Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-26 / 247. szám, péntek
8 Vélemény - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 26. www.ujszo.com OLVASÓI LEVÉL A szülő és a tanár együttműködése Nemrég olvastam arról, mennyire megnőtt a szülők érdeklődése az iskola és a nevelés iránt. A család új tartalommal töltődik fel emberibbel. Értelme, összetartó ereje a szerelem és a gyerek iránti szeretet lett. Fokozódott a szülői igény a gyermeknevelésre, de kevesebb rá az idejük és lehetőségük. Ezért fordulnak nagyobb elvárással a pedagógusok, az iskola felé. A megoldás csak az iskola és a család tisztességes munkamegosztása és együttműködése lehet. A pedagógus nem vállalhatja a gyermek nevelésének összes felelősségét. Az együttes nevelés egyik feltétele az iskolai és a családi eszmények azonosítása. A tanulóknak érezniük kell, hogy nevelőik és a családjuk egyaránt elvárják tőlük a szabályok következetes betartását, a példás viselkedést. Az iskola eredményei vagy kudarcai nem magyarázhatók csupán a pedagógusok tevékenységének színvonalával, szervesen kapcsolódnak a társadalmi fejlődés mechanizmusához. Az iskola adjon tanácsot a szülőknek, hogy okosan és előrelátóan alakítsák gyermekük sorsát. Lényeges, hogy milyen a kapcsolat az iskolával, rendszeresen és következetesen kíséri-e tanulmányi eredményét, közvetlen-e a kapcsolata gyermeke osztályfőnökével és a tanárokkal probléma esetén rugalmasan intézkednek-e az iskola igazgatóságával. így elkerülhető a konfliktus a szülők között, ami az iskola tekintélyének megszilárdításához vezet. A szülők és a tanárok /család - iskola/ ilyen megértő és elfogadó magatartása főleg a nehéz élethelyzetekben való helytállást segíti elő. Markó Emil, Búcs VISSZHANG Értelem és érzelem Tisztelt „gabec” úr! Bár nem szokásom névtelen vitát folytatni, mivel azonban Ön publikusan - Új Szó, 2007. október. 23. (Visszhang) - szólított meg engem, fiktív néven, reagálok. Amíg bárki honi politikai vezető úgy bírálja a Benes-dekrétumokat, hogy közben az első bécsi döntést mint Magyarország számára történelmi igazságtételt szajkózza, addig az ilyen illető nekem hiteltelten. Különösen hiteltelen, ha ezt - igen valószínűsíthetően - aktuális belpolitikai haszonszerzés céljából teszi. Egyébként, miért is képtelenség Magyarország javára az első bécsi döntés (továbbiakban: ebd) mellett érvelni? A kérdésben rejlő állítás tömören megindokolható. Hát hogyan lehetne Hitler markából történelmi igazságtételként elkönyvelni, amikor a harmadik birodalom leverését bizony nehezítette Csehszlovákia szétdarabolása a második világháború előtt! Tehát az ebd a nácizmus megerősödését szolgálta, ennél fogva a magyarság történelmi érdekei ellen hatott (nekünk, magyaroknak Hitler az őshazába való visszatelepítést tervezte, az ő szemében nyughatatlan ázsiai fajta voltunk). „Játsszunk” csak el a gondolattal: nem Benes- dekrétumok, hanem Hitler-dekré- tumok... Nem érv az sem, hogy a nyugati demokráciák - sajnos - valóban asszisztáltak az ebd-hez. Tudniillik' ők, aztán, szembefordultak a hitlerizmussal, míg a Magyar Királyság annak végig szövetségese maradt. Következményeiben, ha úgy tetszik, civilizációnk legmagasabb szintű összefüggéseiben kell az ebd-t elemezni, mint minden más eseményt, amely szorosan összefüggött a fasizmus térhódításával. Fölvetni, hogy a magyar állam ezeréves, a szlovák ellenben tizenöt éves (erre ön és/vagy önhöz hasonlóan nyilatkozók utaltak az internetes fórumon), ez