Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-25 / 246. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 25. TALLÓZÓ LE S01R A hétfői és keddi budapesti eseményekről fényképes helyszíni tudósításban számolt be tegnap a brüsszeli lap. Maurin Picard tudósító azt emelte ki, hogy neonáci agitátorok zavargásokat provokáltak a magyar fővárosban. A cikk kitért arra, hogy a kedd este nyugod- tabban telt, mint a hétfő: csak néhány százan próbáltak összetűzni a rendfenntartókkal, hétfőn viszont „a nacionalista szélsőjobboldali Jobbik és annak Magyar Gárda nevű félkatonai szerveződése felhívására” 1500 szélsőséges indított rohamot az Operaház környékén. A szerző megszólaltatta Szabados Krisztián elemzőt, aki szerint mindenki látja: a Jobbik és a Magyar Gárda kétezer agitátort képes mozgósítani. A Fidesznek- vélekedett Szabados - nem érdeke szítani a városi erőszakot a rendfenntartó erők és a neonácik között, mert az az MSZP malmára hajtaná a vizet. A cikk kitért arra, hogy a Fidesz a szavazni szándékozók 40 százalékát tudhatja maga mögött, az MSZP 27-et. Szabados szerint most jön a neheze Gyurcsányék számára. A jövő év elején széles népi elégedetlenséggel kell szembenézni az üzemanyag, a gáz és az áram árának beprogramozott emelkedése miatt. Ha Gyurcsány politikailag túléli a február-márciust, megvan az esélye, hogy kitölti mandátumát. OSZTRÁK LAPOK Az osztrák lapok fotókkal illusztrált, a történteket részletesen ismertető tudósításokban számoltak be az ötvenhatos megemlékezéseket kísérő budapesti erőszakos eseményekről. A konzervatív Die Presse alcímében azt emelte ki, hogy a nemzeti ünnepet ismét jobboldali radikális huligánok kormányellenes, erőszakos tüntetései rázkódtat- ták meg. A lap tudósítója megjegyezte, a radikálisok hétfőn olyan jelszavakat is kiabáltak hangosbeszélőkön, amelyek ,jobb, ha nem jelennek meg a Die Pressében”. IdézteTorocz- kai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét, aki azt mondta, az egész magyar politikai elitet el akarják űzni. A liberális Der Standard is helyszíni tudósítást közölt, aláhúzva, hogy az 51. évforduló az újabb erőszak jegyében telt el. A szélsőjobboldali tüntetők - mintegy ezer neonáci és jobboldali radikális - antiszemita jelszavakat hangoztattak. A tudósító megemlítette, hogy a tüntetők között a Magyar Gárdához tartozók is voltak, végül késő este, a rendőrségi beavatkozás nyomán, a tömeg feloszlott. A radikálisok újabb nekifutása, hogy megdöntsék a Gyur- csány-kabinetet, ismét kudarcba fulladt - állapította meg a Der Standard, hozzáfűzve, hogy az egy évvel ezelőtti helyzethez képest a hangoskodók ma inkább elszigetelt jelenségnek tűnnek, még a Fidesz is elítélte a kihágásokat. A független Kurier véleménye szerint még ha méretüket tekintve a tavaly őszi megmozdulások nem ismétlődtek is meg, a jobboldali tábor gyűlölködése és erőszakra való hajlama ezúttal is világosan látható volt.- Ne törd magad, drágám! Engem már csak a második nyugdíjpillér tud felizgatni. (Peter Gossónyi karikatúrája) Szergej Mihalkov és Zurab Cereteli kéri Putyint, hogy maradjon Nyílt levél a brezsnyevi idők szellemében Négy nemzetközi hírnevű orosz művész a minap nyílt levélben kérte szépen Vlagyimir Putyin államfőt, hogy maradjon hivatalban egy további periódusra: a brezsnyevi idők stílusában fogalmazott írás valóságos vihart kavart az interneten. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A Nyikita Mihalkov filmrendező, az Orosz Kulturális Alap elnöke, Zurab Cereteli szobrászművész, az Orosz Művészeti Akadémia elnöke, Tejmur Szalahov, Cereteli helyettese az akadémia élén és Albert Csarkin, a szentpétervári Repin Állami Képzőművészeti és Építészeti Egyetem rektora által jegyzett levelet a Rosszijszkaja Ga- zeta kormánylap közölte. Vlagyimir Putyin többször leszögezte, nem támogatja a legfeljebb két periódust lehetővé tevő alkotmány módosítását, és nem pályázik harmadik mandátumra. Mégis már több neves személyiség javasolta, maradjon. Mihalkov és Cereteli levelének azonban olyan a stílusa, amilyet legutóbb Leonyid Brezsnyev (1982-ig az SZKP főtitkára, szovjet államfő) idejében lehetett olvasni: „az Ön bölcs állami politikájá”-tól „az élet minden terén elért hatalmas sikerek”-ig és egészen odáig, hogy „számunkra létfontosságú, hogy Ön 2008 után is folytassa bevált és gyümölcsöző tevékenységét, amely lehetővé teszi a stabilitást és a hazai kultúra felvirágzását biztosító állami politika fenntartását”. A Brezsnyev korát idéző másik vonás, hogy a szerzők nem a maguk, hanem „egész Oroszország művészi közössége, több mint 65 ezer festő, szobrász, grafikus, iparművész, színházi díszlettervező és népművész, az alkotó foglalkozások műiden képviselője” nevében írták alá. A nagynevű, de a hatalomhoz való viszonyuk miatt kevéssé népszerű művészek akciójáról az interneten megjelent dühös vélemények stílusa nem tűr nyomda- festéket. A művészeket a levél tartalmánál is jobban felháborította, hogy a szerzők rájuk hivatkoztak. Közel százan összefogtak, s egy népszerű honlapon elhatárolódtak a levél íróitól. Emellett rámutattak: a „négyek” levele büntetőjogi tényállás ismérveit hordozza, mivel „Oroszország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására szólít fel”. Egy Marco Polo néven író csetelő szerint a levél azért íródott, mert sem Mihalkov, sem Cereteli nem tud és nem is akar állami megrendelések nélkül dolgozni, s leragadt a feudalizmus korában, amikor a művészek fő megrendelője nem a közönség, hanem a király volt. (Mihalkov a legnagyobb lehetőségekkel bíró orosz filmrendező volt a szovjet időkben, és az ma is, Cereteli vitatott szobraival Jurij Luzskov polgármester barátságának köszönhetően tele van Moszkva.) A négy művész feleslegesen aggódik: nyilvánvaló, hogy Putyin az alkotmány betűjét követve távozik, amint az is előre látható, hogy a politikában marad, és 2012-ben - vagy ha a következő elnök nem tölti ki mandátumát, előbb - talán újra indul a választáson. Az írással kapcsolatban felmerül a kérdés, általánossá válik-e újra ez a stílus, megjelennek-e hasonló levelek a sajtóban a vasöntők, orvosok, sportolók, traktorosok és az Északi-sark meghódítói nevében, ahogy egy letűnt korszakban szokás volt. Nagyok a különbségek az EU tagállamainak migrációs politikáiban Bevándorlók beilleszkedése HÁTTÉR Magyarországon egyedül az an- tidiszkriminációs gyakorlat közelíti meg az EU-tagállamok jó gyakorlatát, a honosítás, a letelepedés és a családegyesítés gyakorlatában sereghajtó. Az EU által támogatott felmérés szerint Svédország segíti legjobban, Litvánia pedig legkevésbé a migránsokletelepedését. Az Európában 25 szervezetet tömörítő konzorcium kutatói szerint az EU tagállamai általában a felét teszik meg annak, amennyit megtehetnének az ügy érdekében. A Migration Integration Policy Index, az európai migrációs politikákat vizsgáló kutatás a bevándorlók életére legjobban kiható tényezők alapján rangsorolta az országokat. A 25 EU-tagállamban 21 millióra becsült migráns beilleszkedését segítő politikákat 140 mutató alapján értékelték, mint például a bevándorlók munkahelyi jogai, a tartós letelepedés lehetősége, család- egyesítési