Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-03 / 227. szám, szerda

14 Európai unió ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. www.ujszo.com Megosztja a francia politikusokat a DNS-teszt Portugália visszatáncolt ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon/Párizs. Túl népsze­rűnek bizonyult az unió soros el­nöki tisztét betöltő Portugáliában az az új jogszabály, amely legali­zálta a hivatalos papírok nélküli bevándorlókat. A törvény augusz­tus eleji hatályba lépését követő­en a bevándorlási hivatal (SÉF) ingyenes telefonvonalára 900 ezer hívás érkezett. A Público na­pilap például megszólaltatott egy brazü emigránst, aki négynapos próbálkozás után tudott csak kap­csolatba lépni a SEF-fel. Az ellenzék rögtön azzal vádol­ta a lisszaboni kormányt, hogy nem szabott elég szigorú feltéte­leket, és a meghirdetett legalizá­lás más európai országokból is so­kakat Portugáliába vonzott. Fő­ként Spanyolországból és Olasz­országból érkeztek afrikai, illetve ázsiai bevándorlók. A Jósé Socra­tes vezette szocialista kabinet vé­gül egy hónap után arra kénysze­rült, hogy felfüggessze a törvény alkalmazását, és maga is beismer­te: „gátlástalan közvetítők“ igye­keztek kihasználni a rendkívüli amnesztiát. A kínos közjáték után a portu­gálok finomítanak a jogszabá­lyon, amely addig azt követelte meg, hogy a kérelmezőnek legyen munkaszerződése, és a portugál társadalombiztosítási rendszer­ben is vegyen részt. Portugáliában a munkaerő legalább tíz százaléka külföldi, elsősorban a volt gyar­matokról (Angola, Mozambik) és ma már egyre inkább Kelet-Euró- pából érkezik. Egyébként belevágott már a tömeges legalizálásba Spanyolor­szág (2005-ben) és Olaszország (2006-ban) is. A spanyolok közel hétszázezer külföldinek adták meg a hivatalos státust, amiért hevesen bírálta őket Nicolas Sar­kozy francia elnök (akkor még belügyminiszter). Sarkozy állam­fővé választása után kijelentette: átfogó legalizálásról Franciaor­szágban szó sem lehet, a beván­dorlók kérelmeit egyenként bírál­ják el. Mint ismeretes, a Szajna partján épp e napokban zajlanak késhegyig menő viták az új be­vándorlási törvényről, amely a Franciaországba családegyesítési kérelemmel bevándorolni szán­dékozóktól megkövetelné az „ön­kéntes“ DNS-vizsgálatot. A korlá­tozással a francia kormányzat vissza szeretné szorítani a csa­ládegyesítést és növelné a mun­kavállalás céljából legálisan érke­ző bevándorlók jelenleg alig hét százalékos arányát. A törvény előkészítőinek indok­lása -jogvédő szervezetek és az el­lenzék egyaránt ezt támadja a leg- vehemensebben - szerint az egyre gyakrabban előforduló hamisított külföldi anyakönyvek kiszűrése érdekében kell a kérelmezőnek DNS-teszttel bizonyítania jó­hiszeműségét, azaz a tényleges ro­koni kapcsolatot egy francia ál­lampolgárral. Sokan kétségbe von­ják, hogy a származási országok­ban az ilyen jellegű vizsgálatokat el lehetne végezni. Egyben felhív­ták a figyelmet az örökbefogadott gyermekek esetében felmerülő kérdésekre. Szerintük a francia törvények szerint a családi alapon szociális támogatást kérők közti kötelék biológiai valósága nem el­lenőrizhető, a DNS-vizsgálatokat kizárólag igazságügyi eljárások­ban alkalmazzák. A DNS-vizsgála­tok kiterjesztése a bevándorlókra a tudomány veszélyes célokra való felhasználását jelentené. Mivel kormánypárti honatyák is bírálják, egyelőre kétséges, hogy az új be­vándorlási törvény tervezetét a je­lenlegi formájában hagyják-e majdjóvá. (mti, ú) Kaczynski elnök hazatérésre buzdítja a