Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-03 / 227. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. Vásárodon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 A szlovákiai lakosság is kezdi megkedvelni a bort, ám az egy főre eső 15,7 liter még mindig csak a harmada a boltban vásárolt alkoholmennyiségnek Változnak a szlovákiai alkoholfogyasztási szokások (Képarchívum) Immár Szlovákiában is egyre kedveltebb italnak számít a bor, s e kedveltség a megvásárolt mennyiség alakulásán is tetten érhető. Legalábbis ez derül ki a Metro Cash and Carry Slovakia nagykereskedelmi hálózat legfrissebb kimutatásából. Ugyanakkor még mindig nagyon messze vagyunk a sikeres bortermelő országoktól, amelyek egyik ismérve a fejlett borkultúra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Változnak a szlovákiai alkoholfogyasztási szokások. A hazai lakosság lassan kezdi megkedvelni a bort (az egy főre eső vásárolt bormennyiség 15,7 litert tesz ki), ám e termék még így is az alkoholvásárlásnak mindössze a harmadára rúg. A maradékot e felmérés szerint a tömény szesz teszi ki, mivel a sört a Metrós kimutatás nem sorolja az alkohol kategóriába. Szlovákiai helyzetkép Tehát a lassú elmozdulás a „szelídebb” alkoholfogyasztás irányába immár nálunk is megkezdődött, bár a 2007-ben elért csaknem 25 százalékos arány (2005-ben ez még csak 24,5% volt) még mindig túlontúl alacsony az égetett szeszhez viszonyítva. Ugyanakkor talán megelégedéssel és derűlátással tölti el a hazai borászokat, pincészeteket az a tény, hogy a szlovákiai fogyasztók - néhány éves kísérletezés és keresgélés után - kezdenek visszatérni a hazai vagy térségbeli fajtákhoz. A kizárólag vállalkozókat, vendéglőket és viszonteladókat kiszolgáló nagykereskedés felmérése szerint a hazai fehér borok kategóriában jelenleg a legkedveltebb és legkeresettebb a rajnai- és olaszriz- ling, valamint a zöld veltelini. Növekszik az érdeklődés a tramini és az irsai iránt, kedveltek a fiatal borok, s egyre többen keresik és válasszák a minőségi borokat és borkülönlegességeket (például a válogatott vagy mazsolaszőlőből készült italokat, továbbá a jégbort, vagy szalmán szikkasztott szőlőből készült bort). Érdekesség, hogy 2007-ben megduplázódott a rózsaszín borok eladása. A hazai vörösborok közül a szlovákiai fogyasztóknak továbbra is a kékfrankos, a szentlőrinci, a Cabernet Sauvignon ízlik a legjobban. Az importborok közül a lakosság továbbra is az olasz és a francia borokat kedveli. Növekszik a bolgár és a magyar, főleg félédes fajták iránti kereslet is, miközben a spanyol és az ausztrál borok fogyasztása stagnál, a chilei, amerikai, és dél-afrikai boroké pedig jelentősen visszaesett. Az okokat a szakértők a gyengébb minőségű borok behozatalával magyarázzak. Ellenkező trend mutatkozik a moldvai borok esetében. A fokozott érdeklődés a széles választéknak és kiegyensúlyozott minőségnek köszönhető. Keresettek még a hazai fogyasztók körében a méregdrága, ám tényleg csúcsminőségű újzélandi borok is. A hazai borok eladási arányát tekintve 2007-ben a legnagyobb változás a vörösboroknál történt: a növekmény 2006-hoz viszonyítva csaknem 5 százalékos volt, míg a hazai fehérboroknál ez az arány alig változott - súrolta a 33,3 százalék határát. A külföldi borok esetében a vörös- és a fehér fajtáknál egyaránt visszaesés történt. Érdekesen alakul a pezsgők eladása is. Enyhén