Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-25 / 246. szám, csütörtök
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 25. www.ujszo.com Különleges Odüsszeusz Kassán Kassa. Különleges előadással, az Odüsszeusz című balettel ünnepli megalapításának 60. évfordulóját a kassai Állami Színház balett-társulata. Ondrej Soth, a társulat vezetője húsz évvel ezelőtt a prágai Laterna Magica színházban Michael Kocábbal dolgozott együtt a darabban. „Kocáb zenéje gyönyörű, és különleges ajándék lesz a kassaiak számára” - mondta Soth. Az Odüsszeusz igazi modem színház, újszerű formanyelvvel. Az előadás része az a film is, amelyben a legendás cseh zenekar, a Prazsky vybér szerepel. A darab bemutatója holnap 19 órakor lesz az Állami Színházban, (sita) Fatih Akin kapta az Európai Parlament filmdíját Lux-díj az európai moziért ÚJ SZÓ-HÍR Fonod Zoltán irodalomtörténész, az Irodalmi Szemle főszerkesztője volt a Múzeumi Szalon soros vendége Egy pályafutás „majdnem”-ei Strasbourg. ' Tegnap Stras- bourgban adta át Hans-Gert Pottering az Európai Parlament filmdíját. Az elismerést az Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című német-török film kapta. A fény mértékegységéről Luxdíjnak elnevezett elismerés célja, hogy felhívja a figyelmet az európai filmgyártásra, és megkönnyítse az európai filmek terjesztését. A Lux-díjból finanszírozzák majd a győztes film mozikban történő vetítéséhez szükséges technikai átalakítását, illetve feliratozását az EU 23 hivatalos nyelvén. Az Európai Parlament felkéré- • sére egy szakmai zsűri választott ki három európai filmet a megmérettetésre: Fatih Akin török származású német rendező Auf der anderen Seite (A másik oldalon) című alkotását, Cristian Mungiu román rendező 4 hónap, 3 hét és 2 nap című mozgóképét, valamint Manóéi de Oliveira portugál rendező Belle toujours (Mindig szép) című munkáját. A filmeket 2007. október 1. és 18. között kilencszer vetítették az Európai Parlament brüsszeli épületében kialakított moziteremben. A díj odaítéléséről azok az EP-képviselők szavazhattak, akik mind a három filmet látták. A nyertes film képviseletében Hanna Schygulla színésznő - a soknyelvűség szimbólumaként - egy Bábel tornyát ábrázoló szobrot vehetett át az Európai Parlament elnökétől. A díjat egy belga művész, Jocelyne Coster tervezte. Az EP elnöke a díj átadásakor azt mondta, ezzel az elismeréssel a parlament minden évben olyan filmet fog kitüntetni, amely Európa számára fontos, aktuális társadalmi kérdésekre hívja fel a figyelmet. A díjátadás az Európai Unió nyelvi sokszínűségére is utal - tette hozzá Hans-Gert Pottering. Hanna Schygulla köszönetét mondott az Európai Parlamentnek, amiért létrehozta a díjat, és örömét fejezte ki, amiért ezen a fórumon is szó esik az európai filmművészetről. (P.I.) A legöregebb szlovákiai magyar főszerkesztő - mondta Miklósi Péter a napokban hetvenhetedik születésnapját ünneplő Fonod Zoltánról, aki még ma is igencsak aktív, hiszen már hosszú évek óta együk irodalmi lapunk, az Irodalmi Szemle főszerkesztői posztját tölti be. Bár a beszélgetés közel két órát tartott, így is csak szemezgetni lehetett abból a rendkívüli életútból, amelyet Fonod pályafutása során végigjárt. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Karácsonyra jelenik meg az irodalomtörténész-publicista legújabb kötete a Madách-Posonium gondozásában, s ebben adja közre a németországi fogságban írt naplóját, amely nem szépirodalmi igénnyel készült (maga a szerző is mindössze tizennégy éves), s amely évtizedekig pihent az íróasztal fiókjában. Ahogy Fonod fogalmazott, a naplót édesanyjának írta, hogy megörökítse azokat az embertelen körülményeket, amelyeket átélt. Camus-t idézte, aki szerint amíg a XVII. század a matematika, a XVIII. század a fizika, a XIX. század a biológia százada volt, addig a XX. század a félelemé. S ez a félelem végigkísérte az első két évtizedet, amikor a háború mellett a szegénységtől való rettegés uralta a mindennapokat. Fonodák Ekecsen éltek, az ottani tisz- teletes látta meg benne a tehetséget, s neki köszönhetően került a Somogy megyei csurgói Csokonai Gimnáziumba, ahol magyartanára, Boross Dezső Ady és Móricz szeretetére nevelte őket. (Az esten közreműködő Juhász László is Ady-verseket adott elő.) Nyolc évig alig látta szülőfaluját, 1945-ben a háborgó Dunán csónakkal szöktek vissza Csurgóra, s mire felnőtt, vérébe ivódott, hogy szegény ember lehet valaki, de rongyember soha. Ez a gondolat kísérte végig egész életén, akkor is, amikor sorsokról dönthetett. Polgári pályafutását tanárként kezdte, majd több évtizedes kitérő után a Comenius Egyetem tanáraként vonult nyugdíjba is. Mégis a közben eltelt évtizedek voltak az izgalmasabbak, amikor Fonod a szlovákiai magyarság egyik meghatározó egyéniségévé vált, bár, ahogy Miklósi fejtegette, nagyon sokszor ott volt a majdnem Miklósi Péter és Fonod Zoltán szó is ebben a pályafutásban. Fonod ugyanis majdnem az Új Szó főszerkesztője lett (két alkalommal is), majdnem A Hét főszerkesztője, majdnem kulturális miniszterhelyettes is lett, és folytathatnánk. Ehelyett 1955-ben a Szabad Földműveshez került, innen vitte Dénes Ferenc főszerkesztő 1960-ban az Új Szó kulturális rovatába. Mindenevő újságírónak számított, s a brünni gépipari kiállításról ugyanúgy beszámolt, mint a komáromi színház bemutatójáról vagy a Karlovy Vary-i filmfesztiválról. Nem akármilyen időszak volt ez, hisz a sötét ötvenes évek után Csehszlovákiában is elkezdődött az enyhülés korszaka, s ez főleg kulturális vonalon mutatkozott meg. Pedig kezdetben neki sem volt könnyű dolga, ahogy mondja, a tehetségeket és a fiatalokat akkor sem szerették (ez mintha máig sem változott volna), s ha valakitől meg akartak szabadulni, kreáltak számára egy nőügyet. Amikor a laphoz került, feltételként szabta az 1956-os események miatt kitiltott szerzők publikálásijogának visszaadását, ígyjelenhetett meg a kulturális rovatban Török Elemér, Rácz Olivér és Dobos László is. Az „újszós” időszakából három interjút emelt ki, melyek már a 68-as forradalmi időszak alatt születtek, s amelyeket évekkel később fel is hánytor- gattakneki. Fábry Zoltán, Ladislav Novomesky és Gustáv Husák voltak ezek az interjúalanyok. Husák elismerte, hogy a negyvenes évek második felében történtek a hatalom részéről ostobaságok. Kész, ennyivel el is lett intézve több százezer magyar földönfutása. Miután Dénes Ferencet menesztették, három jelölt akadt a főszerkesztői posztra, de mivel Fonod jelezte, hogy nem vállalja, ismét Lő- rincz Gyulát nevezték ki, aki alig pár évvel később levezette a tisztogatásokat. 