fiatalokat Lengyel segélyumbulda ÖSSZEFOGLALÓ London/Varsó. A Nagy-Britan- niában dolgozó lengyel vendég- munkások fele duplán, otthon és a fogadó országban is igényelte a gyermeksegélyt. A főként eldugott, kis településekről származók ab­ban bíztak, hogy a brit hatóságok nem fognak rájönni a turpisságra - közölte a BBC internetes hírszolgá­lata. Az uniós törvények szerint a bevándorló munkások más ország­ban lakó gyermekeik után támoga­tásban részesülhetnek, azonban ezt az igényt nem nyújthatják be egyszerre két országban. Két évvel ezelőtt Gdansk térsé­gében az ületékeseknek még csu­pán két kérelmet kellett ellen­őrizniük, amelyeket a szigetor­szágban dolgozó lengyelek nyúj­tottak be. Idén azonban már 1500 kérelem van elbírálás alatt. A BBC a 16 lengyel régióból kilencben gyűjtött adatokat, s ebből kide­rült, hogy hat térségben a kérel­mezők egyharmada-fele duplán nyújtotta be igényét a támogatás­ra. Az angol kormányt évente nagyjából 2 milliárd font veszte­ség éri a hamis segélykérelmek miatt - ebben a most kipattant lengyel segélyumbulda azért nem jelent számottevő összeget. A je­lentés szerint a 2004 óta Kelet-Eu- rópából Nagy-Britanniába érke­zett munkások 70 százaléka len­gyel, ám a közülük valamiféle se­gélyre jelentkezők száma az ará­nyokat tekintve alacsonyabb, mint a többi országból érkezette­ké. Frank Field korábbi népjóléti miniszter hangsúlyozta: itt az ide­je, hogy a brit kabinet megszigo­rítsa a vendégmunkások szociális Lech Kaczynski (Reuters) támogatását. A 600 ezer szigetor­szágbeli vendégmunkásból az utóbbi két évben közel 17 ezren folyamodtak valamilyen segé­lyért, ám ennek túlnyomó többsé­gét elutasították. Lech Kaczynski hazatérésre buzdította az EU nyugati tagálla­maiba áttelepült lengyel állam­polgárok százezreit azon a kö­zelmúltban megtartott varsói ta­nácskozáson, amelyet az államfő a kivándorlási hullámnak szen­telt. Becslések szerint 1 millió 200 ezer lengyel települt át a jobb életkörülmények reményében más uniós tagállamba 2004 óta. Az átlagéletkoruk 26 évre tehető. A 600 ezer lengyelt vonzó Nagy- Britanniában készült tanulmá­nyok szerint az áttelepültek 20 százaléka döntött úgy, hogy vég­leg a befogadó országban marad, 20 százalék biztos abban, hogy hazatér, és 60 százalék még min­dig bizonytalan. „Ebből a 60 szá­zalékból kell a lehető legtöbb em­bert meggyőzni arról, hogy Len­gyelországban van a helye“ - fej­tegette Kaczynski. (mti, ú) Nagyon megválogatná az unió, hogy kit enged be, mert csak a képzett munkaerőre van szüksége Kék kártya a bevándorlóknak Európában erősödik az idegenellenesség (Reuters-felvétel) Egyre-másra jelennek meg brüsszeli statisztikák az európai népességfogyás­ról, az elöregedésről, s en­nek kapcsán riasztó becslé­sek látnak napvilágot arról, hogy tíz-húsz év múlva mekkora visszaesést okoz majd az európai gazdaság számára a hatalmas mun­kaerőhiány. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi hónapokban tucatnyi szakmai konferertciát is rendeztek e témáról, amely az elkövetkező években az unió egyik prioritása lesz. E rendezvényeken csak ab­ban volt egyetértés, hogy keresni kell a megoldásokat, szinte min­den másban jelentősek voltak a véleménykülönbségek. Amin nem is lehet csodálkozni, hiszen egy­mással ellentétes folyamatokat, érdekeket kellene koordinálni, egyensúlyba hozni. Ellenőrzött bevándorlás Az utóbbi hetek egyik vezető témája, hogy az EU brüsszeli kormányzata jelentős nagyság­rendben szeretne a fejlődő világ­ból képzett munkaerőt csábítani az unióba. Viszont