visszaesett a hazai habzó és pezsgős italok eladásának az aránya, bár e termékek iránti kereslet a hazai borpiacon stabüan 16-17 százalék körül van. Növekedés állt be viszont a behozott pezsgők és az eredeti champagne-i pezsgők iránt. Az utóbbit a szakértők azzal magyarázzák, hogy immár a szlovákiai fogyasztók is szeretnének tündökölni vendégeik, barátaik előtt valamilyen borkülönlegességgel. A Metrós felmérés reprezentatívnak tekinthető, hiszen a nagy- kereskedés lakossági vásárlókat nem, illetve csak elenyésző mennyiségben szolgál ki. Ügyfélkörét főleg a horeca szektor és viszonteladók teszik ki. Tavaly több mint 17,4 milliárd koronás összforgalmat ért el, míg 2005-ben ez „csak” 16,2 milliárd korona volt. Magyarországon a minőség felé tendálnak Bár a magyar borászat régi fénye mára kissé megkopott, egyre nagyobb a kereslet a magyar élelmiszer- kiskereskedelem bolttípusaiban erre a termékre - állapítja meg a Mai Piac kereskedelmi szaklap a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése alapján. A háztartások privát fogyasztását monitorozó felmérés szerint csak a száraz borokból fogyott tavaly minimálisan kevesebb, ámde itt a drágább, jobb minőséget részesítették a fogyasztók előnybe. Az étkezési szokásokat vizsgáló felmérés szerint a magyar fogyasztók ötödé legalább hetente egyszer, de néha többször is fogyaszt bort. Míg 2005-ben a lakosság 41 százaléka, addig 2007- ben már csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem fogyaszt bor. A 2004-ben mért 4 százalékos, majd a 2005. évi 5 százalékos fogyasztásbővülést követően 2006-ban már 13 százalékkal növekedett az otthoni fogyasztásra megvásárolt bormennyiség. Tavaly az alkoholos italok közül sörből 5 százalékkal, égetett szeszes italokból 14 százalékkal, borból 13 százalékkal fogyott több, mint az azt megelőző évben. E mennyiségi növekedés 16 százalékos értékbeli forgalombővüléssel párosult, ami mögött a literenkénti átlagosan 3 százalékkal dráguló árak állnak. A magyar borpiac fokozatos átrendeződését mutatja, hogy miközben a minőségi borok ára 10 százalékkal emelkedett, addig a mennyiségi piacnak még mindig valamivel több, mint 40 százalékát adó asztali borok ára 6 százalékkal csökkent. Mindazonáltal 2006-ban az azt megelőző évhez képest kevesebb háztartás válogatott az asztali borkínálatból, míg a minőségi bort vásárlók száma nőtt. A természetes cukortartalom alapján megkülönböztetett bortípusok közül egyedül a száraz borokból megvásárolt mennyiség csökkent minimális mértékben. E jelenség mögött okként meghúzódhat az a tény, hogy ebből a bőrtípusból a magyar háztartások az egyre jobb minőségű, ámde egyre drágább fajták közül válogattak. Az ádagárakkal kapcsolatban elmondható: 2006-ban éves szinten 14 százalékkal kellett többen fizetni a kasszánál egy liter száraz borért, mint az azt megelőző évben. A magyar fogyasztók továbbra is a félédes fajtákat részesítik előnyben, ám az elfogyasztott mennyiséget illetően egyre előkelőbb helyet foglalnak el az édes borok is. Félszáraz borokból tavaly 12 százalékkal fogyott több, mint egy évvel korábban. A bor beszerzésének lehetséges helyszínei közül Magyarországon továbbra is a diszkontok és a hipermarketek vezetnek a megvásárolt mennyiséget tekintve. Új fejlemény ugyanakkor, hogy 2006-ban jelentősen - mintegy 50 százalékkal növekedett - a szupermarketekben beszerzett bormennyiség. E komoly emelkedést elsősorban a minőségi borok eladásában bekövetkezett növekedés generálta. Ezzel szemben negatív változást tapasztaltak a kutatók a közvetlenül a kistermelőktől vásárolt borok piacán, ahol ötödével esett vissza az eladás - összegzi a Mai Piac. A legnépszerűbb ital a világon a sör Főként otthon, baráti körben és étkezésekkor fogynak az alkoholtartamú italok világszerte. A Gfk kutatásából, amelyet több mint 30 országban mintegy 30 ezer ember megkérdezésével készítettek, az derül ki, hogy az ünneplésnek globálisan elmaradhatatlan része az alkoholfogyasztás, s világszerte a sör a legnépszerűbb ital. Az adatok szerint alkoholt a fogyasztók elsődlegesen ünneplés alkalmával isznak, másrészt azért, mert élvezik az ízét. Fontos, hogy sokak számára az alkoholfogyasztás egyfajta társas tevékenyég, közös program a barátokkal. Magyar- országon a válaszadók 39 százaléka, Csehországban 49 százalék nyilatkozott úgy, hogy ,/olyékony kenyeret” fogyaszt a leggyakrabban. A sör mellett a vörös- és a fehérbor a két másik komoly népszerűségnek örvendő italféleség. Az összes megkérdezett 17 százaléka a vörös, míg 12 százaléka a fehér fajtát kedveli. Nyugat-Európá- ban ennél lényegesen magasabbak a saját bevallásuk szerint legalább havi rendszerességgel bort fogyasztók aránya: vörösbort 38 százalék, fehérbort pedig 28 százalék tölt rendszeresen poharába, (ú) A leginkább kedvelt borfajták Zöld veltelini - Cukor- és savtartalma közepes. Bora kellemes üla- tú és zamatú, élénk savtartalmának köszönhetően üde bor. Halakhoz ideális, ám akkor sem hibáz a bort kóstoltató, ha a bort valamilyen főzelékhez kínálják. Olaszrizling - Nehéz, zsíros, fűszeres ételekhez ajánlják. Irsai Olivér - magyar nemesítésű fajta. Illatában muskotály fedezhető fel, talán egy kicsit a Tramini illatát is idézi. Ha reduktív technológiával készül a bort, egy egészen vüágos színű, illatában nagyon tartalmas, izében könnyed, harmonikus bort kapunk. Rajnai Rizüng - a fajta a Rajna vidékéről teijedt el az egész világban. Csodálatosan szép, gyümölcsös illata azonnal behízelgi magát a fogyasztó szívébe. Vidám savai olyan harmóniát adnak a bornak, ami a fogyasztók körében ellenállhatatlanná teszi. Kékfrankos - Színe rubinvörös, tüzes fényű, illata jellegzetes, finom. Barna húsokhoz, vadhúsokhoz illik a legjobban. A MAGÁNNYUGD ÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0958 Sk 186 891 223,51 Sk 0,070% 1,1312 Sk 1 195 437132,12 Sk 0,075% 1,1340 Sk 3 345 011 961,69 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1016 Sk 679 541 904,83 Sk 0,070% 1,1167 Sk 4 452 216 651,01 Sk 0,070% 1,1238 Sk 8 795 708 768,93 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0960 Sk 419 047 766,48 Sk 0,075% 1,1150 Sk 3 387 636 774,05 Sk 0,075% 1,1221 Sk 8 920 351 702,63 Sk 0,075% ÖS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0870 Sk 89 627 218,97 Sk 0,070% 1,1073 Sk 785 307 383,19 Sk 0,075% 1,1127 Sk 1 685 920 887,77 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0929 Sk 156 725 074,60 Sk 0,070% 1,0952 Sk 1 484 471 747,80 Sk 0,075% 1,0941 Sk 3 342 780 628,91 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0934 Sk 329 699 446,14 Sk 0,070% 1,1143 Sk 2 506 983 425,00 Sk 0,075% 1,1218 Sk 3 865 113 844,73 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. szeptember 28-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