engedély, rasszizmus és előítéletek elleni j ogszabályok. A legnagyobb migráns népességgel' rendelkező öt tagállam - Egyesült Királyság, Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország - mindegyike a rangsor elején található, az élen Olaszország áll. Az európai migráns népesség több, mint fele él ezekben az országokban. Svédország az egyetlen tagállam, amely teljes mértékben támogatja az integrációt. Számos tagállam kifogástalannak tűnő integrációs politikája dőlt meg legalább egy kulcsfontosságú területen. A 25 országból kilencben részben, ötben közepesen előnyösnek minősült a migrációs politika, tíz tagállam pedig még ennél is rosszabb értékelést kapott. Svédország 100%-ot ért el a külföldi munkavállalók jogainak biztosításában és csak a hosszú távú tartózkodásról szóló szabályozásra kapott alacsonyabb pontszámot. Litvánia korlátozza leginkább a külföldi munkavállalók jogait és hagy legkevesebb beleszólást a bevándorlóknak azországéletébe. A családegyesítést legjobban a svédek és a portugálok támogatják, a rangsor alján e kérdésben Ausztria, Dánia és Ciprus áll. A svéd rendszer a legátláthatóbb: igazságos, egyszerű, vüá- gos, a migránsoknak hosszú távon politikai beleszólást biztosít. Az EU keleti tagállamai szavatolják a legkevesebb jogot a mig- ránsok számára a helyi politikai életben, (me) KOMMENTÁR Beteg alku LAJOS P. JÁNOS Mindenben megegyeztünk, csak bizonyos információkmég nem jutottak el minden koalíciós képviselőhöz, jelentette ki tegnap délután Vladimír Meciar, nem sokkal az egészségbiztosítókról szóló törvényről való szavazás tervezett időpontja előtt. Majd a szavazás előtt az egyiksmeres képviselő felállt, és javasolta, csakholnapszavazzanak. A háttér-információk arról szóltak, hogy Meciar és Fico kemény alkudozásba kezdett a színfalak mögött, a megegyezés tehát korántsem volt teljes és általános. Az előzmények. Kedden rossz napja volt Iván Valentovic egészségügyi miniszternek, a HZDS ugyanis beváltotta, amivel fenyegetőzött, olyan javaslatot tett az asztalra, aminek tapsolhattak az egészségbiztosítók. Tapsoltak is, de csakrövid ideig. Tegnap délután öt óráig, amikor kiderült, hogy a szavazást elhalasztották. MüanUrbáni (HZDS) javaslatamégtalánRudolfZajacszívét is megmelengette volna: anyereségetugyannemtehetnékzsebrea biztosítók, de azt szabadon eldönthetnék, hogy az egészségügy területén mire fordítják, építhettek volna belőle kórházakat, rendelőintézeteket-ahogyan az egyik egészségbiztosító tulajdonosa tervezi- vagyjavíthatták, felújíthattákvolna avelük szerződéért kórházak műszerparkját. Nem csoda, hogy ez IvanValentovicnálkiverteabiz- tosítékot, még azt is kilátásba helyezte, hogy visszavonja a törvényt. Ám ezzel csak magának árt, mivel a biztosítók egy évre megmenekültek volna, hasonló javaslattal csakjövőre állhatott volna elő újra. Ne legyenekkétségeink: a HZDS nem aszabadpiac vagy az egészségbiztosítókés nem is a páciensek védelmében tette megjavaslatát. Ha ez motiválja, nem kezd alkudozni, hanem kiáll javaslata mellett, amit a teljes ellenzék, valamint az SNS egyes képviselői is támogattak. Nem lett volna gond az elfogadásával. Meciar azonban tárgyalóasztalhoz ült, amivel nyilvánvalóvá tette, hajlandó engedni, csak az árban kell megegyezni. Hogy mi lesz ez az ár, meglátjuk. Lehet, hogy Branislav Bríza, a földalap igazgatóhelyettese négy évig a helyén marad, lehet, hogy Stefan Harabin igazságügyi miniszter járásbíróságot hozhat létre minden faluban. Az emberekbiztosan nem látják hasznát. De nem a betegek érdeke lebegett Ivan Valentovic szeme előtt sem, amikor eldöntötte, törvénnyel vonná el az egészségbiztosítók nyereségét. Nem is az motiválta, hogy kétmilliárd koronával-közel ennyi az egészségbiztosítóktavalyi nyeresége-több jusson az egészségügybe, a Közös Egészségbiztosító volt igazgatójaként tudhatja, ha javaslatát elfogadja a parlament, a biztosítók hivatalos nyeresége elpárolog, és másmódon vándorol a részvényesek zsebébe. Ő csaka „szociáldemokraták“ (Smer) általjelöltminiszterként„szociálde- mokrata“ politikát akart folytatni, és felhatalmazva érezte magát arra, hogy belenyúljonabiztosítókmilliókkal kitömött zsebébe. Pedig nem azok nyereségével kellene törődnie, ez a biztosítók menedzsmentjének feladata. Akormányé a gyógykezelés minőségének ellenőrzése, amihez adott mind a törvényi, mind az intézményi háttér. Ha a beteg megkapná a magas színvonalú gyógykezelést, nem törődne azzal, mennyit tesz zsebre a biztosító, aki ezt finanszírozza. . V ____________________________•______________________ JE GYZET tán valaki a fővárosba téved, be- lebotlikegy-egyzöldbodegába, melyre az vagyon írva, skalické speciality, tudja, hogyatrdel- nyíketittvehetimeg, ha édesre támad gusztusa. Egye fene, nekem egyébként is túlságosan édes, bár életemben először a Balatonnál éreztem illatát, sőt, Erdélyben is honos, de ezért nem tör ki a magyar-szlovák-román háború. Csakhogy az étellevédés elharapózott, és két, egykori testvémemzetközé is éket vert. Aszóban forgó kolbászféleség sok mindenre hasonlít, csakkol- bászra nem, és sok mindent tartalmaz.A legkevesebbet abból, amit egy tisztességes kolbásznak tartalmaznia kellene. Igaz, ő egy egyszerű szafaládé, melyben hatalmas szalonnadarabokat ölel körül apróra darált bőr, csont, liszt, minden, ami rendes ételbe nem kerülhet bele, viszont a gyerekek élvezettel sütögetik, parázs fölött, és élvezik, ahogy a hő hatására kinyílik, zsírját kenyérre csöpögtetik, micsoda egészségtelen élvezet! A csehek is a magukénak szeretnék, mega szlovákokis levédetnék mint nemzeti húsételt. Én személy szerint pironkodnék az ilyesfajta nemzeti eledel miatt, ám legyen nekik szafaládéból a kerítésük, ha az az óhajuk, ha attól izmosodik egy nemzet. Legalább annyit viszont tudhatnának, hogy ez a bizonyos sütni való nem spe- kácski, ahogyan nevezik, kérik megléte óta, hanem éppen kis termetére való tekintettel spe- kácsiki. Ennyit a nemzeti öntudatról. Trdelnyík és spekácsik GRENDEL ÁGOTA Mi kinek a micsodája, ez itt a kérdés. A vita hosszú ideje folyik a tokaji borokon, ki Tokaj szőlő- vesszejénnektárt csepegtetett, most szömyülködve nézheti, kinek a kéménye füstöl át a szomszédba, kinekfütyül a rigó, közben pedig például az ausztrálok, a franciák, a spanyolok röhögnek a markukba, megtöltik az élelmiszer- és italboltokpolcait fehérrel, vörössel, rozéval, bezsebelik érte a pénzt, és nem vitatkoznak. Persze, megértem én azokat a bortermelőket, akik mostohább meteorológiai körülmények közt termelnek finom bort, mint azok, akikre csaknem egész évben tűz a forró nap, édesre érlelve a gazdag fürtöket. AtokajiTokaji valóban isteninedű, de márnemtenném tűzbe a kezemet az egykor híres, ma már inkább hírhedt, vizezett, cukrozott álborokért, vagy ha mégis, csak és kizárólag úgy, esküszöm, ez aztánnem igazi bor, slussz-passz. Most már az élelmiszerversengés is elkezdődött. Kiderült, hogy echte szlovák találmány a szakolcai kürtőska- lács, a gyengébbek kedvéért, bár erre vonatkozóan még nem figyelmeztettek a szlovák nyelv őrei, s nem fejezte ki aggodalmát a kulturális miniszter sem, leírom szlovákul is: skalicky trdel- ník. Meg azért is írom ide, ha ne-