a másik ilyen fontos téma, hogy az unió min­denképpen vissza akarja szorítani az illegális bevándorlást, Spa­nyolország már nemzetközi (uni­ós) segítséget is kért, mert egye­dül nem tud megbirkózni a partja­it évente több tízezres nagyság­rendben elárasztó szegény afrika­iak tömegeivel. Az illegális bevándorlás vissza­szorítására az Európai Bizottság milliárdos programokat dolgozott ki és fog még kidolgozni, a pénzt egyrészt propagandára és segé­lyek, támogatások folyósítására költi az érintett afrikai országok­ban, másrészt az úgynevezett nemzetközi tengeri rendőrség felállítására. Az unió tehát megválogatná, hogy kit enged be, csak a képzett munkaerőre van szüksége, amit a fejlődők érthetően nem vesznek jó néven, és az a legkevesebb, hogy agyelszívással vádolják az uniót. Az ellenőrzött bevándorlás ellen szól az is, hogy az utóbbi években - különösen 2001.szep- tember 11-e, majd Madrid és London után - az európai orszá­gokban általában nőtt az idege­nellenesség. Franco Frattini igazságügyi biz­tos az amerikaihoz hasonló rend­szer bevezetését kívánja kezde­ményezni a képzett munkaerő be­csalogatása érdekében. Egy kö­zelmúltban! lisszaboni konferen­cián felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Egyesült Államokban - a zöld kártya rendszerének kö­szönhetően - a bevándorlók 55 százaléka képzett munkavállaló, addig ugyanez az arány az unió esetében mindössze 5 százalék. Frattini azzal érvelt, Európa szá­mos területen küzd munkaerőhi­ánnyal, ahova igényelné a képzett munkaerő beáramlását. Csak két évre szólna? Az általa javasolt kék kártya - nevét az unió zászlajának színéről kapná - számos munkavállalással és tartózkodással kapcsolatos joggal ruházná fel tulajdonosát: gyors beutazást és ügyintézést biztosítana, és - elképzelése sze­rint - kétéves tartózkodást tenne lehetővé. A dokumentum érvé­nyességét meg lehetne hosszabbí­tani, és az bizonyos idő elteltével nem csak az adott tagállamban, hanem más országokban is bizto­sítaná a szabad munkavállalást. A közvélemény ellenzi Frattini másik javaslata kiszéle­sítené a legális bevándorlók szo­ciális és foglalkoztatással kapcso­latos jogait, közelítve jogállásukat az uniós állampolgárokéhoz. A biztos szerint tavaly januárban megközelítőleg 18,5 millió har­madik országbeli lakost regiszt­ráltak az unióban, ami az EU össz­lakosságának közel 4 százalékát jelenti. Egyébként Frattini irodája nemrégiben cáfolta a Financial Times azon értesülését, hogy a biztos 20 millió bevándorló előtt akarja megnyitni az utat az EU-ba a következő évtizedekben. A köz­lemény szerint számokat egyelőre nem lehet mondani. Új kezdeményezés A tervek szerint Frattini a javas­latát hivatalosan csak október 23-án terjeszti elő, az eddigi rea­gálásokból valószínűnek tűnik, hogy több tagország tetszését sem fogja elnyerni. A munkavállalási jogot igen szűkmarkúan mérő Németország gazdasági miniszte­re például kifejtette, Berlin kizá­rólag csak bizonyos speciális ese­tekben képes nagy mennyiségben fogadni külföldi munkavállaló­kat. Pár nappal az említett lisszabo­ni konferencia előtt Benita Ferre- ro-Waldner külkapcsolatokért fe­lelős EU-biztos a Die Weltnek nyi­latkozva szintén az unió tagor­szágaiba való bevándorlás meg­könnyítését sürgette. Három in­dokként ő is három jelszót emlí­tett: az illegális bevándorlás meg­fékezése, a törvényes bevándorlás támogatása, a munkaerőhiány enyhítése. Hozzátette, hogy Brüsszel máris új kezdeményezést dolgoz ki, „mobilitási partneri vi­szonyt“ ajánlva. Szerinte a