1969-ben a Madách Könyvkiadó élére került, de rövidesen átengedte ezt a posztot a minisztérium éléről távozni kényszerülő Dobos Lászlónak, visszament az Új Szóba, s a külpolitikai rovatot vezette. Az esten jelen lévő Dobos neve jó néhányszor szóba került, hiszen pályájuk többször is találkozott. Dobos távozása után ismét átvette a kiadó igazgatását, s 1978-ig vezette előbb igazgatói minőségben, majd irodalmi vezetőként is, mivel külföldi rokonsága miatt Hubik Istvánt lefokozták. Amíg 1969-ben, a kiadó alapításakor 29 mű jelent meg, addig távozása évében már 85. A Madách Könyvkiadó harminc munkatárssal dolgozott, egy-egy kéziratot öten is átnéztek. Ma erről már csak álmodhatunk. Ezekben az években mindössze két kézirat nem jelenhetett meg, Janics Kálmán A hontalanság évei című munkája, amely később Illyés Gyula előszavával és segítségével Svájcban látott napvilágot, valamint Mács József Magasság és mélység című kisregénye, amelyben Dénes Ferenc magára ismert. Fonod büszkén említette Tóth Lászlóék nemzedékét, valamint az Iródiát, amely szintén ekkor kapott teret a kiadó jóvoltából, s ugyanígy büszke arra, hogy még Dobos Egy szál ingben című regénye is hat hónapon belül megjelenhetett. Ez az időszak 1983-ban ért véget, amikor ideológiailag megbízhatatlannak nyilvánították (kellett a hely egy megbízható elvtársnak), s rövid időre munka nélkül maradt. Szóba került a magyar iskolák bezárása körüli hercehurca is, amelyet Fonod szerint végül is Kádár János erélyes tiltakozása oldott meg. 198S-ben Turczel Lajos nyugdíjba vonulása után lett a Comenius Egyetem adjunktusa, később a magyar tanszékvezetője. Itt kapta az egyik legnagyobb pofont is, hisz a rendszerváltozás idején kommunista múltját hány- torgatták fel, de az akkori események egyik reprezentáns képviselője, Grendel Lajos markánsan kiállt mellette. Az ezredfordulón a Szabad Újság főszerkesztője volt, s egyúttal az Irodalmi Szemle vezetését is elvállalta. Ez utóbbi posztot a mai napig betölti. A beszélgetésen nem esett szó a családról, s alig az érintett irodalomtörténeti munkásságáról. Ez utóbbinak fő sarokpontja az ún. első nemzedék, de ő rendszerezte és tette közzé Fábry Zoltán életművét is. S nem feledkezhetünk meg A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonáról sem, amelyet főszerkesztőként ő fogott össze. Az idők változnak, és velüka Szlovák Posta is Az idők változnak... Szeretne gyors levelet vagy csomagot küdeni? A Szlovák Posta segít. Sok rugalmas és korszerű szolgáltatást kínál. Gyorsan kikézbesítve Az 1. osztályú levélben küldött jókívánságait szerettei már másnap elolvashatják. A fontos iratokat biztosítani lehet elkallódás, megrongálódás ellen. Az 1. osztályú csomagban küldött termékeket vagy dolgokat már a feladást követő munkanapon megkapjáka címzettek. A feladó kérésére a posta telefonon bejelenti a csomag megérkezését. A címzett azonnal átveheti. Gyorsan kifizetve Szeretne az eladó számlájára gyorsan pénzt tenni az autóért vagy a lakásért? Az U típusú utalványon elküldött összeget már a feladást követő napon a címzett számlájára írják. Az U típusú utalványt bármelyik postán vagy kézbesítőnél feladhatja. , A sokcsekk helyetta postán eggyel is fizethet - SIPO. Előnye, hogy csak a hónap végéig kell kifizetni. A postán a kifizetés ingyenes, csak Ingyenes infovonal 0800 122 413 | www.posta.sk a kézbesítőn keresztül fizetett SIPO csekkért kell díjat fizetni. A posta szolgáltatásairól érdeklődhet vagy velük kapcsolatban tanácsot kérhet az ingyenes ügyfélszolgálati vonalon: 0800/122 413 vagy a zakaznickyservis@slposta.sk e-mail címen. '«0 JÉ (0 c a> o 55 POSTA BP-7-14374 (Somogyi Tibor felvétele) Fatih Akin és Hanna Schygulla a cannes-i filmfesztiválon, az Auf der anderen Seite (A másik oldalon) bemutatóján (Reuters-felvétel)
