Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-24 / 245. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 24. www.ujszo.com A barokk Balassi-kastély az óvár felől Múzeumbejárat a szárazárok felől A gótikus vár romjai Kékkőt a török csak 1593-ig uralta. Az itteniek ennek a rövid, minden vagyont felélő ittlétnek csupán egy dolgot köszönhetnek: a szelídgesztenyefák telepítését. Séta Kékkőn, a Balassi család ősi várában A két egykori vármegye, Nógrád és Hont találkozásánál, a jelenlegi Nagykürtösi járásban feltűnően sok a magyar irodalomtörténethez szorosan kapcsolódó település. SZÁSZ1 ZOLTÁN A kisebb autós körútnak megfelelő, egy nap alatt három kiváló múzeumi tárlat megtekintését is lehetővé tevő útvonalon végighaladva négy évszázad köszön vissza. Jeles magyar poéták, írók egykori szülő- és lakóhelyét ismerheti meg az utazó. Kékkő az egyik legjelentősebb vár errefelé. Kezdjük a sétát ezen a helyen! A várat, az örökös Balassi- birtokot termetes szelídgesztenyefák ligete övezi. A gótikus torony maradványairól körbetekintve színpompás őszi erdők, egy parányi városka körvonalai és - a messzeségben - kékes hegyvonulatok rajzolata látható. Maga a vár az eddig ismert írásos emlékek szerint a tatárjárás után épülhetett, első említése 1278-ból való. A kékesszürke sziklafalak a szomszédos dombon lévő templommal együtt uralják a völgyet. Kezdettől fogva Balassi-birtok volt, de 1575-ben a török hódítás egészen eddig a várig jutott, amely a Korponai-hegység déli lejtőm ekkor végvárként szolgált. Mindössze 1593-ig uralta Kékkőt a török. Az itteniek ennek a rövid, minden vagyont felélő ittlétnek a hagyomány szerint csupán egy dolgot köszönhetnek, mégpedig a szelídgesztenyefák telepítését. Gesztenyetermesztéssel még ma is a lakosság igen jelentős hányada foglalkozik - sajnos, az utóbbi években egy gombafajta elterjedése komoly károkat okozott a szelídgesztenyésekben. A kékkői vár stratégiai fekvésénél fogva szinte mindegyik átvonuló had számára célpontot jelentett. Az 1609 és 1612 közötti átépítés, a reneszánsz ágyútereaszok kialakítása, majd az 1681-es bővítés után a Rákóczi-felkelés idején a kurucok felrobbantották. A Ba(Szekeres Éva felvételei) Főúri gyermekjátékok a tárlóban lassi család 1730-ban már nem újíttatta fel a régi gótikus várat, hanem - a Kálváriadomb felé terjeszkedve, a régi erődítési alapokat kihasználva - egy barokk kastélyt építtetett, annak minden pompájával, kényelmével. A várkápolna - amely a korabeli barokk építészet egyik remeke - ma is arról tanúskodik, hogy egy főúri család milyen gondot fordított, fordíthatott életkörülményei kialakítására. A vár fölött páratian látványt nyújtó kálvária van. Ma a kékkői várban a Szlovák Nemzeti Múzeum bábkultúra- és játékkiállítása található. Mindenképpen érdemes megtekinteni mind az állandó, mind pedig az időszaki kiállításokat. A magyar főúri és szerelmi költészet nagy alakjának, Balassi Bálintnak is van egy külön emlékszobája, emléktábláját a Palóc Társaság állíttatta. Az emlékszobát is sokan látogatják, főként magyarországiak, de a bábkultúra- és a játékkiállítás szülte állandóan gyermekzsivalytól hangos. Egyedi darabok, különlegességek, a bábművészet európai történetének igazi szépségei találhatók a tárlókban. A főúri gyerekszobák díszes babaházaitól a paraszti udvarok kézzel faragott apró játékaiig minden megtalálható itt. Neves vándor bábművészcsaládok hagyatékát is sikerült megszerzenie a múzeumnak, s ami külön érdekesség: minden szlovákiai bábszínháztól sikerült begyűjteni a legszebb darabokat. A bábjátszás mindegyik műfaját meg lehet itt találni, a marionettől a kesztyűbábokon át az indonéz és thaiföldi bábokig. A múzeumban azonban nem csak nézni lehet a bábokat. Neves szakemberek segítségével nagyjáték, bábkészítés is folyik a műhelyekké alakított termekben. Kékkő - bármennyüe is kicsi város - megérdemel egy látogatást. Látványban, élményben gazdag múzeumi séta, fényképészeknek pedig igen hálás témaként szolgáló, régmúlt időket őrző falak várják a látogatókat. A mellékletet szerkesztette: Korpás Árpád és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-maÚ: korpas.arpad@centrum.sk