külföl­di munkavállalók befogadása mérsékelné az európai társadal­mak elöregedésének hatásait, és a gazdasági növekedéshez is hozzá­járulna. Egyszerűbben vízumot Mivel azokban a nyugat-euró­pai országokban, ahol már most is magas a bevándorlók aránya, sem a közvélemény, sem pedig - álta­lában véve - a jobboldali pártok nem támogatják a bevándorlás megkönnyítését, a konzervatív osztrák politikus is azzal érvelt, hogy a bevándorlás, illetve az egyidejű munkavállalás engedé­lyezése csak meghatározott időre szólna. „Közös előteijesztésről lenne szó, de végül is minden tagország maga dönthet majd arról, hogy hány bevándorlót kész befogadni, továbbá mely területeken kíván számukra munkavállalási enge­délyt biztosítani.“ Hozzátette azonban, hogy mindezzel párhu­zamosan a vízumeljárás egy­szerűsítésével is könnyítenék a bevándorlást, (-nák, mti) Növekedés csak a bevándorlással Brüsszel. Az európai népesség mindenekelőtt a bevándorlás révén növekszik - állította az EB migrációval és integrációval foglalkozó, szeptember közepén ismertetett éves jelentése. A dokumentum szerint a kilencvenes évekhez képest megduplázódott a bevándor­lók száma az unióban. A múlt század utolsó évtizedében évente 0,5-1 millió fővel többen vándoroltak be az unióba, mint ahányan távoztak onnan. 2002 óta ez az úgynevezett nettó migráció 1,5-2 millió fő körül van. Egy 2006januári összesítés szerűit akkor külső országokból 18,5 millióan éltek az EU-ban, ez a 493 milliós uniós népesség 3,8 százaléka volt. (MTI) NÉPESSÉGFOGYATKOZÁS EURÓPÁBAN Brüsszel. A népességpolitika kapcsán érdemes idézni abból az átfogó elemzésből, amelyet a Moody's nemzetközti hitelminő­sítő készített tavasszal, az Euró­pai Unió 50. évfordulója alkal­mából. A dokumentum előrejel­zése szerint az uniót fenyegető legfőbb gazdasági kockázatot a tagországok lakosságának el­öregedése és az ezzel járó gaz­dasági, közfinanszírozási terhek jelentik. A Moody's szerint a rászorult­sági ráta - a 14 év alatti és a 65 év feletti eltartandó népesség aránya a két korosztályi határ közötti, potenciálisan gazdasá­gilag aktív lakossághoz mérve - 1950-ben 52 volt, 40 százalék­nyi gyermekkorúval és 12 száza­léknyi időskorúval. A ráta most 46, viszont ezen belül már egyenlő - 23-23 százalék - a gyerekek és az idősek aránya Eu­rópában, 2050-re pedig 73 lesz a rászorultsági ráta, amelyen belül 27 százaléknyi potenciálisan ak­tív gazdasági szereplőnek kell el­tartania 25 százaléknyi gyer­mekkorút és 48 százaléknyi időst. Ahogy az idős korosztály ará­nya növekszik, úgy válik ez a ge­neráció sokkal befolyásosabbá politikailag is, ami nehezebbé teszi a reformokat. Ebből egyik lehetséges megoldásként az is következhet, hogy a kormányok még további eladósodás formá­jában áthárítják a terhet a jövő nemzedékekre, amelyek politi­kai súlya csökken. Ráadásul az alacsony termékenység miatt Európa már veszít is népességé­ből, ami „történelmüeg ritka je­lenség békeidőben“. Az elemzés szerint ebben a tekintetben a 2004-ben csatlakozott új tagál­lamok sem hoztak sok friss vért, sőt ebben az országcsoportban még inkább heveny probléma az elöregedés, mint a régi EU-ban. A Moody's által idézett ENSZ- adatok szerint 2050-re Magyar- ország, Csehország, Lengyelor­szág, Szlovákia, Szlovénia és Észtország lakossága várhatóan 15-18 százalék közötti mérték­ben csökken, de Bulgáriában például 34, Lettországban 27, Romániában 23 százalékos né­pességfogyás várható ugyan­ezen időszakban, (m, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents