást, tudjuk, mi a kötelességünk, mit engednek meg a törvények. A problémát nagyon komolyan vesszük, rajta tartjuk a szemünket a szélsőségeseken, és amint bizonyítékaink lesznek, azonnal lecsapunk rájuk” - ígérte Ján Stark, (vrabec)

A belügy szerint minden rendben

Pozsony. A belügyminisztérium szerint Nyitrán a szélsőségesek támadásai az utóbbi években fokozatosan csökkennek. Ezt mutatják legalábbis a statisztikai adatok. „A belügyminiszter a 2006-os és a 2007-es évet hasonlította össze, erre alapozta kijelentését, mely szerint egyharmadával csökkent a szélsőséges csoportok által elkövetett támadások száma” - magyarázta lapunknak Robert Kalinák belügyminiszter nyitrai kijelentését magyarázva Erik Tomás szóvivő. Tomás szerint az áldozatok kötelessége, hogy jelentsék az őket ért támadásokat, hogy megelőzhessék a hasonló eseteket. Úgy véli, a rendőrség mindent megtesz Nyitrán is a lakosság védelme érdekében. „A rendőrség megtette a szükséges lépéseket az utóbbi hetekben medializált ügyekben is, a nyitrai rendőrkapitány csak any- nyit mondott, hogy a nyomozás eddigi eredményei alapján nem jutottak eredményre” - mondta a szóvivő. Tornái szerint a rendőrség helyesen járt el a nyitrai Régi Színház előtt történtekkel kapcsolatban is, amikor a tanúk szerint hagyta, hogy a szkinhedek nyugodtan távozzanak a helyszínről. „A rendőrség biztosította a helyszínt, a potenciális támadókat már nem találta ott, ellenőrizte a térfigyelő kamerákat, 120 rendőr nyomozott az elkövetők után. Azt kérdezem, hogy az áldozatok miért nem jöttek azonnal tanúskodni a rendőrségre” - így a szóvivő. Szerinte arról nem a rendőrség tehet, hogy valaki fél a szkinhedek bosszújától, (lpj)