terméketlen, bár ősi megközelítés, minden konstruktív tartalmat nélkülöz. Mi szintén voltunk valamikor tizenöt évesek... Ráadásul az EU, ha dolgozunk érte, a nemzeti kultúrák virágzását is serkentő magasabb szabadságfokot biztosít a nemzetállamiságnál. Rátérve a jóvátétel, a kárpótlás igényére (amely benne van Benes- dekrétumok témában), azt egyenesen irreálisnak vélem. A restitú- cióét meg végképp (speciális eseteket kivéve). Drágább lenne a leves, mint a hús. Trianonnal kapcsolatban. A szlovákiai magyar sajtóban (is) nemegyszer siratják a Szent István-i határokat (most egy példa: Duray Miklós: A trianoni ítélet három nemzedék távlatából. Szabad Újság, 2007. június 26.). Mi ez, ha nem nacionalizmus? Holott a magyar nemzetet a huszonegyedik században nem a nacionalizmus, hanem a kozmopolitizmussal ötvözött patriotizmus szolgálja. Meggyőződésem, hogy jelen helyzetben akkor cselekszünk helyesen, ha a magyar és szlovák értelmiségiek Pozsonyban kiadott felhívásában megfogalmazottak szerint (Vessünk véget a nemzeti gyűlölködésnek. Felhívás. Új Szó, október 12.) járimk el. Hadd ajánljak figyelmébe egy idevágó, nagyon konstruktív, Magyarországon közreadott dolgozatot: Téglás János Vencel: Szlovákia és Magyarország szimbolikus konfliktusai. Méltányosság Politikaelemző Központ http://www.meltanyossag.hu/fil es/meltany/imce/elemz-szimbolikuskonflikt.pdf. A szerző avatot- tan tárgyalja a szimbólumérzékenység kérdését, amely az egyik kiváltó tényező közös kalamajkánkban. Elköszönve pedig (a magam részéről ugyanis elbúcsúznék vitánktól) javasolnám, a saját porta seprése mellett, hogy segítsük azokat, akik elesettség, félelem, előítéletek vagy más okok miatt tartanak az EU, a schengeni övezet kínálta lehetőségek kiaknázásától, s ezért kapaszkodót a nemzetállami gondolkodásban, politikában stb. látnak. Mert az utóbbi - korunkban és régiónkban - nem a haladás és megbékélés üqa. Főleg nem a belső megnyugvásé, szilárdságé, ami nélkül nincs kreativitás, nincs boldogulás. Meg igazi béke. Mutassunk példát! így lesz igazán önbecsülésünk. És mások szemében tekintélyünk. Legyen a magyar és a szlovák miniszterelnök közép-kelet-európai De Gaulle és Adenauer! Váljék a pozsonyi magyar-szlovák értelmiségi nyilatkozat egy nacionalizmus ellenes „kétezer szóvá”! Mielőtt félreértést okoznék, ide jegyzem: a Benes-dekrétumokat én is elítélem, azonban ügyüket ne kurucos hagyományainkhoz igazodva, gravami- nálisan intézzük. Elvégre pont a mi nacionalistáink szívesen büszkélkedtek azzal, hogy kultúrnemzet vagyunk, kultúrfölényt élvezünk. Ehhez ellenben intelligencia és képzelőerő szükségeltetik... Tisztelettel: Fekete György mentálpedagó- gus, történelemtanár, de elsősorban „csupán” honfitársa - Budapestről Új Szó borbál 2006, fotó: Somogyi Tibor 2007. november 16-án Csölösztőn, a Kormorán Szállóban Sztárvendégeinkkel - Rák Vikivel és Juraj Soltésszal, a Bailando sikeres táncos párjával, Rigó Mónikával, Bangó Margit Kossuth-díjas művésznő által megkoronázott tehetséges cigánydal-énekessel, valamint az Új Szó és a Vasárnap borversenyének győzteseivel, akik legjobb boraikat kínálják Önöknek Mikor? Hol? Kivel? Csemegék az étlapról: sertésérmék magyar módra, rakott sonka, aszalt szilvával töltött pulykatekercs, sült malac, vadgulyás saláták, köretek, desszertek és egyéb finomságok Jegyrendelés: 02/59 233 274, 0918/59 32 87 SzÓrdkOZZUfl k ( Találkozzunk, és szórakozzunk együtt az ÚJ SZÓ és a VXSARNAP hagyományos bálján
